Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-08 / 155. szám

1979. június 8., péntek Dunántúli napló 3 Cél; a bányászok munkájának könnyítés« Ortopéd orvosok vándorgyűlése Termelékenységnövelés korszerű gépekkel A bányagépgyártás hazai és külföldi újdonságai felett min­den évben szemlét tarthatunk a beruházási javak szak­vásárán — a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Nem nehéz észrevenni — és megelégedéssel nyugtázni —, a szén ismételt trónraültetésével a hazai gyártás újból lábrakapott, nem vélet­len az oroszlányi szénbányák nagydija, a várpalotai szénbányák vásárdíja. A májusi kiállításon felvonultatott gépekre mindazon­által úgy vetettünk pillantást, mire is volna szüksége a Mecseki Szénbányáknak? most lépéseket tesznek a be­rendezés megvásárlására. A magyar bányagépgyártás egyetlen komoly újdonsággal szolgált a Mecseki Szénbányák­nak — az EHOR oidalűrítős rako­dógéppel. Mindeddig angol és nyugatnémet gyártmányú, sűrí­tett levegővel működő rakodó­gépekkel dolgoztak. Ezzel szem­ben a Közép-dunántúli Szénbá­nyák EHOR rakodógépe elektro. mos meghajtású. A pécsiek ko­moly érdeklődést tanúsítottak, jövőre szeretnének egy ilyen gé­pet vásárolni. Miklósvári Zoltán A végtagok és a gerinc fejlő­dési rendellenességeivel, vala­mint a térdízület betegségeivel foglalkoznak a Magyar Ortopéd Társaság idei vándorgyűlésén, amely csütörtökön kezdődött meg Szegeden, az MTA bioló­giai kutató központjában. Első alkalommal vannak jelen a ta­nácskozáson az orvosok mellett az ortopéd műszerészek is, hogy közösen beszéljék meg tapasz­talataikat. A vándorgyűlésen 150 hazai és 15 külföldi — jugo­szláv, lengyel, NDK — és NSZK- beli — szakember vesz részt. Három nap alatt a legfrissebb kutatási eredményeket ismerte­tő 135 előadást tartanak. A vándorgyűléshez csatlako­zóan tartják meg a magyar gyógytornászok konferenciáját is, a gyógyászati segédeszközök gyára és nyolc külföldi cég pe­dig a helyszínen kiállítást ren­dezett, amelyen legújabb orto­péd eszközeiket mutatják be. A munkásszállítás minősége kitűnő Ingázok Cipekedés helyett függőpálya Mindenekelőtt az ismert nyu­gatnémet Scharf-cég függőpá­lya berendezése keltette fel ér­deklődésüket. Tiszai László ez­zel kapcsolatban utal arra, mennyire nehézkes az anyagok eljuttatása a bányákban a mun­kahelyekre, megoldatlan a szál­lítás gépesítése, kézben, vállon cipelik az emberek az anyagot. A függőpálya beállításával meg­oldódnának az anyagszállítási gondok, kiküszöbölhetnék a ne­héz fizikai munkát. Mivel a füg­gőpályát NSZK—magyar ko­operációban gyártják a Tatabá­nyai Szénbányákkal, minden re­ményük megvan, hogy jövőre vásároljanak egyet. Nem olcsó berendezés, ezért ugrásszerű fej­lődésre nem, de fokozatos elő­relépésre mindenképpen számí­tanak. A vágathajtás gépesítése is a műszaki fejlesztés homlokteré­ben áll. A vásárban két nyugati céggel is tárgyaltak. A nyugat­német Thyssen cég marófejes meddő vágathajtó gépének megvásárlása már korábban fel­merült, ám a pécsiek feltételül szabták, tekintettel d sújtólég­robbanás veszélyére, a cég kü­szöbölje ki a szikraképződést. Nos, a cég eleget tett a kérés­nek, a vásárban működés köz­ben bemutatott gép ilyen szem­pontból is kitűnően vizsgázott. Hasonló vágathajtógépet kínál oz osztrák Alpine cég is. Érde­kesség, az osztrákok a magyar F-gépcsalád licencét vásárolták meg és azt fejlesztették tovább korszerű géppé. Most fel van adva a lecke, melyiket válasz­szák. Mivel drága gépről van szó, dönt majd a kiírandó ver­senytárgyalás, ahol is összevetik a műszaki paramétereket és az árakat. A Mecseki Szénbányák egy ilyen vágathajtó gépet sze­retne vásárolni. Beállításával a jelenlegi vágathajtási teljesít­ményt és sebességet megkétsze­rezik. Szovjet és magyar újdonságok Eddig csak prospektusban látták, most a szovjetek kiállí­tói standján közvetlenül megis­merkedhettek a csapásirányban haladó fejtések gépesítésére al­kalmas KGU önjáró biztosító be­rendezéssel. A Szovjetunióban már hat ilyen üzemel, közlésük szerint rátérnek a sorozatgyár­tásra, évente tizenöt berende­zést gyártanak majd. Tiszai László szerint éppen a vásáron erősödött meg az elhatározás, jövőre a Mecseki Szénbányák vásárol KGU önjáró biztosító berendezést. A meredek dőlésű fejtések gé­pesítésére már alkalmazzák s dolgozik a Mecsekben a szov­jetek ASCS berendezése. Ugyan­akkor létezik már ennek tovább­atvannégyezer foglalkozta­tott van Pécsett, s közülük 11 000-en Baranya közsé­geiből ingáznak nap mint nap. Csupán a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 42 szerződéses Volán-autóbusszal szállítja be reggelente vidéki dolgozóit. Székelyszabarban, az Árpád utcában egy állvánnyal borított ház előtt Skoda autó­busz áll, egészen az árokig le­húzódva. Négy óra 50 perc. Megjelenik az autóbusz vezetője. Beindítja a motort, majd törölgetni kezdi az ablakot. Még 10 perc van az indulásig. — Mindig ilyen pontos? — A muszáj nagy úr. öt óra­kor indulunk, s előtte még be kell állnom a megállóba. A munkások már várnak — vála­szol Egyházi László autóbusz- vezető. A Skoda kívül-belül ragyo­góan tiszta. Sehol egy piszkos, szakadt ülés. — Az utasok vigyáznak a jár­műre. Nincs semmi gondom ve­lük. Igaz, fizetésnapokon néhá­nyon fölöslegesen beszólnak, de különösebb bajom soha nem volt. A megállóban már várakozik néhány kézitáskás, svájcisapkás férfi, de az ajtó nyitásakor nem szállnak fel azonnal. Beszélget­nek tovább és nyugodtan szív­ják cigarettájukat. Közben kü­lönböző irányból egyre többen jönnek. Egy házaspár érkezik az ajtóhoz. Geiberics Gáborné három éve dolgozik a BÉV-nél. Anyagkiadó a panelüzem raktárában. — Miért iár be Pécsre? — Nem rossz a fizetésem, meg aztán nagyon kényelmes, hogy ilyen külön busszal visz­nek. Szinte a munkahely előtt szállunk le. ♦ Indulni kell, a munkások fel­lépnek a buszra. Az autóbuszon mindenkinek megvan a maga helye, máshova, ha akarna sem ülhetne. Gerbericsné férje az asszony mellé ül az ablakhoz. 1955 óta dolgozik a BÉV-nél, gépkezelő a panelüzemben. — Nem fárasztó az ingázás? — De igen. Ennyi év után azonban nem szívesen változtat munkahelyet az ember. Igaz, négy órakor kelek, s mire haza­érek, van már 7 óra, de meg­szoktam. — Mennyibe kerül a buszbér­let? — 73 forintot fizetek. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak évente átlagban 20 millió forintjába kerülnek a szerződéses autó- buszjáratok ♦ Mezei Medárd, akinek elfog­laltam a helyét, 23 éve dolgozik a vállalatnál, sokáig kubikos volt, jó néhány éve blokkozó. — Régebben mivel utazott Pécsre? — Az ötvenes évek végén még fabódés kocsikkal utaztunk. Nem volt rossz az sem, de úgy rázott, hogy az ember elhagyta a lelkét Pécsig. Fűtése nem volt, igaz, a havat se fújta be. Aztán jöttek a rövid buszök . . . — £s most? — Ez a Skoda nagyon jó. Idén nagy tél volt, az utak csú­szósak, de ez elment. Meg az­tán a fűtéssel sincs semmi hi­ba. A legnagyobb hidegben sem lehetett a buszban elviselni a felső kabátot. — Televíziót néz esténként? — Nézném én, de mindig el­alszom. Hiába, hosszú a nap. Az autóbusz közben ötször megállt Székelyszabaron és Ge- resdlakon. Az ülőhelyek nagy ré­sze foglalt. A többség szunyó­kál. Néhányon egészen halkan beszélgetnek. — Mindig ilyen sokan jártak be az építőkhöz e két község­ből? — Volt olyan, mikor 70-en is felszálltak reggel a buszokra. Most olyan 40—50-en utazunk — mondja Várda Lőrinc, aki már tizennyolc éve teszi meg ezt ez utat nap mint nap. — Elképzelte már az ennél kényelmesebb és gyorsabb uta­zást? — Ó, hogyne! De sajnos heli­koptert még nem rendszeresí­tették munkásszállításra. Azt hi­szem, ez még odébb van. Az építőipari vállalat naponta 1578 dolgozót utaztat Pécsre, ezen kívül négy hétvégi külön­járatot indít Zala megyébe, ahová 120 munkást hoznak és visznek.- Három éve dolgozom a vállalatnál, de még ezzel az in­gázással is jobban megéri, mintha Geresdlakon helyezked­tem volna el — mondja Szilovics Márk víz- és gázszerelő.- Nem fárasztó mindennap ez az utazgatás Geresdlakról?- Kényelmesen utazunk, így még ez a hosszú út is rövidebb- nek tűnik. Hat óra 5 perc. Az autóbusz Pécsre érkezik, a munkások kö­zül néhányon leszállnak Gyár­városon, majd a Mohácsi úton: Varga Sándor Kisgeresden lakik és az utazáson túl na­ponta még négy kilométert gya­logol is.- Meg lehet szokni. A'szfalto- zóként jól keresek, megvan a havi 4500 forintom. Ezért a pén­zért érdemes járni. • - Véleménye szerint, ha nem ilyen lenne a munkásszállítás, bejönnének ennyien dolgozni Pécsre?- Ma már ez alapkövetel­mény. Ha nem lenne ez a szer­ződéses járat, egészen biztosan nem iönnének.- Elégedett a munkásszállí­tással?- Azzal nagyon is. De a vá­sártéren csinálha'tnának valami­lyen fedett részt, hogy ha esik az eső, ne ázzunk ott addig, amíg jön a busz. ♦ A Ivov-kertvárosi lakótelepen kiszállnak néhányon, majd irány a vásártér, ahol több százan ácsorognak. Az autóbuszok — melyek a községekből behozták az embereket — most a munka­helyekre viszik őket. Az átszál­lás gyorsan történik: 7 órakor kezdődik a munka, s addig még át is kell öltözni. Roszprim Nándor A táj- és élővilág védelme Baranyában Immár 'hatodik eszten­imiiidr deje_ lhogy Déi. Dunántúl központja, Pécs, a természetvédelemben is jelen­tős szerepet kapott. Az itt megalakított természetvédelmi felügyelőség és az együttmű- ködő párt-, közigazgatási és társadalmi szervek munkája nyomán jelentős értékek meg­mentése sikerült. Kezdeti lé­pégként a jogi védelmet 'bizto­sítottuk azzal, hogy a véden­dő értékek felkutatása nyo­mán azok értéksorolása, majd területi elhatárolása is meg­történhessen. Dél-Dunántúl három megyéjében közel 40 ezer, Baranyáiban mintegy 12 200 hektár terület került a természetvédelmi törvény hatá­lya alá. A tájvédelem érdekéiben je­lentős kiterjedésű területeket fogtunk össze, helyeztünk vé­delem alá. Dél-Dunántúlon el­sőnek a 3500 hektáros barcsi borókás, a 8000 hektáros Zse­licség, majd a Kelet-Mecsek 9500 hektáros területe jelen­tette a tájvédelem területén az ejső lépéseket. Somogy és Baranya apró­falvas települései (Zselicség, Hegyhát stib.) ideális pihenő- és nyaralótelepüiések'ké fej­leszthetők. Amint egy-egy rej­tett, a pusztulásnak indult helység ikövesutat kapott, mintha újjászületett volna, megindult a vérátömlesztés. Baranyából csak példaképpen említem meg Ófalu, Ibafa, Őbánya nevét. De szükséges lenne Ilyenek alakítása az Or­mánságban, Hegyháton és a Zsélicségben is. A jellegzetes baranyai tájvédelemhez tarto­zik, hogy igyekszünk megőriz­ni, elsősorban például a vé­delem alá helyezett Óbánya községben a belsőség jelleg­zetes arculatát. Elismerés i'lieti közigazgatási és építési 'ható­ságainkat egyrészt, másrészt az építtetőket, hogy 'megértés­sel fogadják az e téren fel­mérőit kívánalmaikat. Hason­lítsák össze a meoseknádasdi Réka-völgy bejáratánál épült „csicsás” lakokat az Óbányán átalakítással létesített tolnai szövetkezeti üdülő tájba illő külsejű, belül mégis korszerű épületével, vagy Szakmár köz­ség gyermeküdülőjének falu­képhez simuló épületeivel. Nem költséget óhajtunk fo­kozni, hanem jószerével, jó­tanáccsal belül korszerű, kívül tájba épülő létesítményeiket kívánunk. A tájvédelem jelentősége megyénk lakóinak is biztosít előnyöket. Egy-egy ilyen terü­let zöld tüdőként működik akkor, amikor sajnálatos má­don Pécs, Komló nem tartozik — az országos sorrendiben sem- megfelelő tisztaságú leve­gőjű területék közé. Bár igen nagy erőfeszítések történtek ezen a téren is. Köztudott me­gyénk tanácsának azon törek­vései, hogy az országos leve­gőtisztasági igénnyel lépést tartva méréseket kezdeménye­zett. Az első eredmények már kimutatják a szennyező góco­kat (pl. Nagyharsány), ame­lyek felszómolandók. 1979 óta a Levegőtisztasági Intézet pé­csi állomása működik, s kí­séri figyelemmel Dél-Dunán- túl e téren jelentkező problé­máit« Ismerjük azt a nehézséget, amelyt. a szocialista gazdál­kodásunkban különleges, de nem megoldhatatlan préb'lé- mát jelent. Ugyanazok a szer­vek kísérik aggódó figyelem­mel vállalataink gazdasági tel­jesítését, megerősödését, kül­kereskedelmének fejlődését, amelyekre környezetvédelmünk jogszabályai a környezetvéde­lem érdekeit, előírásainak be­tartását bízták. Az itt jelent­kezett ellentmondás ' vezette kormányzatunkat arra, hogy a volt Országos Természetvé­delmi Hivatalt Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatallá építette ki, anyagi- lag-szakmailag megerősítette, s mint a termelési érdekektől független szerv — mégis min­dig mérlegelve az ország gaz­dasági érdekeit, teherbíró­képességét — vizsgálja, bírálja a felmerülő kívánalmakat ide­jében jelez a főhatóságok, szükség esetén a kormányszer­vek felé. Ugyanez az erősítés megtörtént tanácsi vonatko­zásiban is. A tájvédelemről írt sorok szorosan fonódnak az élővilág védelmével. Az ember védel­me a környezetvédelem segít­ségével teljesül, míg az em­ber érdekeit szolgáló, s annak kikapcsolódását, pihenését, félüdülését biztosító, a tudo­mányos kutatást léhetővé te­vő munka: természetvédelem! Ismét rá kell mutatnom arra, hogy „kis”, elszigetelt, „apró- cseprő” természetvédelmi te­rületek nem szolgálják az élő­világ védefmét, a természet­védelmet. Csakis nagyobb és nagy természetvédelmi terüle­ték (úgynevezett tájvédelmi körzetek) azok, amelyek fel­adataiknak megfelelnek. Baranya megyében jelentős botanikai értékeket sikerült megmenteni az „élővilág vé­delme” jelszava alatt. Hivat­kozom itt a Mecsék egyik je­lentős növényére, a benedek- tüskére (a Ruscusra), amelyet ma már Baranya, Somogy és Tolna megyék tanácsai helyez­tek a megyék teljes területén védelem alá. Az érdékelt er- dőgázdaságok, az érdekelt erdei termék vállalat támogató megértésével megszűnt gyűj­tése, a növény telepei újra élednék, itt megmentettünk egy jelentős élettani értéket. De megemlékezhetünk arról is, hogy a szinte kipusztulás szélére sodródott szarvasban- ^ gónak a pécsi Pintér-kertben (megnyitása 1980-ban várha­tó) legalább 100—200 tőből álló állománya 'került elő, s egy amatőr növénykutató Ka­posvár melletti védett terüle­ten is újabb lelőhelyét fedez­te fel. Élővilágunk védelméhez tar­toznak azok az intézkedések, amelyek a védett területeket megfelelő sétautakkal, közjó­léti berendezésekkel látják el. Bizonyára jól ismerik termé­szetjáróink Csokonai Sándort, a mecseki források atyját, aki évtizedek szívós, fáradságos munkájával biztosítja számunk­ra a források üdítő vizét. Vagy említsük a Vízművek „Novem­ber 29-e" szocialista brigád­ját, amelynek tagjai a Pintér­kert felett vállaltak védelmet, Molnár Istvánt, aki sok-sokki- lométer sétaúttal tette lehető­vé legszebb Pécs környéki „üdülőerdő”-nk látogatását. Ezt a célt — az ember és élővi­lágának védelmét, felkeresé­sének lehetőségét biztosítja a természetjárók szövetsége, akik kulcsosháza'ikkal biztosí­tanak kellemes pihenési, ki­rándulási lehetőséget, „bó- zis”-t a természetjáráshoz. szabad meg­feledkeznünk De nem azokról sem, akik a magyar természettudomány részéről tárják fel élővilágunk értékeit. Halk munkájukért, amelynek eredményei a kevesektől ol­vasott szaklapok hasábjain je­lennek meg, köszönet illeti elsősorban a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum természettu­dományi osztályának dolgozóit és meghívott munkatársaikat. Negyedik éve végzik kutatá­saikat a barcsi borókásban, jelentős — ismeretlen — érté­kekkel gazdagítva a hazai tu­dományt. A munkájukat ismerte­tő sorozat első kötet idén je­lent meg, Közeljövőben kezdő­dik meg a Zselicség, majd a Kelet-Mecsek élővilágának vizsgálata. A környezetvédelem jelentő­ségét méltatni ma már senki előtt nem kell. Nemzetközi szerződések, országon belül ókos és értékes jogszabályok óhajtják ezt biztosítani társa­dalmunk minden tagjának. S ha ennek érdekében, védel­mében a végrehajtó és ellen­őrző szervek dolgozói ezt igény, szabálytalankodás ese­tén majd eljárás és büntetés tárgyává teszik — az első vo­nalban képviselik a társada­lom érdekeit. Reuter Camillo, a Pécsi Természetvédelmi Felügyelőség vezetője Nyilvánvaló, a különleges geológiai adottságokkal dolgo­zó vállalatnak nincs szüksége a vásár teljes kínálatára. Milyen újdonságokkal szolgáit akkor hát az idei BNV? Erről kérdeztük Ti­szai Lászlót, a Mecseki Szén­bányák műszaki fejlesztési veze­tőjét. fejlesztett, önjáró biztosító be rendezéssel ellátott változata i — az ANSC, melynek prospekti . sót már volt alkalmuk forgatni ) pécsieknek, sőt működés közber is tanulmányozták a Szovjet unióban. Újból érdeklődtek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom