Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-14 / 191. szám
1979. július 14., szombat Dunántúli napló 3 A búza 40 százalékát learatták Magtárban az őszi árpa, aratják a tavaszi árpát Egyszerre 35 mázsa búzát űrit a Dominátor kombájn tartálya. A szalántai tsz-ben a búza 60 százalékát már learatták. * 4000 vagon új búza a GMV tárházaiban Jól halad a szál ma betakarítás és a tarlószántás csay Imre csoportvezető szerint a tegnapi napig még senki nem kért segítséget. A boksái tsz-ben ugyan arat két Veszprém megyei kombájn, de az egyéni akció. Ott két héttel később érik a búza, s majd a baksaiak visszaadják a segítséget. Az idén még Borsod megye sem jelentkezett. Az aratás egyébként teljes lendülettel folyik a megyében. Tegnapig befejezték az ősziárpa betakarítását. A búza 40 százalékát aratták le, A szalmabetakarítás követi az aratás ütemét, 40 százalékra áll. A cél az, hogy az idén egyetlen tábla szalmát se égessenek el, mert jóval kevesebb termett a vártnál. A tarlóhántóst a learatott terület 35 százalékán végezték el, és 3000 hektáron történt meg a másodvetés. Nagyüzem van, és e hét végére, péntek—szombatra várják a „csúcsot" a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevőhelyein. A tegnapi napon 48 raktárban, 9 malomban, 8 keverő üzemben, 3 bérelt és 15 szükség tárolóhelyen vettek át gabonát. Mágocson, a Béke Tsz egész éjszaka szállított a helyi GMV átvevő telepre. A duna- szekcsői és a dunafalvai tsz, egy-egy dunai uszályba rakodik a mohácsszigeti oldalon. Az 500 tonnás uszályok a hét végén indulnak a csepeli kikötőbe. A malmok ezekben a napokban fokozatosan kezdik meg az új búza őrlését Most még óbúzával kevert a liszt, de a hónap végén már csak új lisztből sütnek a kenyérgyárak kenyeret. — Rné — Szövetkezeti néptáncfesztivál Élő bokréta Pécs főterén Csütörtökön volt az első olyán nap Baranyában, amikor a kombájnok reggel héttől este hétig egész nap dolgozhattak. A jó időt mindenütt igyekeztek kihasználni — hátha holnap újra esik alapon. Minden üzemképes kombájn dolgozott. Szalántán, a Hunyadi Tsz garéi határában öt kombájnt vontak össze egy táblába. Mire delet harangoztak és a Mórica vendéglőből megérkezett a kombájnosok ebédje, már csak a tarló és a rendre vágott szalma mutatta, hogy itt reggel még búzatábla állt. A tavaly Borsod megyét is megjárt szalántai kombájnos brigád Pá- vics Tivadar vezetésével a megye egyik leghíresebb aratóbrigádja, Szeretnek és tudnak is dolgozni. Ha otthon végeznek, mennek egy tsz-szel tovább. Tavaly két hetet Ónodon dolgoztak, a csehszlovák határ közelében. Dicsérik őket amerre járnak, igaz remek masináik vannak, jól karbantartott, kiváló strapabíró kombájnok, John Deere-ek, Claas Dominátorok, E—512-esek, Nyivók, sőt az idén „bevezették" a régi SZK— 4-eseket is. Most áll a búza, könnyű az aratás, Lémaft Sándor brigádtag vélekedik így, aki Dominátort vezet és jobb szereti a dűlt búzákat, hogy miért? Mert ha megdűl, akkor nagyobb a termés, több a kereset, az idén csak jó közepes ez is, az is. Ezért szeretné végig aratni a nyarat a brigád. ók már túl vannak a búzaaratás felén, s jövő héten végeznek, aztán mennek ahová hívják őket. Az effajta igényeket a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára kell bejelenteni. Dr. TarMenettáncban vonultak az együttesek a Kossuth Lajos utcán végig, ki a Széchenyi térre, ahol Haasz József, a Baranya megyei KISZÖV elnöke nyitotta meg tegnap este a szövetkezeti néptáncosok III. pécsi találkozóját, A fesztiválon idén az eszéki Srdan Petrov Táncegyüttes, a román Naframa néptáncegyüttes, a dombóvári Kapos, a dunaföldvóri Földvár, a tardos- bányai Vörösmórvány, a zalaegerszegi és a pécsi KISZÖV, a mecseknádasdi német nemzetiségi néptáncegyüttes, vaalmint az OKISZ Erkel Ferenc művészegyüttese vesz részt. A megnyitó után, este táncházat tartottak a Megye utcai KlSZÖV-szék- házban. Ma délelőtt fél 11-kor az Ipari Vásár szabadtéri színpadán lép fel öt együttes, este 8- kor pedig, a Nyári Színház keretében a szabadtéri táncszínen gálaműsor lesz. Itt adják át a menettáncverseny díjait is a zsűri tagjai. Vasárnap délelőtt azok az együttesek lépnek színpadra az Ipari Vásáron, akik szombaton nem szerepeltek. A néptánctalálkozó ezzel a műsorral zárul. Megalakult a Skála Coop Újszerű áruházi integráció jött létre július 1-én, azzal a céllal, hogy az ország szövetkezeti áruházaiban a közös anyagbeszerzés megszervezésével bővüljön az árukínálat, s oly módon szélesedjen az áruskála, hogy ezt a vásárlók az ország több pontján érzékeljék, ne koncentrálódjon egy- egy kiemelt helyen, városban. A SZOVÁRU Vállalat, valamint a Skála Áruház Vállalat egyesülése révén alakult meg a Szövetkezeti Közös Vállalat, ennek tagja lett a pécsi Konzum Áruház is, melynek vezetőjét, Szemere Ferencnét megválasztották a Skála Coop igazgató tanácsának tagjává. Az integráció során olyan szövetkezeti áruházi rendszert kívánnak kialakítani, amelyben a tagáruházak megtartva teljes önnál lóságukat, árukészletüket közösen szerzik be. Egységes technológiai rendszert alakítanak ki: hasonló módon rendezik be az áruházakat, melyek mindegyike viseli majd a Skála Coop megkülönböztető emblémát. Szélesedik azon monopolcikkek köre is, melyeket kizárólag ezekben a „boltokban" árusítanak. A közel harminc vállalat, ezek közé tartozik a szigetvári és pécsi szövetkezet mellett a siklósi és komlói szövetkezet is, egységes propagandaakciókat dolgoz ki, így mindegyik tagvállalatra kötelezőek az azonos időben megrendezendő értékesítési akciók is. Az integráció élén tizenkét szak- bizottság dolgozik a közös munkaformák kialakításán, s annak meghatározásán, hogy a szőkébb egyesülésbe, mely nagyáruházakat vonják majd be: még nem dőlt el, milyen szankciókat alkalmaznak a „belépőkkel" szemben, de az bizonyos, hogy a most épülő komlói szövetkezeti áruház háromezer négyzetméter alapterületével, nagy eladóterével és önkiszolgáló részével tagja lehet a szűkebb integrációnak is. G. M. Pécsi állatorvos a moszkvai világkongresszuson Tanácskozás az élelmiszer- termelés fokozásáról, a kulturált táplálkozásról 8 A napokban érkezett haza Moszkvából, az állatorvosok XXI. világkongresszusáról dr. Ádám László, a pécsi Állategészségügyi Állomás igazgatója. A rendszeresen, négy- évenként megrendezett kongresszust az állatorvosok párizsi nemzetközi irodája szervezi. Moszkvában a világ különböző országaiból mintegy ötezer résztvevőt fogadtak: ebből 350 volt a magyar küldöttség létszáma. A megnyitó után az állatorvosok szekcióüléseken vettek részt.- Melyek voltak azok a fő kérdések, amelyekkel foglalkoztak? — Az előadások témái két fő kédéscsoportot érintettek: az élelmiszertermelés fokozását, illetve minőségi javítását, valamint a kulturált táplálkozás problémáját.- Mi az állatorvosok feladata az élelmiszertermelés fokozásában? — Mi közvetett módon segítjük elő az állati termék előállításának fokozását, illetve minőségi javítását. Gondolok itt a járványok megelőzésére, illetve gyógyítására, a fiatal állatok felnevelési veszteségének csökkentésére, a szaporodás növelésére, a higiénia fokozására és a technológia modernizálására. Fontos, hogy minél nagyobb értékeket, minél több élelmiszert mentsünk meg az emberiség számára. A világ közel egyharmada éhezik, így a mi munkánk rendkívül nagy jelentőségű.- Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában Magyarország a többi országhoz viszonyítva hol áll? — A világszínvonalhoz viszonyítva nem állunk rosszul, ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek tennivalók. Igaz, régóta nem volt járvány, de ennek megelőzése, valamint a termelési technológia javítása nálunk is fontos feladat. Ezen a téren Baranya jobb az országos átlagnál. — Szó volt a táplálkozási kultúra fejlesztéséről is ... — Igen. A zsír nélküli, fehérjedús táplálék előállításának kérdésével foglalkozunk. A cél a zsírszegény húsok: a hal, a baromfi fogyasztásának növelése. Intenzív ipari, mezőgazdasági fejlesztés az HSZEP Vili., IX. kongresszusának szellemében Beszélgetés Walter Schulzcal és Kari Genninggel „A pártmunka tapasztalatai és problémái Schwerin megye iparában és mezőgazdaságában a magas teljesítménynövekedés biztosítására, azoknak a fő feladatoknak a sikeres és egységes megvalósítására a gazdaság- és szociálpolitikában, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt Vili. és IX. kongresszusa határozott meg." E fő témakört taglalták azok az előadások, amelyeket Walter Schulz, Schwerin megye pártbizottságának osztályvezetője és Kari Genning osztályvezető-helyettes tartott — tart ma is - és ezekről a kérdésekről folytattak beszélgetést a Dunántúli Napló munkatársával. — Milyen úton jutottak el a mai szintre, és hogyan tudnák összefoglalni a legjelentősebb gazdasági eredményeket? san kapcsolódó fő feladatot jelölt meg többek között. Egyrészt növelni kell a termelést és annak hatékonyságát s ezzel párhuzamoson fokozatosan megszüntetni a falu és a város közötti lényeges különbségeket. KARL GENNING: - Történelmileg nézve rövid idő alatt alakult át Schwerin megye — pártunk vezetésével testvéri szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal — elmaradott agrár megyéből ipari-agrár megyévé. Különösen a Vili. pártkongresszus óta történtek olyan intézkedések, amelyeknek tárgya és célja a megye anyagi, technikai bázisának további erősítése volt. 1971 és 1977 között a megye összes beruházásainak több mint egyharmada Walter Schulz (balról) és Kari Genning (jobbról) beszélgetés közben WALTER SCHULZ: -Szakterületemről, a mezőgazdaságról elmondhatom, hogy a fejlődést vidéken az 1945-ös demokratikus földreform vezette be. Élve a szovjet hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelme által kapott lehetőségekkel, jóvátettük a parasztságot ért, évszázadokon át tartott igazságtalanságokat. A lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazásával, fokozódó termelés mellett fejeztük be 1960-ban a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Pártunk 30 éve eredményesen ható agrárpolitikáját bizonyítja az a fejlődés, amely Schwerin megyében tapasztalható. Ma, köztársaságunk mezőgazdasága a lakosság élelmiszerszükségletének több mint a 90 százalékát termeli meg. Ma egy mezőgazdasági dolgozó több mint nyolcszor akkora értékű terméket állít elő, mint a 30 évvel ezelőttiek. A Vili. pártkongresszus szellemében fokról fokra a nagyipari termelés szintjére kellett emelni a mezőgazdaság teljes termelési módját. A IX. párt- kongresszus pedig két, szoro— Ezen a téren Magyarország nincs az elsők között. . ■ — Magyarország sertésfogyasztó ország. Más, fejlettebb országokban a táplálkozási kultúra is fejlettebb. Több halat, baromfit, tejet és tejterméket fogyasztanak. — Az emberiség létszáma rohamosan nő. Vajon az élelmiszertermelés lépést tud tartani ezzel a növekedéssel? — Lépést kell tartania, és erre a lehetőség is megvan: egyre gyorsuló ütemben változik a technológia, és ezáltal mind jobban nő a termelés. Ezenkívül mór megkezdték a növényi eredetű fehérjék bevonását is, ilyenek az alga, a szójabab. Ez tökéletesen pótolja az állati fehérjét, egyelőre dúsítással használják, de ez még kísérleti stádiumban van. A kutatók minden lehetőséget megragadnak a jobb, olcsóbb és minél nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítására. Thiery Henrietta az ipar fejlesztését szolgálta. «Új üzemek is épültek, mint például a műanyaggépgyár, a hidraulikai művek és a bőrgyár, Schwerin déli részén. Tervszerűen nőtt a munka gépesítése és automatizáltsági foka. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a munkások és más dolgozók politikai érettsége, szellemi, kulturális színvonala. Az ipari árutermelés megyénkben 1978-ban 25,6 százalékkal emelkedett a három évvel ezelőttihez képest. A legnagyobb eredményeket ott tudták elérni, ahol az üzemi pártszervezetek és a szak- szervezet erős befolyása biztosítani tudta, hogy minden kollektíva elé naponta felmérhető teljesítményt tűzzenek feladatul. Ezek adták meg a magasszintű munkaverseny-kötelezett- ségek alapját. — Előadásuk során elhangzott, hogy a jövőben a tervek egyre inkább teljesitménycent- rikusak lesznek. Milyen feladatok hárulnak a pártszervekre a nagyobb teljesitmény és jobb minőség elérésében? WALTER SCHULZ: — Arra törekszünk, hogy a legjobb szövetkezeti parasztokat és munkásokat a párt számára megnyerjük, nagy figyelmet szentelünk a különféle gazdaságok közötti szoros és elvtársias együttműködésre. Igen aktív agitációs munkát folytatunk minden szinten és sokféle formában a legfontosabb felada. tok megértetése, elfogadtatása céljából. A marxizmus—leniniz- mus klasszikusaira támaszkodva, a szövetségi politikánkkal azt kívánjuk elérni, hogy a munkásság és parasztság együtt, egymást segítve vegyen részt a termelésben, a párt irányításával. KARL GENNING: A „tudomány-technika tervét" hatékonyan bevontuk a szocialista munkaversenyekbe. A terv túlteljesítésének céljait illetően semmi hiányosságnak nem adunk helyt a munkában, összpontosítjuk politikai tömegmunkánkat — egyre fokozódó erővel — arra, hógy mindenütt megértsék: szocialista társadalmunk fejlődésének fő kérdése népgazdaságunk teljesítő- képességének növelése, az értékesíthető végtermék növekedése. Kurucz Gyula
