Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-19 / 196. szám
e Dunántúlt napló 1979. július 19., csütörtök IX özös ügyért közös ál- dozat. És bár ez a mondat frázisnak, sablonnak tűnik, tartalma mégsem elavult. Sajnos, még nem mindenütt léptek úgy túl ezen a „közhelyen", hogy teljesítették is volna. A közös fenntartásokról van szó. Vagyis a művelődési intézmények működését segítő széles körű támogatásról. A termelőszövetkezetekre, vállalatokra, üzemekre vár a feladat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az intézmények költségvetéséhez, hogy azután többet kapjanak az eddigieknél, többet töltekezzenek a művelődési létesítmények kínálta »— és így kibővült — lehetőségekkel. Nem jótéteményről, hanem „üzletről” van szó. Pénzt, művelődési szolgáltatásokért cserébe. Baranya járásaiban tavaly a közös fenntartás összege a művelődési házak költségvetésének 15—18 százalékát tette ki. Ez az arány önmagában jónak mondható, de nem minden járásban adakoztak egyformán a tsz-ek, üzemek. A legjobb helyzetben a mohácsi járás van. Teljes mérA közös fenntartás tapasztalataiból A mecénások is szóljanak bele! tékben 1976-ban valósult meg itt a közös fenntartás. Míg három évvel ezelőtt 488 500 forintot tett ki ez az összeg, tavaly már 558 500 forintra emelkedett a hozzájárulás. S mi több, az intézményeknek nem kell az év végéig várniuk a pénzre, mert azt egy vagy két részletben az első negyedévben kézhez kapják a tanácsok. Biztonsággal alapozhatják rá a terveiket. Ez az összeg javítja az intézmények működési feltételeit, bővíti szolgáltatásaikat Igaz, mivel évről évre növekednek a fenntartási kiadások (az erre fordítható összeg pedig stagnál), egyre többet kell lecsípni a bejövő pénzből a fenntartásra, a működési kiadások rovására. Bár a mohácsi járásban példamutatóan jött létre a közös munka, a termelőszövetkezetek többet várnak a művelődési házaktól. Klubfoglalkozásokat, szakkörök szervezését, programokat. Komlón két esztendeje lépett életbe a közös fenntartás rendszere. A komlói Városi Tanács és a Mecseki Szénbányák 550 000—550 000 forinttal, a vállalatok 280 000 forinttal járulnak hozzá a Május 1. Művelődési Központ költségeihez. A hozzájárulás előnye sokrétű. Javult a tevékenység már azáltal is, hogy közművelődésük irányítása így Komlóra került. Növekedett a rendezvények száma, új szakkörök, klubok is alakul, tak. Jóval gyakoribbak a kiállítások, megjelenik havonta a részletes műsorfüzet, újra hívhatnak budapesti és vidéki színházakat vendégszereplésre. Kiemelkedő a Munka és művelődés akció támogatása. Műsorokat szerveznek a mozgalomban részt vevő 13 vállalat szocialista brigádjainak. A dolgozók munkahelyére is „kivisznek” rendezvényeket A január óta kialakított komlói járásban is kívánatos volna minél előbb számba venni az idevágó feladatokat. A siklósi járás 18 klubkönyvtárára, 62 könyvtárára és 20 művelődési házára 450 000 forint jut a közös fenntartásból. A helyi termelőszövetkezetek többsége hozzájárul, de a járás közismerten elaprózott intézményhálózata felszippantja ezt az ösz- szeget, amely nem is elegendő a színvonalas működés biztosításához. A szigetvári járásban négy éve alakult ki ö fenntartás rendszere és a többi járáshoz hasonló gondokkal birkóznak. Az elmúlt tíz év alatt végeredményben megvalósult a megyében a közös fenntartás. Társadalmasítottá váltak a művelődési intézmények, javult pénzügyi helyzetük. A továbbiakban azonban nagyobb szerepet kell kapniuk a társadalmi vezetőségeknek, vagyis lehetővé kell tenni, hogy a „mecénások” beleszólhassanak az összegek fel- használásába, tervezésébe. Célszerű lenne, ha a kisebb településeken integrálás jönne létre mind a művelődési otthonoknál, mind a könyvtáraknál. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a Népművelési Tanácsadóval közösen elkezdte kidolgozni az integrálási terveket. De legalább ennyire fontos, hogy a fenntartók ne elaprózva, póthitelekből fizessék be a tanácsoknak a szükséges ösz- szeget. B. A. Balén 79 Három alkotó, három zenemű A római kortól a törők Időkig «*?■A XV. századi olasz majolika, valamint egy élőké rült kályhacsempe tanúskodik a korabeli városi élet színvonaláról. Fotó: Proksza L. Leletmentés Értékes leletek az „Irgalmasok” udvarán Három, stílusban, karakterben és tartalomban egyenként eltérő oratorikus, illetve zenekari mű szerepel a Balett '79 műsorán: Pergolesi Stabat Mater-je, Mahler Gyermek- gyászdalok-ja és Händel Tűzijáték szvit-je. Míg az első kettő a fájdalom, a gyász különböző, de örök érvényű zenei megfogalmazásai, addig a záró Höndel-muzsika a béke és öröm táncos megnyilatkozása. Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) - ez a nagy jelentőségű és tragikusan rövid életű (mindössze 26 évet élt) nápolyi komponista — Az úrhatnám szolgáló című vígoperája mellett talán legismertebb műve, a Stabat Mater ihlette Eck Imrét tánckompozíciója megalkotására. Stílusában ellentmondásos mű ez. Pergolesit mint az opera buf- fa legjelesebb képviselőjét tartjuk számon. Az a csodálatosan üde hang, könnyedség és dallamosság — bizonyára nápolyi környezetének dallamvilágából inspiráltán — egyedülálló a zenetörténetben, még az olasz operaszínpadot is beleértve. Ez a hang több mint egyszerű virtuózkodás: az élet táncosán perdülő formáit lényegükben ragadta meg - mondja róla Szabolcsi Bence. Éneklő gyorstételei Mozart muzsikájáig világítanak előre. Témakezelése, hangszeres dallamossága már a bécsi klasz- szicizmus felé nyit utat. Az az új, szinte szűziesen gyengéd líra, amely mindenekfelett a Stabat Materben csendül meg, a költői kifejezésmód magas- rendűen szubjektív régióiba vezet. Szinte természetes, hogy míg ragyogó humorának számtalan követője, folytatója akadt, addig lírájának ez a magányos, tiszto magaslata érintetlenül, folytatás és ve- télytárs nélkül maradt. A Stabat Mater, a fájdalmas Anyatéma — mint ahogyan számtalan képzőművészeti alkotásban is megfigyelhető — inkább lírai, mintsem drámai megfogalmazása e gyászos témának. Maga a szöveg, Fra Ja- copone da Todi (szül. 1236) latin nyelvű szekvenciája a gótikus Móri a-költészet egyik legszebb lírája. Bibliai téma— s talán mert ezek között a legemberibb maradt — napjainkig számtalan alkotás ültetője. Gustav Mahler (1860-1911) egyike azon zeneszerzőknek, akiktől méltatlanul keveset játszunk hangverseny-életünkben. (Bár nem hallgatható el, hogy ennek sokszor technikai akadályai vannak: Mahler hatalmasra duzzasztott romantikus együttesei.) Élete fő célját a komponálásban látta, mégis korának elsősorban legnagyobb hatású dirigense. Tanítványai közül néhány: Bruno Walter, Mengelberg, Klemperer ... Három évig a budapesti Operaház igazgatója. Zeneszerzői arculata a romantikus századvég tipikus tükre: a magórautaltság, nyughatat- lanság, fájdalmas búcsúvétel, misztikus megváltás utáni állandó vágyakozás, s ugyanakkor erőltetett, olykor a cinizmus határát súroló jókedv és gúny kifejezését sürgeti. A szépség fanatikusa volt, romantikus képzeletű művész, látnoki hajlamú prédikátorjellem. Hatalmas koncepcióval óhajtott végső komolyságú formát adni egy olyan korszak széthúzó szellemi életének, mely nem volt alkalmas arra, hogy a művészet nagy formái terén összefoglalást nyújtson. E tragikus formáló akaratban legértékesebb elem a művészi vallomás végletes őszintesége. Legsikerültebb művei az oly kisebb méretű, szerény ívelésű formák, amelyekben lelki konfliktusának lírai elemeit, a szándékolt egyszerűséget, az iróniát vagy szarkazmust, a reménytelen gyászt és a teljes talajnélküliséget juttatja kifejezésre. Tóth Sándor által ko- reografált Gyermekgyászda- lok című zenekari dalait1902- ben írta Rückert verseire. A temetők atmoszféráját idéző öt dal Mahler halálköltészetének egyik legszebb és legőszintébb megnyilvánulása. Georg Friedrich Händel (1685-1759) ismért muzsikája, a Tűzijáték-szvit zárja o balettest műsorát. A szvit, ez a tipikusan barokk műfaj olyan stilizált táncsorozat, mely a divatjomúlt táncokat megőrizve és magába olvasztva barokk modorban realizál egy ilyen tételfüzért vidám vagy éppenséggel méltóságteljes hangulattal felruházva, a legkülönfélébb alkalmak, események fényének ünnepi aláhúzására. Händel Tűzijáték-zenéje az aacheni békekötést követő évben keletkezett, mikoris nagyszabású népünnepélyt rendeztek Londonban az egyezmény örömére. Az eredetileg igen sok tételes és rengeteg fúvós hangszert használó műből ma négy-hat tételt játszanak. Egyik legjellemzőbb és legszebb tétele a lágy sici- liano-ritmust idéző „La Paix”, a Béke-tétel. E Höndel-műre írt balett koreográfusa Heté- nyi János. Kircsi László Fehér foltnak számított eddig történeti szempontból Pécs belvárosában a II. számú Sebészeti és a II. számú Belgyógyászati Klinika, közismertebb nevén az Irgalmasok udvara. Néhány utalás maradt csak fenn késői, XVIII. századi történetéről, amikor a terület az egyházé volt. Régészeti feltérképezésére az elmúlt félév során nyílt lehetőség. Tavaly, mint ismeretes, távfűtővezeték fektetését kezdte meg az UNI- BER a Konzum Áruháztól a Széchenyi tér irányába. A földmunkák során leletek kerültek eJő a Kossuth téren — illusztrálva a tér múlt századi kialakítását. Amikor a közbeeső épületek alatt az Irgalmasok udvarára ért a távfűtő vezeték, a kivitelezők értékes leletekre hívták fel a régész, Kárpáti Gábor figyelmét. — Ezen a területen eddig még nem folyt kutatás — ösz- szegezi a leletmentés több hónapos tapasztalatait Kárpáti Gábor. — Ezen az érintetlen és a forrásokban is alig vagy későn említett területen olyan gazdagságban kerültek elő a régi város nyomai, ahogyan azokat még soha nem sikerült megragadni. Az igazi Pécset érzékelhetjük a maga teljes bonyolultságában, a rpmai kortól a középkoron át a legújabb időkig. — Mi az, amit eddig ismertek erről a területről? — Tudtuk, hogy amíg József császár fel nem oszlatta a rendeket, kapucinusok kolostora állt itt. 1796-ban egy pécsi polgár kezdeményezésére költöztek ide az irgalmasok, II. József ugyanis a gyógyító rendek tevékenységét engedélyezte. Hdüy hódoltság utón készült katonai térképe és a száz évvel későbbi Duplaterre- féle térkép csak beépítetlen, kertes területet jelez itt a török után. Majd megindul érte a különféle rendek harca: a XVIII. századi kisajátítások idején a kapucinusok és a pálosok szeretnék megkapni ezt a részt. Ekkor említenek egy török házat, amit remélhetőleg sikerül azonosítani a leletmentés során. Régi írásos emlékekhez kapcsolódik az a temető, amit viszont sikerült megtalálnunk a klinika udvarán. Ezt akarva, akaratlanul is egy újabb rendhez, a karmelitákhoz kell kötnünk, ugyanis csak ők temetkezhettek a városfalon belül. Ezt a temetőt jelezheti az a pécsi egyetemről fennmaradt utolsó és igen színes adat, miszerint ettől a temetőtől belvárosi lakásáig zavarták a pécsi diákok egyik tanárukat. A karmeliták és az egyetemek kapcsolata egyébként közismert, és az is, hogy Vilmos, az egyetemalapító püspök 1372-ben telepíti le itt ezt a szerzetesrendet. De nézzük, mi került elő a kórházudvaron a leletmentések során, .ássunk még mélyebbre az időben. Egy kolostor meghatározása, értelmezése általában problémát jelent a régészet számára. így az a XIV— XVI. századi kőépület is kérdéses: ez a kolostor konyhája, kórháza vagy talán vendégháza lehetett. Gondosan kiképzett kút került elő mellette, melynek faragott részletét a Székesegyház hittantermében őrzik. A pécsi püspökség ugyanis 1770 táján begyűjtötte a város területén található faragott köveket, s így óvta meg Pécs fennmaradt szebb emlékeit. A kút építésének korát a kőbe faragott 1540-es évszám, valamint Eszéki János pécsi püspök monogramja és címere jelzi. A kutatások legizgalmasabb lelete még korábbi időkből való, és negatívban került elő: egy felszínen emelt nagyméretű favázas építmény cölöpjeinek nyomara akadt a régész, a fűtővezeték Bem utca felé nyúló leágazásában. A több mint húsz méter hosszú, középkori faépület azért érdekes, mert a XI—XIII. századból nem ismerjük a városi épületeket. Ez méreteiben, és azért is, mivel a föld felett épült, lényeges előrelépést jelent a várossá fejlődés útján. Ilyen lelet Pécsett még nem került elő. Ebben a korban többnyire földbe- vájt putrilakásokban laktak az emberek, templomokon kívül világi kőépületeket pedig csak 1200 után kezdenek emelni Európa-szerte. Az előkerülő érelh és kerámialeletek tanúsága szerint a XI—XIII. században állt Pécs központi részén ez a kiemelt rendeltetésű, nagyméretű objektum. Mellette megtalálták az egyszerű városlakók 4x4 méteres putrilakásait munkagödörnél és földbe mélyített külön kemencével együtt. Az egész terület, a kora és késő középkori épületek alatt pedig mindenütt ott húzódik a legkorábbi, a római kul- túrréteg. Újabb keresztmetszet készül tehát Pécs történetéből. A távfűtővezeték alagútja egyébként ezekben a napokban már a Munkácsy utca alatt nyomul előre a Zsolnay-kút irányába. A klinika udvarán pedig a régészet tisztázza a felmerülő kérdéseket. Ugyanis sem a történettudomány, sem a mindennapi élet számára nem közömbös, mi az, ami alattunk van, mire épül a város. Gállos Orsolya Új óvoda épül Szigetváron Óvodát épít a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége. Az ötven gyermek elhelyezésére szolgáló intézmény kiviteli Terveit a Szigetvári városi Tanács műszaki dolgozói készítették társadalmi munkában. Az óvoda a Zrínyi téren egy volt, használaton kívüli, gyári ■kultúrház épületének helyén épül fel. A rossz óflagú épületet a gyáregység dolgozói társadalmi munkában bontották le. A helyéti már megkezdődött az építést előkészítő tereprendezés. Az óvodát a gyár építő brigádjának tagjai építik fel. Az új gyermekintézmény a tervek szerint kétmillió-hétszázezer forintba kerül. A városi tanács hétszázezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. A gyári óvodával együtt — ami a jövő év végéig elkészül — hat óvodája lesz Szigetvárnak. A cipőgyári« a város második óvodájaként fogadja majd a gyerekeket. Népművelők egyesülete Megalakult a Magyar Népművelők Egyesületének szervező bizottsága. Az egyesületnek az a célja, hogy a közművelődés különféle területein dolgozók részére állandó fórumot, közösségi alkalmakat teremtsen: elősegítse a népművelők képzését és továbbképzését; támogassa az új módszereket és népszeri, sítse a korszerű törekvéseket. Ezenkívül az egyesület feladatának tekinti a szakmai érdekképviseletet, a népművelői munka társadalmi elismertetését. Az egyesület munkájában részt vehetnek az intézményekben, a társadalmi szerveknél, a gazdasági egységekben, az állami irányításban dolgozó népművelők s a közművelődés — elsősorban főhivatású — szakemberei. A jelentkezéseket — név, lak. cím, munkahely, beosztás meg. jelölésével — az alábbi címre várják, 1979. szeptember 1-ig: Lévai Józsefné, 1011 Budapest, Corvin tér 8. (Népművelési Intézet). Jelentkezni lehet a Baranya megyei Népművelési Tanácsadónál is. Mozibérlet fiataloknak A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat a nyárra sorozatot állított össze KISZ-korosztályú fiatalok részére a KISZ megyei Bizottságával közös szervezésben A megye városaiban valamint Mázaszászváron és Sás- don tekinthetők meg ezek a filmek, a KISZ-alapszervezetektől igényelhető bérletekkel. A filmsorozat öt alkotásból áll, a sort Jancsó Miklós Fényes szelek című alkotása nyitotta, majd Gábor Pál Angi Verája, Kovács András Extázis 7-től 10-ig. je és Bacsó Péter Kitörése következik. Az ötödik film kitekintő: Sidney Pollack Ilyenek voltunk című alkotása a hidegháború Amerikáját mutatja be. A Moziüzemi Vállalat és a KISZ-bizottságok továbbra is együttműködnek: már készítik a KISZ jövő évi politikai képzési tananyagát kiegészítő filmsorozat terveit is. A kiválasztott filmeket augusztus közepén mutatják be a KISZ-vezetöknek, hogy véleményeik alapján alakítsák ki a végleges programot.
