Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-11 / 158. szám
Megkerül! a Pécsi Munkásképző Egylet dalkarának zászlaja Nem sejtette Bank János, u Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásellátási üzemének asztalosa, amikor kiszes társaival klub után kutattak, hogy ritka értékes emléket találnak a volt lovarda padlásán. Alaposan beporosodott állapotban a padlás rejtette a Pécsi Munkásképző Egylet dalkarának zászlaját. — Tanakodtunk, mit csináljunk a zászlóval, s Király József, a műhelybizottsági titkár ajánlotta, hogy a városi KISZ- bizottságot értesítsük, ök irányítottak végül a Megyei Levéltárhoz, ahol át is adtuk a zászlót dr. Szita László igazgatónak. * Dr. Szita László érthető örömmel mutatja meg a zászlót. Munkatársa, Tegzes Ferenc már el is készítette az összegzést, amit ma a zászlóról tudunk. Eszerint a búzavirágszínű selyembrokátból készült zászlót 1928. május 6-án, nagyszabású, egésznapos rendezvénysorozat keretében avatták fel. Azt is tudjuk, hogy o zászlót id. Till Ferencné és ifj. Till Ferencné készítették. A zászló egyik felén lévő hímzés is az ő munkájuk. A jobb felső sarokban a dalkar jelmondata található: ,,Munkásképzés a jelszavunk / Róla zengjen minden dalunk". Középen félkörívben a pécsi Munkásképző Egylet felirat látható, ez alatt az egylet jelvénye, a kézfogásra kulcsolódó kezek közt a kalapács, melynek hátterében három domb helyezkedik el. Mögötte a felkelő Nap látszik. A jelvény alatt szalagba foglalva két évszám: 1893— 1928 — tehát a dalkar 35. szü. letésnapja alkalmából avattáka zászlót. Érdekes maga a zászlótartó rúd is. Két részből áll, a felső hosszabb fele tele van pajzs alakú zászlószegekkel, rajtuk egyesületek, kórusok és magán- személyek nevei — összesen 180. Az egyik pajzsocsJcán Móro- vics Andor neve, ma Marsai Andor névvel él Pécsett. Nyolcvanhét éves. — Igen, emlékszem a zászló- avatásra. Arra már nem, hogy mennyit fizettem a zászlószögért. Hogy újra láthatom, nagy ajándék. Emlékszem, hogy egy Kispap János nevű ember verte be a szögeket a zászlónyélbe, rajta is ragadt, hogy veri, veri. veri Kispap János a szöget... Végezetül néhány nevet közlünk a zászlószögeken lévő nevekből — hátha segít valakinek az emlékek felidézésében. Tehát: Benedek Károly, Vladrka István, Dobszay Pál, Foor Gyula, Schön István, Herr Imre, Läufer György, Hergert Antal, Vasvári József, Himpán Béla, Pintér Mihály, Schauly Nándor, Filipovics Olga, Enge Ádám, Katies Dezső, Baumgartner János, Keszler Vilmos, Czorai István, Jelics Mancika, Csapó MiHa nincs rossz tv Nyáron érthető okokból kevesebbet nézünk televíziót és a rádió sem köt le annyi embert. Ennek tulajdonítható a kanizsai gelkások tapasztalata, miszerint ilyenkor. kevesebb a meghibásodott készülék. Hogy a foglalkoztatás, no meg a bevétel egyenletes legyen, szakmájukba vágó, mások által nem végzett, de igényelt megrendelések, teljesítések kielégítésére vállalkoznak. □nettől fi Pécsi Bőrgyár felvesz 1762 PÉCSI BŐRGYÁR- villanyszerelőt,- felvonószerelői,- kompresszorkezelőt,- női segédmunkásokat* 1 és takarítónőket JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 52. hóly, Ujj József, Csizik János, Luxéder Imre, Barányi István, Klement József, Buzek János, Böröcz István, Kuhajda Lajos, Tillman János, Jenczer József, Jéhn János, Anti Lőrinc, Galo- vics György, Kinder Pál, Ruzsits József, Boda József, Amrein Ferenc, Bodó Mária, Pigecz István, Szibl Antal, Zoltán Kálmán. Bodó László Jó évadot zárnak A kaposvári színház talpon maradt Októberben gyermekszínházi fesztivál Interjú Babarczy László igazgatóval „A kaposvári színházat lefejezték” — hallottuk országszerte tavaly, a Nemzeti-beli változásokat követően, amikor közismertté vált, hogy Zsámbéki Gábor igazgató, vezető művészekkel együtt (Ascher Tamás, Pogány Judit, Koltai Róbert, Vajda László, Hellyei László és mások) a most záruló évadot már Budapesten kezdik. A kaposvári társulat alkotóműhely légköre; termékeny, új utakat kereső művészi törekvései; bemutatóik izgalmas, jó színházi levegője révén korábban is, gyakran a közérdeklődés homlokterébe került. A színházszerető közvélemény most mély együttérzéssel és aggodalommal tekintett jövőjük elé. Erről kérdeztük. erre keresünk választ mi is, amikor évadvégi beszélgetésre kértük fel Babarczy László igazgatót. — £gy éve nem kis szorongással, de a vállalt lelelősség Jelenetkép Bulgakov Bíbor sziget című, szatirikus vigjátékából tudatában nyilatkozott a tv-ben a közelgő új évadról. Minden jel szerint a színház talpon maradt. Milyen nehézségek árán és milyen eredményekkel? — Igen, én is így érzem: a színház talpon maradt, az évad eléggé egyenletesen jól sikerült, néhány kiemelkedő produkcióval, főleg a Candide-ra, az Esküvőre és a mostani Bíbor szigetre gondolok elsősorban. A nehézségek nagyjából ismertek. Mindenekelőtt az önbizalmat kellett visszaszereznie a társulatnak, s ez úgy érzem a kezdő darab, a Szecsuáni jólélek jó kritikai és közönség Télen megtervezték, nemrég pedig kivitelezték a tapolcai Bányász Továbbképző Intézet 2,5 millió forintos megrendelésére a berendezéseket. Ennek keretében 400 személyes, több riyélvű tolmácsberendezést, színpadvilágítást, ügyelő rendszert és egész sor akusztikai berendezést készítettek. A helyszíni munkák jelentős részén túl vannak, s a kivitelezőkkel párhuzamosan várhatóan június végére üzem. be helyezik a* utolsó erősítőt Lúdtalpbetéttől a pacemakerig Közel negyvenezer féle betegséget ismer az orvostudomány: a körorvos jó, ha ezerrel találkozik. Sokféle, sokarcú a lista, a beteg pénzbe kerül. Egyre több pénzbe, hiszen egyre bonyolultabb műszerek segítségével keresik a bajok okozóját, egyre több betegség kerül a gyógyíthatók listájára. Szívsebészet érsebészet, agysebészet, szervátültetés, vérbank, szövetbank! Ki hitte volna mondjuk ötven évvel ezelőtt, hogy mindez valósággá, realitássá válik. A nagy sebész, Billroth kortársait óva inti: „Az a sebész, aki a szív sebének elvarrását megkisérli, feltétlenül elveszti tekintélyét...” Mára ez a mondat élettelen történelmi dokumentummá zsugorodott, s a futurológus gondolatban „mű-emberrel" paroláz. Az orvosok nemcsak érintik, hanem felnyitják, megcsonkítják, pótolják, kicserélik szerveinket, tetszhalálba viszik és feltámasztják az embert. A teljességre nem törekedve — hisz ez lehetetlen —, villantsunk fel néhány olyan gyógyászati segédeszközt, amely a mai világunkban már nélkülözhetetlen, elfogadott, szinte mindennapos termék. (Természetesen, hogy érdekesebb legyen a kép, árát is megjelölve.) Kezdjük a születéssel: a magzat fejlődését már ultrahang diagnosztikai készülékkel — ára 1 millió forint — kísérik, s 14 ezer dolláros „Monitoron" végzik a szülés alatti intenzív megfigyelést. Az inkubátor — amiből a szülészeti klinikán 15 van — 60 ezer forint darabonként. A csípőficam-kezelő — ha erre is szükség van — 35 forintért megkapható a Gyógyászati Segédeszközök pécsi gyárában. Ezerötszáz darabot készítenek itt évente, s darabonként az államnak 500—700 forintba kerül. (S még a gyereknél maradva: hogy szervezete védett legyen, kombinált védőoltásokat kap, s e védőoltások évente Magyarországon 4 milliárd forintba kerülnek. De oltunk ezen kívül himlő ellen, tbc ellen, kanyaró ellen is. A költségek ugyanennyire rúgnak. De ha nem lenne oltás, diftériában minden tizedik, himlőben vagy tetanuszban minden negyedik ember meghalhatna . . .) Gépekkel átitatott világunkban sok a baleset, körtük a csonkulásos balesetek. A művégtagok óra 1500-tól 4000 forintig terjednek, de ehhez az állam 100 százalékos dotációt is ad. Egy korszerű, bio-elektro- mos kézkészülék 80—100 000 forintba jön. De egy egyszerű lúdtalpbetét ára is 100 forint körül mozog. Az orthopéd cipő — darabonként — 600—1500 forint, a járógépek, ha az állami dotációt is hozzászámítjuk 2500—3000 forint értékűek. Derékfájdalom — főleg porckorongsérv, porckopás esetén — fűzőre van szükség, egyszerű segédeszköz ez, de az élet továbbvitelére néha nélkülözhetetlen. Darabja 200 forint, plusz 71 százalékos állami dotáció. Sínvázas kivitelben ez összeg tízszerese. A mellpótlás — amely nemcsak esztétikai célokat szolgál, hanem' a gerinc súlyhiány miatti esetleges ferdülését-megterhelését is kompenzálja — 440 forint. Beszéljünk fogainkról is. Egy teljes alsó-felső kivehető fogpótlás SZTK-alapon 104 forint, magánszámlán 787 forint. Anyaga acryl. Fémlemezes változata drágább. Rögzített fog — wipla — 30 és 400 forint között. Az ergo nevű félnemes fém grammonként 34 forint, s az ebből készült fogak — több variáció is lehetséges — 1300 forintig mehetnek el. Privátilag 2600 forintból új fogsort készítenek a Fogtechnikai Vállalat 8-as laboratóriumában, Pécsett. Ennél is drágább a porcelán: egy fog 450 forint. (Csak zárójelben: a pécsi laboratóriumban évente 13 ezer kivehető és 27 ezer „rögzített" fógat készítenek el.) — Jöjjön hozzám Micike, legalább másfél milliót érekl Erb János rajza Evezzünk más vizekre. Combnyaktörésnél az a bizonyos rögzítő-szög darabja 1500—2000 forint. Egy műanyag csípőcsont, aminek 3—5 év az élettartama 30 000-be jön. A művese kezelés — amit a beteg állapotától függően hetente egyszer vagy többször végeznek — privátilag 4000 forint esetenként. (A pécsi klinikán 5 gép üzemel, kettő tartalék. Megvételekor darabonként 250 ezer forintot fizettek értük.) A gyógyszer sem olcsó. Hazánkban az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás úgy 400—500 forint között mozog. Érdemes beszorozni 10 millióval! Hogy példát is mondjunk: a legdrágább gyógyszerek közül való a prostaglandin származék, az Enzap- rost F — megkönnyíti a szülést —, s az aranynál is értékesebb. De tovább lépve: ma egy kórházi ágy létesítésének költsége úgy félmillió forint! S végül a szív. Egy szívbillentyű ára 20—30 ezer forint, s a szivet működtető pacemaker 25—70 ezer forintba kerül. Róla még annyit: a mesterséges pacemaker percenként meghatározott számú impulzust ad le, s ezáltal meghatározott számú szívösszehúzódást vált ki. Közülük a legkorszerűbbek állíthatók — az ember mozgás vagy munkavégzés alkalmával a szívműködését a várható megterhelésnek megfelelően szabályozhatja. 1960 és 1968 között 25 ezer embert láttak el a világon pacemakerrel. Az árlista végére azonban egy mondat kívánkozik. Lehet-e a forintot nézni, amikor ember, ről van szó? Kozma Ferenc visszhangja után meg is történt. Az eltávozott vezető színészek helyébe lépett és főszerepekben is kitűnően helyt állt néhány korábbi epizódista művészünk (pl. Csákányi Eszter, Cza- kó Klára, Lukáts Andor, Mucsi Sándor), de nagyszerűen beépültek a társulat egészébe az ide szerződött új művészek, vagy a három szerződéses főiskolásunk is. A merleg egészében véve pozitív, a statisztikával sincs baj, jóllehet, a műsorterv a korábbiakhoz viszonyítva egy kicsit szigorúbb, határozottabb, jelezve, nincs és nem lesz visszalépés az egy f évtizeddel ezelőtti „operettes” állapotok felé. Úgy hallottuk, Gombrowicz Esküvő c. tragikomédiáját a közönség „hézagosabban" látogatta ... — Igen, volt ilyen jelenség, de hasonló korábbi évadokban is előfordult (pl. Rákóczi, Homburg hercege). A statisztikák összevetésével: az Esküvőt azoknál jobban támogatta, főleg a fiatalokból álló közönség. Még. is kitört a „háború” ... Bizonyos erők itt helyben, az előadással kapcsolatos vitákat úgy tüntetik fel, mintha a közönség elfordult volna, méghozzá az egész szezonra vonatkoztatva. Vagyis, mintha szakadás történt volna a színház és közönsége között. Ez nem igaz! — A Bíbor sziget múlt szombat esti előadásán a fülledt me. /egberi is jó 65—70%-os volt a nézőtér. Ez igen jó arány. Viszont az Augusztusi vasárnap Pécsett nem aratott sikert, a darab nem hozta a korábbi vendégjátékok Ígéretét. . . — Igen, ezt mi is így értékeljük. Technikai okokból kellett azt a darabot vinnünk, a kétségtelenül sikeres Bíbor sziget ugyanis nálunk programban volt már, amikor a kérés elhangzott. De jövőre, ha kérik, szívesen átvisszük, hiszen a Bíbor szigetet műsoron tartjuk. — A színház hosszú ideje nagyon következetes a gyermekelőadások magas színvonalában, vezető színészekkel. Miért ennyire fontos ez önöknél? — A közönségnevelés miatt. Eredményei szépen kimutathatóak a színházlátogatók új rétegeiben. Olyannyira, hogy a Pinokkiót például újra műsorra tűzhettük, hiszen akik ezen nevelődtek, ma már nagy diákok. Egyébként nyilván ennek a törekvésünknek is eredménye az, hogy a Somogy megyei Tanács október 21—28. között nemzetközi gyermekszínházi fesztivált és szimpoziont rendez Kaposvárott szovjet, német, francia, olasz, cseh és öt magyar színház részvételével. — Hogyan látja a színház jövőjét? — Úgy érzem, optimisták lehetünk. A színház szakmai rangja, ereje biztosíték arra, hogy meglesz az utánpótlása; hogy akik most jönnek, újak, azért jönnek, és azért ide, mert a kaposvári színház saját alkotói stílusát formáló műhelymunkájába akarnak bekapcsolódni. Mozgás természetesen itt is van és lesz, de a társulat magja érintetlen. Ez azért megnyugtató, mert az elkövetkezendő évek az egész magyar színházi életben viharosabbnak ígérkeznek a megszokottnál . .. Wallinger Endre
