Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-29 / 176. szám

1979. június 29., péntek Dunántúlt napló 3 10-046, a DM közönségszolgálata A mindennapok gondjai Ma délután 3-tól újból bekapcsoljuk a 10-046- on automata üzenetrögzítőnket. Örülünk, hogy kezdeményezésünk felkeltette olvasóink érdeklő­dését, és nagy számban felkeresnek javaslataikkal, kérdéseikkel. Az üzeneteket már hétfőn rendszerezzük, mun­katársaink megkezdik azok feldolgozását A leg­sürgősebbek még azon a héten jelentkeznek la­punkban. Jó néhány azonban természetesen több időt vesz igénybe. Minden kérdésre válaszolunk. Ügy döntöttünk, hogy az első három héten nem jelölünk meg konkrét témát, amivel kap­csolatban az önök véleményét kikérjük: hadd bontakozzék ki szabadon, mi foglalkoztatja ma és milyen súllyal olvasóinkat Újból várjuk tehát hívásukat bármilyen témá­ban ma, délután 3-tól, a 10-046-os telefonszámon. A telefonáló nem nevezte meg magát, de amit mondott, az névtelenül is érdemesnek mutatkozott az utánjárásra. Az üzenetrögzítő ezt továbbította: „A Komját Aladár utca végén, a volt Puszta utcai cselédlaká­sokba évek óta szinte a kony­haajtóba folyik a szennyvíz. Itt még kisért a múlt, holott sok- gyermekes családok is lak­nak . .." Komját Aladár utca?... Ahol a Mecseki Szénbányák központja van és a szép új bá­nyászlakások? ... Az utca ker­tes családi házak között foly­tatódik. Egy asszonytól érdek­lődöm a volt Puszta utca felől, ő az utco végében levő föld­szintes házra mutat, de az — jegyzi meg —, most Február 24. utca. Nagy L-alakú épület, az udvaron közkút, közös haszná­latú WC-k, az úttesten két szé­les csíkban csillogva csordogál a bűzös szennyvíz. Az eredete egy nagyméretű derítőaknánál van. Egy lakó panaszolja, hogy ez állandóan így van: jön a szippantó, elviszik a szennyvi­zet a három derítőből, s pár nap múlva már ismét az utcán folyik a lé. Most is — június 26- án beszélgettünk — legalább két hete nem voltak már a szip­pantások. Tizenkét család él itt, ahogy összeszámoljuk pontosan öt­ven ember. A szennyvíz gyorsan termelődik. És itt a szennyvíz szabadon folyik, jóllehet a de­rítőket a 60-as évek elején megépítette a PIK. Mi is a PIK- hez fordulunk. Szabados Edé- né I. kerületi házkezelő mond­ja: — A mi dolgunk annyi, hogy megrendeljük a munkát a Ba­ranya megyei Talajerőgazdál­kodási Vállalatnál. — Legutóbb 19-én és 25-én rendeltük meg a szippantást... A Talajerőgazdálkodási Vál­lalat igazgatója Riszt Sebes­tyén : — Már szóban is, írásban is kértem, csináljanak valamit. A szerelvények rosszak, a víz ál­landó jelleggel folyik. Nekünk annyi kapacitásunk nincs, hogy o tiszta vizet is szállítsuk. — ön szerint milyen gyakori­sággal kell üríteni? — Az ötven ember vízhaszná­latát tekintve a kéthetenkénti ürítés elegendő lenne. De az embereim jelezték már, hogy ahogy szippantja a kocsi a szennyvizet, úgy töltődnek a derítők o tiszta vízzel. Tehát végül is a PIK-en mú­lik, hogy a szerelvények meg­javítva, víztakarékoson működ­jenek, s akkor talán a lakók sem fognak panaszkodni. Az igazi megoldás az lesz, ha majd a városnak egyszer lesz annyi pénze, hogy az ilyen, nem is egészen külterületeket is bekösse Pécs közcsatorna- hálózatába. A fenti kérdés egyike volt annak a több tucatnak, ami a 10-046-os telefonon hétvégi közönségszolgálatunkhoz érke­zett. Az alábbiakban az illeté­kesek válaszát közöljük közér­dekű kérdésekre. „Az energiával takarékos- 'kodni kell. Mégis mit tapaszta­lunk Pécsett? A nap már ma­gasan jár, de az utcákon teljes a kivilágítás és este is már egy órával előbb égnek a lám­pák, mint kellene. S vajon es­te 11 óra után nem lehetne-e a fele lámpát kikapcsolni?” Bobula András, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési osztályveze­tője: „A hálózatot csak akkor lehet ellenőrizni, ha a közvilá­gítás be van kapcsolva, s ez néha egy egész városrészt is érinthet. A napközbeni „kivilá­gításnak" ez lehet a magyará­zata. Este központi vezérlésű ún. alkonykapcsoló kapcsolja be a közvilágítást. A külső fényviszonyokat fényelem érzé­keli, s bizonyos sötétségi fo­kon — ezt alkonyi felhősödés is előidézheti — bekapcsol. Mindezek mellett hiba is elő­fordulhat. Az éjszakai ún. fél- világosítás bevezetésére várjuk a központi intézkedést, de meg kell mondanom, hogy az átál­lás elég nagy befektetést igé­nyel. Egyébként üzletigazgató­ságunk egész területén 500 me­gawatt a teljes csúcsterhelés, a féléjszakás közvilágítással 20 megawattot nyerhetünk.” ♦ „Ne csak a Centrum és a Konzum legyen nyitva csütörtö­kön este 8-ig, hanem a Bizo­mányi is” — telefonálták Csöpi jeligével. Tarrá József, a Bizományi Áruház V., Bem utcai fiókjának vezetője: „A telefonáló nyitott kaput dönget, a meghosszab­bított nyitvatartás • bevezetése óta áruházunk minden csütörtö­kön este 8-ig áll a vásárlók ren­delkezésére”. „A Balatonra utazók bosz- szankodnak, hogy a fürdővo­natot reggel az állomásépület- tői hihetetlen távolságra állít­ják ki, pedig a legtöbb cso­maggal ehhez a vonathoz men­nek az utasok" — közölte Ko­vács László, lózsef u. 9. Pápa Jenő, a MÁV Pécsi Igazgatóságának forgalmi osz­tályvezetője: „Két balatoni sze­relvényünk 11—12 kocsiból áll, ezeket sajnos nem állíthatjuk a főépület elé, mert ugyanakkor érkező vonataink is vannak, a kiszálló utasok pedig nem buj­kálhatnak a vagonok között. Még idén, de legkésőbb jövő tavaszra egy vágány felszámo­lásával szélesebb, emelt peront alakítunk ki, ahol az utasok kofferkulival — mert ezek be­szerzéséről is intézkedtünk már — vihetik csomagjaikat a sze­relvényhez”. „A reggeli és a délutáni csúcsforgalomban indítson a Volán Meszesről közvetlen já­ratot a Megyeri útig a Raktár­bázison és a többi ott levő vál­lalatnál dolgozók számára" — javasolta Hajdúk Lászlóné. Dr. Kiss Elemér, a Volán 12. Vállalat személyforgalmi üzem­igazgatója: „Sajnos nincs erre lehetőségünk. A Megyeri úti sorompó — a MÁV hivatalos közlése szerint — naponta 690 percig van zárva, ezt pedig mi menetrenddel nem követhet­jük. Elismerve a jogos igényt, meg kell azonban mondanom, hogy elég jók az átszállási lehe­tőségek. A probléma megnyug­tató megoldására a Tüzér utcai felüljáró elkészülte után vállal­kozhatunk”. „Építenek-e Pécsett nyugdíja­sok házát, mikor, hol és kik kaphatnak ott lakást" — kér­dezték a Varsány utca 6-ból. Balaskó István, a városi ta­nács tervosztályának vezetője: „A hatodik ötéves tervben — amennyiben fedezetet kapunk ró — tervezzük egy 40—60 la­kásos nyugdíjas ház építését. A házban garzonméretű laká­sok lennének, s azok kaphat­nak majd ilyen lakást, akik nagyobbméretű lakásukat a tanács rendelkezésére bocsát­ják". „Pécsett kevés az építésre al­kalmas terület. A Bokor utca és a Diósi utca elején, a két utca találkozásánál levő terü­letet miért nem hasznosítja a tanács? Az alapközművek tu­domásom szerint megvannak" — kérdezte Bősz Adóm, a Bo­kor utca 4-ből. Balaskó, János, a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tályának előadója: „Az ún. le- dinai területre rendezési ter­vünk van. A kérdéses területet a BARANYAKER rendelkezésé­re bocsátottuk, a vállalat épü­letgépészeti és szerelvényboltot létesít ott az első ütemben. En­nek építése hamarosan elkez­dődik, a szerkezet már meg is érkezett hozzá, a tervet a Pl K- nél készítik. A második ütem­ben a BARANYAKER ide tele­píti ki a Nagy Lajos utcából a „vasudvart", amelynek terü­letére a budai városrész re­konstrukciója miatt lesz szük­ség". ♦ Bolyból, a sertésztenyésztő áfész-szakcsoport tagjai rekla­málták, hogy hízott disznóikat nem vásárolja lel a Bólyi ÁFÉSZ. Cserhalmi Pál, a MÉSZÖV felvásárlási osztályának főelő­adója : — Elvileg a szerződéses kö­telezettséget mindkét félnek teljesítenie kell. Az árut át kell venni, amennyiben az a szerző­déses feltételeknek teljes mér­tékben megfelel. Tóth Gyula, a Baranya me­gyei Húsipari Vállalat termel­tetési és felvásárlási főosztály- vezetője: — A panaszosok közvetlenül a Bólyi ÁFÉSZ-szel állnak szer­ződéses kapcsolatban. Az ÁFÉSZ nem tett ajánlatot a vállalatnak sertések átadására, és ilyen szerződéses kapcsola­tunk sincs. A vállalatunk sza­bad áron a sertéseket bármely héten átveszi. Jelezzék a szán­dékukat a mohácsi kirendelt­ségen, vagy a körzeti vállalati felvásárlónál. Szigli István, a Bólyi ÁFÉSZ elnöke: — Mi folyamatosan, he­tente vágunk sertést a körzet ellátására, amit a szakcsoport­tagok termelnek. Jelenleg he­tente csak 15—22-t vághatunk le, mert a rendkívüli kánikulá­ban könnyen romlik a hús, nem rendelkezünk hűtőkocsikkal és a szállítás több órába is bele­telik. Most pillanatnyilag nincs lehetőség hűtőkocsik vásárlá­sára. A termelőknél viszont most jelentkezik a dömping. Kell még 2-3 hét, amikor utol­érjük magunkat és legfőképp a hőség is mérséklődik és a lekö­tött sertéseket átvehetjük. Túlhi- zás esetén vállaljuk a teljes vé­telárat. 250 új szabvány A július 1-én hatályba- lépŐ 250 országos szab­ványnak több mint egy- harmada teljesen új, míg a többi már eddig is lé­tező szabványok korszerűsí­tésének eredménye. Üj szabványokkal bő­vült a mezőgazdasági gé­pek sora: ezúttal a szárító- és öntözőgépek, eszközök léptek be a sorba. A lakosságot közvetlenül érintő új, illetve átdolgozott szabványok is életbe lép­nek. A kötött kelmék és készruházati cikkek, a bú­torszövetek, a hajlékony PVC padlóburkoló anyagok különféle vizsgálataira, mi­nőségi követelményeire szü­lettek új előírások. Egy kü­lön szabvány sorolja fel a kötöttáruk szemmel is látható hibáit, számszerint 94 félét. Persze a felsoro­lástól a hibák még hibák maradnak, de pontos leírá­suk mégis segíti a minőségi ellenőröket, az átvevőket. Egészségügyi gyakorlat Orion ’79 Békében is rendkívüli jelentőségű Szűkszavú közlemény adta tudtul, hogy tartalékosok be­vonásával megkezdődött a néphadsereg hadtápszolgála. tának, egészségügyi biztosítást végrehajtó szakalegységeinek gyakorlata. Az Orion ’79 szervezői nemcsak arra voltak kíváncsi­ak, mire képes a honvédségi egészségügyi szolgálat, az esetleges megsérült katona az egyéni egészségügyi felszere­lésén túl milyen szintű orvosi ellátásra számíthat a felcsertől a legmodernebb tábori kórhá­zakig. Békében ennél sokkal jelentősebb annak felmérése, mennyire tud összehangoltan tevékenykedni az állami és a honvédségi egészségügyi szol­gálat elemi csapás, tömegka­jól vizsgáztak a berendezések Nagy teljesítményű öntSzőgépek a bemutatón Öntözési bemutató Májusban mindössze 11 milli­méteres csapadék hullott Bara­nya földjeire. Igaz, az utóbbi napokban volt eső bőven, de mégsem volt „eső után köpö­nyeg" a majsi termelőszövetke­zet öntözési bemutatója. Június 26-án Baranya megye állami gazdaságainak, termelő- szövetkezeteinek szakemberei szemügyre vehették, működés közben láthatták a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat jó néhány típusú öntözőberendezését. A szekszárdiak néhány évvel ezelőtt fejlesztették ki a kü­lönféle növényi kultúrák öntözé­sére alkalmas berendezéseiket. Az első gyártmányok sikert arattak. Azóta a tapasztalat adta tanulságokat összegezték és kisebb módosításokat is vég­rehajtottak. Ma Baranyában 88 öntöző- berendezés működik, közülük csak 37 mondható korszerűnek. A megye 238 000 hektárnyi szántóterületéből mindössze 3370 hektár az öntözhető, te­hát közös érdek, hogy a terü­leti adottságoknak legjobban megfelelő berendezések juttas­sák a vizet a földbe. Elsősor­ban a zöldség, a paprika, pa­radicsom, a burgonya és a cu­korrépa területek, valamint a rétek, legelők öntözésére fordí­tottak figyelmet a megye gaz­daságai. És a tapasztalatok azt bizonyítják, megérte. Tavaly a Szentlőrinci Állami Gazdaság burgonyából 150, a vejti tsz cukorrépából 81, a majsi közös gazdaság 90 mázsával több ter­mést takarított be hektáronként azokról a területekről, ahol megfelelő hozzáértéssel öntöz­tek. Ma már a nagyüzemi gazda­ságok paprika-, paradicsom-, vagy dinnyeföldjein bevált a szekszárdiak GO 252-es típusú öntözőberendezése. Az egysze­rű működési elv, az alacsony beruházási és karbantartási költség, a minimális kézimunka- erő-igény vonzó. Jól működnek az öntözők Drávasztárán, Vejti- ben, Szentlőrincen, Majson, Mohácson, Mohácsi-szigeten. A Szekszárdi Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat a gépekhez szervizt is nyújt, és a beren­dezések előnye, hogy nem kor­rodálódnak, könnyű súlyúak, könnyen szállíthatók. Az ALVSZ 87-es, ALVSZ 130-as típusú alu­mínium vontatható szárnyveze­ték alkalmas síkvidéki rétek, le­gelők, kertészeti növények és egyéb alacsony és magas kul­túrnövények esőztető öntözésé­re. Figyelemre méltó a bemu­tatott KF 120-as körforgó ön­tözőberendezés, amely elsősor­ban a magas kultúrák öntöző- berendezése, de alkalmas kalá­szosok és kapásnövények öntö­zésére is. A majsi bemutatón a gépek megtekintése mellett sor került szakmai megbeszélésre is. Hangsúlyozták a rétek, lege­lők öntözésének fontosságát, különösen a mecseki és a zse­lici legelők öntözésének felté­teleit kellene megteremteni, hiszen a juhászat és a szarvas­marha-ágazat fejlődése jó le­gelő nélkül elképzelhetetlen. A természetes víznyerőhe­lyek, mint a Duna és a Drá­va környéke, előnyös helyzet­ben vannak, ezt a természeti adottságot használják ki a VI. ötéves tervben létesítendő mo­hácsi öntözőfürt kialakításával, így újabb 6000 hektárnyi terü­letre juttatnak mesterséges csa­padékot. Baranyában 61 szakmunkás és 186 betanított munkás dol­gozik a mezőgazdasági terüle­tek öntözésénél. A gazdaság­nak számolni kell azzal, hogy az öntözött talaj fokozott mű­trágyát kíván, a talajszerkezet optimális fenntartásához több szerves trágyára van szükség, és mindezek emelik a termelési költséget, tehát ha elhatározzák vagy döntenek az öntözés szük­ségességéről, előtte nem árt számolni sem. Eszterhai Katalin tosztrófa vagy tömeges meg­betegedések esetén.- Az erőpróbának békeidő­ben is nagy a jelentősége - tájékoztatott dr. Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese — ilyenkor dől el, mennyire fel­készült, mire képes együttesen az egészségügy. Megszervez­tük a gyakorlat során a köz­egészségügyi, járványügyi biz­tosítást, a nagy tömegű vér­adást és vérvételt, azt, hogy hogyan lehet járvány és egyéb tömeges megbetegedések ese­tén a bajt megelőzni, lokali­zálni és gyógyítani, hogyan lehet nagy tömeg védőoltását megszervezni. Az elmúlt na­pok alatt megnyugtató tapasz­talatokat szereztem, a civil és katonaorvosok, a tartalékosok és a vöröskeresztes aktívák, a polgári védelmi egészségügyi szakalegységek tagjai és min­denki, aki csak részt vett a gyakorlaton, derekasan helyt­állt. Majd egyórás autóút után fenyveserdőbe érve, sorompó állja utunkat. Megérkeztünk a tábori sebészeti kórházba. Kö­rös-körül sátrak, legtöbbje ál­cázva, aztán hordágyok, ka­zánegység, saját energiabázis és fürdő. Itt a tábori körül­mények között is a legmaga­sabb szintű sebészeti ellátást biztosíthatják, a tartalékos or­vosok többsége sebész, bár­milyen sérülést képesek meg­gyógyítani. Dr. Sztanojev György orvos alezredes mutatja be a kü­lönböző sérülések gyógyítására alkalmas kórházat: — Nagy az áteresztő képes­sége és egyszerre nagy tö­megű beteget tudunk itt ke­zelni a legbonyolultabb műté­teket elvégezni, és ha kell, hónapokig itt tartani a bete­get, a teljes felépüléséig. Minden feltételünk megvan o legmagasabb szintű szakorvosi ellátásra. Külön elkülönítünk van a fertőző betegek szá­mára, jól felszerelt röntgen­sátrunkban minden testrészt feltérképezhetünk, saját gyógy­szertárunk von, de minden olyan részleggel és berende­zéssel, műszerrel rendelkezünk, ami segíti munkánkat. A ha­talmas műtősátor folyosóin o műtéti előkészítő, a műtők, az akut betegek hordágyai sora­koznak a türkizkék sátorfalak és mennyezet burka alatt, vé­gig gumipadló borítja a föl­det. — Mennyi idő alatt építet­ték meg ezt a sátor-kórházat? — Menetgyakorlat után nem egészen egy nap után, az első nap akár fogadhattunk is volna beteget, második na­pon mór teljesen üzemképe­sek voltunk. Télen, ha kell, olajkályhákkal fűthetjük a sát­rakat, most szerencsére nem kellett azokat kicsomagolnunk. — Hogy bírják a tartaléko­sok ezt a nagy fizikai igény- bevételt? — Sokukat szinte a műtőből szólították el. A sátrak felállí­tása, a berendezések kicso­magolása, beállítása megfe­szített munkatempót követelt, nem volt megállásunk. Hiszen tábori körülmények között iga­zi sebészeti kórházat kellett építenünk szinte a semmiből napok alatt. — A belgyógyászati kórház­ban dr. Somlai György orvos őrnagy a „katasztrófa medi­cina" szükségességéről és az arra való felkészülésről beszél, hiszen ilyen helyzet bármikor bekövetkezhet. A berendezé­sek, műszerek, gyógyító esz­közök felsorolásánál örömmel közli, hogy valamennyi ma­gyar gyártmányú, a lehető legmodernebb és többségük magán viseli a Medicor emb­lémáját. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom