Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-30 / 177. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 177. szám 1979. június 30., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentést, és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Közlemény a KGST XXXIII. ülésszakáról Megkezdődött az aratás A baranyahidvégi Közös Üt Termelőszövetkezet egyik 24 hektáros tábláján megkezdték a búzaaratást A búsának használt az eső ■ n májusi állapotoknál jobb a termés ■ Másodvetéssel pátolják a kevesebb hozamot Bécsi dilemma Már Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter bécsi csúcstalálkozóján, a SALT—II. szerződés aláírásakor a figyelem egy másik tárgyalássorozatra irányult. Annál is inkább, mert az a másik eszmecsere ugyancsak az osztrák fővárosban folyik — immár hatodik éve. Az is közismert, hogy az 1973 őszén megkezdett párbeszéd a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről azóta is holtponton van. Most, a 208. plenáris ülésen Nyikolaj K. Taraszov nagykövet, a Szovjetunió küldöttségének vezetője újabb javaslatot terjesztett elő. A négy szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — kormányának javaslata értelmében a Varsói Szerződés és a NATO közép-európai szárazföldi csapatainak kollektiv szintjét 700—700 ezer főben határoznák meg. Nem ez az első javaslat, amelyet a bécsi tárgyalásokon a szocialista országok tettek. Kiindulásuk alapja mindig is az volt — es az is marad—, hogy a térségben kialakult, nagyjából azonos mértékű katonai erőegyensúly továbbra is fennmaradjon. Ez, és csakis ez lehet a további eredményes tárgyalások alapja, s éppen ezt a körülményt kérdőjelezik meg szüntelenül a NATO tagjai. Joggal várható, hogy a SALT-tárgyalások sikere, a második egyezmény aláírása más leszerelési fórumokon is érezteti hatását. Az egyik Bécs szelleme — a csúcstalálkozóé — azonban még nem érvényesül a másikon: a középeurópai haderők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Érthető a bécsi dilemma: vajon a NATO stratégái egyáltalán keresik-e a kiutat az igazságos feltételek jegyében? Tavaly június 8-án a szocialista államok már kompromisszumos javaslatot tettek, amelyre máig sem érkezett válasz. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésén is megfogalmazódott egy konkrét elképzelés, amely eddig ugyancsak visszhang nélkül maradt. Most itt az újabb lehetőség arra, hogy megfelelő tárgyalási alap kínálkozzék az álláspontok egyeztetésére. Andrej Gromiko moszkvai sajtóértekezletén nemrég pontosan érzékeltette, milyen nehézségek akadályozzák a bécsi tárgyalások sikerét. A nyugati fél — ki tudja, milyen forrás alapján — túlértékeli a Varsói Szerződés térségében állomásozó csapatainak létszámát. A NATO következetesen három és félszer akkora csökkentést követel a szocialista országoktóL Ha csakugyan komoly szándék vezérli a nyugati feleket, akkor az újabb szocialista javaslatra megfelelő érdemi választ kell adniuk. Máskülönben a bécsi tárgyalások továbbra sem mozdulnak ki a holtpontról. Gyapay Dénes Moszkvában 1979. június 26. és 28. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszakát. Az ülésszak elnöki tisztét Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok küldöttségének vezetője, a Szovjetunió Minisztertanócsó- nqk elnöke iátta el. Az ülésszakon nagyra értékelték a tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összeforrottságának további növekedéséhez, kölcsönös együttműködésük elmélyítéséhez és hatékonyságának növeléséhez, a szocializmusnak a világfejlődésre gyakorolt hatása megerősödéséhez, a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek megerősödéséhez. Az ülésszak elfogadta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról szóló nyilatkozatot. Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, Tadeusz Wrzaszczyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban részt vevő képviselője, a Lengyel Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke beszámolóját a hosszútávú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések meg- megvalósításáról és az 1981 — 85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetéről, Konsz- tantyin Katusevnek, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-tagállamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó hosszútávú együttműködési célprogramokat, továbbá az említett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munka- feltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közötti hatékony közlekedési kapcsolatok, a határmenti vasúti csomópontok és kikötők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómunkák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszútávú együttműködési célprogram megvalósításának és oz 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekéhen. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerőművi berendezések • gyártás-kooperációját, cmely biztosítja az európai KGST-tagállamok és Kuba korszerű villamosenergetikai potenciáljának több mint egyhar- maddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a Hmelnyickij atomerőmű, valamint a Hmelnyickij- atomerőmű és Rzeszow (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobioló giai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyeknek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a többi KGST-tagál- lam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédőszerek, színezékek és más könnyűipari segédanyagok) szállít, továbbá a para- fin-alapú takarmányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását, vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténer-rendszer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezményeket írtak alá a Moszkva—Varsó—Berlin és a Moszkva—Bukarest—Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójá(Folytatás az 5. oldalon) Tegnup, Péter-Fálkor már javában arattak a hímesházi, a szajki, a siklósi, a sellyei tsz- ben és a Pécsi Állami Gazdaságban. A hímesházi Petőfi Termelő- szövetkezetben Michelisz Terézia főagronómus irányításával fogtak a munkába, 700 hektáron a székelyszabari 3-as és 4- es táblában négy kombájnnal. A próbaaratás után hét kombájn folytatja a munkát. Brubel Jenő, központi munka- és fo- gaterőirányító szerint a Szegedi GK nagyon jól „beállt", míg a Bezosztáját a legsúlyosabban érintette az aszály. A táblák szélében rendkívül gyenge a szemek fejlettsége, de befelé haladva egyre teltebbek. Hektáronként 43 mázsát terveztek, ami 3—4 mázsával többnek ígérkezik. Ezt a hozamot csak az említett két tábla eredményeire alapozzák. A szajki Béke Termelőszövetkezetben babarci B—1-es és B—2-es, valamint B—4-es táblában dolgoznak 11 kombájnnal az 1120 hektáros búzatáblán. Husti Mihály főagronómus szerint ha elérik a holdankénti 50 mázsát, jó eredmény lesz. A Pécsi Állami Gazdaságban, üszög- és Szilágypusztón 12 kombájn vágja a termést reggel hattól este nyolcig 1700 hektáron. Libellulából a tervezett 52 mázsa helyett most még csak a 40—42 mázsánál tartanak. A víztartalom 13—15 százalék, a szemek teltsége egyenetlen. Heinrich Rudolf kerületvezető és Gólicz Károly üzemvezető legfontosabbnak tartja, hogy a vágás után azonnal bálázzanak, istállótrágyát szórjanak ki és tarlóhántást végezzenek, hogy a talajból a vízpárolgást legkevésbé csökkentsék. A tarlóba keveréktakarmányokat vetnek. A tőkésországok megállapodása Kompromisszum született a hét vezető tőkésország tokiói csúcstalálkozójának péntek reggeli ülésén az olajbehozatali korlátozásokról. Ezt nyugatnémet források közölték. A kiadandó hivatalos közlemény végső szövege még nem készült el — tették hozzá ugyanezek a források — de a részvevők nagy vonalakban abban állapodtak meg, hogy az Egyesült Államok, Japán és Kanada az általuk szorgalmazott kétéves vagy még rövidebb időszakról hajlandó öt évre kiterjeszteni az importkorlátozó intézkedések időtartamát, annyi időre tehát, mint azt a közöspiaci kilencek múlt heti Strasbourg! döntésükben maguk számára előirányozták. A tokiói csúcson jelenlevő négy EGK-tagország — Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország és az NSZK — ugyanakkor, vonakodva bár, de beleegyezett abba, hogy az olajbehozatali korlátozások együttesen megszabott mennyisége — tehát a Strasbourgban kialakított javaslat — helyett országonként állapítsák meg a korlátozások mértékét. A Strasbourg! döntés az volt, hogy a nyugat-európai közösség 1978. pvi 470 millió tonnás olajbehozatalát 1980-tól öt évig azonos szinten tartsák. j Hétköznapi „forgalom” a Pécsi-tavon
