Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-02 / 179. szám
Csak híuatalosan nem gyógymód f* / ♦ / •• I WW Száj fürdő Héviz nemcsak a reumások Mekkája lehetne Gyógyul a foginysorvadás, gyulladás M ár fogászati hónapot is szervezünk: biztatunk boldogboldogtalant, hogy rakassa rendbe a fogait. A fogkefe és a fogkrém plakátra került, próbálkozunk mindennel, de az eredmény vajmi elenyésző. A fogorvos azt mondja: minden felnőtt embernek van szuvas foga, s minden másodiknak fog- inysorvadása. És mindezt mondhatja addig, amíg csak a plakátok és a propaganda erejében bízunk, s remélünk jobbulást Pedig van más is. Kéne egy valamirevaló fogkefe, egy olyan, amelyik viseli a szőrét, s amelyiknek szőre nem árvalányhaj és nem drót. De ilyen kereskedelmünkben nem akad. Kéne még fogkrém is: ön- magakínáló széles választékban. De ilyen sincs; jó, ha kétféle van a boltok pultjain ... Itt van a fogak pusztulásának gyökere. A szára meg másutt. Néhány megszállott fogorvos szinte egész életét arra szenteli, hogy gondolatait elfogadtassa a szakmával, s közben „nehéz emberekké” válnak, saját gondolataik áldozatává. Szegedről felröppent egy hír — ki tudja, mikor? — hogy a konyhasó fluorozásával a caries-től menthetnénk meg embertársainkat; nem lenne ily tömeges mérvű szuvas fog. Hol a só? Hévizén, a Reumakórház főorvosa — fogszakorvosa — a fogínyt fürdeti, s esküszik rá; a módszer gyógymód, a fogágy- betegségek megelőzésére és gyógyítására kiváló. Dr. Tóth András főorvos a szájfürdőről óvatosan nyilatkozik; a sajtó már foglalkozott a témával, s olykor-olykor a cikk megjelenése után néhány Korholó megjegyzést is kapott. Hévízen 1960-ban indult a száj- fürdőkezelés. A képen láthatóan egyszerű a módszer: egy vízrózsa segítségével erős sugárban, pontosan a fogínyre irányítva sugárzik a gyógyvíz, amelynek nemcsak mechanikai tisztító hatása, hanem gyógyító hatása is van. Rendbeteszi a fogágyat, meghosszabbítja a fogak élettartamát, ha tetszik addig, míg a viselőjének arra szüksége van. A kórházi beutalóval érkezők — akár hazaiak, akár külföldiek, dollárral-márkával fizetők — körében igen népszerű a hévízi szájfürdő, amelyet évenként megismételnek többnyire. Tíz kezelés (!) rendbetesz egy fogínygyulladást. Tóth András húsz éve foglalkozik a témával; hatalmas esetanyagot dolgozott fel, bizonyítva, a szájfürdőzés gyógymód. Az egyszerű melegvizes sugár is jó, de bármelyik hévizünk, gyógyvizünk kiválóan alkalmas a fogágybetegségek ilyetén gyógyítására. Hazánkban nem csak Hévízen, másutt is van szájfürdőzésre lehetőség — illetve lenne. és most jön a kérdés lényege Amíg nem ismerjük el hivatalos gyógymódnak, addig SZTK-ala- pon egyetlen kezelést sem adhatnak. Amíg a társadalombiztosítás nem „társadalmasítja”, csak a kórházi beutaltak élvezhetik ingyen, másnak — ha tudomására jut — szintén ott a kúra, de eléggé borsos áron. A szájfürdőzés nem magyaros ügy, bár 1919-ben szabadalmaztattak nálunk is egy szájfürdő berendezést, Walter Standenberg svéd fogorvos találmányát. Németországban 1952-ben, Badenweilerben már létrehozzák az első szájfürdő- intézetet, de rövidesen belép a sorba a cseh Karlovy-Vary is, a francia Aix-les-Bains, az olasz Salsomaggiore. Feltételezem: mindenütt azért csinálják, mert értelme van. De menjünk még tovább. Külföldről — aki teheti — hazahoz vízsugaras speciális „házi-szájfürdető" masinát; néhány schillingért Ausztriában is megkapja. Az egészségkultúrának—a fogak megóvásának, a száj rendbetételének — hasznos segítői ezek az olcsó berendezések. Nálunk nem gyártják, nem is kapható. De végül is ez se lenne olyan nagy baj. Az már annál nagyobb, hogy fürdőhelyeinken, ahol létezik, ott sem lehet könnyen hozzáférni, hogy nem propagáljuk, nem szorgalmazzuk az elterjesztését. Hogy — mondjuk — egy balatoni nyaralást nem tehetek egy szájfürdővel, egy évre szolgáló fogak rendbetételével hasznosabbá. Hogy a szájfürdő nem gyógymód — hivatalosan. Kozma Ferenc Csak a tányért kell eldobni Felfutóban a Gastrofol A hagyományos főző-kony- hák helyett Gastrofol és Mirelité melegítő konyhákat, éttermeket is építenek. Az ilyen vendéglátóegység vezetője fakanál helyett telefonnal főz, akár több ezer adagot is napjában, éspedig annyifélét, hogy azzal bármilyen étlapot tele lehetne írni. A melegítő konyha előnye az is, hogy ha elmarad a tömeg, egyszerűen benthagyja a Gastrofol és Mirelité ételt és köretet a mélyhűtőben. Az egyéni üdülők gyorsétkezését is megoldja a Gastrofol, mert ha nincs lábosuk és rezsójuk, villanybojler vagy forróvíz csak akad, ami alatt a főzőfóliába csomagolt Gastrofol étel percek alatt visszanyeri eredeti ízeit és aromáját, hiszen az ilyen étel gyorsfagyasztással és nem tartósító szerrel készült A Ba- laton-parti nagy ABC-k és csemegeboltok vezetői felismerve a Gastrofol előnyeit, egyre többet rendelnek a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat pécsi és a Pest-budai Vendéglátó Vállalat budapesti Gastrofol üzemében készült 14—16 féle ételből, melyek különböző ,,komponensek” hozzáadásával 22—26 féle étellé is átvarázsolhatok, egyéni ízlés és szájíz szerint. Az üzemek áruszállító turajárataikon a megrendelt tételeken túl kocsiról is, kínálják termékeiket. — Murányi — Tévéműveink piaca Próza igen, opera nem? Karaján véleménye - Horineczky Erika sikere Szombaton, késő este befejeződött a Veszprémi Televíziós Találkozó. A sajtó írásai, a képernyő tudósítása után a legtöbb tévénézőnek töb- bé-kevésbé növekedett a nemzeti önérzete, hiszen egyre rangosabb a magyar televízió, már operák versenyét is megrendezték, azokat is díjazták. De milyen a mai magyar televízió kívülről, külföldről nézve? — Erről keveset tud a magyar újságolvasó, meg tévénéző. Pedig az úgynevezett telemeeting-et, vagyis’ a tévébörzét a múlt héten is megszervezték Veszprémben. Nem is kevés eredménnyel. Hiszen soha ennyi külföldi filmátvevő nem jött el magyar tévéalkotásokat nézni, mint most. Eddig évente alig félszázan érkeztek Veszprémbe, most viszont 71 szakember érdeklődött a magyar művek iránt, ami jelzi a magyar televízióművészet nemzetközi elismerését. Azt is jelzi, hogy a képernyő uralma világméretű, ezért a tévépiac még telhetetlen. Sőt, igazol még valamit: a zsűrik helyes értékítéletét. Mór félidőben, távol a zsűrik döntésétől sokan éppen azoknak a műveknek az átvételét jelentették be, amelyek szombaton este valamilyen díjat kaptak. A telemeeting-en a legnagyobb sikert Déry Tibor — Szántó Erika dramaturgi közreműködésével készült — téTartsuk tiszteletben törvényeinket! E gy város, főleg, ha olyan nagy. mint Pécs, nem élhet máról holnapra: jövőjét meg kell tervezni. Legfőképpen azt, hogy milyen lesz az arculata 10—15—20 év múlva, merre fog terjeszkedni. Ennek a kérdésnek számos von- zata van, s ezek közül egyik legfontosabb és legköltségesebb a közművesítés, de nem lehet megfeledkezni az új lakóterületek egyéb igényeiről, mint például az egészségügyi és kereskedelmi ellátásról, közlekedésről, kommunális szolgáltatásokról, óvodákról, bölcsődékről sem. Az állampolgár érdeke is tehát, hogy ha építkezik, olyan területen tegye, ahol ezeknek a feltételeknek a zöme már megvalósult, vagy elfogadható időn belül megvalósul. Ezért kötik a jelentősebb építkezéseket engedélyhez. Ez így elvben egyszerű és világos, a gyakorlatban azonban nem mindig így alakul, hiszen igencsak belénk szorult a ku- rucság a majtényi fegyverletétel óta, ám ma már nem a labancok megkergetésében, hanem a szabályokkal való dacolásban, a rendelkezések kicselezésében nyilvánul meg. „Segíts Építkezők „illegalitásban ff magadon és az isten is megsegít” — ha nem engedélyezi a tanács a házad építését, építsd engedély nélkül, ha üdülőházat enged csak építeni a telkeden, csinálj belőle suty- tyomban családi házat, majdcsak lesz valahogy, ha kész tények elé állítod a hatóságot. Idei adatok még nem állnak a rendelkezésünkre, de a tavalyiak igen beszédes számok. 1978-ban Pécs és a város környéki községek belterületén 341 különféle rendeltetésű építmény létesült engedély nélkül, 47 engedélytől eltérő formában, s ezek közül 44-et kellett lebontani. A zártkertekben 112 engedély nélkül, 12 engedélytől eltérő formában épült, s hetet kellett lebontani. A zártkerteken kívül 67 engedély nélkül és egy engedélytől eltérő formában készült el, három építményt kellett lebontani. A legdivatosabb, s következ- kezményeiben legveszélyesebb forma az engedély szerint nem lakás céljára szolgáló épületek (üdülőházak, gazdasági épületek) lakás céljára való felhasználása. Ezek a város külterületein, a kertvárosokban és a Mecsek oldalában gyakoriak. Az engedély nélküli építkezést, illetve lakáshasználatot néha még nyerészkedésre is alkalmasnak tartják egyesek, például a gazdasági épületek albérletbe való kiadásával. Az engedély nélküli, illetve engedélytől eltérő építkezéseknek a leggyakoribb eseteiben azonban nem rosszhiszeműségről, hanem gondatlanságról van szó. Az épület eredetileg jóváhagyott tervét újabb engedély nélkül megváltoztatják, nem is gondolva arra, hogy ehhez is hatósági jóváhagyás szükséges. Igen drága mulatság ez, hiszen a szankciók súlyosak. Ha az épület a létrejött formában műszakilag nem felel meg az előírásoknak, ha életveszélyes, vagy ha városfejlesztési tervekkel ütközik, lebontásra kerül sor. Ha ennél jelentéktelenebb a hiba, akkor a használatra csak meghatározott ideig vagy visszavonásig kap engedélyt, és tízszázalékos építésrendészeti bírságot kell fizetni. Ezt a bírságot akkor is kiszabják, ha végül is végleges használati engedélyt kap az engedélytől eltérően építkező. A rendészeti bírság mértéke igen magas, megközelíti az épületek szabadpiaci árát. A megyei városok kategóriájában ugyanis lakóépületeknél négyzetméterenként 4000—8000 forint, melléképületeknél 3000— 4700 forint, üdülőépületeknél pedig 5500—8000 forint a büntetési keret. Nem is olyan ritka, hogy 30—45 000 forintot kénytelenek fizetni bírságként az engedély nélküli építkezők, noha az épületet nem is, vagy csak viszonylag rövid ideig használhatják. D. I. véjátéka, a F*hilemon és Baucis aratta, melynek forgató- könyvét Makk Károly írta, ő is rendezte, két főszerepét pedig Bulla Elma és Páger Antal alakítja. Ezt a művet kívánják a legtöbben megvásárolni. Az érdeklődés sorrendjében következik két mű — a fődíjat és közönségdíjat nyert — Ellentétek, melyet Pün- kösti Árpád bátor riportjai alapján Dömölky János írt és rendezett. Érdekes és figyelmeztető, hogy a szövetkezeti gazdálkodás belső emberi-politikai feszültségeiről szóló tévéjátékot leghamarább éppen a nyugatnémetek szeretnék átvenni. Mellette az érdeklődés hasonló fokát érte el a Végkiárusítás című, „maszek vásári árus” film, főleg Margit- tay Ági remek alakítása következtében. Az érdeklődési sorrend harmadik fokozatán, tehát még mindig előkelő helyen van Horváth Z. Gergely Polka-Ma- zurka című filmje, hangsúlyozottan Horineczky Erikának, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznőjének alakításáért. A Polka-Mazurkát a finnek már a veszprémi találkozó előtt megnézték és megvették, most a svájciak és a franciák kérték. Végül a Gorkij-műből Gaál István rendezte Vámhatár iránt érdeklődtek még. Az opera? — Az első ízben fesztiválra vitt operafilmeket és tévéoperákat a nemzetközi érdeklődés nem igazolta. Vetítéseikre a külföldiek el sem jöttek, az a 8—10, aki néhányszor megjelent, fejletlennek, merevnek vélte műveinket, megjegyezve, hogy ez szinte világhelyzet. A kitüntetett két operában is abszolút főszerepet játszó Házy Erzsébetről például ezt mondták: szép énekesnő. Egyedül a Barabbás tetszett nekik, de nem vették meg. Mindez nem lehet elkeserítő, hiszen a most díjjal kitüntetett Bánki László dramaturg évek óta remekül szervezi a képernyő-opera kapcsolatát. Ezért műveink nem maradtak el a veszprémi találkozón látott külföldi operafilmektől és tévéoperáktól. Például az , osztrákok 25 millió schillingért készült Salome- jának zenéjét play back-kel játszották alá és a hang-kép összhangban nem volt tökéletes. A London Weekend produkcióban készült és Prix Italia díjas Mayerling című balettfilm pedig a tévébalettek kezdő rendezőinek önmutogató, intimpista színvonalán mozgott. Méltán idézte a konferencián Bánki László ez ügyekben Karajánt, aki szerint örüljünk, hogy van már néhány opera a képernyőkön, s még ne rangsoroljunk. I Földessy Dénes Elégtelen K rokodilok a palackos sörben, szalmonella a nyári turista felvágottban, nesze semmi a savanyúcukorkában és más efféle szörnyűségek szerepelnek a két — a pécsi és a kaposvári — Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek szokásos havi gyorsjelentéseiben. íme a részletek. Lassan tényleg rekordot • állít fel a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Rekord elnevezésű gulyásleves készítménye, ugyanis a pécsi intézet korábban már hasonlókért figyelmeztette a céget: 50 grammos leveskészítményei átlagban csak 47 grammosak voltak, a töltőtömeg nagy szórást mutat. Pedig lehet egyenletesen tölteni, példa erre a Debreceni Konzervgyár Maggi-készítményei. A szegediek ellen fegyelmi eljárást javasoltak. Állítólag töltött a 10 de- kás citromos savanyúcukorka, legalábbis ezt állítja a Győri Keksz- és Ostyagyár jánossomorjai gyáregysége. A minőség őrei minderről bizonyosságot akartak szerezni, s ráharaptak a cukorkára. Bizony, hibádzott a töltelék, a szemek 15 százalékában egyáltalán semmi nem volt A hiányért fegyelmi felelősségrevonást javasoltak. L ehetett volna belőle nagyobb tragédia, így végül is ketten betegedtek meg. A tettes: a szalmonella, pontosabban a ZALAHÚS nagykanizsai gyáregysége által szállított nyári turista felvágott, melynek egy része szalmonellával volt fertőzve. Kicsit bűzlött is már, legalábbis a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyes boltjaiban szaga miatt nem vették át. A 100-as ABC-be mégis bekerült, így történt a megbetegedés. A felelősök ellen eljárás indult. Nem kielégítő a söröspalackok tisztítása a Nagy- kanizsai Sörgyárban — állapították meg a kaposvári intézet minőségellenőrei, de ugyanezt észrevételezték a fogyasztók is. Emiatt Somogy megye raktáraiban 4300 üveg sört kellett átválogattatni, s a készlet mintegy tíz százalékánál tapasztalták, a sörben krokodilok úszkálnak, azaz az üres palackba beszáradt sörtől eredő, undort keltő úszványok, egyik- ben-másikban döglött rovarok. A mosási technológia sürgős megjavítására kérték fel a Söripari Tröszt műszaki igazgatóját, a mulasztást elkövetők ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek. n zöldségnek és gyümölcsnek idénye van, érdemes szemügyre venni, s tették ezt a kaposváriak, egyes boltokban mit akarnak becsempészni a háziasszonyok kosarába, Nos, a Somogy megyei ZÖLDÉRT siófoki 503. sz. zöldségboltjában az első osztályúként árusított zöldpaprika nagy része foltos, sérült, elszíneződött volt. vagyis osztályon kívülinek találtatott. Ugyanitt az első osztályú retek le- vélzete teljesen elsárgult, rohadt volt. Hasonló kifogások érték a ZÖLDÉRT marcali 336. sz. boltjában árusított sóskát, a nagyatádi fogyasztási szövetkezet 27. sz. zöldségboltjában talált uborkát, első osztályú áron kínálták, holott osztályba sem lehetett volna sorolni. Fegyelmi felelősségrevonást indítványoztak. (-mz-J netföi □