Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-03 / 180. szám

1979. július 3., kedd Dunántúlt napló 3 A nagyüzemek idén is biztos száliítók Kevesebb az alapanyag, de lesz elegendő Nyári csúcsforgalom az üzemanyagtöltő-állomásokon Semmi jóval nem kecsegte­tett az idei- szezonkezdés a Szigetvári Konzervgyárban. Hathetes szárazság után jú­nius 5-én indult a gyártás a korai Express zöldborsóval, hogy aztán a hónap közepén, végén a velőborsókkal folyta­tódjék. A gyárkapu előtt ez­úttal nem álltak sorba a teher­autók. S bizony voltak olyan napok, amikor le is kellett ál­lítani a gyártóvonalat anyag­hiány miatt. A rózsafai tsz-ben a tavalyi 32 mázsával szemben az idén csak 18 mázsás termést takarítanak be az aszály miatt. Szigetváron a Zrínyi Termelő- szövetkezetben 2 millió forintos kiesésre számítanak zöldbor­sóból. Bemáth Béla, a konzerv­gyár igazgatója elmondta, hogy egyik legfontosabb cik­kükből, a zöldborsóból, ame­lyet 1000 hektáron termeltet­nek általában igen jó ered­ményei, most súlyos kiesésre számítanak. A gyári átlagter­més az utóbbi három—négy évben nem volt alacsonyabb 30 mázsánál, most 18. Ha a kései fajták is ilyen gyengén jönnek be, akkor mintegy 1000 vagonnal kevesebb zöldborsót tudnak feldolgozni. Ennek fő oka a szárazság, de az is igaz, hogy a jó borsó- termelő gazdaságok, amelyek pontosan betartják az agro­technikát, a gyári átlag duplá­ját termelik meg most is. Ilyen a Szigetvári Állami Gazdaság, vagy a megye legnagyobb ter­melője, a kétújfalui tsz, ahol 400 hektár átlagában most is 35 mázsás termést takarítanak be. konzervnek való zöldpaprikát termel a gyárnak. A zakuszká- hoz szükséges sárgarépát évek óta a Lajtahansági Álla­mi Gazdasággal termeltetik meg, ahonnan az idén is több mint 7000 tonna árura számí­tanak. fl termeles zavartalan A tavaszi kiesések pótlására a gyár szorgalmazza partnerei­nél a másodvetéseket. Minde­nekelőtt az uborka az a cikk, amiből korlátlan mennyiséget átvesznek. Gyümölcsfélékből is felborul a terv, hisz a kajszi igen gyenge termést Ígér. Ezt a kiesést több cseresznye- és meggybefőtt gyártásával ellen­súlyozzák. Cseresznyéből rekord- termés van, napi 10 vagon ér­kezik a gyárba és a minősége is kiváló, különösen az export­ra kerülő Germersdorfié. A gyümölcs- és zöldségkonzerv A Szigetvári Konzervgyár számít a másodvetésekre Uborkából minden mennyiséget átvesznek Állami Gazdaságból. Zöldbab­ból Boly 600—800 tonnát, Bi­kái 150 tonnát, Dalmand több mint 400 tonnát szállít. Dal­mand ezen kívül 600 tonna ségű az export, több mint évi 30 000 tonna, de az ipar ezt is szeretné, és minden bizonnyal fogja is teljesíteni. Rné Az ÁFOR töltőállomások há­lózatában a napi gázolajfor- golom 10 ezerről 17—18 ezer tonnára növekedett, s így az üzemanyag-kiszolgálásban is megkezdődött a nyári csúcsfor­galom, elsősorban a mind na­gyobb lendülettel dolgozó me­zőgazdasági gépek jóvoltából. A gázolajat mérő ÁFOR-telepek és töltőállomások a legforgal­masabb körzetekben több mű­szakos munkával, éjszakai nyit- vatartással is gondoskodnak a folyamatos kiszolgálásról. A folyamatos utánpótlást se­gíti a közép-magyarországi ÁFOR-központ új kezdeménye­zése: az este 9-ig nyitvatartó töltőállomásokat — kísérletként — záróra után látják el áru­val, hogy napközben ne•za­varják a kiszolgálást. A nyári idegenforgalom fel­lendülésével összhangban gon­doskodtak a benzinellátásról is. A legforgalmasabb nyári hó­napban 153 ezer tonna motor­benzin eladásával számolnak, s a szükséges árufedezet vala­mennyi benzinfajtából rendel­kezésükre áll. Vidéken 80 töl­tőállomásnál tartanak éjjel-nap­pal szolgálatot, vasárnap pe­dig 260 helyen. Szalagon érkezik az automata gépsoron préselt nyerstégla Kemencelelnjílás a görcsönyitéglagyárban Az alapanyag könnyebb feldolgozására törekszenek Az agyagbánya nincs kimerülőben A kiesés ellenére a gyár 6000 vagonos késztermék ter­vét egyelőre nem látják ve­szélyben, mert úgy vélik, amit a természet az egyik oldalon elvesz, azt másban visszaadja. Biztosan kiépített, jól kialakult nyersanyagtermelő bázissal dolgoznak: a tsz-ek 3000, az állami gazdaságok 1000 hek­táron termelnek zöldséget a gyárnak. Különösen az állami gazdaságok nagy- és biztos szállítók. Több mint 7000 ton­na paradicsomot várnak a Bó- lyi Kombináttól és a Szigetvári Az 57. nemzetközi szövetkeze­ti napot Baranya megye dolgo­zói vasárnap Siklóson ünepelték egy hatórás kulturális és sport- program keretében. A megyei, központi emlékülé­sen ünnepi beszédet dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára mondott Köszöntötte megyénk 156 szö­vetkezetének kétszázezres tag­ságát képviselő mintegy félezer ünneplő küldöttet a Gelencsér Sebestyén Művelődési Központ­ban. Sok feladat hárul Baranya 63 mezőgazdasági, 21 ipari és 72 fogyasztási szövetkezetére, hogy valóban a legmagasabb szinten feleljenek meg a lakosságot el­látó szolgáltatásban és kereske­delmi tevékenységben. Úgy, hogy a legkisebb település sem érezze hátrányát az áruellátás­nak, hogy az ipari szövetkeze­tek mind több tartós hiánycikk gyártását kezdjék meg és a la­kásépítési programban egyre tervezett 25 vagon dupláját tudják most fogadni és feldol­gozni. A gyárban most két vonalon folyik a termelés, de már ké­szülnek a nagy júliusi csúcsra. Július 10. körül hat vonalon történik a feldolgozás. Ekkor érkezik a kései zöldborsó, a zöldbab, a kajszi, az ősziba­rack, a meggy, és kezdődik a korai paradicsom feldolgo­zása. Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég zöldség- és gyümölcs- konzerv a boltokban, a sziget­váriak igennel válaszolnak. A hazai fogyasztás évente nem több 10 000 vagonnál, amit egyetlen hazai konzervgyár ki tudna elégíteni. Nagy mennyi­oktívabban vegyenek részt. A tartalékok feltárásában az első lépések után mind erőteljesebb fejlődés indult meg és napja­inkban mind több szövetkezet fog össze, sőt állami vállalatok­kal is keresi a kapcsolatot. Hangulatos, élménydús prog­ramban gyönyörködhettek a résztvevők, így a siklósi közös énekkar dalaiban, a zengővár- konyi közös néptáncegyüttes helyi táncokat, szokásokat fel­elevenítő játékában, de kitettek magukért a kézilabdások és a futballisták is. A legjobbak a megyei szövetkezeti szövetségek vándorserlegét vitték el. Az egésznapos ünnepség megnyitóján megjelentek dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese, Krasznai Antal, a Ha­zafias Népfront megyei titkára, Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, valamint Siklós város és járás párt- és állami vezetői. — Cs. J. — A görcsönyi téglagyárban annak ellenére, hogy az egyik nagykemencét felújítják, telje­sen zavartalan a termelés. A második kemencében égetik a blokktéglákat. A tízéves használat követ­keztében az egyik kemence megrongálódott, a boltozat tég­lái megrepedeztek, a téglákat összekötő anyag kihullott. Nemrég a Hőtechnikaépítő és Szigetelő Vállalat pécsi fa­lazó részlegének a szakemberei megkezdték a speciális felújí­tást a 120 méteres, emberma­gas kemencében. Kényes, mun­kaigényes az ilyen felújítás, hi­szen csak kevés habarccsal dol­gozhatnak, hogy mégis nagyon szorosan összeillesszék a sa- mott téglákat. Ez a megerősítés most újabb 4-5 évre nyújt biz­tonságot. A gyárban naponta átlag 18—24 ezer blokktéglát égetnek ki kemencénként. Két kemence működik és az éves átlagvég­eredmény eléri a nyolcmillió B—30-as blokktégla mennyisé­gét, ami 30 millió kis méretű téglának felel meg. Dél-Bara- nyát, de néha az Alföldet is el­látják. Téves a szóbeszéd: agyagbá­nyájuk nincs kimerülőben, csak az agyag rendkívül „kemény”. Többféle eljárással próbálkoz­nak, hogy puhább, vagyis kép­lékenyebb legyen. Az előkészí­tés munkafázisait igyekeznek felgyorsítani úgy, hogy embere­ket mentesítsenek a kemény fizikai munka alól. Már egysze­rűsítették a gyártást több mun­kafázisban is, például a tégla­prést részlegesen automatizálva kezelik, vagy már a bányagö­dörben az agyag közé keverik a szenet. Az agyag minőségén mindenképpen változtatni akar­nak, hogy puhább, képléke­nyebb legyen. Ez legfeljebb az előkészítés modernizálásával oldható meg. Most az egy-két hónapos fel­újítás idején, új műszakrendet vezettek be, aminek eredménye­ként folyamatosabb a száraz- átrakás, nem kell hosszú ideig tárolni a száraz, még égetetlen téglákat. Néhány hét és a má­sodik kemence megerősítésébe foghatnak. Befejeztével előnyö­ket könyvelhetnek el, így az égési időt növelhetik, következ­ményeként a tégla minősége javul. Csuti J. Bemutatták az Ikarusz ovibuszát Az Ikarus gyárban, a cseh­szlovák autóiparral létrejött kis- autóbuszgyártási kooperáció részeként 12 éven aluli gyer­mekek szállítására is alkalmas autóbuszt alakítottak ki. Az ovi­buszt a székesfehérvári üzem­ben készítik majd, s a gyár 1980-ban, amennyiben rende­lést kap rá, sorozatban állít­hatja elő. Az Ikarus mátyásföl­di telepén hétfőn bemutatták az autóbuszt a Pest megyei és a kerületi tanácsok, valamint az Oktatási Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet képvi­selőinek. A bemutató után megkezdődtek a tárgyalások az ovibusz gyártási lehetőségeiről és a megrendelésekről. Munkavédelmi ellenőrzés Az ÉDOSZ munkavédelmi fel­ügyelete — a társadalmi mun­kavédelmi felügyelők bevoná­sával — az üzemekben fokoz­ta az ellenőrzéseket. Több mint 120 esetben tartottak üzemi, vál­lalati helyi szemlét, vizsgálatot, és amennyiben hiányosságot találtak, intézkedtek. Hat alka­lommal került sor szabálysér­tési eljárásra és pénzbírság al­kalmazására. Tíz ízben fegyel­mi eljárást kezdeményeztek az érintett gazdasági vezetővel szemben. Három esetben a munkahely üzemeltetésének fel­függesztése vált szükségessé a baleseti veszély elhárításáig. Az eddiginél is szigorúbban megkövetelik az üzemi balese­tek kivizsgálását is, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartá­si és bejelentési kötelezettség teljesítését. Kulturális- és sportműsor Az 57. nemzetközi szövetkezeti nap Baranya megyei ünnepsége Nyugdíjas hűség őszintén szólva ponto­san nem értem, mit is szeretne S. F. nyugalma­zott mérlegképes köny­velő, amikor a nyugdíja­sok törzsgárdatagságát hiányolja. Mint írja, szük­ség volna erre, hogy a nyugdíjas ne érezze ke­gyelemkenyérnek foglal­koztatását, másrészt, ha valóban létezne nyugdíjas törzsgórdatagság, öt év után 10, minden további esztendőben 5 százalékkal emelkedhetne a nyereség- részesedése. Nem értem, mit szeret­ne S. F., de értem, mit érez, amikor a szerkesztő­ségnek írt levéltől reméli, hogy visszaáll mindaz, ami több mint négy évtizedes munkája során természe­tes volt. Nap nap után pontosan érkezett munka­helyére, olykor nagyobb kedvvel, máskor talán fá- sultabban, de mindenkor becsülettel végezte mun­káját, amikor szükség volt rá, túlórázott, évente legalább egy alkalommal jutalmat kapott, a nyere­ségrészesedést megelő­zően hetekkel fillérre ki­számította, mire telik be­lőle. Tíz- és százezrek dol­goznak így, s csők na­gyon kevesen vannak, akik az utolsó munkana­pon boldog megkönnyeb­büléssel készülnek a nagy pihenésre. Talán már az első nyugdíjas napon nem tudnak mit kezdeni sza­bad idejükkel, taián már a második héten szeret­nék meg nem történtnek hinni a nyugdíjazást. Ha­zánkban csaknem kétmil­lió nyugdíjas él, nagy részük nehéz fizikai mun­ka után, talán > megrok­kanva ment nyugdíjba, ők már nem képesek vissza­menni újból a bányákba, az építőiparba a darukat kiszolgálni. De szeretnék magukat hasznossá tenni, miként S. F. is. Azt hi­szem nem túlzás arra gon­dolni, hogy igen-igen sok nyugdíjas ismét vágyik egy munkahelyi közösség­re. Nem biztos, hogy a törzsgárda, a nyugdíjas törzsgórdatagság lenne az egyedüli vagy legmeg­felelőbb mód, amely a dolgozó nyugdíjasok szá­mára lehetőséget teremte­ne a hasznos munkára, de egy jogos és hasznos igényt fejez ki és keres rá megoldást. Nagyon egyet­értek azzal, hogy a leg­alább 80-90 százalékos teljesítményre képes, de a nyugdíjkorhatárt elérőket ne nézzük ki a munka­helyről, ne hitegessük az­zal, hogy majd bejönnek négy órára, hanem pró­báljuk a munkahelyen tartani őket, amig dol­gozni akarnak, vagy ameddik dolgozni képe­sek. A nyugdíjas, de to­vább dolgozók számára pedig biztosítsunk értel­mes munkát a szakmájuk­ban. Ne löködjük a teg­nap még kiváló esztergá­lyost a műhelyben, hogy menjen már arrébb ózzál a seprűvel, s az irodák­ban is adjunk a kényel­mesebb munkák elvégzé­séhez is bizalmat és ter­mészetesen a munka ér­tékének megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést azoknak, akik a nyugdíj mellett is a társadalom számára hasznos munkát szeretnének végezni, aki­ket évtizedek ezer szállal kötnek munkahelyükhöz. Mert igaza van, túlságo­san pazaroljuk az időseb­bek tudását, tapasztala­tát. Csak nagyon keveset hasznosítunk ebből a két­millió emberben felhal­mozódott kincsből — ma­gunknak kárt, nekik pedig iszonyú keserűséget okoz­va. Lombosi Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom