Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-03 / 150. szám
1979. JÚNIUS 3. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Jakutföldi a XXL század eldorádója Nyerjungszki külszíni szénfejtés Ha Jakutföld lakói szűkebb hazájukról mesélnek, gyakran emlegetik azt a legendát, amely szerint az Isten bolygónk természeti kincseit osztogatván, elrepült az ország fölött, a keze megfagyott és elejtette kincses zsákját. Borisz Olejnyikovnak,_ aki a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének földtani múzeumát vezeti, Jakutia gazdagságának eredetéről más véleménye van: A Jakut Autonóm Köztársaság hatalmas, 3,1 millió négyzetkilométernyi területén a Föld összes ismert geológiai szerkezeti formáit megtalálhatjuk, ezért is lelhető föl e föld méhében Mengyelejev periódusos rendszerének majd minden eleme. A világ számára a 20-as években vált híressé Jakutföld, a köztársaság déli részén húzódó Aldan-folyó aranyának köszönhetően. Akkor az Aldan- folyó aranyban gazdag vidékét külföldön a „szovjet Klon- dike”-nek nevezték. Később más vidékeken is találtak aranyat. Az eddig talált legnagyobb aranyrög súlya 9,608 gr. Az 50-es évek közepének világszenzációja volt a Nyugat- Jakutia gyémántlelőhelyek feltárása, de az ország jövőjét — gazdagabbnál gazdagabb fűtőanyag- és energiakincsének kiaknázása jelenti majd, hiszen Nyugat-Szibériában a „feketearany” legjelentősebb készleteivel Jakutföld rendelkezik. A legnagyobb területet a lé- nai szénmedence, a világ egyébként leghatalmasabb szénmedencéje foglalja el; a köztársaság fővárosától a Jeges-tenger partjáig terjed. Tüzetesen még nem kutatták fel, de az előrejelzések szerint 1800 méter mélységig 5—11 billió tonna szenet rejthet. Eddig csak az utakhoz és lakott településekhez közel eső néhány lelőhelyen folyik kitermelés. A medence egyik legérdekesebb szénfajtája — a boghead- szén, amelyet akár egy szál gyufával lángra lehet lobbantam. A boghead-szenet a helybéliek „fekete tűzifának” nevezik. Fűtőértéke megközelíti a benzinét, 70 százalékos kátrány- tartalma egyedülálló a világon, szénhidrogén-hasznosulása 80 százalékos. A boghead-szén, illetve az egész Léna-medence szénvagyonának kitermelésére majd csak a XXI. században kerül sor. Híresek a dél-jakutiai medence jól kokszolható, kiváló minőségű szénkészletei is. A becslések szerint e készletek meghaladják a 40 milliárd tonnát. A Bajkál—Amúr vasútvonal egyik szárnyvonalát már kiépítették idáig, és így megkezdődhetett a kitermelés az első nyerjungri széntelepen. Különösen nagy távlatokat nyit a földgázlelőhelyek kutatása és feltárása. A prognózisok a készleteket csak Nyugal- Jakutiában 13 billió köbméterre becsülik. Már a közeljövőben a Szovjetunió új hatalmas földgáztermelő körzetévé válhat, és alapjául szolgálhat a jakutiai-tóvolkeleti földgáz- rendszernek. A földgáz eljut majd az Egyesült Államokba és Japánba is. Érdeklődésre tarthatnak számot még egy energia- és vegyipari nyersanyag, a szénhidrogének hidrátjai, vagy más néven a „szilárd földgáz", amely átlátszatlan jégre emlékeztet és minden köbmétere 200 köbméter, fűtésre alkalmas földgázt tartalmaz. A számítások szerint Földünk „szilárd-földgáz” tartalékai az összes szén, kőolaj- és földgázkészletek többszörösét is meghaladják. Jakutia területén, különösen a déli részén már régen találtak vasércet, de az érdeklődés a hasznosításával kapcsolatban csak a 70-es években, a Bajkál—Amuri vasútvonal építésével egyidőben ébredt fel. Az Al- dan-vidéken már folyik az első lelőhelyek művelésbe vétele, ahol az érc vastartalma eléri a 70 százalékot. Több milliárd tonnát nyiltszíni fejtéssel lehet kitermelni. A közelben található kokszolható szénnel együtt a távol-keleti vaskohászat fejlődésének szilárd alapjául