Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-13 / 160. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 160. szám 1979. június 13., szerda Ara: 1,20 Ft Az VlSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A társadalom felelőssége T ermészetesnek tartjuk, hogy plakátok, újságcikkek, közlemények serege hívja fel figyelmünket: hogyan tudjuk minél jobban óvni egészségünket. Az is magától értetődő, hogy mindenki gondosan ügyel önmaga és szerettei egészségére, és másokat is igyekszünk visszatartani attól, hogy sajátmagának ártson. Még soha senkinek sem jutott eszébe, hogy az egészség csak az orvosok, a kórházi személyzet, ügye. Valahogyan így kellene lennünk a bűnözéssel is. Védeni a társadalom és a magunk vagyonát a mindennapi élet, a munka során- Elkerülni azokat a lehetőségeket, amelyekből bűn származhat. A mai közfelfogás még mindig rosszul be- idegződve — úgy tartja: a bűnözés a bűnüldöző szervekre tartozik és senki másra. Elég talán egy-két példa. Alkoholmámorából éppencsak eszmélő, zilált külsejű férfiú panaszolja hajnaltájban a rendőrségen, hogy őt az éjszaka ismeretlen emberek kifosztották. Aztán kiderül, hogy idegenek társaságában iszogatott, mutogatta a nála levő bankjegycsomót, s amikor már jócskán felöntött a garatra, magukkal hívták, egy sötét helyen kirabolták. Ugyanez nagyban: munkaerőhiányra hivatkozva vagy csak egyszerű gondatlanságból olyan embert bíztak meg nagy értékek őrzésével, akiről alig tudtak valamit. Hónapok, vagy évek múlva derült ki, hogy tíz- és százezer forintos értékeknek lába kelt. A többit — akárcsak az előző esetben — a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak kell kiderítenie. Régi igazság, hogy alkalom szüli a tolvajt. Jóllehet a be- ' csületes ember éppen akkor mutatja meg tisztaságát igazán, amikor módja és lehetősége lenne munka nélkül nagy jövedelemhez jutni és mégsem teszi — a kevésbé szilárd jellemeket kár ilyen próbák elé állítani. Manapság nem ritka tünet, hogy belső ellenőrök amolyan bocsánatkérő mosollyal állítanak be régi ismerős munkatársaikhoz, szinte szégyellik, hogy ellenőrizniük kell egyet- mást. S ugyancsak gyakori, hogy az ilyen ellenőrzés nem megy túl néhány adat egyeztetésén- Pedig alaposabb vizsgálatra is volna joguk, lehetőségük - s ezzel elkerülnék, hogy a későbbiekben bűnvádi feljelentés, nyomozás, vádemelés, ítélet legyen a „megkímélt" kolléga ellen. Máskor a rosszul értelmezett takarékosság adja meg azt a bizonyos tolvajt szülő alkalmat. Kellene egy jobb, biztonságosabb kerítés az értékes holmik tárolására szolgáló telepre — de helyette csupán néhány lécdarab jelzi, hogy ott a telep széle. Jó lenne ugyan párcélszek- rény, riasztócsengő a pénztárba, ám a vállalati illetékesek addig húzzák-halasztják a felszerelését (vannak szerintük sürgősebb kiadásaik is), amíg egy betörés nem ébreszti őket az ilyen beruházások fontosságára. Személyi tulajdonban is vannak igen jelentős értékek — de tulajdonosaik olykor nem fordítanak elegendő gondot azokra. Most kezdődik a balatoni szezon, s tucatjával, ha nem százával állnak a hétvégi házak üresen, csupán egy lakat őrizetére bízva. A „gazda” talán a külföldi-invázióra, a hétvégi ház kiadásából származó előreláthatólag jókora bevételeire számít — s közben adja a lehetőséget a betörésekre, a „csövezésre”, a bűnözésre. Van azonban a bűnmegelőzésnek másik oldala is. Minden bírósági tárgyaláson elhangzik a kérdés: miért követte el a vádlott a bűncselekményt? S a válasz elég gyakran: csak azért, mert nem tudott mit kezdeni túl sok szabad idejével. (Hallottunk-láttunk ilyet a televízió egyik Kék fény adásában is.) A megnövekedett szabad idő azért van, hogy a dolgozó embernek több lehetősége [egyen a pihenésre, a szórakozásra, a művelődésre. Ám sokan vannak még, akik a többlet idő eltöltésének egyetlen módját ismerik csupán: a kocsmázást. Eközben pedig hamar kerül alkalmi cimbora — nemegyszer olyan, aki sokadik büntetéséből szabadulását ünnepli ital mellett —, s szeszgőzös állapotban könnyebb az embert rábeszélni „egy kis balhéra”- Különösen áll ez a fiatalokra. Néhány féldeci után nagyon erősnek érzik magukat, s majd a rendőrségi fogdában térnek magukhoz, verekedéssel, garázda cselekményekkel terhelve. Nagy felelősség hárul tehát azokra, akiknek feladatuk a kulturált szórakozási formák szembe helyezése a rossz útra vivő italozással. No meg azokra, akik szemet hunynak afölött, hogy árusítanak szeszes italt ott is, ahol tilos, akik megtűrik a „bögrecsárdákat", a „fekete vonatok” józan ember számára elviselhetetlen légkörét. inden bűnözőt nem lehet visszatartani attól, hogy újabb, törvénybe ütköző cselekményeket kövessen el — ilyenre még nem volt példa a világon. Visszatartani azonban lehet — elsősorban azokat, akiket csak az alkalom vagy saját ostoba kivagyiságuk tenne bűnelkövetővé. Olykor egy idejében lezajló, keresetlen hangú beszélgetés is elegendő. Más esetben jókor jött figyelmeztetés, határozott fellépés hozza meg a várt eredményt, legalábbis az esetek többségében. Vagy egy baráti figyelmézTetés, amely elejét veheti — például — deviza vagy közlekedési bűncselekmények el követésének. A bűnözés egyik főoka: a tudati beszűkülés. A közösségi ember ügyel nemcsak önmaga, de a társadalom „egészségére” is. Várkonyi Endre Szovjet-indiai tárgyalások Fejlesztik az együttműködést a vas- és színesfémkohászatban, az élelmiszeriparban Moszkva Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben megbeszélést folytatott Morar- dzsi Deszai indiai miniszterelnökkel. A baráti légkörű tanácskozáson ezúttal is a szovjet—indiai kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a két országot érintő nemzetközi kérdésekről volt szó. Brezsnyev és Deszai ezt követően a Kremlben ünnepélyes keretek között aláírta a szovjet -indiai közös nyilatkozatot. Az aláírásnál jelen voltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, valamint az indiai küldöttség tagjai is. Ugyancsak a Kremlben írta alá Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Atal Bihari Vadzspa- ji indiai külügyminiszter az új szovjet—indiai kormányközi megállapodást, amelynek értelmében a Szovjetunió közreműködik egy új kohászati üzem felépítésében az indiai Visak- hatpatnam városában. Deszai miniszterelnök a délelőtt folyamán koszorút helyezett el Vlagyimir lljics Lenin mauzóleumán, majd megkoszorúzta az ismeretlen szovjet katona emlékművét is. Kedden Moszkvában befejeződött a szovjet—indiai kormányközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság ülése. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a bizottság munkájának fő eredménye a hosszútávú gaz- dasáqi, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési program kidolgozása. A program megvalósítása az eddiginél magasabb színvonalra emeli majd a Szoi/jetunió és India kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködését, még dinamikusabbá teszi annak fejlődését. A bizottságnak most az a feladata, hogy kidolgozza, majd megtegye a program végrehajtásához szükséges konkrét intézkedéseket. Mint Ivan Arhipov miniszterelnök-helyettes, a vegyes bizottság szovjet társelnöke elmondotta, az ülésen a többi között megvitatták az együttműködés fejlesztését a vaskohászat, a színesfémkohászat és a gépgyártás területén. Új területekre is kiterjesztették az együttműködést, így például az öntözésre, az élelmiszeriparra és olyan ágazatokra is, amelyek fejlődésének nagy szerepe van az indiai gazdaság megszilárdításában. Morardzsi Deszai kedden ebédet adott a szovjet vezetők tiszteletére. A baráti hangulatú ebéuen jelen volt Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko, továbbá Vaszilij Kuznyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és más hivatalos személyiségek. Deszai és Koszigin az ebéd során pohárköszöntőt mondott. Az indiai miniszterelnök ezután sajtókonferenciát tartott, amelyen hangoztatta: moszkvai tanácskozásaink igen jók és hasznosak voltak. A megvitatott nemzetközi kérdésekről szólva Deszai közölte: a többi között szó volt az el nem kötelezettek mozgalmáról is. „A Szovjetunió érdekelt abban, hogy ez a mozgalom egészségesen fejlődjék, mert az el nem kötelezettek tevékenysége nagy erőt jelent a nemzetközi béke megteremtésében” — mondotta többi között. Rámutatott arra, hogy a tárgyalásokon más nemzetközi kérdésekről is szó volt, így Kínáról és Afganisztánról is. „A Szovjetunió mindig is tárgyalásos úton kívánta rendezni nézeteltéréseit Kínával. Ezekre a tárgyalásokra sor kerül, az eredményeket azonban magától értetődően nem lehet előre megjósolni." — mondotta Deszai. Minél közelebb a vízhez... A Köztársaság téri szökőkút Pécsett Erb János felvétele A terület egy százaléka öntözhető Eddig 3000 hektárt öntöztek a megyében Hetek óta Baranya az ország együk legszárazabb pontja, ahol helyi jellegű futózáporok, zivatarok is csak tegnap alakultak ki. A szárazság különösen a mezőgazdaságot sújtja, hisz a megyében köztudottan száraz gazdálkodást folytatnak a nagyüzemek. S noha a megyében 31 jelentősebb kis vízfolyás található — amelyek befogadója a Duna, a Dráva és a Sió — s az A kategóriájú vízfolyásók hossza 387, a belvízlevezető csatornák hossza 1678 kilométer, az elmúlt tervidőszakokban összefüggő öntözőtelepek, öntözőfürtök nem alakultak ki. Megyénk belső területe vízszegény, a negyedik ötéves tervben megindult víz- rendezési program is elakadt. Főművek csak a Fekete víz és a Pécsi-víz egy részén épültek ki, csak megkezdődtek, de abba is maradtak a Karasica vízgyűjtőjének fejlesztési munkálatai. Rendezésre vár a Karasica, a viílány- pogányi, a vasas-'belvárdi, a Gyöngyös nyugati és keleti, a Csele patak, a sároki, a lip- pói, a bezedeki vízfolyás és a mohácsi öntöző fürt. A hatvanas években létesített (RIHA-tó, nagydöbszai, mozsgói és hgsságyi) víztározóknak, haltermelést folytatnak, s vizüket így csak korAz oroszlányi szénmedencében épül a Mórkus- hegyi bánya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat bá- nyaépitöi az első negyedévi tervet húsz százalékkal túlteljesítették, száz méterrel többet haladtak előre a tervezettnél. A képen: robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot. látozott mértékben hasznosíthatják a növények öntözésére. Elavultak az öntözőberendezések is — nagy részüket még a hatvanas években vásárolták a gaizdaságök. A megyében 88 öntözőgép van, ebből 8 rossz — javítás alatt áll — 20 pedig elavult. A rendelkezésre álló 60 gépből csak 37 modern önjáró gépi áttelepí- tésű gép van. A realitásokat figyelembe véve a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, még az elmúlt év őszén összevetette a megye papíron kimutatott és a tényleges öntöző kapacitását. Ennek alapján készült el Baranya mezőgazdaságának 1979. évi öntözési terve, amely 2800, maximum 3000 hektárra szól. E terv teljesítését vizsgálták meg az elmúlt napokban az osztály dolgozói és megállapították, hogy a 3000 hektáros tervet a megye termelő- szövetkezetei és állami gazdaságai június 10-ig teljesítették. A megyében 30 tsz és 5 állami gazdaság rendelkezik kisebb-nagyobb öntöző kapacitással, a legkisebb 5 hektáros a beremendi tsz-ben van, a legnagyobb 600 héktár, a Szentlőrinci Állami Gazdaságban. Az ellenőrzés során kiderüli hogy a május—júniusi szárazság idején mindenütt öntözték, ahol erre mód volt. Legnagyobb területet, 500 hektáron a Szentlőrinci Állami Gazdaságban, és a mohácsi Dunavölgye Tsz-ben — 400 hektáron — öntöznek. Ez a termelőszövetkezet úgy növelte öntözhető területét, hogy a levezető csatornákat még a csapadékosabb periódusban megtöltötte vízzel. Ily módon több Duna- és Dráva-menti tsz is fejleszthetné öntözését. A száraz tavasz miatt 1000 hektár kukoricát ki kellett szántani. De terméskiesés várható a borsónál, a gabonaféléknél is, így az eredetileg tervezett 4000 hektár helyett, 10-15000 hektáron végeznék másodvetést a gazdaságok. A Dombóvári Vetőmag Vállalatnál a következő magvak szerezhetők be a másodvetéshez: napraforgó, pohánka, köles, muhar, vegetatív borsó, cirok, olajosretek, zöldségfélék közül pedig uborka, zöldbab, csemegekukorica és spenót mag. \