Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-07 / 154. szám

1979. június 7., csütörtök Dunántúli napló 3 POTE: oktató, gyógyító és tudományos kutatómunka fellegvára Baranyában A feladatok teljesítéséhez a párttagok, a vezetők személyes példamutatása nélkülözhetetlen Pécsi Orvostudo- mányi Egyetem Dél- Dunántúl legnagyobb egészségügyi bázisa. Fel­adata hármas: részt ven­ni a régió egészségügyi ellátásában, megoldani az orvosutánpótlás—or­vosképzés és -továbbkép­zés feladatait, s tudomá­nyos kutatómunkát foly­tatni. A gyógyító munká­ban az egyetem szinte valamennyi szakterülete képviselteti magát a bel­gyógyászattól a sebésze­tig, összesen 1333 ággyal. Közel 1400 egyetemi hall­gatót oktatnak, a tudo­mányos munka területén pedig országos koordiná­cióban sajátos feladatok megoldásán dolgozik a kollektíva. Az egyetem 2500 dolgozója között megannyi szakma kép­viselőjét megtalálhatjuk, a ker­tésztől az orvosig. Ez alapve­tően meghatározza az egyete­mi pártalapszervezetek munká­ját, feladatait — tájékoztatta la­punkat dr. Tóth Imre, az MSZMP orvosegyetemi bizott­ságának titkára, akivel az egye­temi pártszervezet tevékenysé­géről beszélgettünk. — Baranya megye a POTE működési területének egy része csupán, s elsősorban a gyógyí­tó-megelőző munka során áil kapcsolatban intézményünkkel — mondotta bevezetőjében dr. Tóth Imre. — Mondhatjuk azon­ban úgy is, hogy évente szinte valamennyi baranyai lakos va lamilyen módon kapcsolatba kerül klinikáinkkal, s ezen ke­resztül orvosainkkal, szakkáde­reinkkel, dolgozóinkkal. Intéze­tünkben 7 pártalapszervezetben összesen 350 párttag dolgozik. Alapszervezeteink az elméleti, igazgatási, gazdasági, hallgatói és a három klinikai pórtalap- szervezet. E szervezettségi for­ma szerint épül fel a KISZ és a szakszervezet is az intézetben. Oktatás­nevelés — A POTE legfőbb feladató, nak talán az oktató-nevelő munkát, a szakember utánpót­lás biztosítását tekinthetjük. — Természetesen ez az elsőd­leges. Szakmaildg jól képzett, de ugyanakkor politikailag el­kötelezett, a társadalom prob­lémái iránt érzékeny szakembe­rekre van szükség. Ebből ere­dően alapvető követelmény, hogy szakmailag-politikailag felkészült, példamutató oktatói­nevelői gárdával rendelkezzünk. S most nem véletlenül beszélek oktatói-nevelői gárdáról, hiszen az oktatáspolitikai határozat és az élet is azt kívánja, hogy az oktatás mellett a nevelésre is kell nap mint nap figyelnünk. A politikai-ideológiai alapok megteremtése, de nem utolsó­sorban egyetemi ifjúságunk he­lyes etikai orientálása nélkülöz­hetetlen. E törekvéseinket nagy­mértékben segíti többek között az a csoport-patrónusi rendszer, melyet jó néhány évvel ezelőtt teremtettünk meg. Minden egyes tanulócsoport irányítását csoport-patrónus végzi — e mi­nőségben többnyire fiatal or­vosok tevékenykednek, akiknek többsége párttag, vagy arra al­kalmas oktató —, s a patrónusi tevékenységük, amely a hallga­tók minden ügyes-bajos dolgát átöleli, egyben pártfeladat, pártmegbízatás. Részt vesznek a hallgatók összejövetelein, po­litikai foglalkozásokat készíte­nek elő, illetve vezetnek. A pat- rónusok munkáját folyamatosan ellenőrzik, figyelemmel kísérik c pártalapszervezetek, s a hosz- szú évek tapasztalatai azt mondják; hasznos volt létreho­zásuk.- Az egyetemi hallgatók fele kollégista. Jelent-e ez előnyt a diákok, az egyetem számára?- Feltétlenül. A két kollégiu­munkban közel 700 diák kapott otthont, s szinte természetesnek tűnik ma már, hogy a kollégiu­mokban folyó munkát is a szak­mai képzés és a nevelés szol­gálatába kell állítani, segítsé­gükkel többet nyújtani a diák­nak, mint amit az albérlet ad­hat. Különböző foglalkozásokat szervezünk, élünk a közösség adta lehetőségekkel. Gyógyító munka- A gyógyításról, a gyógyító munkáról, ami a POTE második nagy feladatköre, sokat beszél­hetünk. Mindenesetre elöljáró­ban annyit, hogy a klinikák nem azonos feltételek között dolgoz­nak, s az 1333 ágy jelentős ré­sze nem a legkorszerűbb felté­telekkel rendelkező intézetben van. — Ez így igaz, elég, ha csak a kettes klinikai tömbre gondo. lünk, vagy a most rekonstrukció alatt lévő idegklinikára. A gyó­gyítás feltételei nem azonosak az intézeten belül éppen úgy, mint ahogy nem azonosak, ha a megyét vagy az ország külön­böző területeit nézzük. De mégis azon kell lennünk, hogy mindenütt érvényesüljön az egészségügyi törvény szelleme, az általános, az ingyenes és a lehetőségekhez mérten magas szintű szakmai ellátás. Ebben, a szinte állandóan napirenden lé­Csaknem 800 gyermeket és 80 csecsemőt, valamint szüleiket érintő eseményre került sor teg­nap délelőtt Pécsszabolcson, ahol átadták Pécs újonnan ki­alakított, harminckettedik gyer­mekorvosi rendelőjét. Az ava­tásnak azért van különös jelen­tősége, mert ebben a körzetben eddig nem volt gyermek-szak­rendelés. Az avatási ünnepségen tartott rövid beszédében dr. Várbíró Béla, a Nő- és Gyermekvédelmi Intézet igazgató-főorvosa emlé­keztetett arra, hogy a pécssza- bolcsi rendelő jelentős társa­dalmi összefogás eredménye. Kialakításában oroszlánrészt vál­laltak a PIK szocialista brigád­vő kérdésben igen nagy feladat hárul a klinikai pártalapszerve- zetekre, amelyek munkájuk so­rán rendszeresen foglalkoznak a klinikai gyógyító munka körül­ményeivel, az intézetekben dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásával, a munka­helyi légkörrel, a munkahelyi demokrácia kiszélesítésével, megtartásával. Gyógyszer­normák — A fekvőbeteg-intézetekben napi normák vannak: úgymond meghatározott, hogy egy beteg egy nap hány forint értékű gyógyszert kaphat. Mit jelent ez? — Az utóbbi időben nálunk is előtérbe került a gazdálkodás hatékonyságának kérdése, s ezen belül is a gyógyítás haté­konysága. Költségvetésből gaz­dálkodunk, s nem mindegy, hogy hogyan és mire költjük el a forintokat. A napi keretekkel gazdálkodhatnak orvosaink, de ez nem jelenti azt, hogy bárkit is sérelem érhet, hogy ne kap­jon — ha arra szükség van — a keretnél magasabb forintössze­gű gyógyszert. Még senkit sem vontak felelősségre azért, mert túllépte a gyógyszerkeretet. De — és ez is a hatékonyság és gazdaságosság kérdése — mini­mumra kell szorítanunk a feles­leges vizsgálatok számát, a pár­huzamosságokat, hiszen ezzel is forintokat takaríthatunk meg. Végezetül természetszerűleg ar­ra kell törekednünk, hogy a be­jai. Januárban kezdték a mun­kát a kultúrház régi helyiségei­ben, amelyekből alig fél év alatt gyermekgyógyászati intézményt varázsoltak. A PIK-en kívül di­cséret illeti szinte minden pécsi üzem munkáskollektíváját, mert sokat tettek azért, hogy minél előbb megindulhasson itt a szakrendelés. Dr. Várbíró Béla megnyitójában utalt a város újabb gyermekorvosi rendelője átadásának fontosságára, arra a könnyebbségre, amit a lakó­helyhez közeli gyógyintézmény jelent majd a környékbelieknek. A közei 100 ezer társadalmi munkaórában készült pécssza- bolcsi orvosi rendelő hétfőtől fo­gadja a kis betegeket. teg ember minél előbb gyógyul­tan távozhasson, menjen vissza az életbe, a termelésbe, a mun­kapad mellé. Közvetve ez is a javainkkal való takarékosság. — A gyógyítás feltételeivel maradéktalanul nem lehetünk elégedettek. Hogyan képzeljük a jövőt? — A fekvőbeteg-hátteret egy új 500 ágyas klinika építésével lehetne ugrásszerűen megjaví­tani, ahol jobb körülmények kö­zött dolgozhatnának orvosaink, jobb körülmények közé kerülné­nek a betegek. Intézményünk vezetése szorgalmazza a megye és a város egészségügyi vezeté­sével, illetve a tanácsi egész­ségügyi intézményekkel, kórhá­zakkal való együttműködést is. A baranyai egészségügy jövőjét közösen tervezzük. Az egyezte­tett fejlesztések is éppen a mi­nőségi előbbrelépést szolgálják. Ugyanakkor tőlünk telhetőén segítjük a szakorvosképzést, va- lamint a szakorvosok tovább­képzését. Tudományos tevékenység — Az intézet harmadik nagy feladatköre a tudományos kuta­tómunka. ön említette, hogy aki tudományos tevékenységet foly­tat, feltétlenül otthonosabban mozog a gyógyításban, oktatás­ban is, hiszen a legújabb, leg­frissebb eredményeket tudja hasznosítani, átadni másoknak. — Természetesen ahhoz, hogy eredményeket mutathassunk fel, a POTE pártszervezetének egyik legfontosabb feladata a megfe­lelő politikai légkör kialakítása mellett a funkciók közti helyes arányok megtartása, megtartc- tása. Az oktatás, a gyógyítás és a tudományos munkavégzés összefüggő, egymástól el nem választható, ha a POTE belső viszonyait vizsgáljuk. Természe­tesen ahhoz, hogy mindhárom területen előbbre tudjunk lépni, minden dolgozónk aktív közre­működésére szükség van. Szük­ség van a párttagok és vezetők személyes példamutatására. Csak zárójelben jegyezném meg: a mi brigádmozgalmunk a „példamutató kollektívák” lét­rehozása, s jelenleg 65 ilyen kollektívánk van. Rájuk nagy­mértékben számíthatunk és szá­mítunk is. És végül, de nem utolsó sorban ahhoz, hogy cél­kitűzéseinket maradéktalanul valóra válthassuk, széles körű tömegkapcsolatok kellenek. Az egyetemi pártbizottság messze­menően számít a KlSZ-szerveze- tekre, s a komoly mozgósító erővel rendelkező szakszervezet­re — mondotta befejezésül dr. Tóth Imre. Kozma Ferenc Baranya megye területe a Duna és a Dráva vízgyűjtőjé­hez tartozik. A két vízrendszer közötti vízválasztó a Zselic és a Mecsek gerince. A vízvá­lasztó mentén kettéosztott me­gyének az északi és keleti ré­sze tartozik a Duna vízgyűjtő­jéhez (53%), a nyugati és délnyugati pedig a Dráva víz­rendszeréhez (47%). A me­gye felszíni vízfolyásokban az ország egyik leggazdagabb területe, a vizek minőségének a védelme igen nagy jelen­tőséggel bír. A vízvédelem módszeres végrehajtása érdekében egy minőségvizsgáló törzshálóza­tot jelölték 'ki és a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság vízm i n őség -vizsgá ló I a bora ­tóriuma rendszeres vizsgálato­kat végez ezen a törzsiháló­zaton, A vizsgálatokat általá­ban havonta végezzük. A víz­minta-vételezéssel egyidő­ben a vízmennyiséget meg­határozó tényezőket és a me­teorológiai körülményéket is rögzítjük. A vízminőség-vizsgálatokat mintegy 30 komponens vonat­kozásában ellenőrizzük a víz­minőség pillanatnyi állapotá­ban. Ezek a víz fizikai, kémiai és biológiai állapotáról adnak felvilágosítást. Vizsgálatainkból egyértel­műen megállapítható, hogy a megye nagyobb városai mel­lett folyó vízfolyások nagyon szennyezettek és az évék fo­lyamán lassú, folyamatos rom­lás tapasztalható, mivel az ipari és a kommunális szenny­víz bevezetések vízminőség­rontó hatása a szennyvíztisztí­tás mértékének növekedése el­lenére még számottevő. Pécs szennyező hatását 1966-tól vizsgálják a Pécsi­vízen, Pellérd, Bogádmind- szent és Kémes 'községéknél. A Pécsi-víziben a szennyvízter­helés olyan nagymérvű, hogy benne biológiai élet alig ész­lelhető. A Pécsi-víz jelenleg a me­gye legszennyezettebb vízfo­lyása és vízminőségének javu­lása a közeljövőben sem vár­ható. öntözésre a nagy sótar­talma, halászati hasznosításra a kis oxigéntartalma, ipari vízhasználatra a nagy szerves szennyezettsége teszi alkal­matlanná. A megye jelentős térsége Szigetvár és környéke. Az itt keletkező szennyvizek befoga­dója az Almás-patak. A pa­tak vízminőségének alakulá­sában szembetűnő az 1978. évi romlás. Ez az urbonizáló- dás által meg növekedett szennyvízmennyiségnek tulaj­donítható. A meg növekedett szennyezés a szennyvíztisztító­telep hatásfokát rontotta, ami miatt a 'befogadó szennyvíz- terhelése megnőtt. Szigetváron a hévíz'haszno- sítás jó ütemben fejlődik. A geotermikus energia kinyeré­sével azonban a vízminőségi problémák is nőnek. A hévíz nagy sótartalma miatt a víz­folyás mezőgazdasági öntö­zésre alkalmatlanná válik, ha­csak a rétegbe történő vissza- sajtolással a patakot ettől a terheléstől nem mentesítik. A KaraSica-patak magyar— jugoszláv közös érdekű vízfo­lyás. Szennyezése elsősorban Pécs-Vasas, illetve Villány szennyvizeiből származik. A vízminőségi adatok alap­ján azt kell megállapítani, hogy a Karasica a megye leg­jobb vízminőségű vízfolyása. Az éves vízminőségi tartóssági görbék egymáshoz közel fut­nak, téhát nincs terhelésinga­dozás se, és ezért a vízfel­használás különböző léhetősé- gét biztosítja. Ezt bizonyítja, hogy évék óta jelentős mező- gazdasági vízhasznosítás van a vízfolyás mentén. A megye felszín alatti vizei is védelemre szorulnak. A mélységi vizek korlátozott mennyisége és a talajvizek már meglévő nagyfokú szeny- nyezettsége jelentős erőfeszí­tést igényel mindazoktól, akik­nek a félszín alatti vizek mi­nőségének megóvását kell hogy biztosítsák. Köztudomású, hogy a me­gye 160 községében nincs jó ivóvizet szolgáltató kút és így a megye összlakosságának mintegy 15 százaléka (60—70 ezer ember) nem jut megfe­lelő minőségű ivóvízhez, és to­vábbi 80 000 ember él olyan körülmények között, hogy csak 1—2 kútbó'l tud megfelelő mi­nőségű vízhez jutni. A KÖJÁL vizsgálatai szerint a megyé­ben levő ásott kutak 60 szá­zalékának a vize ba'kterialó- giailag szennyezett, és közel 75 százaléka nitrátszennyező- dés miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas. A mélységi víz­készletre telepített fúrt kutak (ezek mélysége általában meg­haladja az 50—60 métert) vízminőségét veszélyezteti a szennyezett talajvízből történő beszivárgás, a túlzott intenzi­tású víztermelés, karsztkutak- nál pedig a megfelelő felszíni védőréteg hiányából vagy sé­rüléséből eredő felszíni szeny- nyeződés. Az elmondottakból egyértel­mű, hogy a víz megfelelő vé­delme igen jelentős feladatot jelent napjainkban, de nem­csak azok számára, akik hi­vatásszerűen foglalkoznak a vízvédelemmel, hanem a tár­sadalom minden tagjának, hi­szen ezt a feladatot jól csak széles körű társadalmi össze­fogással lehet megoldani. Hernády Alajos Beszélgetés dr. Tóth Imrével, az MSZMP orvosegyetemi bizottságának titkárával Viszonylag legtisztább a Karasica-patak Korszerű műszerekkel végzik a légzésvizsgálatot a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Víztározó a magyaregregyi völgyben Baranya megye vízfolyásainak minőségi állapota Az ásott kutak többségének vize szennyezett Társadalmi segítséggel Gyermekorvosi rendelő Pécsszabolcson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom