Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-12 / 189. szám
e Dunántúli napló 1979. július 12., csütörtök Különös misztérium a várárokban A Nagy Halál balladája próbáján Paál László és Schubert Éva — Dalostalálkozó Pécsett és Lipcsében A Lipcse mellett lezajlott Népek csatája 100 éves évfordulójára 1913-ban felavatott monumentális emlékmű belső akusztikai hatását számos kórus felhasználta már hangversenyre. Köztük van a város „Lipcsei Népek' < Csatája Emlékmű Kórusa” címet viselő együttese. Ezzel a kórussal 10 esztendeje tart kapcsolatot a Pécsi Volán Bartók Béla férfikora. Tíz évvel ezelőtt jött létre az első találkozó. A két kórus tagjai kölcsönösen egy-egy hetet töltöttek egymás, hazájában és több alkalommal adtak közös hangversenyt. Az idén Baranyában június első felében adtak nagy sikerű közös műsort. A Bartók kórus viszontláto- gatásra június végén járt Lipcsében. A Népek Csatája Emlékmű belsejében, a Zetkin Klára parkban és a Régi Tanócsháza nagytermében adtak koncertet. A Bartók kórust Hergenrőder József karnagy vezényelte, műsorát többségében Bartók, Kodály és Karai kórusművei alkották. A német kórus a legismertebb német zeneszerzők legszebb kórusműveit adta elő, közülük is kiemelve Mendelssohn és Schubert műveit. Karvaly Zoltán Belga író bohózata a Barbakán-árokban A közönség hátraarcot csinált a nézőtéren... Július elejétől — ahogyan az időjárás engedte — megélénkült a Barbakán-várárok is, Ghelderode A Nagy Halál balladája című vaskos népi hangvételű bohózatának helyszíne is. A darab szabadtéri próbái Sík Ferencnek, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjének az irányításával folytak. Ha az eső nem esett — szabadtéren .. . A szerző neve aligha mond valamit is a magyar közönségnek. Működéséről nagyon keveset ismerünk. Egyedül a Világirodalmi Lexikon közöl néhány adatot róla. Eszerint Ghelderode flamand származású francia-belga színműíró a XX. század első felében. Világhírét a két világháború közötti expresszionista drámáinak köszönheti. Szenvedélyesen kereste az új színpadtechnikai megoldásokat, gyakran alkalmazta a bábszínpad, a balett, a film formanyelvét. (Akárcsak Pis- cator, az első nagy expresszionista útkereső és színpadi újító, a húszas évek weimari Németországában.) Ghelderode műfaji kísérletezéseire s egész művészetére meghatározóan hat a középkori németalföldi történelem, festészet, irodalom; tudatosan igyekszik a nép, a bruegeli egészségesen vaskos parasztok szemszögéből bemutatni színműveinek eseményeit. Szinte minden darabjának a halál a központi alakja. Az a középkori halál, „aki" a misztériumjátékokban is megjelenik; aki packázik az emberrel, de akinek vissza is lehet fizetni a tréfát. Legjelentősebb műve A Nagy Halál balladája (1936) című középkori eredetű jellegzetes francia bohózat (farce). Ebben egy középkori várost mutat be, melyet egy szélhámos rémületbe ejt azzal, hogy halálként jelenik meg. * Ottjártamkor a próba a várárok egyik, majd másik végében folyt váltakozva. Gyakorlatilag tehát az előadásnak két helyszíne lesz és két nézőtere, mindkettő ódon várfalak tövében, a dús pázsiton. Próba után Sík Ferencet mindenekelőtt a darabválasztás felől kérdeztem: — Főiskoláskoromban az író egyfelvonásosával találkoztam; Nádasdy Kálmán óráján elemeztük. A XX. század nagy misztikus írója bontakozott ki előttem, olyan, mint aki a katolikusoknál Cloudel volt, de Girodoux-ra épp úgy emlékeztetett, mint García Lorcára. Egy fontos író, aki sokat tanult a misztériumjátékokból és a modern cirkusztól épp úgy, mint a kabarétíéfákból, vagy Terriers, Hieronimus Bosch festményeiből vagy a legmodernebb szürrealizmus ötvözeteiből. Műveinek gazdag nyelvi burjánzása Weöres Sándor, Juhász Ferenc verseihez áll közei. Azóta se került utamba, egészen mostanáig. Ez a misztikus középkori világvége-prob- léma, amit fölvet és maga az élet elpusztíthatatlansága; ezek az épségükben is romérzetet keltő kövek és alattuk ez a csodálatos zöld burjánzása a természetnek, adta a gondolatot, hogy itt mutassuk be a darabot. — A próbán Schubert Éva, Bősze György és több pécsi színész: Paál László, Garay Róbert és mások jeleneteit láttam. Hogyan alakult ki a szereplőgárda? — A nagy nevek kétségtelenül vonzóak. Itt nem ez volt a szempont. Ki a legalkalmasabb, aki a szereppel, az előadás stílusával legjobban képes azonosulni? — ez volt a válogatás szempontja. — A próba-jelenetekből ítélve groteszk hangvételű előadást láthatunk majd .. . — Igen, a groteszkség, az abszurd, a bohóctréfa, a bur- leszk és a misztériumjáték együtt motiválják az előadás stílusát. «V Beszélgetésünkön megtudtam még, hogy a nézők kétszer változtatnak helyet a két nézőtér között. Az első felvonás után és a második felvonás után. Mindkétszer középütt jutnak el a másik nézőtérre. Ez a megoldás különben nem új: a középkori spanyol színház (a XV—XVI. századi ún. „corral” színpadok) sajátosságára emlékeztet. Ott ugyanis két színpad volt. Az egyiken folyt a játék, ezalatt a másikat bedíszletezték, s amikor rákerült a sor, a közönség csinált egy sarkos „hátraarcot”, és a másikon nézte tovább az előadást. A színészek pedig egy folyosón (corral) szaladtak át a szemben levő színpadra. Itt annyi a különbség, hogy szünetben kényelmesen — a büfén keresztül — sétálhatunk át a várárok túlsó végében levő másik színpadhoz. A nézők „mozgatása” egyébként a legújabb avanfgard színházi irányzatokban sem ritka, pl. a francia Mnouchkin társulatánál. Ezek az irányzatok általában legalább évtizedes késéssel jutnak el hozzánk, itt-ott, nyomokban. Épp úgy, mint Ghelderode újabban Európa-szerte való fölfedezése is a Pécsi Nyári Színház útján jelentkezik vagy ismerhető meg az árnyaltabb színházi értékekre fogékony közönség számára. Bemutató: július 14-én, szombaton este. W. E. Elekes Zsuzsanna orgonahangversenye Rendszerint csalódás a vége, ha egy bemutatkozó, fiatol művésztől a hírverés alapján sokat várunk. Elekes Zsuzsanna hétfői, székesegyházi koncertjén fordítva történt: a verseny-győzelemmel felcsigázott várakozásunkat messze meghaladta az a kiforrott, nagyszerű muzsikálás, amit a művésznő nyújtott. Ritkán hallhatunk olyan orgonistát, akinél a magasfokú technikai tudás és az újraalkotó fantázia olyan szerencsésen találkozik, mint nála. Billentése kifejező, világos, rit. musa pontos és mégsem gépies. Regiszterkezelése sokszínű, gazdag, de soha nem öncélú, mert a színekkel nem „felöltöztetni” akarja a zene elemeit, hanem karakterüket hangsúlyozni, összetartozásukat vagy különbözőségüket érzékeltetni. Formai építkezése logikus, a mű lényegét tárja fel. Már a műsort kezdő darab, Reger f-moll introductio és passacaglia-ja lenyűgözött kifejezőerejével és a színek káprázatos varázsávol. Liszt B-A-C-H prelúdium és fúgáját gyakran hallhatjuk, ám ez az Bronzkori ősváros! tárnak fel a régészek a Kőszegi-hegy déli lejtőjén. Az idei ásatások az elmúlt napokban kezdődtek meg. Ez a hely - Velem- Szentvid környéke — az európai késő bronzkori bronzmű- vesség egyik központja volt. Az ércet az Alpokból szállították, s a kész áru a korabeli Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalán, a Boroselőadás olyan szépségeket is hallhatóvá tett benne, melyekre máskor nem figyeltünk fel. A műsor koronája volt Liszt monumentális alkotása, az Ad nos ad salutarem undam fantázia és fúga. A félórás, roppant bonyolult darabot hiba nélkül végigjátszani önmagában is nagy teljesítmény; ilyen hőfokon, az orgona gépvoltát feledtetni tudó személyes sugárzással szinte kinyilatkoztatni azonban csak igazán jelentős művészegyéniség képes. Az orgonaszámok között a Toursi Fúvósötös Hayd B-dúr Divertimentóját és Milhaul Fúvósötösét adta elő. Francia vendégeink érezhetően küszködtek a Székesegyház számukra szokatlan, túlságosan visszhangos akusztikájával. Valószínűleg ennek tudhatok be a hangzás egyensúlyának időnkénti borulásai, és főleg a Haydn-darabban igen zavaró intonációs hibák. Kidolgozottabb volt Milhaud-játé- kuk; a váltakozó karakterű apró tételekben sok szépen megoldott részletet hallottunk. Dobos L. tyán úton jutott el mindenfelé. A hosszú szünet után néhány éve ismét megindult, s most folytatódó feltáró mun- „ka nyomán kirajzolódik az időszámításunk előtt 1100-ban épült város szerkezete. Egymás fölé, teraszokra építették a hegyre a rakott kőházakat, s a tetőn fellegvár állott. Nyolc kiépített terasz került eddig napvilágra. Országos kollégiumi tábor Pécsett Országos kollégiumi tábort rendeznek augusztus 26.— szeptember 1. között a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumában. A tábort a KISZ KB és az Oktatási Minisztérium rendezi, „kivitelezői" pedig a tanárképző KISZ-bizottsága, kollégiumi bizottsága. A tábort a pécsi kollégium igazgatója, Gergely János vezeti. A III. országos kollégiumi tábor (az előzőket Csanyik- völgyben, illetve Kecskeméten tartották) a kollégiumi munka elvi, módszertani kérdéseivel foglalkozik. Tájékoztatók hangzanak el a KISZ időszerű feladatairól a felsőoktatásban, az új tanévről. A tábor céljai közé tartozik a jövőre megrendezendő VII. országos felsőoktatási kollégiumi konferenciára való felkészítés és a már említett módszertani segítségnyújtás a kollégiumokban folyó ifjúsági, mozgalmi élet, tevékenység szervezéséhez. Felülvizsgálják a kollégiumok házirendjeit, szervezeti, működési szabályzatait is. A táborba 250 meghívott vendégre számítanak, az ország 125 felsőoktatási kollégiumi bizottsági titkáraira, igazgatóira, öt nagy előadáson kívül délutánonként pedagógiai, orvostudomány-egyetemi, műszaki, agrár és gazdasági főiskolai szekciókban folytatódik a munka. És mivel a kollégiumi tábor a tanárképző főiskola előkészítő táborával egyidőben zajlik, a tanárjelölteket is bevonják a programokba. Bronzkori ősváros Felújított. mesterség Habán kerámiák Kaposváron Mint mindenütt Közép-Euró- pában, az ónmázas kerámia az anabaptisták, más nevükön Irabánok nevéhez fűződik. Ök alkalmazták ezt a mázt, amely majolikához, fajanszhoz hasonlatossá, fehérré tette a cserepet, s amely lehetőséget adott a cserépedények gazdagon színes díszítésére is. Az Iparművészeti Múzeum gazdag habán kerámiaanyagából Kaposvárott, a Somogyi Képtárban rendeztek kiállítást nemrégen. Ezzel kapcsolatban gondoltunk arra: milyen kár, hogy a porcelán tömeges megjelenése teljesen háttérbe szorította a habán kerámiát, a század elejétől Magyarországon már nem is készítettek egészen 1952-ig. Akkor érkezett egy fiatal mester Kaposvárra Tolnából, akkor alakult meg a Fazekas Háziipari Szövetkezet — s- lett azóta Somogyország fővárosa a habánkészítés egyedüli helye hazánkban. A fiatal mester, Tamás László azóta már idősebb lett, de csak any- nyira, hogy házának műhelyében már leánya is festi a szebbnél szebb habánokat. S hogy Tamás László a szövetkezetben kísérletezte ki a habán kerámia készítésének mikéntjét, a fazekas szövetkezet is fő termékei között tartja számon a fehér mázas, színesre festett kerámiákat. Jó részük exportra készül, jutott már belőlük Japánba és az Egyesült Államokba is. így kapcsolódik a történelem és a jelen a mai napokban Kaposváron. Ide tartozik még, hogy Tamás László éppen a habán kerámia meghonosításáért kapta meg A népművészet mestere kitüntető címet. B. L. 1
