Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-10 / 126. szám
6 iHmcmtuli napló 1979. május 10., csütörtök Gyermekkönyvtári hónap ■Minden napra több rendezvény A megyei tanács művelődési osztálya, a Baranya megyei Könyvtár, valamint a városi és járási könyvtárak közösen a nemzetközi gyermekév tiszteletére gyermekkönyvtári hónapot szerveztek, melynek ünnepélyes megnyitója tegnap délelőtt volt a pécsi városi könyvfár 2. számú gyermekkönyvtárában. A gyermekkönyvtári hónap tulajdonképpen már május elején megkezdődött, azóta minden nap több rendezvényre is sor került. Pál Józsefné könyvtárigazgató-helyettes tegnapi megnyitója után a pécsi gyermekkönyvtárban Meseposztócs- ka címmel Szász Eta tartott bábelőadást, aki ma az Épitők úti gyermekkönyvtárban mutatja be műsorát. Tegnap ezen kívül Vajszlón, Dobszán volt gyerekrendezvény a könyvtárban, ma pedig Mázaszászváror., Komlón, Mánfán és Dunaszek- csőn lesznek rendezvényei a gyermekkönyvtári hónapnak. tfj. Vadász István felvétele Vezényelt Ferencsik János Az Állami Hangverseny- zenekar koncertje A magyar zenei élet egyik vezető együttese, az Állami Hangversenyzenekar koncertjét hallhatták hétfőn este a Nemzeti Színházban a Filharmónia bérlői. Igen fontos eseménye \Alt ez városunk zenei életének: egyrészt kevesen járnak vagy jutnak el Budapesten hangversenyre, hogy más zenekart is hallgassanak élőben, mint a hazai, márpedig a kitekintés saját értékeink jó megítélése szempontjából igen fontos; másrészt módunkban állt követni az Állami Hangverseny- zenekar évenként vissza-vissza- térő koncertjein az együttes fejlődését, az egyre igényesebbé váló muzsikálást és vezető karnagyuk, Ferencsik János a szépen kidolgozott részletek fölött mindig a lényeget és minden fontosat megmutatni tudó mély muzikalitását. Beethoven: III. (Eroica) szimfóniájának előadása volt az est fénypontja. Ez a mű — a legnagyobbak közül való — felrázni képes előadót és közönséget egyaránt. Ferencsik János világosan és érthetően vezetett a darab végletesen szélsőséges világán át bennünket. Arányosan építkezett az első tételben, a második tétel a gyászzene, drámaiságát viszont oly erővel bontotta ki, hogy csak az ő egyénisége és biztos keze tudta egységben tartani a meg- meg torpanó tempók, a visszafogott vagy feszülten éneklő dallamok, drámai harmóniaváltások feszültségében lélegző muzsikát. E küzdelemtől terhes zene a zárótételben oldódott fenségesen emberivé, bizakodóvá. A zenekar egységes, szép hangzásából is kiemelkedő volt a három kürt játéka az Eroica- szimfónia Scherzo tételének triójában. Tökéletes együttesük ritka élményű pillanatokat szerzett. Szép hangszínt produkált a vonóskar, technikai felkészültségük igen magas fokát bizonyították Weiner Leó és Hindemith előadásukkal. A fafúvósok a kiváló egyéni teljesítményeken túl egységesen szóltak, bár nem elég sokszínűén. — Hindemith: Matthis, a festő c. művében pedig mód nyílott erre. Biztonságuk azonban imponáló. A trombita szólam kemény hangzását talán elhelyezésük okozta. Mindent összevetve: nagyszerű koncertet halottunk ez estén, gondolatot ébresztőt, érzéki szépséget okozót. És saját zenekarunk örvendetesen nagy számban jelen lévő tagjainak talán tanulságosat is. Kircsi László Távoktatás a pécsi Dolgozók Gimnáziumában ,,A távoktatók” vártak rám az igazgatói irodában. Azok a tanárok, akik önként vállalták, hogy részt vesznek a kísérletben, kidolgozzák és osztályozzák a munkalapokat. A dolgozók gimnáziumának levelező hallgatói ugyanis hetente egyszer járnak konzultációra, többségük csak a vizsgák előtt tanul, és így a megbeszéléseken sem tudják elmondani nehézségeiket, mert még ki sem nyitották a könyveket. Tudásuk hiányos, és a kampánytanulás nem hozza meg az igazán várt eredményeket. Ezeket a1 problémákat felismerve kezdett el néhány tanár „saját szakállára” feladatlapokat gyártani. Az OPI felnőttnevelési osztálya felfigyelt tevékenységükre és megbízta a pécsi gimnáziumot, dolgozza ki a távoktatás kísérleti modejljét. A megbízás óta három év telt el, három osztály „élte túl” az újfajta tanítási rendszert. Idén érettségiznek az elsők, akik a kísérleti osztályba jelentkeztek. Az utolsó tanítási napon találkoztam közülük kettővel az iskola folyosóján. Nagy Kálmánná és Erdősi Béla egy hónap múlva már megkapja az érettségi bizonyítványát. Erre minden reményük meglehet, hiszen, mint kiderült, négyes, ötös tanulók mindketten. — Miért vállalkoztak arra, hogy a távoktatási osztályban tanuljanak? — Másodikban hirdették ki, hogy van erre lehetőség. Az osztályunkból akkor heten jelentkeztünk, — mondja Erdősi Béla. — Milyen nehézségeket vet lel a feladatlap? — Nincs annyi időnk, ameny- nyi ahhoz kellene, hogy mindig lelkiismeretesen kitölthessük ezeket. Egyes feladatlapokat nehéz is követni. A magyar irodalom munkalapja a legjobb. Bár ilyen lenne mindegyik — válaszolja Erdősi Béla. — Mikor tudnak tanulni? — Én autószerelő csoportvezető vagyok a Volánnál. Két műszakban dolgozom. Feleségem, két gyerekem van. Ha délelőtt szabad vagyok, akkor állok neki. Éjszakázni nem bírok — mondja a fiatalember. — Egy feladatlapra átlagban jó fél napot számíthatunk, annyit kell foglalkozni vele. 15 éves a gyerekem, kevesebbet kell vele lennem, de a kisgyermekeseknek nagyon nehéz. Lemaradni, kihagyni részeket nem lehet, mert akkor felgyülemlik az egész. A családnak is be kell segítenie, még a tévénézést is meg kell szervezni — veszi át a szót. Nagy Kálmánné, aki harmadikban csatlakozott c kísérleti osztályhoz. — Miért választotta ezt az osztályt? — Mi sokkal eredményesebben tanulunk, mint ők, nagyon jó a tanulmányi eredményünk. Itt gondolkodni kell, nem magolni. És a tanárt is jobban megismerjük. Ök csinálták a feladatlapokat, benne van az egyéniségük. Aztán ők is jobban kiismerik magukat rajtunk. Első időben divat volt a másolás, de most negyedikben már senki sem vállalná, mert a tanár rájönne, annyira ismeri a diákokat egyénenként is. Az osztályban igen jó közösség alakult ki. Még klubot is alakítottunk, ahova a végzés után is el fogunk járni! Én a BARA- NYAKER-nél vagyok oktatási előadó. Mindenkinek, és főleg a továbbtanulni szándékozóknak ajánlom ezt a távoktatási formát! ♦ Tanáraikkal korábban beszélgettem. Dr. Bécsy Tamásné irodalmat, Bártfai Lászlóné nyelvant, Dráb Ivánná matematikát, Orovicz Márkné fizikát, Bélyácz Imréné történelmet. Rattinger László biológiát tanít. Elmondták, hogy ez az új módszer elősegíti az egyéni tanulást, hogy kedvező tapasztalatokat gyűjtöttek. Tanulságokat is levontak. A hatalmas meny- nyiségű feladatlapokat igyekeztek sűríteni, lényeg retörően összeállítani. Igaz, a diákok tankönyvpótlónak is tekintik és igénylik is, hogy mindent abból tanulhassanak meg. A tanulmányi átlag jó néhány tizeddel magasabb a távoktatási osztályban, mint a hagyományos osztályokban. A feladatlapok abban is segítenek, hogy a diákok elsajátítsák a lényegkiemelés „trükkjét" és jobban rögzítsék az anyagot. A tanárok és a diákok is azonnali visszajelzést kapnak egymás munkájáról. A matematikai feladatlapok is sikeresek, a hallgatóknak lényegesen jobb a feladatmegoldó készségük. Ugyanez mondható el a fizikáról is, ahol külön eredmény, hogy a 26 fős osztályból húszán e tárgyból is jelentkeztek érettségire! A történelmi feladatlapok egyik jelentősége, hogy rugalmasak, követni tudják a napi politikát is, A gondolkozásra nevelés mellett jellemnevelő hatása van a lapokban. Már nem ragasztgatják, radírozzák agyon, kevesebbet másolnak. A tanárok kerekmondatos válaszokat követelnek és mindnyájan javítják a helyesírást is. A gimnáziumba járók többsége távol áll a biológiától, mégis sokan választották érettségi tárgyul a biológiát is. A tanárok elismerik, hogy a távoktatás fokozottabb megterhelést jelent a tanulóknak, de az alkotóbb jellegű munkának ez egyik feltétele. A kísérleteket négy évfolyam végeztével értékelik véglegesen. Az OPI munkatársai félévenként egyszer órákat látogatnak és a tanárok rendszeresen küldenek beszámolókat az eredményekről. — A kísérlet első évében elég nagy volt a lemorzsolódás. Vajon ez a feladatlapoknak „ köszönhető"? — kérdeRajztanitás finn módra Népművészettel a giccsparádé ellen Nemrégiben Pécs város vendége volt Marja Leena Kos- kela lahti rajztanárnő és férje, Matti Koskela szobrászművész, akit a hozzáértők a mai finn képzőművészet egyik legtehetségesebb alakjának tartanak. Koskela asszony a magyar képzőművészeti oktatást tanulmányozta, és előadásokat tartott arról, hogyan tanítják a rajzot Lahti új, korszerű iskolájában, a Liipolában. Diaképeket és száz gyerekrajzot is hozott magával, amelyeket hamarosan a pécsi közönség is láthat majd, hiszen itt maradnak. Matti Koskela barátságosan, de határozottan ragaszkodott hozzá, hogy turistának, mi több, sofőrnek tekintsük. A felesége szerencsére bőbeszédűbbnek bizonyult, és szívesen válaszolt arra a kérdésünkre, hogyan oktatják a rajzot Finnországban. — Nem a rajztudásra helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy már 'korán kialakuljon a gyerekben a szép iránti igény, hogy általános vizuális kultúrára tegyen szert. A tantervet nem tekintjük szentírásnak. Bátran eltérünk tőle, ha az eltérés közelebb visz a célunkhoz. Megfelelő arányban foglalkozunk az építőművészettel, belsőépítészettel, a használati tárgyak és a környezet esztétikájával. Sajnos, erős harcot kell folytatnunk az ízlésromboló nemzetközi hatások ellen. Első helyen a töméntelen reklámot említem. A gyerekeinket arra próbáljuk ösztönözni, hogy ismerjék föl, mi az igazság a hirdetésekben, tanulják meg őket értelmezni. Harcolunk a televíziós ártalmak ellen is, hiszen elárasztottak minket a krimik, a bárgyú külföldi filmek és műsorok.- Hogyan tudnak ez éllen védekezni? — Bizonyos intézkedéseket az állam is tett: bűnügyi filmeket egy idő óta csak korlátozottan, és a késő'esti órákban, egymással párhuzamosan vetíthet a televízió. Ami pedig a rajztanárokat illeti: a népművészet, a nemzeti hagyományok irányába orientálják a tanulókat. Sajnos, a mi folklórunk nem olyan gazdag, mint például a magyaroké, de amink van, azt igyekszünk megbecsülni és tovább éltetni. A nemzeti hagyományok ápolásával, a finn népi ipar- és díszítőművészet formakincsének felhasználásával védekezünk a nemzetközi giccs- hullámmal szemben. Erre alapozzuk az egész esztétikai nevelési rendszerünket. — Milyen tapasztalatokat szerzett ön Magyarországon? — Korábban nem sokat tudtam a magyar rajzoktatásról, de a férjemmel együtt most már törzsvendégnek számítunk Magyarországon: ő a hatodik, én a harmadik alkalommal vagyok itt. Irigylem a pécsieket, mert hihetetlenül gazdag múzeumaik vannak, és ezt remekül ki lehet használni a rajztanításban. Az óraszám is magasabb, mint nálunk, Lahtiban, ahol ilyen múzeumok sincsenek. Természetesen van olyan terület, ahol mi előbbre tartunk, de a tapasztalataim általában kedvezőek. H. J. zem az iskola igazgatóját, Komlódi Józsefet. — Az eddigi három év során 57-en vettek részt a távoktatásban. 47 százalékuk maradt ki. Felkerestük őket és kiderült, hogy 70 százalékuk nem a tanulási forma miatt nem jött el többé. Családi, munkahelyi okok akadályozták meg őket. Húsz százalék nyilatkozott úgy, hogy kevés volt az ideje a munkalapos módszerhez. — Jónak tartja a távoktatást? — Célunk, hogy segítsük az otthoni, önálló tanulást, és ezt csak ezzel a formával tudjuk elérni. Ősszel az elsősöknek is beindítjuk a távoktatást, örömmel várjuk a jelentkezőket! Májusban keressenek meg minket, akik úgy határoztak, hogy részt vesznek a távoktatásban. Barlahidai Andrea Műemlékvédelem Baranyában Megkezdik a pécsi kisegítő iskola javítását Műemlék épületekben meglehetősen gazdag Baranya megye. Védelmük, felújításuk fontos feladat. Az Országos M űemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége ebben az évben is több épület rekonstrukcióját folytatja, kezdi el. A város egyik legszebb barokk műemlékének számít a Kulich Gyula utca 1. szám alatti ház, a kisegítő iskola tömbje. Hosszú évtizedek óta most javítják először az épületet. Idén elvégzik az utcai front homlokzat- és tető- felújítását, egymillió forint értékben. A fából készült tető- szerkezet felületét konzerváló anyaggal kezelik és utána fognak hozzá a javításokhoz. Ez év első félévében fejezik be a Dischka Győző utca 8. szám alatti négylakásos épület rekonstrukcióját. A romantikus stílusú házat a PIK megbízásából újítják fel. Június 30-ra tervezik az István téri, 15-ös számú emeletes ház átadását. Ide költözik régi szükséghelyéről az építésvezetőség. A klasz- szicista épületben nemcsak az irodák kapnak helyet, hanem három vendégszobát is kialakítanak. A pincében a KISZ- alapszervezet rendezi be klubját. Az elképzelések szerint jövőre kezdik el a volt járási hivatal átalakítását, amennyiben a tervek is elkészülnek határidőre. Az OMF korábban is dolgozott a múzeumnak, ők állították helyre a Vasa- rely-házat és az Uitz Múzeum épületét is. Továbbra is követik a pécsi várfalat, melynek helyreállítására ebben az évben egymillió forintot fordíthatnak. A vízlépcső sorsa ezután is a régészeti kutatásoknak alárendelt. A pécsváradi vár munkálataihoz négy évvel ezelőtt fogtak hozzá. A főépület új tető- szerkezetet kapott. Még hátra vannak a belső befejező munkák és a közműcsatornózás. A tervek szerint a várat télen oktatási célokra, nyáron idegenforgalmi létesítményként hasznosítják majd. Siklóson a- ferences kolostort alakítják át, amely a kerámiaszimpozion „fellegvára” lesz. A második ütemben a hozzákapcsolódó templomot és végül a még hátralévő, 400 méternyi várfalat állítják helyre. Befejeződött a baranyai középkori katolikus templomok felújítása. Három évvel ezelőtt a festett kazettás református templomok rekonstrukciós programja indult el. Már elkészült a drávaiványi, a kórósi és a nagyharsányi helyreállítása, az idén és a következő években kerül sor a kémesi, a patapok- losi, a csarnótai és a garéi templomokra. A felújítás költségeinek 70 százalékát az OMF, a többit a megye és az egyház fedezi. Ez a program várhatóan 1982-re fejeződik be. B. A. A Dischka Győző utca 8. számú épületet a PIK újittatja fel
