Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-22 / 199. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. JULIUS 22. Szükség van szankcióra A közelmúltban szóltunk arról a gondolatról, hogy a pécsi PIK-lakósokban élők közül sokan rendkívül hanyagul bánnak otthonukkal. Gyorsan romlanak a lakások, néha szinte kíméletlenül használják ezeket azzal, hogy a PIK majd megcsinálja. E jelenséget elemezve tettük fel a kérdést: vajon nem jelentene-e megoldást a progresszív lakbér bevezetése? Csak a gondolat szintjén említettük ezt, hiszen bevezetésének egyelőre nincsenek meg a feltételei. A lehetőséget azonban megemlítettük Pernecker Imrének, a Pécs városi Tanács tagjának, a társadalmi lakáselosztó bizottság elnökének. — Reális lehetőségnek ítéli-e meg azt, hogy annak érdekében, hogy fokozott gondosságra szorítsák a bérlőket, a lakbérekben tükröződjön a lakás- használat minősége? — Logikusnak tűnik. Nagyon sok ember nem törődik otthonával, mondván azt, hogy állami tulajdon, gondoskodjon róla a PIK. Erre a magatartásra válaszolni kell. A jelenlegi törvények is bizonyos mértékig hatnak ebbé az irányba. Ezek végrehajtása körül azonban nincs minden rendben. A kérdés az: vannak-e a PIK-nek megfelelő eszközei a végrehajtáshoz? Erről nem vagyok meggyőződve. — Tehát a most hatályban lévő jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a PIK szigorúbban lépjen lel a lakásrongálókkal szemben. Ezek szerint felesleges lenne bevezetni a progresszív lakbért? — Félévente, évente ellenőrzésekre lenne szükség, hogy a gondatlanság kiderüljön. Ezt azonban pártatlanul, a bérlő fejével gondolkodva csinálni nagyon nehéz. Hol az a határ, amikor már ki lehet mondani egy családról: gondatlanul kezelik az állami lakást? Ehhez külön apparátus és humánus eljárás kellene. Vajon az ellenőrzést végzők saját gyakorlata jelentené .a „jó gazda gondosságának" mércéjét? — Ha akár a városi tanács ülésén feltennék a kérdést: bevezessük a progresszív lakbért vagy sem, ön ellene vagy mellette szavazna? — Ha megteremtik az ellenőrzés lehetőségeit, ha humánus eljárás keretében történne az, ha a bérlők szociális körülményeit — sok esetben kell ezt mérlegre tenni — figyelembe vennék, — egyszóval úgy látnám, hogy a feltételeket megteremtették,. akkor mindenképpen a bevezetése mellett szavaznék. Hozzáteszem: ezt a gyakorlatot nagymértékben lehetne társadalmasítani. — Ha valami elromlik a lakásban — mondja Cserna Sándor országgyűlési képviselő — bizony gyakori az, hogy a bérlő reklamál, szidja a PIK-et, ahelyett, hogy korábban jobban vigyázott volna. Néha olyan igényekkel lépnek fel, amelyek nem reálisak. Persze, vannak olyan bérlők is, akik sokat költenek a PIK-lakásra, rendbeteszik és rendben tartják, ha OTP-kölcsönnel is. — Egyszóval megvan az alapja annak, hogy a progresz- sziv lakbéren gondolkozzunk. — A bérlői magatartás megvan, de én hozzáteszem: ha megfelelő műszaki paraméterek állnának rendelkezésre, hogy egyes lakásfelszerelési tárgyakat mennyi ideig kell használni, illetve ezek mennyi ideig használhatók, amikor a bérlő a jó gazda gondosságával kezeli ezeket, akkor nem látom akadályát a progresszív lakbérnek. Egy ilyen műszaki táblázatra szükség lenne, mint ahogy például a munkaruhák esetében is van kihordási idő. Egy bizonyos ideig el kell, hogy tartsanak. — Azt kell mondanunk: azok vannak többen az állami lakások bérlői között, akik vigyáznak az otthonukra. A gondot tehát egy kisebbség szüli. — Ezek azok az emberek, akik nemcsak a lakást rongálják, hanem rendszertelenül vagy egyáltalán nem fizetik a lakbért, s akikkel más területen is — emberi magatartásukkal például — gondok vannak. Kultúrember nehezen tudja elképzelni, hogy miket csinálnak a lakásokban. Fát vágnak a parkettán ... — Ha a hanyag lakáshasználóknak, lakásrongálóknak magasabb lenne az átlagosnál a lakbére, az megfelelő szankció lenne? — Fennáll az a veszély, hogy az ilyen emberek nemhogy a magasabb, de még az átlagos lakbért sem fizetik .. . Nagyon nehéz kérdés ez, de az is szükségszerű, hogy a kollektív bölcsesség produkáljon egy megfelelő szankciót. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy ilyen szankciónak következményei például a családi élet nívójára is hatnának. Hosszú időnek kell még addig eltelnie, amíg valóban nagyon elenyésző lesz azok száma, akik nem kultúr- emberként kezelik a PIK-taká- sokat. Addig milyen szankciókat alkalmazhatnánk? A pénz- büntetés eseti lehet. Ha valakit rosszabb lakásba tesznek, ezt nemcsak ő, a gyerekei is megérzik. — Ha meglennének a feltételei annak, hogy bevezessék a progresszív lakbért, akkor ön mint országgyűlési képviselő leadná a voksát mellette? — Megfelelő indoklás mellett, ha körültekintően készítenék elő, akkor igen. A lakás nagy érték ... Mészáros Attila MOZDONY-MATUZSALEM. A bátaszéki MAV-esomópont fiataljai felújítottak egy öreg mozdonyt Az 1891-ben gyártott 326-os gőzös a Közlekedési Múzeum tulajdona. (MTI fotó — Gottvald Károly felvétele) A sok újdonsághoz szokott pécsieknek is szokatlanul új látványosságot kínál az Engel János József úton az új tűzoltólaktanya építése: a talajszinten gyártott vasbeton födémeket emelőgépek sokasága emeli a magasba, s ahogy elmarad egy-egy szint, úgy válik könnyebbé a „csomag”. Alaposabb szemlélődés után az is feltűnik, hogy hiányzik a megszokott toronydaru, hogy nem nyüzsögnek az ácsok, nincs az irdatlan tömegű deszka, gerenda. A lift-slab Pécsett A lift-slab - vagyis inkább a födémemeléses építési módszer — mutatkozik be most Pécsett. Az a technológia, amely lassan, nagyon lassan tudja elfoglalni helyét a hozónkban alkalmazott építési technológiák sorában. Pedig itt született e kis hazában, még a 30-as években, egy Sámsoni Kiss Béla nevű mérnök volt a feltaláló. Nem lett próféta a hazájában. Módszere azonban meghódította a világot Amerikától a Szovjetunióig, s végre közel négy évtized után Bulgáriából hazatért. A budapesti 22. Állami Építőipari Vállalat 1972 óta dolgozik vele szerte az országban kooperációban: övé» az emelés dolga, a partnerek készítik a födémeket és építik a házat. A födémemeléssel nem először foglalkozunk lapunkban. 1976-ban szliveni tapasztalatainkat adtuk közre. Ami minden praktikuma mellett megragadott minket: a minimális helyigény. 9—10 emeletes épületeket építettek a város szívében úgy, hogy csupán a járdát vették igénybe, de a fákat ott sem vágták ki. Aztán megnéztük, mi van Baranyában. 1976. november 25-én ,,A födémemelés első tétova lépései" című cikkünkben utalva arra a szliveni megállapításra, hogy az összes korszerű építési módszer közül ez a legolcsóbb, a BARANYATERV- nél tájékozódtunk, minthogy ez a tervező vállalat már akkor „ráharapott" a témára. Csaba Gyula építész meg is jegyezte: „Meggyőződésünk, hogy a födémemeléssel kell dolgozni mindenütt, ahol egyéb korszerű építési módok a kis mennyiség miatt gazdaságosan nem alkalmazhatók.” Kovács Antal igazgató ezt pécsi vetületben így fogalmazta meg: „A belváros rekonstrukciójánál, a foghíjbeépítéseknél koncentráltan jelentkezik majd az igény, ez a technológia szinte erre teremtődött. Úgy volt, hogy a tűzoltólaktanya mellett a Mátyás király utca 3. és a Rákóczi út 49. területén e módszerrel épülnek házak. Ezek nem épülnek meg, a kész tervek nem valósulnak meg. Viszont Komló akkor kérdéses volt, de ma már tudjuk, hogy a bányászváros központjában reprezentatív megjelenésű „piramisház” épül e technológiával, s néhány hét múlva már megkezdik a födémek emelésit. Két és fél év előtti cikkünket ezzel zártuk: „A födémemeléses módszer... aligha jelenthet olyan konkurenciát a panelnek, az alagút- zsalunak, vagy az IMS-nek, ami miatt »be kellene tartani« neki. Ez mást tud, mint azok, és Pécsnek sokszor éppen erre a »más«-ra lenne szüksége." Hát most itt van ez a „más" és a fogadtatás bizonyos értelemben elmarasztaló. Pedig az előnyei kétségbevonhatatlanul kézzelfoghatók. Csupán két építkezést kell összehasonlítani. Ugyanaz a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építi a Kossuth téren a MESZÖV-PTV irodaházat, mint a keleti ipari területen a tűzoltólaktanyát. Itt látjuk a sok ácsot, szerelőt, a rengeteg zsaluzószerkezetet és anyagot és a hosszadalmas munkát. Egyetlen födém zsaluzása itt kb. annyi ideig tartott, mint ott az öté. És — mint a bevezetőben is utaltunk rá — nincs ács, nincs zsaluzóanyag, kevesebb az élőmunka-ráfordítás. Mindezek napjainkban nem elhanyagolható tényezők. És ha most azt mondjuk, hogy a Kossuth téri építkezés tipikusan a födémemelésre „termett", akkor ezzel bizonyára sokan vitatkoznak. Pedig ha valahol helytakarékos munkára van szükség, hát itt igen. És különben is, amikor ez a ház terveződött, a lift-slab már „hazatért". De most nem erről van szó ... Vegyük úgy, hogy itt van az a „más” és arra próbáljunk választ adni, hogy a már említett és ezután említendő előnyei alapján mi lehet a jövője — nálunk. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekedik róla az ÉVM. A minisztérium műszaki fejlesztési főosztályán Osztermann Lajos építőipari osztályvezető-helyettes véleményét kértük: — Tisztázzuk: nem házgyár fölötti technológiáról van szó. De építőiparunknak egy sereg területe van, ahol feltétlenül előnyös az alkalmazása. Ilyen például a foghíjbeépítés, üzemi bővítés, ahol nincs felvonulási terület, olyan épület, amelynél nincsenek kötött geometriai formák, aztán ahol speciálisan nagy terhelésről van szó. Tehát jó mindarra, amire előregyártott szerkezetünk nincs. Mik az előnyei? Elmarad a nagy élőmunka-ráfordítást igénylő zsaluzás, nem kell kivárni a beton kötését, hiszen az egyik födém kiöntése után kezdhetik a következőnek a vasszerelését, minimális a felvonulási helyigény, nincs daruigény és ha jó a szervezés — előregyártott vasszerkezet, időre érkező transzportbeton stb. —, nincs tárolótér-igény sem. Voltaképpen egyesíti ez a módszer az előregyártás és a monolit szerkezet minden előnyét. Ezeket figyelembe véve a minisztérium megítélése szerint gazdaságos az alkalmazása. Egyetlen ellentmondás: a munkaigényes téglafalazás. Gipsz- perlit vagy könnyűszerkezetes válaszfalakkal, a homlokzatot „öltöztető" kötényfalakkal ez is kiküszöbölhető. A rendszergazda 22. Állami Építőipari Vállalatnál Papp Aladár osztályvezető azzal kezdi, hét esztendő alatt odáig jutottak, hogy ma már mindenfajta épület építésére vállalkozhatnak, amik a szokványos technológiákkal nem oldhatók meg. — Mégis miért idegenkednek tőle? — Mert nagyon fegyelmezett technológia ez. Akkor gazdaságos, ha az emelőberendezések egész évben dolgoznak. Ha pedig állnak, az állásköltség nem tűnhet el a rezsiben, ez drágítja az építkezést. A folyamatos munkát a fegyelmezetten ütemes egymásutániság biztosíthatja. De itt kooperációról van szó, s ha csúszás van valahol, az sok más építkezésen éreztetheti a hatását. Ezért nem szeretjük, ha a partnerek nem tartják be a határidőt. Most is késésben van több épület, s nem miattunk. És még annyit a 22-estől kapott információkból, hogy ma 7 garnitúra 260 emelőegysége dolgozik Magyarországon, s ezek együttesen 30 000 négyzet- méternyi, 15 600 tonna súlyú födémszerkezet egyidejű emelésére alkalmasak. És talán azt is, hogy az eddigi tapasztalatok szerint 5—6 szintnél a leggazdaságosabb a módszer, ennél a legkedvezőbbek az egy négyzetméterre jutó költségek. • Pécsett a rekonstrukció is, a foghíjbeépítés is napirenden lévő téma. Mi a véleménye a tanács építési osztálya városrendezési csoportvezetőjének, Szilágyi Domokosnak? — Pontosan a mi céljainknak megfelelő technológia, a foghíjbeépítésekre azonban semmiféle kiviteli kapacitás nincs, mindenki fél tőle. Hiába van meg a beruházói szándék . . . És a város beruházásai fölött bábáskodó UNIBER? Gádor András igazgató: — Mi a magunk részéről nagyon támogatnánk, mert jó is, gyors is. De azon áll, vagy bukik, hogy a kivitelező akarja-e. Egyébként a tűzoltólaktanya a példa arra, hogy ahol nem tudunk típusszerkezettel építkezni, ott sokkal jobb bármi más hagyományos módszernél. Ezekután nézzük a kivitelezőket! A baranyaiak közül a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat volt az első, amelyik a födémemelés után nyúlt. Miért szálltak ki belőle? — Nem mi szálltunk ki, hanem kiszállított belőle a lakó- házfel újítási program — válaszolta Habó József igazgató. — Termelékeny módszernek tartjuk, a mi fejlesztési céljainkat jó! szolgálta volna. A magam részéről jónak tartom és szeretném is, ha dolgozhatnánk vele — a belvárosi rekonstrukciós munkáknál eszményi lenne! —, de nem tudni még, milyen feladatot kapunk a hatodik ötéves tervben. Az első vállalat, amelyik épített is e módszerrel, a moi- hácsi új kórházszárnyat, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Feladta-e vajon ezzel a vállalat a módszert? Bertrám Jenő igazgató: — Az alagútzsaiuval lakás- és lakástípusú építkezésekre vállalkozhatunk. Fejlesztési elképzeléseinkben szerepel a lift-slab. A pécsi új postaépület ezzel készül, s majd a megyei kórház új, 120 ágyas szárnyát is födémemeléssel építjük. Nekem roppant szimpatikus ez a módszer, főleg a teljes kötetlensége miatt. A második vállalat a BÉV, amely hagyományos technológiái mellett most ezzel építi a tűzoltólaktanyát. Vajon beilleszti-e technológiái sorába? — Nem — válaszolta Győri János fejlesztési igazgatóhelyettes. — Annyiféle technológiával dolgozunk, hogy gazdaságtalan lenne még egyet felvenni. A tűzoltólaktanyánál viszont olyan különleges igények merültek fel, amiket csakis ezzel a módszerrel tudtunk megoldani. És most lépjünk át a tervezői vonalra. Elöljáróban azonban hivatkozzunk ismét Papp Aladárra, aki a. beszélgetés során tett egy érdekes megjegyzést: „A kötetlen alaprajzi lehetőségeket kínáló jól megkomponált lift-slab épület eredményesen járulhatna hozzá egy-egy lakótelep egyhangúságának feloldásához..." Erre pedig szinte rímel az. amit Morber János komlói tanácselnök mondott, amikor megkérdeztük: miért a piramisház? — Eredetileg egy egyszerű épület lett volna, de a tervező elengedte a fantáziáját és mivel az épületet a városközpontban építjük fel, üdvözöltük az ebben a formában testet öltött gondolatot. De ezt az épületet a Sásdi Építőipari Szövetkezet csak a 22-essel kooperálva, jelentős élőmunkát megtakarítva vállalhatta. A Pécsi Tervező Vállalat Ybl-díjas építész igazgatóhelyettese, Erdélyi Zoltán így vélekedik: — Nem hiszem, hogy egy lakótelepen ez menne, de a belváros körüli gyűrű gondjait ezzel kellene megoldani. Ez a módszer segítene, hogy legyen átmenet a történelmi belváros és a lakótelep között. Nem panel, de mégis nagyipari módszer. Említettük már a bevezetőben a BARANYATERV-et, amely már évekkel ezelőtt elkötelezte magát e módszer mellett. Azóta annyi változás történt, hogy a dél-dunántúli tervező vállalatok szakosításáról kötött együttműködési megállapodás keretében ez év tavaszán a BARANYATERV lett a födémemelés dél-dunántúli rendszergazdája. — Amint a belvárosi rekonstrukció beindul, sbkan rájönnek, hogy erre a módszerre igenis szükség van — jelentette ki Szőke Gyula műszaki igazgatóhelyettes. — De abban is biztos vagyok, hogy erre nem a BÉV-nek kell rá- állnia. Speciális feladatokat oldhatunk meg vele — a postaépületre is azért a födémemelést alkalmazzuk, mert a Rákóczi úton nem lehet daruzni. utat lezárni. Meghallgattunk sok véleményt. Az egyetlen nemleges válasz is érthető. S ha mindenki meg van győződve a módszer jóságáról, előnyeiről, miért válik nehezen prófétává a 70-es évek végén is Sámsoni Kiss Béla? Hársfai István