Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-24 / 171. szám
DN HÉTVÉGÉ 4. BELPOLITIKA 979. JÚNIUS 24. Ötvenkét ev alatt HO közsegncu „tűnt el’* Tudjunk többet Baranyáról! Népsűrűség 96,6 — 100 lakásban 305-en laknak — Komlón 8, Pécsett 8000 vezetékes ivóvíz nélküli lakás A pécsi forgalomirányító jelzőlámpákról Á „villanyrendőr" megbízhatóbb volt Tudja-e az Olvasó, hogy van egy baranyai város, ahol mindössze 8 (nyolc!) lakásban nincs közműves víz? És azt, hogy a jelenlegi legkisebb településen hányán élnek? S hogy van-e olyan falu Baranyában, amit sem autóbusz, sem vonat nem érint? Hát azt, hogy 1927. óta hány községnév tűnt el a baranyai térképről? Hallott-e Czinderybogád, Keménygadány, Kisgyula, Kis- varjas, Nyomja, stb. nevű falvakról? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ az a kis füzet, ami ~a közelmúltban jelent meg Baranya legfontosabb adatairól, a KSH megyei igazgatóságának gondozásában. A gyűjtemény az 1979. január 1-én átrajzolt baranyai közigazgatási térképnek megfelelően csoportosítja a zömében 1977. január 1-i adatokat, hasznos segítséget adva mindazoknak, akik a megye, illetve települések, településcsoportok helyzetével, fejlődésével, fejlesztésével foglalkoznak. Az adatgyűjteményt böngészve szeretnénk az alábbiakban gyarapítani az olvasó ismereteit Baranyáról. Az alapismeretek felfrissítéséül írjuk le (s hogy az alábbiakban majd olvasható adatokat legyen mihez viszonyítani), hogy Baranyában az öt városon kívül 291 község van. Közülük 9-nek nagyközségi státusa van, 12 önálló tanácsi, 58 pedig közös tanácsi székhelyű község. 212 településén nincs tanács, ezek — egy-két kivételtől eltekintve — az úgynevezett szerepkör-nélküli községek. Megyénk területe 448 653 hektár, a lakónépesség száma 435 335 fő, amiből következik, hogy a népsűrűség 96,6. A szigetvári járásban 39,2, Pécsett 1099,2 fő lakik egy négyzetkilométeren. Ehhez fűzve érdemes megjegyezni, hogy Pécsett — a megye területének 3,4 százalékán él a megye népességének 38,4 százaléka. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 9,1 volt, a természetes szaporodás pedig 3,6. Ez utóbbi kettőnél egyébként Komló város vezet: 11,1 a házasságkötések száma és 10,2 fő a természetes szaporodás. Komló városkörnyékén — MaPécs és Baranya képzőművészete a korábbiaknál gazdagabb és értékeiben, arányaiban is jelentősebb tartalommal jelentkezik az idei nyáron. Az események, tárlatnyitások többsége a Pécsi Nyári Színház megnyitásának időszakában zajlik le. Júniusban egy kiemelkedő esemény várható. Tizedik alkalommal rendezik meg Siklóson a kerámiaszimpoziont. A jubileum alkalmából átfogó képet akar nyújtani az elmúlt tíz esztendőről az a kiállítás, amelyet június 25-én nyitnak meg a siklósi várban. Az idei szimpozion résztvevői a kolostorban folyó rekonstrukció miatt csak egy ideig tartózkodnak Siklóson: amíg a terveket elkészítik. Kivitelezésükre a pécsi és két másik porcelángyár vállalkozik. Folytatódik a múlt nyáron megkezdett ún. betonprogram. Ennek jegyében szobrászművészek teljesen új technológiával készítettek el köztéri alkotásokat. Kettő felállításáról annak idején beszámoltunk, a harmadikat, Kertészffy Ágnes plasztikágyaregregyen — viszont — 7,4 fős természetes fogyást mutat ki a statisztika. Az önálló vólallatok és ipari szövetkezetek száma 41, ennek többsége a városokban, s ennek is a többsége Pécsett van. Több mint nyolcszor ennyi az ipartelepek száma. A megye gazdasága számára előnyösebb lenne, ha az arány az előbbi kategória javára tolódna el. Az iparban foglalkoztatottak száma 58 ezer fő, amiből a fizikai dolgozók száma 54 ezer fő. A megyében működő magán kisiparosok száma 3482, elhelyezkedésük a járásokban, városokban összességében arányosnak tűnik, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen arányos lenne a kép, ha szakmánkénti eloszlásban néznénk. A 63 termelőszövetkezet 259 ezer hektáron — a megye területének több mint a felén — gazdálkodik. Egy gazdaságra átlagosan csaknem 4 ezer hektár jut, a szigetvári járásban megközelíti ez az öt és fél ezret A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mégha, ladja a 25 ezer főt, ebből az aktív keresők száma közel 24 ezer fő. 1571 kiskereskedelmi bolt van a megyében, ennek egyharma- da Pécsett vafi. Ezen belül az élelmiszerboltoknak több mint az egyharmada. a ruházati- és iparcikkboltoknak viszont a fele található a megyeszékhelyen. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 786. Ebből Pécs 167 ezer lakosára 168, a siklósi járás 52 ezer lakosára 170 jut. Emeljük ki ezekből az éttermeket, amikből Pécsett 43, a siklósi járásban 28 van. No igen, az idegenforgalom, Harkány . . . Csakhogy Pécs idegen, forgalma sem hanyagolható el. Egyébként az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyi alapterüjót június 25-én avatják fel Pécs egyik játszóterén. A betonprogram jegyében az idei nyáron előreláthatólag újabb három alkotás készül el, újabb kísérletezések jegyében. Július 12-én több fontos esemény is várható. Az NDK- évforduló alkalmából Schwerin megye három évtizedes fejlődését bemutató fotókiállítás nyílik az Ifjúsági Házban. Ugyanitt a hírlapolvasóban könyv- és hanglemez-kiállítás; a Nevelők Házában schwerini gyermekrajz és kerámiaanyag; a Fegyveres Erők Klubjában Schwerin megye munkásmozgalmának történetét szemléltető kiállítási anyag látható július 17-ig. let nagysága Pécsett 149 négyzetméter (a legkisebb a megyében!), a siklósi járásban viszont 357 négyzetméter (egyben a legnagyobb a megyében). Mi a helyzet a lakásfronton? A megye lakásállománya 142 390 darab, ennek 51 százaléka — 54 038 darab — a megyeszékhelyen van. 100 lakásra átlagosan 305 lakos jut, Pécsett 312, Szigetváron 321, Komlón 339, Mohácson viszont 288, Siklóson pedig 298. 138 933 lakásban van villany, 77 ezernél többen használnak pb-gázt, Pécsett pedig 24 és fél ezer lakásban van vezetékes gáz. A vízhálózatba be van kötve a megye lakásállományának 59,6 százaléka — 85 ezer lakás —, közcsatornába pedig 32,2 százaléka — 46 ezer -lakás. És most jön a bevezető első kérdésre a válasz: Komló 8796 lakásából (1977. január 1-én) 8788-ban volt vezetékes ivóvíz. Ez 99,9 százalék (Pécsett 84,5 százalék) — és közel 8 és félezer vezetékes ivóvíz nélküli lakás. Kiemelkedő a komlói lakások csatornázottsági aránya is: 81-százalék (Pécsé 59,2 százalék). A 291 községben 30 százalékos a vízellátottság, s mindössze 3,4 százalékos a csatornázottság. Szemelgessünk a település- hálózati adatokból is. A megye legnagyobb területű községe Dunafalva (5569 ha), a legkisebb pedig Pálé (215 ha). A ,,nagyok" közötti sorrend: Hosszúhetény, Almamellék, Mágocs, Nagynyárád, Dencs- háza, a „kicsik” között: Okor- völgy, Gyód, Kistapolca és Csebény. A népességet tekintve természetesen Szentlőrinc a legnagyobb (5439 lakos), valamint a többi nagyközség. Jelenlegi legkisebb baranyai településünk Besence 66 lakossal, az utána következő HorMásnap, július 13-án a Színház téri galériában Mar- tyn Ferenc irodalmi illusztrációiból rendeznek kiállítást. A kamaraszínház előcsarnokában nyílik meg a Színház '78 című fotókiállítás, omi a Pécsi Nyári Színház fontos kiegészítő programja lesz. A nyár legnagyobb és legfontosabb képzőművészeti eseménye július 15-én délelőtt 11 órakor a Széchenyi téren, a kollégium alagsorában kialakított Pécsi Galéria megnyitása lesz. Czente Gyula ta. nácselnök avatja fel. Az ünnepséget követően itt nyílik meg a VI. országos kisplasztikái biennálé, amelyre mintegy 60 kiállítóművész 450 beváthertelend (99), Csarnóta (103), Markóc (108) . . . Egyébként Baranyában 49 olyan település van, amelynek lakossága nem éri el a 200 főt. 71 településnek van vasútállomása, 4-et nem érint közvetlenül autóbusz. Közülük Pálé és Ipacsfa a községbejáratáig rendelkezik járatokkal, Kistótfalunak autóbusz helyett vasútállomása van, Szárásznak pedig sem ez, sem az nincsen. 142 településen van postahivatal, 214 faluban pedig van művelődési ház vagy otthon. A közigazgatási rendezések alkalmával megrendüléssel értesülünk egy-egy községnév „eltűnéséről”. Pedig a települések rendszere is élő organizmusként fogható fel: egyedei születnek, élnek, elhalnak ... Az elmúlt 52 évben 109 községnév tűnt el a baranyai térképről. A 110., ami az adat- gyűjteményben nem szerepel: Gyűrűfű. 1927-ben Belvárd és Kisgyula neve szűnt meg, s lett helyette Belvárdgyula. Ezt követően szinte nem volt esztendő, hogy egy-két községnév ne tűnt volna el. A felszabadulás előtti időkben 1930-ban tűnt el a legtöbb, pontosan 10. A felszabadulás után az első eltűnt név Somogy volt: 1946- ban csatolták Vasashoz. 1950- ben 20 községnév tűnt el — ekkor kaptak új nevet a Herceg- és Püspök- előtagú baranyai községek. Pár év múlva volt egy érdekes vargabetű: 1954- ben Gödréből Gödrekeresztúrt csináltak, majd 1963-ban Göd- rekeresztúrból ismét Gödre lett. Az utolsó nagy „névtörlés" tavaly volt, akkor 13 községet csatoltak úgy más településhez, hogy nevét megszüntették. Köztük olyan, az elnéptelenedés küszöbére ért falvak voltak, mint Korpád, Mónos- okor, vagy Révfalu . . . Hársfai István küldött alkotásából 170-et — kisplasztikákat és érmeket — állítanak ki. Az idei nyár másik fontos képzőművészeti eseménye július 22-én a cserépvásár. Fontos sajátossága, hogy az egésznapos rendezvényre csak népművészeket, illetve népi iparművészeket hívtak meg, más nem vehet részt a cserépvásáron. 36 kiállító művész jelezte részvételét; átlag 500 tárgyat hoznak magukkal, tehát a népművészet eredetiségét tükröző kiállításon és vásáron — ezúttal is a Sétatéren — mintegy 18 000 cserép- tárgy találhat gazdára reggel 6 órától, amíg a készlet tart. W. E. Elég régen, 1950-ben helyezték üzembe Pécs első forgalom- irányító jelzoTámpáját, a Bem utca és a Rákóczi út sarkán. Ez még kézi vezérléssel működött, egy fülkében ülő rendőr irányította, így hát a köznyelv hamarosan „villanyrendőrnek” keresztelte el. A kézi kapcsolású berendezés üzembe helyezése után 14 évvel, 1964-ben jelent meg az első, már automata jelzőlámpa, amelyet azóta több követett. Jelenleg 12 segíti a pécsi közlekedést. Azazhogy nem mindig segíti. Mert újabban gyakorta tapasztalható, hogy egyik-másik naphosszat (sőt még több napon keresztül is) villogó sárgát mutat, vcgy egyáltalán nem működik. Ezt a Pécsett közlekedők is bizonyíthatják. A hibás készülékek miatt sokszor ismétlődik a forgalmi dugó, ami próbára teszi a járművezetők és a gyalogosok idegeit. De meddig bosszankodnak még emiatt a pécsiek és voltaképp mi a helyzet a pécsi jelzőlámpákkal? — kérdeztük az egyik illetékest, Kardos Imrét, a KPM Közúti Igazgatóság osztályvezetőjét. — Elöljáróban annyit, hogy Magyarországon összesen hatféle forgalomirányító jelzőlámpa üzemel — kezdte Kardos Imre. — Van közöttük hazai gyártmány, de finn, jugoszláv importberendezés is. Pécsett szerencsére csak három fajta működik, a jugoszláv Tesla cég által gyártott (ilyen van például a mohácsi úti elágazásnál), a „Pécs" típusú (a Széchenyi és a Kórház téren) és a „Debrecen" nevű (a 6/A. úton végig). Hármójuk közül a jugoszláv a legmegbízhatóbb, aztán jön a „Pécs”, majd a „Debrecen”, amivel a legtöbb baj van. (Ebből egyébként csak Pécsett és Dunaújvárosban van.) Ez utóbbi berendezésnél az alaptípust már négyszer módosították — mindegyikből akad a városban. A „Debrecen” nagyon zavarérzékeny, hamar meghibásodik. A többivel ugyan kevesebb gond van, de ha egyszer elromlanák, időbe telik — s olykor nem kis időbe — megjavításuk. Arról nem is beszélve, hogy például a Közúti Igazgatóságnak csupán három embere mozgósítható a helyszínen, illetve a műhelyben történő javításokhoz. — Korábban mintha nem romlottak volna el ilyen gyakran a lámpák. — Inkább azt mondanám: kevesebb volt belőlük, s az a néhány darab akkorra nem öregedett el. Egy lámpa meghibásodásának rengeteg oka lehet. Most a legtöbb hibát az okozza, hogy mivel a piros szín üzemideje háromszorosa a zöldének, hamarabb ég ki a körte. Az a körte, amelynek a megelőző kísérletek szerint ezer órát kellene kibírnia. De közel sem visel el annyit. Ha viszont kiég, néhánv típusnál rögtön villogó sárgára vált át. Eddig az előírások szerint kéthavon- ként cseréltük az égőket, mostanában nem bírják addig. Vagy itt volt például a kánikula. Az alkatrészek megbízhatóságát 70 fokig garantálták, a kapcsolószekrényben viszont 85 fokot mértek — le is égtek a ventillátorok. — Nem árt a berendezéseknek, hogy éjjel is működnek? Miért ég több helyütt egész éjszaka minden égő, a villogó sárga nem lenne elég? — Világviszonylatban vitatott, vajon kell-e egész éjjel mindhárom színt mutatnia a lámpának. Pécsett van olyan készülék, amelyik késő este sárga villogóra vált át automatikusan, másokat a rendőr kapcsol ki, a „Debrecen" típusút pedig szakaszos üzemelésre nem is lehet használni, éjjel-nappal teljes gőzzel — és három színnel működik. Ártani nem árt neki. — Milyennek ítéli meg a pécsi jelzőlámpás forgalomirányítást? — Elrriaradottnak, korszerűtlennek. Ennek az is az oka, hogy gyors egymásutánban következnek a jelzőlámpás kereszteződések, ezek távolsága egymástól nem arányos, emiatt sok helyen keletkezik dugó. A csomópontok zömében minden felé lehet kanyarodni, ez négy fázist követel, s a folyamatos zöldhullám rovására megy. A 6/A. úton így zöldhullám esetén is csak 47,5 km-rel lehet haladni, ennyire tudták beprogramozni a lámpákat. A legnagyobb hiba mégis az, hogy sok típus működik, ezek megbízhatósága igencsak eltér egymástól, egyik-másiknak akadozik az aTkatrészeTTátása is. Már döntés született az országszerte vegyes, sokféle automata egységesítésére. Ha ez megvalósul, Pécsett is kedvezőbb lesz a helyzet. Hiába a rendszeres karbantartás, a jelfogók cseréje, a pécsi forgalomirányító jelzőlámpák gyakran rakoncátlankodnak. A meglévő 12 is, és nem sok remény van arra, hogy a még idén üzembe helyezen- dők (a Szigeti út—Magyarürögi út sarkán, az Ybl Miklós utcai csomópontban, illetve annak nyúlványánál, valamint a 6/A. út Csend utcai és Tüzér utcai torkolatánál) nem bosszantják fel üzemzavaraikkal az arra közlekedőket. Horváth L. Martonfa a 6-os út mellett 18 000 tárgy a cserépvásáron Júliusban megnyílik a Pécsi Galéria Baranya és Pécs nyári képzőművészeti programjából
