Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-03 / 150. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Panto XXXVI. évfolyam, 150. szám 1979. június 3., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Teljes egyetértés A magyar-szovjet tárgyalások befejeződtek; a közös közlemény mondatai ösz- szefoglalják a megbeszélések lényegét. A teljes egyetértés, a kérdések azonos vizsgálata az alap — aztán, ha valaki megkísérli a szovjet—'magyar párt-és állami tárgyalások témáit fontossági sorrendbe rakni, bizonyosan az első tárgykörök között említi majd azt a megállapítást, hogy a két párt „tisztelettel- tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére" — azaz alapvető fontosságúnak mondja a testvérpártok internacionalista szolidaritásának állandó növelését. A legmagasabb szintű megbeszélések va'lóban az egész világon megszólaló visszhangjában volt egy elem, amelyre érdemes külön is felfigyelni. Baráti országok sajtója csakúgy, mint a nyugati tudósítók, szónoki fordulatnál, udvariasságnál jóval többnek tekintették, hogy a vendég, Leonyid Brezsnyev, jónéhányszor utalt Budapest politikai szerepére. Valóban: aki ma napjaink történelmének eseményeit _ kísérli meg összefoglalni, irányzatait próbálja elemezni, szükségszerűen korszákváltó jelentőségű tettnek értékeli az európai biztonsági értekezlet záróokmányát. S ehhez szorosan odatartozik, hogy ennek előzménye a szocialista közösség országainak emlékezetes budapesti felhívása volt. De Leonyid Brezsnyev Budapestet említette, mint a holnap felé vezető út lényeges állomását akkor is, amikor a szocialista külügymini&terek minapi felhívását idézte. Most, néhány nappal ezelőtt a katonai enyhülés megvalósítására, a hidegháború maradványainak végső eltakarítására hívtak fel újra a mi fővárosunkból a Varsói Szerződés külügyminiszterei — s ahogy Leonyid Brezsnyev megjegyezte, nem más leszerelési kezdeményezések, tárgyalások, meglevő fórumok helyettesítésére, hanem éppen azök elevenebbé tételére javasolja az új budapesti kezdeményezés az új összeurópai értekezletet. „A Bécs előtti állomás” - jegyezte meg szellemesen az időbeli és a földrajzi fogalomra egyaránt gondolva az egyik nyugati rádiákommentá- tor a magyar fővárosban lezajlott fontos politikai tárgyalásokról. Valóban így van. Mindazok a megnyilvánulások — Kádár János beszédei, más magyar felszólalások —, amelyek a Brezsnyev-látogatás napjaiban elhangzottak magyar földön, nemcsak a szovjet politika általános békeszándékait hangsúlyozták. Mindenütt szó esett a hónap közepén sorraikerülő szovjet- amerikai csúcstalálkozóról, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kidolgozott újabb, immár második szovjet —amerikai megállapodás aláírásáról. S amikor Leonyid Brezsnyev azt mondta, hogy a szovjet fél kész aktív, konstruktív párbeszédre a világpolitikai tárgykörök mindegyikében, nagyon is konkrét, nagyon is időszerű kérdésekre gondolt. Éppen a szocialista országok pozitív kezdeményezéseinek sora mutatja meg a lehetséges utat: a tárgyalásokkal, a megállapodási készségnek a megállapodás reális lehetőségeivel való összeegyeztetésével. Ha Budapest „a Bécs előtti állomás", nekünk, magyaroknak külön is jó okunk van örömmel és elégedetten ösz- szegezni az elmúlt hét magyar-szovjet csúcstalálkozójának eredményeit. Utalhatunk itt mindenekelőtt arra, amit Kádár János úgy fejezett ki, hogy újra hangoztatva elveink, céljaink, érdekeink közösségét, a teljes nézetazonosságot, a forradalmi hagyományok folyamatosságában, történelmi perspektívában ábrázolta a testvéri szovjet—magyar viszonyt. S idézhetjük Leonyid Brezsnyev megállapítását arról, hogy egy-egy ország „megismételhetetlen vonásai", sajátosságai figyelem- bevétele nélkül lehetetlen egészséges együttműködést kialakítani, kölcsönös megelégedéssel rendezni ezt vagy azt a problémát.” Alighanem a Brezsnyev-látogatás talán leglényegesebb két mondataként kell megjegyeznünk a díszvacsora pohárköszöntőjében mondottakat: „A szovjet —magyar együttműködés normájává vált, hogy figyelemmel, a szó szoros értelmében jó szándékkal kezeljük egymás sajátosságait. Sőt, mi több, barátaink érdekeit és gondjait mindannyian a magunkénak érezzük és sajátjainkként figyelünk azokra.” Természetes dolog, hogy a magyar politika a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásának alkalmát is felhasználta arra, hogy kifejezze, milyen elsőrendű jelentőséget tulajdonít a Moszkvához fűződő testvéri szövetségnek, annak a kipróbált, mindig eredményes együttműködésnek, amely gondos egyeztetés, a közös és kölcsönös érdekék figyelembevétele közepette jelleqjzi a szocialista közösség országainak fellépését a nemzetközi színtéren. Nyílt szó, világos beszéd szólt a hazai holnapról is az elmúlt napokban. Amikor Kádár János rádió- és televízió- beszédében az elért hatalmas eredmények mellett az előttünk álló útszakasz új, nehezebb, bonyolultabb feladatairól beszélt. Olyan kérdésekre utalt, amelyekből a mindennapi munka, a gazdasági építés hétköznapja mind gyakrabban tesz fel. A politikai témák mellett átfogó véleménycsere zajlott Budapesten a magyar—szovjet távlati gazdasági együttműködés fő irányairól. A változó világ új jelenségei, új problémái, új és bátor megköze'lítéséket, feleleteket követelnék. Szilárd és egyértelmű ideológiai megalapozás kell ezekhez a feleletekhez, és ezért is utal a közlemény o magyar- szovjet ideológiai együttműködés fontosságára. Hogy a nem könnyű feladatokkal megbirkózzunk, a legnehezebb kérdésekre is megadhassuk a kor és a szocialista eszmék által megkövetelt legjobb választ, a szocialista közösség egységének, együttműködésének erősítését keli szolgálni. , Ennek s mindenekelőtt a magyar—szovjet viszony szilárdságának volt világos, részletes kifejezője a szovjet párt- és kormányküldöttség eredményes magyar- országi látogatása. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1979. június 14-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. ;ÍÍ|ifS^I»í konyuhet Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezetője megnyitja az ünnepi könyvhetet. (Tudósítás a 2. oldalon) KÖZÖS NYILA TKOZ A T a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről A szovjet küldöttséget mindenütt forró, baráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidaritását és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége bensőséges keretek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épületében, ahol L. I. Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának. A küldöttség megtekintette a magyar főváros néhány új létesítményét, ismerkedett a fejlett szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: — Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete, valamint Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Roska István külügyminiszter- helyettes.- Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. A. Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csernyenko, az SZKP KB PoA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké- zottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki nek vezetésével 1979. május 30. és június 1. között Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköz- Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kom- társaságban a Szovjet Szocialista Köztársaságok munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szövetségének párt- és kormányküldöttsége. litikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, K. V. Ru- szakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Lvovi Területi Bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, A. I. Bla- tov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az SZKP KB konzultáns csoportjának vezetője, V. G. Makarov, a Szovjetunió külügyminiszterének főtanácsadója. A tárgyalások résztvevői megvitatták a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait, véleményt cseréltek a békéért és a nemzetközi enyhülésért folytatott harc, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A magyar kommunisták és a dolgozó magyar nép nagyra értékeli a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában elért nagyszerű eredményeit. A magyar fél elismeréssel szólt arról, hogy a szovjet nép lenini kommunista pártja vezetésével korszakalkotó eredményeket ért el a kommunista társadalom építésében. A Szovjetunió tapasztalatai az új társadalmi rendszer létrehozásában elvi jelentőségűek az egyetemes társadalmi haladás számára. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik a világbéke megőrzésében, a népek harcában a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért. A Szovjetunió és az SZKP következetes internacionalista politikát folytat, amely korunk forradalmi erői - a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom — egységének erősítésére irányul. A magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy barátjának és szövetségesének tudhatja a Szovjetuniót és bizton számíthat cselekvő szolidaritására, elvtársi segítségére. A szovjet kommunisták, a szovjet nép őszintén örül a magyar dolgozók jelentős sikereinek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusán kijelölt nagy feladatok valóra váltásában elértek. A szovjet küldöttség nagy érdeklődést tanúsított az MSZMP alkotó tevékenysége iránt, amellyel kidolgozza a fejlett szocialista társadalom építésének, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetsége erősítésének, a párt és a nép kapcsolatai elmélyítésének, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait. Megelégedéssel szólt a Magyar Népköztársaság és az MSZMP hozzájárulásáról az európai és a világbéke megőrzéséhez, a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságá- nak megszilárdításához, a népek nemzeti és társadalmi felszabadító harcához. A szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép nagyra értékeli a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, elvtársi és testvéri viszonyát. I. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt-és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogatása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfelsőbb szintű találkozókon továbbfejlesztett és konkretizált elvi megállapodások valóra váltásának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével, az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjetunió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus—le- ninizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a magyar-szovjet szövetség hatékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek védelmét, s jól szolgálja a szocialista közösség összeforrottsógának és nemzetközi befolyásának erősítését, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a magyar és a szovjet nép barátsága és együttműködése fejlődésének mozgatóereje az MSZMP és az SZKP testvéri összeforrott- sága. A rendszeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, lehetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb meqoldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jellemző mély kölcsönös tiszteletet, az őszinteség és a teljes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a pártkap.cso- latok további szélesítéséhez, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a két ország kormánya, állami és társadalmi szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bővítéséhez. (Folytatás a 2. oldalon)
