Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-27 / 174. szám

2 Dunántúli napló 1979. június 27., szerda Baranyai irodalom­tanítási napok Pécsett Az ország különböző részei­ből összesereglett kétszáz ma­gyarszakos tanár részvételével tegnap délelőtt Pécsett, az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán megkezdődött a Vili. Ba­ranyai irodalomtanítási napok rendezvénysorozata. Szervezője a Baranya megyei Pedagógus Továbbképzési Központ, amely az évek során valóban orszá­gos rangúvá és érdekűvé tette a magyarszakos tanároknak ezt a fórumát, amit tegnap Lantos József, a Baranya me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tályvezető-helyettese nyitott meg. A meghívott kutatók, szakemberek a legaktuálisabb irodalomelméleti és gyakorlati kérdéseket taglalják előadá­saikban. Az idei három nap egyik központi kérdését az iro­dalmi művek vizsgálati módsze­rei képezik, de hallanak elő­adást a résztvevők Tolsztoj világáról, Nagy Lászlóról és nemzedékéről, a hagyomány- őrzés és az újító törekvések egységéről a mai magyar iro­dalomban. A folyóiratok, a tö­megkommunikációs eszközök, a filmesztétika szerepe is terí­tékre kerül a három napon. Ugyanakkor arra is gondoltak a szervezők, hogy megismertes­sék a résztvevőkkel Pécs és Ba­ranya kulturális hagyományait: így lépett fel tegnap este az irodalomtanítási napokon a Bó­bita Bábegyüttes, ennek je­gyében tesznek ma kirándulást Szigetvárra, és a barcsi ősbo­rókásba. Végezetül a hagyomá­nyos író—olvasó találkozó zár­ja a rendezvényeket: a vendég idén Csurka István, József At- tila-díjas író. G. O. Balesetelhárító kocsi a MÁV-nál Már két esetben is sikeresen vizsgázott a MÁV Pécsi Igaz­gatóság balesetelhárítási óriá­si Tátro javító- és szervizko­csija. Ezt a 15 méter hosszú, csaknem három méter széles és majdnem négy méter magas mozgó „javító-bázist” a MÁV pécsi közúti gépkocsi-telephe­lyén tárolják és 25 fős ügyele­ti csoport működik mellette éj­jel-nappal. A műszerekkel együtt húsz tonnás jármű köny- nyen mozog, gyorsan célba ér, azonnal elindítható, tehát elő­nyei jelentősek, ha egy koráb­ban alkalmazott vasúti segély­szerelvényhez viszonyítjuk. Ed­dig két esetben vonult ki az el­múlt egy hónap alatt, így men­tett Nagyharsányban a vonat­összeütközésnél, valamint Szent- lőrincen egy kisiklásnál. tt&tomi megye fiataljainak közös akciója ■ Két keréken a Balatonhoz • • Ügyességi tv-vetélkedő A kerék feltalálásától négy­ezer év telt el, amikor 1815-ben Drais, badeni fürdőmester fel­találta a kerékpárt. A prakti­kus jármű 1886-ban vette fel a mai formáját, amikor Dunlon. angol állatorvos megalkotta az első légtömlős kerékpárab­roncsot. A kétkerekű járműből hamar sporteszköz lett: a ke­rékpározás már 1896-ban sze­repelt az olimpia műsorán. Pécs elévülhetetlen, ám fele­désbe merült érdemeket szerzett a kerékpározás népszerűsítésé­ben: a századforduló idején ugyanis itt szerkesztették és nyomtatták a Magyar Kerékpá­ros Szövetség hivatalos lapját. Amatőr kerékpárosok Hogy mindez milyen apropó­ból jutott eszembe? Tegnap délelőtt indult útjára a KISZ Baranya megyei Bizottsága ál­tal szervezett „Két keréken a Balatonhoz" kerékpáros túra több mint félszáz baranyai résztvevője, Kaposvárról és Fadd-Domboriból pedig a so­mogyi és a Tolna megyei ke­rékpáros csapat. A végcél Bala- tonfenyves. A megyei KISZ-bi- zottság akciója újra megmoz­gatta és népszerűsítette az amatőr kerékpározók mozgal­mát, és segítőkész támogatókra talált, akik között a megye közlekedési rendőrei, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tagjai, és pécsi helyőrség hivatásos és nem, hivatásos ka­tonái is megtalálhatók, (A túra résztvevőinek élelmezésében például főszerep jut egy hon­védségi gulyáságyúnak.) A túra résztvevői, diákok, munkásfiatalok a Pécs—Sziget­vár—Barcs—Nagyatád—Mar­cali—Balatonfenyves útvonalon kerékpároznak a Balatonhoz, két és fél nap alatt közel két­száz kilométer hosszú utat hagyva a hátuk mögött. Ilyen teljesítményre nem akárki vál­lalkozhat. A résztvevők alapos orvosi vizsgálaton estek át a közelmúltban, fizikai állóképes­ségüket egy próbatúrán mérték A jobb búzáké a jövő Dél-dunántúli búza fajta-termesz­tési tanácskozás Szekszárdon Tudósítónk telexjelentése A jobb minőséget adó bú- zafajták arányát célszerű nö­velni hazánkban, s remélhető­leg ez kifejezésre jut majd az új termelői árakban is — hangoztatta dr. Szalóczy Bá­lint, az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség főigazgatója vitaindító elő­adásában a Szekszárdi Mű­velődési Központban Baranya, Somogy és Tolna megye gya­korlat irányító szakemberei­nek részvételével kedden tar­tott búzafajta- és termelés- politikai tanácskozásán. Farkas István, a MAE nö­vénytermesztési szakosztályá­ig, s ugyanekkor kellett szá­mot adniuk a közlekedési sza­bályok ismeretéből is. Akik mindezeken a vizsgá­kon szerencsésen túljutottak, gyülekeztek tegnap délelőtt a rajtnál, a Pécsi Ifjúsági Ház előtti parkolóban. Baranya vá­logatott kerékpáros csapatát Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára indította útnak. A túra „tiszte­letére” néhány percig folyama­tosan sárgát mutattak a közle­kedési lámpák a Szalai András úttól a szigeti várni kereszte­ződésig, s a kerékpárosok most az egyszer kivételesen a KRESZ előírásaival szöges ellentétben, két oszlopban, párosával kari- kázhattak ki a városból. Délután már Barcs vendégei voltak, teljesítve az „Aranyjel­vényesek az olimpiára" sport­akció 60 kilométeres követel­ményszintjét. A Május 1. sza­bad idő parkban vertek tábort éjszakára, s ma reggel indul­tak tovább Nagyatádra. Pihen­tető programként ellátogatnak a Nagyatádi Konzervgyárba, s megtekintik o szobrász-művész- telepet. Pihentető program Az éjszakát már Marcaliban töltik, s csütörtökön dél körül érkeznek a Balatonfenyvesi KISZ-táborba. Pénteken, szom­baton és vasárnap a három megye fiataljainak részvételé­vel sportversenyeket rendeznek, amelyek során az „Aranyjelvé­nyesek az olimpiára" 100 kilo­méteres kerékpáros próbájára is sor kerül. Péntek délután a tábor lakóinak az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója ügyességi ve­télkedőt szervez, amelyet való­színűleg július 8-án felvételről a tv-nézők is megtekinthetnek. A három megye kerékpáros csapata július 1-én indul haza a Balatontól. D. I. Javult a települések tisztasága Baranya megyében már 1974-ben megyei környezetvé­delmi intézkedési terv született: végrehajtásának tapasztalatait vitatták meg kedden, a megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság tagjai dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács általános elnökhelyettesének elnökletével. Eredményként könyvelhető el, hogy kialakulóban van egy kör­nyezetvédelmi információs rend­szer, egy adatbank, különösen a levegővédelem területén, ahol naprakészen tudják a szennyeződés mértékét. E téren várható még előrelépés a víz- és a településkörnyezet-véde­lem vonatkozásában, de az elkövetkezőkben a környezet- védelem többi területére is ki kell terjeszteni, mint például a föld, az élővilág, a táj vé­delmére. A tanácsok a kezdeti nehézségek után megfogalmaz­ták a környezetvédelmi intézke­dési terveiket, ma már épp a folyamatos helyszíni ellenőrzés­re van szükség, egy helyi terü­letfelelősi rendszer kiépítésére, a HNF segítségével. A cél az, Környezet­védelem A megelőzésre tevődött át a hangsúly hogy a károkról, a szennyező forrásokról azonnal értesülje­nek, gyorsan megtegyék az óvó­vagy megelőző intézkedéseket. Ez csak a társadalmi erők tel­jes mozgósításával lehetséges. Most már végre a hangsúly a megelőzésre tevődjön át. Javult a települések belterü­leti tisztasága, de a peremré­szek még a városokban is na­gyon elhanyagoltak. Felépülő­ben Garé térségében a válla­latok központi ipari hulladék- tárolója, egyre több üzem az ipari hulladékját hasznosítja valamilyen formában. Például a Mecseki Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság aprítékot állít elő a MOFA-val együttműködve. Központi gond az üzemi és a lakossági hulladék megfelelő elhelyezése, továbbra is. Befe­jeződött a harkányi és a sik­lósi szennyvíztisztító rekonstruk­ciója, Szigetváron jövőre újat adnak át, az orfűi szennyvíz- közmű idén próbaüzemei, ez év őszétől Pécsett az iszapot vezetéken keresztül az Erőmű­höz szállítják, ahol centrifu­gákkal besűrítik, a jövő évtől pedig granulálják. A tanácskozáson megjelent Bitó László, az OKTH igazgatá­si és jogügyi főosztályának osz­tályvezető-helyettese. — Cs. J. — ÍGY KÖZLEKEDÜNK Ml Sok baj van a segédmotorosokkal Se jogosítvány, se hozzáértés Nyár van, ráadásul iskolai szünidő, ilyenkor segédmotoro­sok rajzanak a városban, ber- regtetve-pöfögtetve „terelik” járműveiket, a Rigákat, Verho- vinákat meg a többieket. De még hogyan? Jókora hangerő­vel, többnyire hiányos közleke­dési ismeretekkel, sokszor a motorozáshoz szükséges KRESZ vizsga nélkül, nemegyszer itta­san. Nem én találtam ki, rendőri tapasztalat, hogy sok baj van a segédmotorosokkal. Az év első négy hónapjában Bara­nyában ugyancsak négy ilyen járművel okoztak balesetet, azonban szabálysértést jóval többel követtek el. A motoro­zásra alkalmas idő beállta után, áprilisban—májusban számszerint 58-an, akik közül 31 -et vezetői igazolvány nélküli hajtásért, 21-et pedig ittas ve­zetésért jelentettek fel. Tegna­pi pécsi közlekedési őrjára­tunk során is ráakadtunk egy fiatalemberre, aki Lvov-Kertvá- rosban okmány nélkül próbált motorra pattanni. „Itt dolgozok az építkezésen, a főnök elen­gedett, csak átugrottam tankol­ni a Shell-kúthoz” — mentege­tőzött. „Odafelé még ró tud­tam ülni, de mivel a kútnál ben­zin nem volt, így visszafelé megkíséreltem a tankban fevő pár cseppel beindítani. Nem sikerült. Akkor vettek észre ...” Hamar kiderült, semmilyen irat nincs nála. Igaz, a munkahelyén is csak a személyi igazolványt találta meg, mert a KRESZ-vizs- gát igazoló kartont hiába is kereste volna. Vizsgát ugyanis eddig még nem tett. A motor maradt az építkezésen, a sza­bálysértési feljelentés viszont útjára indult. A másik helyszínen, az Úttö­rő utcában is „berepült” valaki. Vidáman pöfékelt járgányával, mígnem az ellenőrzés megállí­totta. A motor gazdája egy ideig a zsebében kotorászott, majd lemondó mozdulattal és bő magyarázat kíséretében val­lotta be, hogy a papírok a má­sik nadrágjában, otthon ma­radtak. A szőlőbe tervezett ki­rándulás mindenesetre ezzel meghiúsult. A segédmotorosok egyikének- másikának van egy s más a füle mögött. Nincs okmány, le­csúszik pár pohár sör vagy bor, nem fog a fék, hiányzik a köz­lekedési alapismeret. Ezekről ők tehetnek, ők is felelnek érte. De van egy olyan hiányosság is, ami miatt nem érheti őket szemrehányás, mégis sokszor bűnhődnek érte. Ez pedig a következő. Tudvalevő, hogy a 6/A úton segédmotorkerékpár­ral nem lehet közlekedni. Ha tehát valaki — akinek tegyük fel nincs kellő helyismerete — a fe­lüljáróról a Szalai András út­ra kanyarodik szabályszerűen, ha nem is megoldhatatlan, de buktatókkal teli feladat elé ke­rül. Mert az út elején ott a se­gédmotoros közlekedést tiltó tábla, amit a felüljáróról nem láthat. Amennyiben ott áll a rendőr, megbünteti. Ám ha a motoros észreveszi nélküle is a táblát, s visszakanyarodni pró­bál, pillanatok alatt galibát okoz a csomópontban. És ez így van minden olyan utca ese­tében, amely a 6/A útra nyílik. Valamiféle előjelző tábla kelle­ne — bár a KRESZ a segédmo­torosokra nézve nem ismer ilyent —, hogy a gyakori sza­bálysértés is elkerülhető legyen, s forgalmi dugó se keletkezzen a visszatologatás miatt. —fii­nak elnöke, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetője megnyitójában utalt arra, hogy Tolnában hat­vanháromezer hektár búzá­ból tizennégyezer hektárnyit szántottak ki fagykár miatt és zömmel kukorica-, s naprafor- góvetéssel pótolták. A negy­ven napos aszály, majd a jég- és viharkár nyolc és fél ezer hektáron hatvanegymillió fo­rint értékű kiesést okozott. A felkért hozzászólók közt Eke István, a MÉM főelőadója el­mondotta, jelenlegi helyzet szomorú ugyan, de nem olyan tragikus, mint néhol tartják. Remélhetőleg nem gátolja túl­zott esős idő a betakarítást. Dr. Szabó Miklós, az OMFI főelőadója (Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Inté­zet) a kiemelkedően vizsgá­zott, jó minőségű búzafajták sorában említette meg a Mar- tonvásári 4-es, a GK-tiszatáj magyar, a Jubilejnaja szovjet és a Partizánka jugoszláv bú­zafajtát. Dr. Baracs József, a Vetőmag Vállalat szaktanács- adója helyesnek tartja azt, hogy a takarmánybúzák meny- nyisége csökkenjen a kenyér­búzák javára. Magas sikértar­talmú és jó sikérminőségű liszteket várnak mind a hazai fogyasztók, mind a külföld is — hangoztatta példávol is illusztrálva. Dr. Szalóczy Bálint ismer­tette, hogy az idén az őszi­búzának mintegy tíz százaléka teljesen kipusztult. Ezen kívül a mediterrán fajtáknál óllo- mányritkulás is bekövetkezett. A szakemberek elemzése sze­rint az előidéző okok nem csupán a kedvezőtlen időjá­rásban keresendők egyértel­műen, hanem a fajtaösszeté­telben bekövetkezett változások is befolyásolták. A korai faj­ták aránya túl gyorson növe­kedett. Az érésicsoporton be­lül a fagyérzékeny és gyen­gébb minőséget adó fajták arányo a legjelentősebb. Vi­szonylag magas a takarmány- búzák aránya, valamint azt sem tartották be a gazdasá­gok, hogy a fagyérzékeny ju­goszláv búzákat csak az or­szág déli részén termesszék. Igen reményteljesen szere­peltek egyes martonvásári és más hazai búzafajták. A ta­nácskozáson rámutatták arra, hogy a jövőbeli vetésnél o korai érésű búzafajták cso­portján belül nagyobb körül­tekintéssel kell megválogatni az egyes tejtákat. A fagyér­zékeny fajták termesztése csak olyan mértékben ajánlatos, amennyiben elbírja a termelés ésszerű kockázata és csak ott, ahol ezen fajták igényét a megfelelő talajelőkészítéssel és agrotechnikával ki tudják elégíteni. Felhívták orra a fi­gyelmet, hogy adott táj ég­hajlati, talaj- és üzemi körül­ményeit az eddigieknél job­ban figyelembe veszik a faj­ták kiválasztásában a jövő­ben. A MÉM által két évvel ezelőtt az őszibúza fajtaotó- nyok kialakítására kiadott irányelvek ma is helytállók, csupán az idei terméseredmé­nyek, tapasztalatok végső is­meretében némi kiegészítés­sel, bizonyos tájegységi szem­pontokkal bővülnek majd. Az irányelvek azonban receptet nem, csupán útmutatást ad­hatnak, a termésbiztonság megteremtése összetett fel­adat, a szakembereknek a kockázatot is vállalva,. maguk­nak kell tapasztalatukból el­dönteniük, hogy a legmegfe­lelőbb búzafajtókat termesz­szék. Befejezésül bemutatták a Szekszárdi Állami Gazdaság egy héttel ezelőtt jégveréssel sújtott 21 búzafajta kísérletét. Ballabás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom