Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-21 / 168. szám
2 Dunántúli napló 1979. június 21., csütörtök lfarosi tanácsülés Pécsett Wlartyn Ferenc Pécs díszpolgára (Folytatás az 1. oldalról) tatta: — Távol, gyakran hosz- szú ideig távol hazulról, újból és újból visszatértem a városhoz, az enyémhez. Ez a város türelmes volt, bizalmával tüntetett ki, megtisztelt azzal, hogy tanácstagjává választott, amely tanácsnak ma is tagja vagyok. Az én nyolcvan évem idején városunk naggyá nőtt. Gond és öröm közepette otthona, gazdag otthona a művészet valamennyi ágának. A tanács tagjai és a jelenlévő vendégek melegen ünnepelték Pécs új díszpolgárát, akit kitüntetése alkalmából köszöntött dr. Nagy József is. A tanácsülés szünetében a város és a megye vezetői fogadást adtak Martyn Ferenc tiszteletére. Ez alkalommal a város társadalmának jókívánságait Lukács János tolmácsolta, a művészeti szövetségek nevében pedig Simon Béla festőművész mondott köszöntő szavakat. Üj jogszabályok Az ünnepélyes esemény után a városi tanács folytatta munkáját. Először dr. Galabár Tibor vb-titkár terjesztett jelentést a tanácsülés elé a tanács rendeletéinek felülvizsgálatáról. A jelentés kapcsán dr. Szotáczky Mihály az igazgatási-jogi és az ügyrendi bizottság nevében megállapította: Pécsett a jogi szabályozás megfelelő mértékű, s pusztán a jogalkotás kedvéért a tanács még nem alkotott jogszabályt. ' Dr. Ambrus László- né a napirendi ponthoz kapcsolódva javasolta: szabályozza a tanács a közterületi szeszesital-fogyasztást. A végrehajtó bizottság titkárának az indítványára a tanácsülés határozott a köztisztaság fenntartásáról szóló tanácsrendelet kiegészítéséről. Eszerint július 1-től a szeszes italt árusító üzletek megközelítően 150 méteres körzetében tilos lesz Pécsett a szeszes italok 'közterületen történő fogyasztása, e rendelkezés megsértése szabálysértésnek minősül és helyszíni bírságolást alkalmaznak a szabálysértővel szemben. A rendelkezés nem vonatkozik a majális-jellegű kitelepítésekre és a közterületre kitelepült vendéglátóhelyekre. A végrehajtó bizottság javaslata alapján módosította a tanácsülés a tanács szervezeti és működési szabályzatát. E- szerint a végrehajtó bizottság tagjainak számát 16-ra, a tanácselnök-helyettesek számát pedig háromra emelték. Egyidejűleg meghatározta a tanácsülés az elnökhelyettesek tevékenységi körét. Módosította a tanácsülés a garázsokról és azok fenntartásáról szóló 1973-ban alkotott tanácsrendeletet, a temetőkről és a temetkezésekről szóló, 1972-ben alkotott tanácsrendeletet (a módosítás alapján egy sírba, kriptába meghatározott feltételek mellett több halott temethető), s hatályon kívül helyezte a zöldterületek, szobrok, szökőkutak és játszóterek védelméről szóló tanácsrendeletet, az abban foglaltakat ugyanis időközben megjelent magasabb jogszabályok is tartalmazzák, így a helyi rendelkezésre nincs szükség. Kétmilliárdos gazdálkodás Ezután Pákolitz István, a pécsi választási elnökség elnöke számolt be a június 10-i időközi tanácstagi választásról: a 2. választókerületben dr. Resz- ler Józsefet, az 53. választóP irisi János tanácselnök-helyettes 1922. szeptember 1-én született Kalocsán, munkásszülők gyermekeként. A felszabadulás után 1946- ban Boldogasszonyfán, a Mar- gitta-pusztai iskolában kezdte tanári pályáját, 1953-ban az ibafai általános iskolai körzet igazgatója lett. 1961-ben nevezték ki a Szigetvári Járási Tanács művelődési osztályának vezetőjévé, 1964-ben a járási tanács elnökhelyettesévé, 1971 januárjában pedig elnökévé válaszották meg. 1971 áprilisától a szigetvári járási tanácshivatal elnöke, 1977-ben nevezték ki a pécsi járási tanácshivatal elnökévé. 1979. január 1-e óta volt a komlói járási tanácshivatal elkerületben pedig Pirisi Jánost választották meg tanácstagnak. Dr. Krauth János ügyrendi bizottsági elnök javaslatára a tanácsülés hitelesítette az új tanácstagok mandátumát. Ezt követően Gergely László, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára javaslatára a tanácsülés elnökhelyettessé választotta Pirisi Jánost, aki — miután a végrehajtó bizottság új tagjaként letette a hivatali esküt — megköszönve o bizalmat, a tanács tagjainak segítségét Ttérte munkájához, s elmondotta: tanácselnök-helyettesként alkotó módon kíván együttműködni a városkörnyéki községek vezetőivel és lakosságával is. Pécs város 1978. évi zárszámadását dr. Nagy Ferenc pénzügyi osztályvezető terjesztette a tanács elé. A város költségvetési bevételei 958,7, kiadásai pedig 908,1 millió forintot tettek ki. A fejlesztési alap bevételi oldalán 1277,2 millió forint szerepelt, ugyanennyi volt a felhasználás is. A tanács a zárszámadást elfogadta. Dr. Kovács Jenöné, a Pécs városi Bíróság elnöke a bíróság tevékenységéről tájékoztatta a tanácsülést, dr. Szi- lasi Anna városi főorvos pedig Pécs egészségügyi ellátásának helyzetéről számolt be. A tanácsülés interpellációkkal ért véget. H. I. nőké. 1965-ben végezte el a tanárképző főiskolát, majd a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosítóján szerzett oklevelet. Tagja a pártnak. Nős. két gyermeke van. Közéleti tevékenységéért két alkalommal kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést, s birtokosa a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatának. Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyetteseként a módosított szervezeti és működési szabályzat értelmében ellátja az ipar-, az agrár-, a kereskedelem. és a szövetkezetpolitika felügyeletét, hozzátartozik a környezet- és természetvédelem, az idegenforgalom, s a cigánylakosság helyzetével való foglalkozás. A szülő mondja ki a végső szót A fiatalok pályairányítása közügy Üzemek és iskolák a pályaválasztásról K orábban a család, tegnap délelőtt az iskolák és az üzemek pálya- választásban betöltött szerepét elemezték a Baranya megyei Tanácson a megyei pályaválasztási albizottság tagjai. Ennek a tanácskozásnak a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által szervezett közvéleménykutatás adta meg az alapját: mintegy nyolcszázan fejtették ki véleményüket a pályairányítás és -választás lehetőségeiről — szülők, pedagógusok, üzemi szakemberek, diákok stb. A beérkezett válaszokat vitatták mei tegnap, melyen részt vettek a különböző baranyai naqyüzemek - a DÉDÁSZ, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a Pécsi Kesztyűgyár, a Sziqetvári Konzervgyár pálya- választási felelősei is. Hozzászólásaikból érdekes és jellemző körkép alakult ki a problémakörről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem felhőtlen a kaa-solat az iskolák és a gyerekeket fogadó üzemek között — semmilyen szinten. Az általános iskolások üzemlátogatásai előkészítetlenek az iskola részéről, rövid ideig tartanak, a gyerekek nem kapnak képet a gyárakban, üzemekben folyó munkáról. Pedig az iskola és az üzem, valamint a család érdekei közösek: mindhárom terület célja, hogy a fiatal megtalálja számítását, és megmaradjon a szakterületén. Más esetben pedig időben létrejöjjön a korrekció. Blesz József, az 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az üzemeknek is többet kell tenniük a választott pálya megszerettetéséért. Általában a szakmunkásvizsga letétele után eléqedetlenkednek a fiatal munkásokkal, ráadásul azokban az üzemekben, ahol évekig nevelték, tanították őket. A Má- zaszászvári Általános Iskola igazgatója, Pál Lajos elmondta, hogy náluk „Egy napiq munkás lettem” című akciók, üzemlátogatások által kívánják irányítani a gyerekek pályaválasztását. Hiszen az egy-két órás gyárlátogatás nem sokat ér. Hasonlóak voltak a megyei nagyüzemek pályaválasztási felelőseinek észrevételei is — ők az iskolák előkészítő munkáját tartották aránytalanul kevésnek az üzemek készséges hozzáállása mellett. Dr. Brezniczki József, a pécsváradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója ugyanakkor jelezte, hogy míg az ipari nagyüzemek jól felkészülve fogadják az érdeklődő vagy a már végzős fiatalokat, a megyei termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek egy-két kivétellel nem foglalkoznak a pályakezdőkkel. Pedig ezekre a területekre nemcsak beiskolázni nehéz a fiatalokat, de megtartani is nehezen sikerül őket a szakmunkásvizsga letétele után. A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a szülők számára is részletes tájékoztatókra van szükség, hiszen ők mondják ki majdnem mindig az utolsó szót a gyermekek jövőjéről, továbbtanulásáról. Ha a szülők is megfelelően tájékozódhatnak, valószínűleg nagyobb lesz az összhang az egyéni és a népgazdasági érdekek, a családok, az iskolák és az üzemek érdeke között. G. O. Tanácskozott az SZMT elnöksége A jövő településhálózata Két, látszólag összefüggésA komlói Munkáskórus Kőszegen A napokban ünnepelte 120 éves fennállását a kőszegi Concordia vegyeskor. Ebből a nem mindennapi alkalomból emlékünnepséget rendeztek a Jurisics Vár Művelődési Központ lovagtermében. Az ünnepségre vendégkórusokat is meghívtak, köztük a komlói Munkáskórust is. Az ünnepségen a Concordia vegyeskar tagjai miniszteri dicsérd okleveleket, valamint 50, 40 és 30 éves tagsági emlékérmeket vettek át. A meghívott kórusok, a szigetvári Tinódi vegyeskar, a szombathelyi „Haladás’1 Művelődési Ház férfikara, a bolgár razgradi gyermekkórus és a komlói Munkáskórus, felkötötték a hat évtizedes kóruszászlóra emlékszalagjaikat és átadták ajándékaikat a kőszegi vegyeskamak. Az esti dísz- hangversenyen a komlóiak Szabó Szabolcs karnagy vezetésével nagy sikert értek el. Hét kórusművet mutattak be, tizenhatodik századi szerzők és mai komponisták darabjait Az est zárásául a kórusok közösen elénekelték: Kodály: Magyarokhoz című művét. télén dolog: ha egy falusi csa- Iád beköltözik Baranya megye valamelyik pontjáról Pécsre, ez a városnak egymillió forintjába kerül: a megyében 24 olyan útszakaszt tartanak nyilván, amelyek megépítése vagy ennek elmaradása jelentősen befolyásolja a településhálózat formálódását. Ezt a két adatot tegnap délelőtt hallottuk az SZMT elnökségének ülésén, ahol a testület — egyebek mellett — azt is megtárgyalta, hogy a szakszervezet hogyan segítheti a településpolitikai célok elérését. A településhálózat, ezen belül egy-egy község vagy város arculatát nagymértékben határozza meg lakói számának alakulása, vagy az: milyen módon kapcsolódik szomszédos, vagy távolabbi településekhez. Messze előre a jövőbe kell nézni, ha a településeket érintő döntéseket hoznak. A vélemények kikristályosodásában — hallottuk dr. Dányi Páltól, a megyei tanács elnökhelyettesétől, aki részt vett az elnökségi ülésen — minden jelzés; nek fontos szerepe lehet, s e jelzések, véleményformáló állásfoglalások terén a szakszervezeteknek nagy feladatai vannak. Nem kell hangsúlyozni, hogy a településhálózat alakulása a lakosság érdeklődése középpontjában van, hiszen mindenki érintett. Ahogy a megye vezetői megteszik, úgy az itt élőknek is számolniuk kell azzal, hogy például a lakosság jelenleg szétszórtabban él Baranyában, mint ahogy a várható gazdasági fejlődés indokolná. Vagyis tovább csökken a települések száma. A településhálózat fejlesztése természetesen pénzt kíván. Több forrásra is lehet támaszkodni, vállalati, szövetkezeti, lakossági és tanácsi pénzekre. Ezeket azonban — az eredményesebb, gyorsabb munka érdekében — össze kell hangolni, s ha ez sikerül, nagyobb léptekkel lehet haladni. Az SZMT elnöksége által készített állásfoglalás-tervezetben, s az ezt boncolgató vitában ez hangsúlyozottan szerepelt, mint ahogy megállapította azt is a testület: aktuális szólni a VI. ötéves terv előkészítésének időszakában a településhálózatot érintő fejlesztési elképzelésekről. Az SZMT egyébként szeptemberi ülésén alakítja ki végleges állásfoglalását. „A kultúra szerelmese voltam...” Kilencvenöt éves ' professzor kitüntetése A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg dr. Kislégi Nagy Dénes Kilencvenöt éves korában másodszor kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát Kislégi Nagy Dénes profesz- szor, aki 1932-től 1942-ig az Erzsébet Tudományegyetem magántanára, 1948-tól 1957-ig pedig a Pécsi Tudományegyetem jogi karának politikai gazdaságtan és statisztika tanára volt. A magas kitüntetést tegnap délelőtt nyújtotta át az idős professzornak regi tanítványa, dr. Földvári József, a Tudományegyetem rektora, a két kar dékánjának, és az egyetemi tanács több tagjának jelenlétében. A rektor tolmácsolta az oktatási miniszter jókívánságait is. Dr. Kislégi Nagy Dénes az 1900-as évek elején a híres francia szociológus, Émile Dürkheim tanítványa volt Párizsban. Később a Jászi Oszkár vezette XX. század című folyóirat köréhez tartozott. Dienes Valériával és Pállal több évtizeden keresztül baráti szálak kötötték össze. Egész életében a sokoldalúság, a széles körű érdeklődés jellemezte. Versei több folyóiratban és újságban, többek között a Nyugatban jelentek meg. Drámákat is írt — két televíziós játéka jelenleg a Pécsi Körzeti Stúdiónál van — s ugyanakkor jelentős tudományos munkát végzett. Filozófiai doktori értekezését 73 éves korában védte meg! Kitüntetése alkalmából rövid nyilatkozatra kértük meg a szellemi frisseségének teljében levő idős profesz- szort arról, hogyan telnek napjai. — Az életpályám emlékeit írtam meg a közelmúltban — mondta. — A kézirat a Magvető Kiadónál van. A Statisztikai Hivatal számára egy lexikon elkészítéséhez küldtem cikket, amelyben szintén az élettörténetem szerepel a statisztikai vonatkozások kiemelésével. Sajnos az olvasás és az írás nagyon nehezen megy már, mert a látásom igen meggyöngült. Hiába, a szem és a fül gyengesége csalhatatlanul jelzi, hogy valahol el kell kezdődnie az elmúlásnak ... Szép kort értem meg, ez igaz; mindent az élet és a kultúra szeretetének köszönhetek. H. 1. Ütközés a Nyugati pályaudvaron Szerdán reggel 6.45 órakor a Nyugati pályaudvaron az indulásra váró Szabolcs expressz, be - a tárolóvágányról történt betolás közben — beleütközött egy üres szerelvény. A helytelen váltóállítás miatt bekövetkezett ütközés során tíz utas megsérült. Közülük kettőt kórházban, nyolcat pedig a helyszínen részesítettek elsősegélyben. Néhány perces kezelés után a kórházba szállítottak is hazatértek. A forgalom 8.35-kor helyreállt. Az MKBT elnökségi ülése Orbán István rendőr-vezérőrnagy, a megyei rend- őr-fő:kapitányság vezetője, az MKBT elnöke vezetésével tegnap Pécsett, a városi-járási rendőrkapitányság tanácstermében elnökségi ülést tartott a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A testület az ülés kezdetén egyperces néma tiszteletadóssal adózott a nemrégiben elhunyt Tóth F. Béla, a megyei tanács volt osztályvezetője, egykori elnökségi tag emlékének, majd a Siklós városi-járási KBT végzett munkájáról szóló beszámolót vitatta meg, amelyet Tóth Sándor rendőr-őrnagy, kapitányságvezető, a KBT elnöke egészített ki szóban. A jelentés egyebek közt érintette a járás közlekedésbiztonsági helyzetét, a közlekedésbiztonsági tanács tevékenységét, s a főbb feladatokat. Ezután az elnökség Drá- novits Pálnak, az MKBT titkárának előterjesztésében szóbeli tájékoztatót hallgatott végig az április 30. és május 31. között lezajlott országos közlekedés- biztonsági hetek Baranya megyei akcióprogramjának végrehajtásáról. A testület mindkét beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette, majd egyebeket tárgyalt. Az MKBT elnökségi ülésén részt vett dr. Garányi László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának osztályvezetőhelyettese.
