Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-03 / 180. szám
Vasárnap Siklóson tartották az 57. nemzetközi szövetkezeti napot, amelyen dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára mondott beszédet. (Tudósítás a 3. oldalon.) Somoza diktátornak Argentína és Izrael szállított fegyvert Az Egyesült Államok görcsösen igyekszik biztosítani befolyását a Somoza utáni Nicaraguában, de törekvései sorra kudarcot vallanak — tűnik ki az amerikai sajtójelentésekből. A lapok szerint megalapozatlan volt a „Kuba beavatkozásáról” szóló amerikai vád — az viszont tény, hogy a diktátor hadseregének Argentína és Izrael szállított fegyvert. Az amerikai sajtó legújabb nicaraguai és Costa-Rica-i tudósításai egybehangzóan megállapítják: Washington megkísérelte, hogy a maga szájaíze szerint való „ellenkormányt" alakítson, amellyel aztán a sandinistáknak tárgyalniok kellett volna. A polgári ellenzék kiszemelt alakjai azonban — írja a The Washington Post — sorra elutasították az amerikai tervet, hogy összehozzák őket az ideiglenes kormánnyal, és olyan tömörülésben vegyenek részt, amelynek tagja Somoza diktátor pártja és a hírhedt nemzeti gárda is. A kudarc után William Bowdler amerikai utazó nagykövet most azon munkálkodik, hogy „kiszélesítsék" Nicaragua Costa-Rica-i székhelyű ideiglenes kormányát. Az amerikai vélemény szerint az öttagú új nicaraguai vezetés „három tagja baloldali" és az elfogadhatatlan Washington számára — írja a The New York Times, Washington mindenekelőtt azt akarja elkerülni, hogy szétverjék a 15 000 tagú nemzeti gárdát „mert abban látja a biztosítékot a radikalizmus ellen”. Az Egyesült Államok meghosz- szabbítja a polgárháborút, ahelyett, hogy segítene véget vetni annak — idézi Miguel d’Esco- to tiszteletesnek, az ideiglenes nicaraguai kormány külügyminiszterének véleményét hétfőn a The Washington Post. „Az Egyesült Államok az egyetlen akadálya ma az egész földrészen, hogy gyorsan megoldják a válságot. A hatalom átadása Nicaragua, nem pedig Washington ügye” — jelentette ki Miguel d’Scoto. A miniszter felidézte: „Szégyen, hogy az Egyesült Államok soha nem tanúsított olyan figyelmet, amikor az általa kiképzett, fegyverzett gárda könyörtelenül gyilkolta a nicaraguai népet, mint most, amikor a nemzeti gárdát akarja menteni.” Óvári Miklós Berlinbe utazott Övári Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hétfőn küldöttség utazott Berlinbe, hogy az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai központi bizottságai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak kedden kezdődő tanácskozásán. A küldöttség tagjai Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, valamint Lakos Sándor, a .Központi Bizottság tagja, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének igazgatója. Határozottan, kezdeményezően n agy jelentőségű tevékenység egy szakaszát tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. június 29-i ülésről kiadott közleménynek — amelyet a lapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a része olyan eseményeket foglal össze, mint a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának harmincadik évfordulója, a Bécsben megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s ott a SALT—II megállapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttestület a Szovjetunió pártós kormányküldöttségének hazánkban tett látogatását, aláhúzva: megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar-szovjet barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonosságára támaszkodik. A Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsa 33. ülésszaka, s az ott elfogadott újabb hosszú távú egyöttrnűködési célprogramok - így Qf ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította — „pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában”. Éppen ezért hazánk párt- és állami vezetése a jövőben is minden módjában állót megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció hozzájáruljon gazdasági feladataink eredményes megoldásához, a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően. Tájékoztatót hallgatott és vitatott meg június 29-i ülésén a Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétségtelenül ki- tapinthatóbakká váltak a gazdasági életben az előremutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelményekhez való igazodásnak, a célratörőbb, hatékonyabb munkának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasználás a termelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest pedig nagyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a népgazdasági terven belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashatjuk — „az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben”. Tegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifejezését az ismétléssel: a minőségi változások; a szükséges és lehetséges mértékben. Ebben rejlik teendőink lényege, annak biztosítéka, hogy az 1979, évi népgazdasági terv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, hanem a hatodik ötéves terv időszakát is megfelelően előkészítse. Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelésnövekedési tempó mellett végrehajtandó teendők serege — a készletek csökkentése, a munkaerőigény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés terepét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esztendők sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok híján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kívánatosnál lassabban alakul ki, a változások üteme, terjedelme sem éri el a gazda- $ág terepén a szükséges és lehetséges mértéket. Mert ugyan igaz - példáért nyújva —, hogy az ipari termelés bővülése megközelíti a tervezett mértéket — a négy százalékot —, s a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk el, a megengedhetőnél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát anyag- és alkatrészellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkereskedelmi forgalom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gyarapodása az év első öt hónapjában a tavalyi esztendő hasonló időszakához mérten, ám itt is van egy de, mégpedig az: a nem rubelelszámolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. F olyamatos és az eddigieknél is hatásosabb, konkrétabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak érdekében, hogy eredményesebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába a beruházások gyorsabb kivitelezése éppúgy beletartozik, mint a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, azaz reálisabb — a tényleges ráfordításokhoz közelebb álló — termelői és fogyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem elegendő csak egyetlen területen, egyetlen dologban lépéseket tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyre állítása nem csupán föltételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vezető sok irányát, a fejlesztések meggyorsításától a bérgazdálkodás észszerűbbé tételéig. Indokoltan mutatott rá a Központi Bizottság: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára összehívott 12. pártkongresszus mai gondjaink enyhüléséről, a további haladás alapjainak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást. Káros diplomáciai sakkozás Nicaraguában Az Egyesült Államok meg hossza bbítja a polgárháborút Részlet a bőrruházati gyár munkaterméből Felavatták a Pécsi Kesztyűgyár új bőrruházati gyáregységét 60 millió forintos új létesítmény Pécs új ipar negyedében Hétfőn reggel háromnegyed hatkor Skuta Árpádnét, varrodai főműhelyvezetőt, Kozári Pé- ternét, gépi varrómunkást, Fischer Jánosnét, a Pécsi Kesztyűgyár kétszeresen Kiváló Dolgozóját, valamint Papp Istvánnét, vasalót, a hármas műszak dolgozóját köszöntötte dr. Szabó József, a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati gyáregységének igazgatója. Abból az alkalomból, hogy ezen a reggelen megkezdték a munkát az új, hatvanmillió forintért készült üzemükben Pécsett, a Vadász utca 83. szám alatt. Olyan ünnepélyes pillanatok voltak ezek, amikor már halkan zümmögtek a varrógépek, próbálgatták az új berendezéseket a munkások, erre mindig reggel háromnegyed hattól hatig kerül sor, hogy hatórakor kezdetét vegye a napi műszak; a pontosan előírt feladatoknak megfelelően. Míg a 24 törzs- gárdaemléklapot, a sok szegfű- csokrot, pénz- és könyvjutalmat átnyújtották, megtudtam Szabó Imre kézimunkástól, hogy örül új, korszerű munkaasztalának, amelyen könnyen elérhető, kézközeiben minden anyag, szerszám. Bödő Judit gépi varró és Szabó Margit szalagvezető csak ámultak, dicsérték a kellemes színeket, a jó világítást. Idegnyugtató a színösszeállítás, a varrógépek teteje fehéres-szürkés, az ablakok váza acélkék, a munkadarabtartók zöldessárgák, a székek drapp-feketék, a munkatárolók égkékek, míg a műhely mennyezete pirosasbarnás. Közép-Európában először próbálják ki itt az ezer lux-fényerős lámpák mennyezeti elhelyezését, úgynevezett hal- szálkás-formában, hogy mindenütt a fény egyenletes legyen. Sóntics Béláné a levegős, tágas varrodai résszel nagyon elégedett — megszűnt a régi zsúfoltság. Most 1200 négyzet- méteren, az emeleti nyugati oldalon helyet kapott a befejező, rész, az egyműszakos szalag, teljesen elkülönítve, ahol a kismamák, a tanulók, a sportolók és a sokgyermekes édesanyák dolgoznak. A keleti oldalon a varrodai termelőszalagot, az előgyártót, a kisszériás- és a mintagyártószalagot alakították ki. Egy műszakban kétszázan termelnek, azok, akik néhány napja még Pécsbányatelepen és a Hőerőmű melletti barakk-műhelyekben kedvezőtlen munkakörülmények között fáradoztak hat éven át. A régi munkahelyet a széttagoltság és az anyagmozgatás körülményessége jellemezte, míg az új helyen már nem ismerik az ebből eredő veszteségidőt, hiszen mindössze két ember rakodik és mozgat hatvan anyagszállító kézikocsit. Ez köszönhető annak is, hogy a raktáron előkészítik egység- csomagokba a feldolgozandó anyagot. A legmodernebb NDK, NSZK és olasz gépek könnyítik a fizikai munkát, értékük húszmillió forint. A termelékenység 1980-ra 25 százalékkal lesz több mint a hajdani műhelyben. Több a síkragasztó- és a gombozógép, a munkaszervezés is korszerűbb. A földszinten a bőrraktár, a szabászat és a textilszabászat és a szociális rész található. Az új létesítményt a Könnyűipari Tervező Vállalat tervezte, két és fél év alatt a 26-os Állami Építőipari Vállalat kivitelezte. ötszázan állítanak elő idén már 72 000 női, férfi bőr- konfekciós terméket, hetven százalékban tőkés piacra. Az idei árbevételük dollárban két és fél millió lesz a tavaszi kétmillió helyett. — Csuti J. — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló A termelékenység 1980-ra 25 százalékkal növekszik XXXVI. évfolyam, 180. szám 1979. július 3., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
