Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-13 / 160. szám

1979. június 13., szerda Dunántúlt napló 3 1959: tsz-beroházási iroda alakul Húsz esztendő a beruházásokért N éhány nappal az alapítás 20. évfordulója után vették át a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat dolgozói az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselőjétől a „Kiváló Vállalat” cim odaítéléséről szóló oklevelet. Az alapitó 18 közül hatan ma is tagjai a 113 fős kollektívának. Krónika Az alapítólevél dátuma: 1959. április 8. A nagy tsz-szervezés idején a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hívta életre — mint minden megyé­ben, Baranyában is — Termelő­szövetkezeti Beruházási Iroda néven. Feladat: az új mezőgaz. dasági nagyüzemek beruházá­saiban segítőén közreműködni. 1964-ben az Országos Tervhiva­tal döntése alapján Baranya megyei Beruházási Irodává szer­veződött át, átvéve a beruházá­sokkal foglalkozó megyei taná­csi dolgozókat. A létszám 43 fő, az első esztendőben az iroda 180 millió forint értékű beruhá­zás lebonyolítását végezte el fő­leg Komlón. 1967-ben az AG- ROBER létrejöttekor a mezőgaz­dasági beruházások átkerültek az új vállalathoz. 1968. január 1-én — az ezt megelőző megyei és városi tanácsi végrehajtó bi­zottsági döntés alapján — meg­alakul a Pécs-baranyai Beruhá­zási Vállalat (közkeletű rövid nevén: UNIBER). A Városi Ta­nácstól átvett dolgozókkal együtt a létszám 67 fő, a lebonyolított beruházások volumene az első vállalati évben 367 millió forint. Ettől kezdve 1973-ig önálló ter­vező részlege is van a vállalat­nak, amelynek a profilja kiszé­lesedik és mindenfajta beruhá­zási munkára tud vállalkozni szanálástól és területelőkészí­téstől a kész .létesítményeknek a megbízó részére történő át­adásáig. Az alapitó gárdában egyetlen mérnök volt, az akko­ri irodavezető, a mai igazgató: Gádor András. Az 1979-es „Ki­váló Vállalat" 25 egyetemet és főiskolát végzett dolgozót fog­lalkoztat. És még egy adat 1979- re: a lebonyolításra átvett be­ruházások értéke eléri a 2 mil­liárd forintot. A létszám 18-ról 113-ra nőtt — 630 százalékos felfutás. A le. bonyolított beruházások értéke (az 1964-es) 180 millióról 2 mil- liárdra emelkedett — ez viszont több mint tízszeres felfutás. Te­hát minden rendben .. . Csak­hogy időközben komoly árvál­tozások történtek, így talán nem is olyan nagy a különbség a hatszoros és a tízszeres felfutás között. Hát akkor? Az ünnepron­tás gondolata nélkül kérdezzük az igazgatót: kisebb létszám­mal nem lehetne-e? ... Tulaj­donképpen lehetne, csakhogy a létszám-megtakarítás a több­szörösébe kerülne ez a beruhá­zónak, aki a felkészült szak- apparátus hiányában sok min­denre nem tudna odafigyelni, pl., az előkészítésre, amin meg is bukhat egy beruházás. Lehet­ne, csakhogy az előírások, az eljárások komplikáltabbak let­tek, addig-nemvolt eljárások születtek, a beruházási tevé­kenység lebonyolításának az egésze pedig összességében na­gyobb felkészültséget követéi. Koordináció A két évtized alatt sajátos munkamódszerek alakultak ki. Rákényszerült erre az UNIBER, hiszen a beruházási piacon min­dig pagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Meg kellett ta­lálni a módját, hogyan lehet a különböző érdekek között úgy lavírozni, hogy a beruházások, ha kisebb-nagyobb késéssel is, de megvalósuljanak. Jó mód­szernek kínálkozott, hogy egy- egy téma kapcsán valamennyi érdekeltet egy asztalhoz ültes­sék: no most egymásnak mond­játok, ne külön-külön . . . Az ilyen megbeszélések (ame­lyek sokszor nem a legkifogás- talanabb társalgási hangnem­ben folytak) az esetek többsé­gében eredményre vezettek. Aligha tévedünk annak megál­lapításával, hogy az UNIBER- nél jobban senki nem örült an­nak, amikor ezt a koordinációs módszert városi szintű gyakor­lattá tette néhány éve a városi pártbizottság. Itt is egy asztal­nál ül a sok érdekelt, szókimon­dó vitákban ütköztetik a néze­teket, s keresik a megoldás mó­dozatait. A módszer eredmé­nyességét igazolja, hogy általa gördülékenyebbek lettek a vá­rosi beruházások. Wmfitmt A mai 2 milliárdos beruházó, si értékben az UNIBER elsőszá­mú partnere a pécsi városi ta­nács. A megbízó és a megbí­zott kapcsolata kifogástalan. A megbízott azonban időnként úgy érzi, mintha a megbízó ké­nyelmes lenne; talán hozzászo­kott, hogy van aki helyette in­tézi az ügyeket, emiatt aztán néha nem érzékeli a pénz és az idő közötti kétségbevonhatatlan összefüggést. Pedig — a sok­éves tapasztalat mondatja ezt a megbízottal — a kivitelezőket nem lehet hagyni, mert könnyen belekapaszkodnak bármibe, ami számukra előnyös és ennek ká­rát egy-egy beruházás láthatja, így fordulhat elő, hogy egy vá­rosrésznek még nincs jóváha­gyott beruházási programja, de az UNIBER már megrendeli a kiviteli terveket (illegálisan), kü. lönben kifutnak az időből. Leg­utóbb született egy ötlet a Sa- rohin tábornak útjának a Sikló­si úthoz vezető szakaszával kap­csolatban. A nyomvonal-módo­sítás 6—7 millió forintos terve­zési többletköltséget jelentett volna, oly sok minden megvál­toztatását idézte volna elő. Az első számú partner érdekeinek szem előtt tartásával folyt a vi­ta mindaddig, amíg mindenki egyet nem értett abban, hogy ne legyen változás. Aligha szerepel a vállalat te­vékenységi körének leírásában, hogy anyagbeszerzésekkel Ts foglalkozzék. Mégis akárhány­szor megtörténik, hogy amikor egyik-másik beruházás veszélyes helyzetbe kerül, mert — isten tudja, miért? — nincs meg a munka folytatásához szükséges anyag, az UNIBER emberei nya­kukba veszik az országot és ad. dig nem nyugszanak, amíg le nem teszik a kivitelező elé a szállítást igazoló iratot. A Ivov- kertvárosi ABC-nél ez történt a nélkülözhetetlen szerkezeti ele­mekkel, a felszabadulási em­lékműnél a szoborhoz szüksé­ges bronzzal, legújabban pedig az ugyancsak Ivov-kertvórosi 16 tantermes szakmunkásképző in. tézet építéséhez szükséges elő­regyártott elemekkel. Rendszere­sen „beleártják” magukat „rá­juk nem tartozó” dolgokba, hogy menjen a beruházás. Együtt­működés A munkamódszerek közé tar­tozik az is, hogy egy-egy na­gyobb vállalkozás sikeres lebo­nyolítása érdekében szocialista együttműködési szerződést kez­deményez és köt az UNIBER a partnerekkel. Pécs ötödik ötéves tervének végrehajtására — pon­tosabban a város ezen idősza­ki beruházásainak lebonyolítá­sára — szerződés köttetett az UNIBER, a PTV és a BÉV között. Az elején minden kitűnően ment: hetenként ültek össze a felmerült problémák megtárgya­lására az illetékesek. Aztán ha­vonta jöttek össze, később még ritkábban... Most megpróbál, nak visszatérni a kezdeti formá­hoz, mert megértették, hogy ha ők hárman nem tudnak együtt­működni, abból semmi jó nem származik. Jól funkciónál az az együttműködési szerződés, amit pince-ügyben kötöttek az ér­dekelt vállalatokkal. Valameny- nyien azt nézik, hogyan lehet a problémákat kifogások keresése nélkül megoldani. vány Az UNIBER tevékenységéről a bizonyítványt a partnerek állít­ják ki. Nemrég szóba került, hogy az új pécsi szennyvíztelep beruházásának vitelét adják át a VIZIBER-nek. A generáltervező MÉLYÉPTERV — ismerve az UNIBER felkészültségét — ra­gaszkodott azonban hozzá, hogy a munka itt maradjon. A pécsi pincemunkákban közreműködő KÉV-Metró úgy nyilatkozott, hogy az UNIBER-t szívesen vál­lalná Budapesten is beruházói partnernek. Az új berzencei ha­tárátkelőhely beruházásában a Somogy megyei Beruházási Vál­lalat lett volna illetékes, a Pénz. ügyőrség Országos Parancsnok­sága azonban a drávaszabolcsi és az udvari építkezéseknél szer­zett tapasztalatokra alapozva a baranyai vállalatot választotta ismét partnernek. H. I. Jó kezdeményezés, követendő példa Házhoz jön a kisiparos Amikor a kisiparosok ál­tal nyújtott szolgáltatások­ról esik szó, fölöttébb gyak­ran emlegettük azt az ese­tet, amikor vártunk, jár­tunk a szakemberre, óm az csak nem jött. Szabadsá­gunkat hiába rövidítettük meg, hiába idegeskedtünk, s a víz is folyt tovább a csapból, vagy éppen a tető ázott be. Ezért számolunk be arról a kezdeményezésről, ame­lyik — ha „sínre kerül” — azt eredményezi, hogy az élőbb említett gondokról a jövőben csak múlt időiben beszélhetünk. A KIOSZ pé­csi körzeti csoportja által bevezetett kezdeményezés lényege: csak be kell je­lenteni a hibát, az igényt, s munkafélvevő-'közvetítő iro. da meghatározott időre gondolkodik szakemberről. Pontosabban fogalmazva: a kisebb, a lakáskarban­tartással összefüggő mun­kákra vállal kozták. Ebibe ter­mészetesen sok minden be­lefér. Csak példaképpen: kőművesmunkák, beázások javítása, villanyszerelési munkák, csempézés, vízve­zetékszerelés, csapcsere és -marás, előszobafalalk ké­szítése, központi fűtés kar­bantartása, redőnyjavítás. A körzeti csoporthoz tar­tozó valamennyi kisiparost szeretnék ebbe a magasabb minőségű szolgáltatási for­mába bevonni. A munkát a KIOSZ 'körzeti csoportjánál lehet megrendelni, s ott megmondják azt is, hogy mikor jön o házhoz a szak­ember, aki megnézi:mit.kell csinálnia. Mindez többlet- költségekkel nem jár. A kezdeményezésben leg­inkább az dicsérhető, hogy a kisiparosok eddig is „te­levoltak megrendelésekkel”, s ennek ellenére vállalták a meglehetősen nagy igény­bevétellel járó többletszol­gáltatást. UTCÁRÓL UTCRRn Véletlenek pedig nincsenek .Árkádok”, járdák, is a színház túloldala E rovatunkban — amint az ol­vasó is meggyőződhetett róla — a pécsi városkép „gyenge pont­jait” keressük fel. Segítő szán­dékkal tesszük ezt: segíteni kí­vánjuk azokat, akiket egy több mint egyesztendős pártbizottsá­gi állásfoglalás és csaknem egyesztendős tanácsi határozat kötelez a városkép szüntelen javítására. Ha pedig e rova­tunkban vissza-visszatérünk egy- egy pontra, abban senki ne ke­ressen véletlenszerűséget vagy feledékenységet. Merő szándé­kosságból tesszük! * Legutóbb igen óvatosan, szőrmentén fogalmazva mertem szóvá tenni a Szigeti városrész GELKA-AGROBER körüli terüle­tének viszonyait. Mégpedig azért, mert amikor ezt megírni készültem, mondták (utaltam is rá), hogy hamarosan megkez­dik a terület rendezését. Nos, amikor a napokban arra jár­tam, ennek kevés nyomát lát­tam. Csupán két földmunkagép árulkodott arról, hogy valami mégis készül .. . Pár száz méter­rel arrébb, az időben valamivel fiatalabb Xavér-környék Petőfi utcai része mintha hamarébb térne magához, ott rendezet­tebbek a viszonyok. Még mindig a Szigeti város­rész. Múltkor már erről is írtam, most azért ismételek, mert újra a figyelmembe ajánlották. Néz­ném csak meg az egyik panelhá­zat... igen, az egyetemi kollé­giumot, mi készül ott előtte .. Mi is készül? Vasszereiéi, beto­nozás az épület teljes hosszá­ban; központi bejárat, mert a három így ellenőrizhetetlen. De Postamens — szobor nélkül — a POTE előtt vajon hogy is néz*majd ki a pa­nelház egy ilyen fura toldalék­kal? ... © Tájkép csata után. El-elné- zem ezt az elhagyatott felvonu­lási területet itt a magasház tövében. Szép, masszív épületek és összetákolt fészerek. Nehe­zen akaródzik lebontódni ez a néhány ház. De mennyivel is könnyebben menne, ha ezek a felvonulási épületek nem téglá­ból és betonból készülnének, hanem előregyártott házak len­nének, amiket az építkezés vé­gén csak „fel kellene kapni” és elvinni oda, ahol szükség van rájuk. Mennyi anyagot és munkaidőt lehetne megtakarí­tani ! © Sajátos árkódosítási program zajlik Pécsett. Először a Kossuth Lajos utca 24. köré kanyarítot- tak óllványerdőt, aztán szép zöld hálóba burkolták a Pannó­nia Szállót, s vele egyidőben ácsoltak védőtetőt a járókelők feje fölé a városházánál. Most a megyei tanács épülete elé került árkád. Különböző épüle­tek — közös jellemzővel: elhasz­nálódtak. Bár..! megkockáz­tatnám: egy öt-tíz év előtti, nem túl költséges homlokzat­tatarozással talán elejét lehetett volna venni a városképet aligha javító ilyesfajta védekezésnek. * Évek óta — ha úgy adódik — a Kossuth Lajos utca és a Per- czel utca közötti utat a színház valamelyik oldalán teszem meg. Őszintén megvallom, hogy több­nyire a „túlsón”, azaz a csú­nyábbikon. És erre nem valami­féle mazochizmus vezérel, ha­nem valami egészen más. A tu­dat azt mondja: fölösleges, úgyis minden olyan, mint volt. De a tudatalattiból egy han­gocska azt hajtogatja: menj csak, hátha . ■ . S bár számta­lanszor rájöttem a hangocska csalárdságára, mégis újra meg újra hiszek neki. Miért is ne . .. Hátha más is csúnyának talál­ja és tesz róla, hogy ne legyen az. Hát ez a „túlsó” lépcső és átjáró évek óta semmit sem változott. Két okból: 1. csak én látom csúnyának, 2. akik tehet­nének róla, azok nem erre jár­nak. Pedig szavamra, megérde­melne ez a köz időnként egy nagytakarítást, netán egy kis tatarozást is. Hiszen akárhogy is vesszük, a belváros szívében van­* Néhány évvel ezelőtt nagy robajjal omlott le a városfal egy darabja a Landler Jenő ut­cában. Aztán eltűnt a Barbaká- nig terjedő házsor, megépült a nyugati érintő útnak titulált új Landler Jenő utca. Közben hal­Az AGROBER nem éppen lát­ványos környéke lőttünk terveket a sétányról, hogy ti. a Kórház térnél fel le­het majd menni és a városfal mentén végigsétálva gyönyör­ködhetünk Pécs nyugati felé­nek gyönyörű panorámájában. Ez mindig kézzelfoghatóan kö­zelinek tűnt. Csakhogy a város­fal körül semmi nem történt. Nem építették újjá; de — igaz — nem is omlott le újabb sza­kasz. Most napok óta azt lát­ni, hogy Pécs romlott falának tövében „parkosítanak”. Földet hordtak oda, egyengetik, nyil­ván füvesíteni is fogják... Én nem tudom, de ez a készülődés azt sugallja, hogy a fal helyre- állításából mostanában nem lesz semmi. Különben miért csinálnák? Ha csak •.. nem az idei nyári színház közönségét akarják itt megtisztelni. Mert lehetne még másutt is. Teszem azt a volt vízlépcsőnél, a tál­cák virágosításával, hogy leg­alább ez ellensúlyozza a „feke­te tető” ötödik éve komor lát­ványát. * Már itt is vagyok a szerkesz­tőségnél, az épülő Káptalan utcában. Lámcsak, kár lett vol­na ennekelőtte néhány hete el­takarítani a port, a homokot innen, amikor úgyis mindenki tudta, hogy kezdik az útépítést, ami tudvalévőén még nagyobb porral jár. Szép testes járdák épülnek, ezt nézegetem. Az út alsó oldalán olyan széles, hogy akár felvonulást is lehet rendezni rajta. Itt a másik ol­dalon, ahol pedig de jó is lett volna a tenyérnyi csöpp kis Aranyoskút tér zöldjét megna­gyobbítani, akkora kövér jár­da készül, hogy nagygyűlést is tarthatni majd rajta. Hársfai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom