Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-22 / 199. szám

2

Dunántúli napló

1979. július 22., vasárnap

A Minisztertanács közleménye

a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről,

valamint a bérek, a nyugdíjak

és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési

mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyá. nak megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-i hatállyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik; ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

© Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül:

— a kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfeJelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik;

— a tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft-ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő;

— a tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter, 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6,— Ft.

— a zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír óira 20 százalékkal, a növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— a cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristálycukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb;

— a konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fű- szerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és a tea ára.

© A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak az élelmiszer nyersanyag árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek.

© Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésijén 1980. január 1 -tői emelkednek.

© A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz, a tűzifa és a háztartási tüzelőolaj árak 30 százalékkal emelkednek. A háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többlet fogyasztás kedvezményezése

megszűnik. Az új villamos energia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1 -tői emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítani.

© Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is:

— az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 Ft, egy mázsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor;

— a bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— a mosó-, öblítószerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— a cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik.

© A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak.

© Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítá- si munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.

® A kulturális szolgáltatások közül a színház, mozi és cirkusz helyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

© Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelyeken lévő árjegyzékek adnak.

A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül:

— a rendszeresen foglalkoztatottak — a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként ha. vi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak;

— a nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogon havi 180 Ft-ot és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozó, juk után további 180 Ft-ot kapnak;

— A nyugdíjasok, akik nyugdíjaskorú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján — további 180 Ft jövedelemkiiegészítést kapnak;

— a többgyermekes családoknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik;

— az egy gyermekes családok — igénybejelentés, alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegérzítést kapnak; '

— a családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak.

— a munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak;

— a főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kapnak;

— a gyermekgondozási segélyen lévő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik.

Az összes bér-, jövedelem, és Itársadalmijuttatás-kiegészítés

1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979. szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszame. nőleg.

A bér-, jövedelem- és társadalmi juttatás-kiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlagkeresetbe.

Jövedelemkiegészítő pótlék, ban nem részesülnek a szabadfoglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek.

Az építő- és faanyagok fogyasztói árának emelkedése a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az ál. lami és szövetkezeti építőipari szervezetek órait ez a hatósági árintézkedés nem érinti.

Az építtető lakosság kész- pénzterheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak:

— a családiház-építéshez nyújtható kölcsönök felső ható. ra valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik;

— a házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóházépítkezésekhez és a csoportos, korszerű családiház-épít- kezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcsön nyújtható;

— a felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik.

A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótköl- csönt igényelhetnek az Országos Takarékpénztártól.

A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a béreké a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtette.

Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról

Kormányhatározat alapján — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől.

KÉRDÉS: A hazai árak, különösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk?

VÁLASZ: Az Országos Tervhivatal rendeltetésének megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházás, a fogyasztás, az életszínvonal alakulását. Mint az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a következőket mondhatom a Minisztertanács határozatáról.

Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé teszik az élet- színvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakítását. E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük.

Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyarányú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magukat az árak mozgásától. Azon országok számára pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világgazdasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós változásait belföldi óraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költségek is növekednek.

A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánkhoz. E nehezebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazdaságunk életereje, de

ugyanakkor a korábbinál jobban megmutatkoznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és versenyképességünk gyengeségei is. További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékosságok felszámolásával hogyan és milyen mértékben tudunk megfelelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek.

Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói árakat.

Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák

meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának növelését és ezen belül a hatékony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsó sorban azért, hogy ezzel is védje népgazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától. Eddig is megtette és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmények nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelésben és a fogyasztásban egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül.

Mindezek alapián a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árck gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniuk kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói óraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat és a tartós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel.

KÉRDÉS: Mi indokolja a most bejelentett álintézkedéseket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági leltételek változásaival?

VÁLASZ: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrágultak az importált energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkész termékek és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnövelte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásA SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igénybejelentéseket kell tenni.

A nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan házastársakról, akik után házastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, tsz-nyugdíjas esetében 56 éven felüli) vagy rokkant házastárs számára a háti 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöltése — különösen a törzsszám gondos beírása —, aláírása és visszaküldése után a nyugdíj- folyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek után a havi 130 forint összegű jövedelempótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatályú.

ban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben.

E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A térmérő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a .ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni.

KÉRDÉS: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés?

VÁLASZ: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés viselte. Az utóbBT években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat.

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben o termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege mór meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az lő Ham forgalmiadó-bevételét

A költségvetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek azzal a következménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet.

1980-tól úi termelői árrendszert vezetünk be A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a köz. szükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott órrendezési program nem vezethez célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az államháztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult élet- színvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is szó. mos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és szómos szolgáltatás.

A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek,

(Folytatás a 13. oldalon)