szolgálhatnak. A becslések szerint a Jakutia déli részén nemrég feltárt csarotokkinszki vasérctelepek körzetében 6—8 milliárd tonna, könnyen kitermelhető vaskvarcit található. Dél-Jaku- tia gazdag vasérclelőhelyein a termelés itíór az elkövetkezendő évtizedekben elkezdődhet. Megindult a legmodernebb ónbányászat. A Laptyev-tenger part menti vizeiben igen nehéz körülmények között helyezték üzembe a világ első olyan, a maga nemében egyedülálló kísérleti egységét, amely a tengerfenékről termeli ki az ónércet. Flogopitcsillám, óriási kősókészletek, nikkel, kén, hegyi kristály, platina, ritkafémek és elemek, mindezek megtalálhatók a Jakutföld méhében. Az utóbbi évek legdivatosabb ásványa a lenyűgöző szépségű chaorit, ami csak Jakutföldön található. Ez az orgonaszínű kő kitűnően csiszolható, igen szilárd és formálható. A Jakutföld mélyében hatalmas kincsekre akadtak már eddig is, de a geológusok még csak ezután számítanak a legnagyobb felfedezésekre. Viktor Zsuravljov Kutatófúrás az Antarktiszon Tizenkét nap alatt teljes mélységében, 416 méterre fúrtak le az Antarktiszon található Ross-gleccserbe a nemzetközi program szerint kutató szovjet geológusok. A kutatók megállapították, hogy a gleccser hőmérséklete a mélység függvényében -2 foktól —25 Celsius fokig változik. A furatban végzett mérések segítségével pontosítják o jég olvadására, illetve felhalmozódására vonatkozó információkat. Matuzsálemek Dagesztánban Nemrég töltötte be 110. életévét Patimat Szulej- manova, a dagesztáni Kuli hegyi falu lakója. Az idős asszonynak összesen 80 gyereke, unokája, déd- és ükunokája van. Két húga is irigylésre méltó kort ért meg — Giharsa 103, Urna- lat pedig 100 éves. A Szovjetunióban jelenleg minden 100 ezer lakosra átlagosan nyolc, százévesnél idősebb ember jut. Azerbajdzsánban ez a szám eléri a 48-at, Grúziában pedig a 39-et. Hegesztés súrlódással Alkatrészek súrlódás segítségével történő összehegesztésére képes félautomata qépeket bocsátott ki PSZT-50 jelzéssel a csel- jabinszki autó- és traktor- pótkocsi-gyár. Az üzemi kísérletek tanúsága szerint az új eljárás nemcsak kitűnő minőségű hegesztési varratot biztosit, hanem nagymértékben növeli a termelékenységet és csökkenti a fémfelhasználást is. A 900 dolgozót foglalkoztató Schwerin megyei Perlebergi Szerelvénykombinát egyedülálló az NDK-ban, a baromfitelepekhez szükséges berendezések gyártásában, a szocialista országok között pedig fontos exportőr szerepét tölti be. Az 1968-ban alapított üzem csak a Szovjetunióba 3320 komplett berendezést szállított eddig. Termelésének 81,5 százalékát exportálja, elsősorban a KGST- országokba. A KGST-együttmű- ködés kedvező feltételeket teremtett a dolgozók számára, ugyanis régebben a perlebergi és dupowi szerelőmunkások nem gondolhattak arra, hogy foglalkozásuk révén ezer kilométeres távolságokba eljussanak. Metró? Busz? Villamos? Taxi? Közlekedés a szovjet városokban Jön a „tiszta" autóbusz ? A nagyvárosok egyik legbonyolultabb problémája a közlekedés. Hogyan oldják meg ezt a Szovjetunióban, ahol az állampolgárok 62 százaléka városokban él. Erre a főváros példáján kaphatjuk a legmegfelelőbb választ. Moszkva közlekedési eszközein naponta körülbelül 15 millióan utaznak. Moszkva északról délre 40, keletről nyugatra pedig 35 kilométerre terjed ki, utcáinak ösz- szesített hossza több mint 3,5 ezer kilométer. Első helyen a metró A szovjet főváros közlekedési eszköze a metró, amely a teljes utasforgalomból 37 százalékban részesedik. A moszkvai metró — bár kisebb, mint a New York-i (410 km), a londoni (387 km) és a párizsi (234 km) — forgalom tekintetében első helyen áll a világon. Moszkvában a metró a leggyorsabb és a leqkényelmesebb közlekedési eszköz. A déli kerületekből az északiakba például 45 perc alatt lehet eljutni. A metró szerelvényei 4 percenként közlekednek, csúcsforgalom idején pedig 80—90 másodpercenként. A munkába induló moszkvai általában többfajta közlekedési eszközt vesz igénybe. A felszíniek közül a legnépszerűbb az autóbusz, amely naponta csupán a fővárosban 5 millió utast szállít. (Országosan ez a szám eléri a 100 milliót.) Az autóbuszjáratokat és a vonalhálózatot állandóan bővítik. Csupán az utóbbi öt évben a városi autóbuszpark befogadóképessége 1,6-szeresére nőtt. A szakemberek az autóbuszutasok kényelmének fokozásán és a levegőt szennyező anyagok mennyiségének csökkentésén munkálkodnak. Már kidolgoztak egy gázhajtású autóbuszt, amelynek sorozatgyártása rövidesen megkezdődik. Ezzel az autóbusz „tiszta” közlekedési eszközzé tehető. A trolibusz és a villamos . . . a városok legrégibb és legfiatalabb tömegközlekedési eszköze. Moszkvában ezek szállítják az utasok 17, illetve 12 százalékát. A legújabb típusú, kényelmes, nagy befogadó képességű trolibuszok zajtalanul és a levegő szennyezése nélkül közlekednek. Ujjászületőben a villamos A villamos újjászületik, gyorsjáratúvá válik. Sok szovjet városban — így Volgográdban, Szaratovban, Kijevben - a villamosvonalakat föld alatti alag- útakba fektetik. Csúcsidőben o szerelvények percenként indulnak és óránként 75 kilométeres sebességgel közlekednek. Sikeresnek bizonyult a helyiérdekű vonatok és a metró ötvözésével kapcsolatos kísérlet is. Egyes metróállomások a helyiérdekű vonatok állomásainál vannak: a vonalak szinte egymás folytatásai, minimálisrc. csökkentve az átszállási időt. Moszkvának húsz taxitelepe van, 16 500 kocsival. A taxi részaránya az utasforgalomban 4 százalék. Egyre több magánautó Nő a szovjet fővárosban a magán személyautó-tulajdonosok száma. A közlekedésrendészet adatai szerint e kocsik adják ma a városi közúti forgalom felét. Évente majdnem 30 ezer új moszkvai autótulajdonos ül a volán mögé. A metrón és a taxin kívül valamennyi városi tömegközlekedési eszköz állami dotációt kap. E dotáció az elmúlt évben ösz- szesen 46 millió rubel volt. A viteldíjak a nagymértékben bővült és felújított járműpark ellenére hosszú évek óta változatlanok. L Voszkreszenszkaja Egy moszkvai pályaudvaron Hid a Moszkva folyón. A háttérben a Kalinyin sugárút Perlebergi baromfitelepek az Elbától az Amúrig Jelenleg a perlebergiek egy lengyelországi megbízás keretében Opole közelében építik az ország legmodernebb „tojásgyárát", melynek átadását 1980 elejére tervezik. A perlebergi üzem építésvezetőinek irányításával a lengyel munkások már a könnyűszerkezetes csarnokok szerelését végzik, amelyekben 800 000 baromfi elhelyezése biztosított. Ennek eredményeként naponta mintegy félmillió tojás kerül majd a szállítószalagokra. Az üzem termékei eljutnak Csehszlovákiába és Bulgáriába is, legfontosabb vásárlójuk azonban a Szovjetunió. Az összehangolt tervek és a fejlett gyártástechnológia lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban, az iparszerű tojástermelésben és baromfitenyésztésben egész gépsoroknál a szériagyártásra térjenek át az alkatrészek egyedi gyártása helyett. így a 150 telephely, az Elbától az Amúrig, több mint 22 millió baromfi nevelésére alkalmas férőhelyet biztosít. Csak egy példa: egy szovjetunióbeli iparszerűen termelő broiller-gyár teljesítményéről, amely már az üzembe helyezését követő első évben 800 tonnával túlteljesítette az előirányzott mennyiséget baromfihúsból. 1978-ban a Moszkvában megrendezett kiállításon a Schwerin megyei üzem bemutatott egy pulyka-tenyészállatok elhelyezésére kialakított telepet, ahol egy csarnokban közel 6000 anyaállatot tartanak, mesterségesen termékenyítik meg őket, s így évente több százezer keltetésre alkalmas tojáshoz jutnak.
