Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-10 / 126. szám

2 Dunántúlt napló 1979. május 10., csütörtök Vöröskeresztes kitüntetések A vöröskeresztes világnap alkalmából a Vöröskereszt Ba­ranya megyei vezetősége ün­nepséget rendezett tegnap dél­után Pécsett, a Megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás tanácstermében. Az ünnepségen részt vett dr. Ka­posvári Júlia, a Magyar Vö­röskereszt országos vezetősé­gének főtitkár-helyettese is. ünnepi beszédet dr. Kóbor József megyei főorvos, a Vö­röskereszt Baranya megyei ve­zetőségének elnöke mondott, megemlékezve e világméretű mozgalom múltjáról, feladatai­ról és megyei eredményeiről, az 55 ezer főt számláló Ba­ranya megyei aktívahálózat munkájáról. Ezt követően kitüntetések át­adására került sor. A Magyar Vöröskereszt országos vezető­sége több éves munkájuk elis­meréseként a „Vöröskereszt munkáért" kitüntetés ezüst fo­kozatát adományozta Kincses Józsefné nagynyárádi bölcsőde- vezetőnek, Mustos Józsefné kétújfalui segédmunkásnak, Hoffmann Károlyné siklósi böl­csődevezetőnek, Erdélyi Imre komlói tanárnak, Würth Fe- rencné pécsi személyzeti elő­adónak, Szakonyi Lajosné pé­csi ügyintézőnek és Varga Be­főné pécsi gépi díszítőnek. A kitüntetés bronz fokozatát ti­zenhármán kapták meg. A ki­tüntetéseket dr. Kóbor József adta át. :|$t§ÍÍÍÍÍ£Í|p|p:Í^ A komlói és a mohácsi megyei Dr. Nagy József átnyújtja az oklevelet Cséplő Györgynek, a termelőszövetkezet elnökének Fotó: Erb János tanácstagok tapasztalatcseréje Hogyan képviselhetik a váro­sokban tevékenykedő megyei tanácstagi csoportok a terüle­tükhöz tartozó lakosság érde­keit, véleményét, a megyei ta­nács ülésein? Hogyan éljenek a csoportok a demokratikus fó­rumok adta lehetőségekkel? Kényszerű kötelességből szólalja­nak fel a tanácstagok egy-egy ülésen vagy akkor, ha valódi véleményeket, érdekeket képvi­selnek? Mennyiben segítik mun­kájukat a helyi vezetők? Meg- valósul-e az információ és vé­leménycsere a választók és a választott tanácstagok között? — egyebek mellett ezek a kér­dések vetődtek fel a komlói és mohácsi megyei tanácstagi csoportok közös tanácskozásán tegnap, a komlói Városi Tanács vb-termében. A két város megyénkben kez­deményező szerepet vállalt a megyei tanácstagok tapaszta­latcseréjének megszervezésében, (Meg kell említenünk, hogy Pécs és Szeged tanácstagi csoportjai néhány éve már rendeztek kö­zös ülést, melyen bepillanthat­tak egymás munkájába, megvi­tatták problémáikat, feladatai­kat.) Dr. Dányi Pál, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a komlói tanácstagi csoport tagja a jö­vőben megoldandó feladatként jelölte meg, hogy a megye ta­nácstagjai ismerjék meg job­ban megyénket. A közös tapasztalatcserén részt vett Morber János, a kom­lói Városi Tanács elnöke. Jaz- binsek Vilmos országgyűlési kép­viselő, Borsos János, az MSZMP Mohácsi Bizottságának első tit­kára, Fischer János, a mohá­csi Városi Tanács elnöke és Ha­lasi Lajosné országgyűlési kép­viselő. G. M. Kiváló termelő- szövetkezet a bólyi Kossuth Tsz Gyorsan es hatékonyan Megalakult a Pannónia Mezőgazdasági Társaság A tudomány eredményei a gyakorlatban Kiváló diákok Az országos középiskolai tanulmá­nyi versenyeken az 1—10. helyezést elérők érettségi vizsgamentességet élveznek az adott tantárgyból és je­les minősítést kapnak. Az ez évi versenyeken megyénk kö­zépiskoláiból a következők értek el jó eredményt: A fizika szakosított tantervű osztá­lyok versenyében 8. helyezett lett Mihály Sándor, Nagy Lajos Gimná­zium, tanára: Jeviczky József. A kémia szakosított tantervű osztá­lyok versenyében II. díjat kapott Szomor Zoltán, Nagy Lajos Gimná­zium, tanára: Kromek Sándor. A biológia: általános tantervű osz­tályok versenyén 5. helyezett lett Mor- vay Géza, Siklós, Táncsics Mihály Gimnázium, tanára*. Kondor Ferenc. A biológia szakosított tantervű osz­tályok versenyén III. díjat kapott Pin­tér Erika, 6. helyezett lett Kosa Leöwey Klára Gimnázium, mindkettő­jük tanára: ónodi Ildikó. Az orosz nyelv, általános tantervű osztályok versenyének 7. helyezett Gerner Éva, Leöwey Klára Gimná­zium, tanára: Kovács Lászlóné. Az angol nyelv szakosított tantervű osztályok versenyén III. díjat kapott Uz Éva Csilla, Nagy Lajos Gimná­zium, tanára: dr. Trócsányi Miklós- né. Kilenc baranyai tsz, két áfész és 130 kistermelő, össze­sen 224 borral nevezett be a május 1. előtt Villányban meg­tartott kétnapos megyei szö­vetkezeti borversenyre. Az or­szágos zsűri, melynek elnöke Molnár Olivér, a MÉM élel­miszeripari főosztályvezető-he­lyettese volt, négy szekcióban végezte az üzemi, kistermelői borok bírálatát a francia bí­rálati szisztéma szerint, ahol a hibapontok 100-tól nulláig adhatók. A verseny magas színvona­lát jellemzi, hogy igen sok volt a csaknem hibátlan, 10—5 pontra értékeit bor. Sőt, ami a borversenyek gyakorlatában szenzációnak számit, a Sze­derkényi Karasica Gyöngye Tsz egyik muskotálybora, az 1978- as évjáratú Muscat Ottonel 2 hibaponttal lett abszolút első. Az elmúlt év időjárása nem kedvezett a bor minőségének, az Alföldön sok szőlő elfa­íme, a bólyi Kossuth Tsz múlt évi gazdálkodási eredményeit fémjelző számok: búzából hek­táronként 56,5 mázsa volt a ho­zam, kukoricából 80, borszőlő­ből 193 mázsa. Tehenenként át­lagban 3925 litert fejtek. A ho­zamok jelentősen túlszárnyalták az egyébként magas megyei át­lagokat, még jobban az orszá­gos átlagokat. Mindemellett a szövetkezet értékesített termé­keinek minősége is igen ma­gas volt, a hízómarhák mind a külpiacon keltek el, valameny- nyi „A” minősítést kapott. Ki­válóan dolgoztak tehát a bólyi szövetkezet okos és szorgalmas gazdái, lendítette a munkát a 14 szocialista brigád munkaver­senye, gyümölcsözött a környe­ző nagyüzemi gazdaságokkal, benne a kombináttal és a fel­vásárló szervezetekkel kiépített kapcsolat. A szövetkezet múlt évi gaz­dálkodását méltató beszédében többek között ezekről szólt dr. Nagy József, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, aki Cséplő Györgynek, a szövetkezet elnökének átadta a Kiváló termelőszövetkezet kitün­tetést tanúsító oklevelet. A Vö­rös Csillag filmszínházban teg­nap délután megtartott ünnepi küldöttgyűlésen a Himnusz hangjai, az úttörőcsapat mű­sora után Schmit János, a szö­gyott, az idén ezért nem is rendeznek országos borver­senyt. A villányi borverseny csak a fehér boroknál tükrözte a közepes évjáratot, de a zsű­ri a fehér boroknál is kiemel­te, hogy jól kezeltek, tiszta ízűek és jó élvezeti értékűek. A vörös borok viszont messze az évjárat feletti minőséggel vív­ták ki az országos elismerést. A zsűri különösen szép színű­ket, illatukat, zamatukat érté­kelte magasra. Az általános vélemény szerint az előző ver­senyekhez képest a szövetke­zeteknél és a kistermelőknél tovább javult o borkezelés színvonala, sokat fejlődött a borkultúra, javult a választék, az édes és száraz borok ará­nya. Tegnap délután a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát villányi pincészeté­ben került sor a borverseny ünnepélyes díjkiosztására és az aranyérmes borok bemutatójá­vetkezet párttitkára üdvözölte a megjelenteket, köztük az elnök­ségben helyet foglaló dr. Nagy Józsefet, Novics Jánost, a kör­zet országgyűlési képviselőjét, Devecseri Józsefet, az MSZMP Mohács járási Bizottsága első titkárát, dr. Álló Miklóst, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tőjét és Németh Elemért, a mo­hácsi járási Tanácsi Hivatal ve­zetőjét. Dr. Nagy József mon­dott beszédet, majd átadta a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a TOT ál­tal adományozott Kiváló terme­lőszövetkezet kitüntetést, s gra­tulációját hozzá a megyei ve­zetés nevében. A méltató szavakat és a ki­tüntetést Cséplő György elnök köszönte meg, biztosítva a je­lenlévőket, az idei feladatok maradéktaTan teljesítésével mél­tóak kívánnak maradni a kitün­tető címhez. Kitüntetések kö­vetkeztek: dr. Nagy József Rip- szán Istvánnak, a TOT kitünte­tését, Sziller Györgynek, Szabó Ferencnek, ifj. Lassányi László­nak a MÉM Kiváló munkáért ki­tüntetést adta ót. Jutalmat kap­tak a szövetkezet vezetői. Csép­lő György elismerő oklevelet és pénzjutdlmat nyújtott át öt szo­cialista brigádnak, tizenegy tag részesült üzemi kitüntetésben. (— mz —) ra. A zsűri a benevezett 224 borból 40-et jutalmazott arany-, 58-at ezüst- és 49-et bronz­éremmel. A díjakat Popp Zol­tán, a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöke és Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke adta át. A legtöbb érmet 4 ara­nyat, 4 ezüstöt és 1 bronzot, a Villányi Üj Alkotmány Tsz nyerte el vörös boraival. A fe­hér borok versenyében a Bólyi Kossuth Tsz 3 arany, 1 ezüst. 2 bronz, a szederkényi tsz 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz, a bel- várdgyulai tsz 3 arany, 1 ezüst, a Szigetvári Zrínyi Tsz 2 arany, 2 ezüst és 1 bronzérmet szer­zett. Az egyéni termelők közül a legtöbb érmet — 1 arany, 2 ezüst, 1 bronz — Antal János pécsszabolcsi termelő vehette át. Dr. Gyöngyösi János ugyan­csak pécsszabolcsi termelő 1 arany-, 1 bronzérmet kapott. Aranyérmet kaptak vörös bo­raikra Bock Antal, dr. Létai János és Schnell Vilmos villá­nyi kistermelők. Van egy álláspont, amely sze­rint 1983—85 körül következik be a világon minden idők leg­nagyobb tudományos-technikai forradalma, és ez beláthatatlan változások elé állítja a mező- gazdasági termelést is. Eredményeinek befogadására már minden országban jelentős erőfeszítéseket tesznek. Ezt a célt szolgálja a Pannónia Mező­gazdasági Társaság is, amely­nek megalapítása mellett egy­hangúlag foglalt állást tegnap a Baranya megyei Tsz Szövet­ség elnöksége. Ma a termelésre ható vala- fnennyi tényező közül leghaté­konyabb a szellemi. Előrelépé­sünk záloga a következő évtize­dekben az, mennyire lesznek ér­dekelve a gazdaságok a terme­lésben és hogyan tudjuk a tu­domány és a gyakorlat egysé­gét biztosítani. Egy felmérést készített o Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Háromszáz szakem­bertől érdeklődtek tíz alapvető kutatási eredménnyel kapcso­latban. A végkövetkeztetés: 15— 18 év kellene, hogy ezek az eredmények a gyakorlatban je­lentkezzenek. Elviselhetetlenül lassú tehát a tudományos ered­mények átültetése. Elviselhetet­len, mert Baranyában is a faj­lagos termelési értékek között többszörös különbségek vannak és országosan a 6000 hektáros gazdaságok kategóriájában van, amelyik 90, s van, amelyik 1200 milliós termelési értéket állít elő. A tudományos élet szakoso­dása következtében az eredmé­nyek terjesztése és adaptálása elkülönült az alapkutatástól, és speciális szervezetek végzik. Ebben mi lépéshátrányban va­gyunk. Amerikában, ha a kuta­tásra fordított összeget egynek vesszük, akkor 100 az eredmé­nyek alkalmazására költött pénz. Minálunk a fordítottja sem egészen igaz. Ezek a megfontolások hívták létre a baksai tsz kezdeménye­zésére és gesztorságában a Pannónia Mezőgazdasági Tár­saságot — sorrendben a ne­gyedik tudományos társulás az országban -, amely a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Fej­lesztési Intézetére alapozva a MÉM több főosztályával, vala­mint az Agroinformmal együtt­működve most korszerűsíti és a baranyai igényeknek megfele­lően bővíti adatbankját. Az adatbank az egyetem szá­mítógépére és szellemi bázisá­ra építve összegyűjti, katalogi­zálja a belföldi és külföldi ku­tatóintézetek, az egyetemek és termelési rendszerek ismereteit, a szabadalmakat és újításokat, és rendszerezve, a gyakorlat nyelvére lefordítva, azonnal a taggazdaságok rendelkezésére bocsátja. A gazdaság megad­ja, mely téma érdekli, és az adatbank két-három havonként közli, ami ezen a területen bár­hol a világon történik. A tech­nológiai-technikai információk mellett ökonómiai — üzemgaz­dasági és üzemszervezési — eredményekkel is szolgál. Az információkat szakmai na­pokon, tanulmányutakon, idő­szakos közleményekben és rend­szeresen megjelenő írásos ki­advány formájában bocsátja partnerei rendelkezésére. A Pannónia Társaság másik tevékenységi köre a szolgálta­tás. Nem sok, de a most súly­pontos területeken kínál korsze­rű megoldásokat. Az adottságok és lehetőségek alapján számítógépével opti- malizóciós fejlesztési programo­kat és terveket készít a terme­lési struktúra racionalizálására, ágazat-társításokra. Meghatá­rozzák a fejlesztési célt, irányt, az eszközigényt és a gazdasá­gos termelés feltételeit. Tárolási és anyagmozgatás! rendszerekkel szolgál. Részt vesz a technológiák, az üzem­Imants Auzins lett író a Pen Club vendégeként érkezett hazánkba. Pécsett felkereste a Jelenkor szerkesztőségét és a szakmai beszélgetés, tapaszta­latcsere után interjút adott. — Pécsre még otthon Ri­gában fölhívták a figyelmemet — mondotta. — A barátok, kollegák szóltak, hogy ne hagyjam ki ezt a várost. Imants Auzins a Daugava című folyóirat főszerkesztő-he­lyettese is. A folyóirat Rigában jelenik meg 18 ezer példány­ban — de a példányszám állandó emelkedésben van! — és orosz nyelven ad váloga­tást a lett irodalomból. Az egész Szovjetunióban terjesz­tik, s a Kaukázustól Szibériáig elviszi a lett irodalom hírét, eredményeit. — Mi a jellemző a mai lett költészetre? — Egyrészt valószínűleg a többi költészetekre is jellemző vonás, hogy a líra szeretné megtalálni az ideális kapcso­latot a közönséggel. Bár ná­lunk nem ritka a 30 ezer pél­dányos verseskötet, holott a és munkaszervezési eljárások ki­dolgozásában, javaslatokat tesz anyagmozgatási lánc kialakítá­sára, megtervezi a hiányzó gé­peket. Az idén öt kedvezőtlen adott­ságú tsz számára készít fejlesz­tési tervalternatívákat és két modellgazdaságnak korszerű anyagmozgatási és tárolási rendszert. Bevezeti az abrak nélküli in­tenzív szarvasmarha-tartás új rendszerét. Szolgáltatásai közt szerepel a takarmányfelhaszná­lás számítógépes optimalizálá­sa, vagyis a tenyésztési elvárá­sok érdekében a rendelkezésre álló takarmányféleségekkel olyan receptúrákat állítanak elő, amelyek alkalmazása opti­mális tenyésztési és takarmá­nyozási eredményeket biztosít a legkevesebb költségráfordítás­sal. A Pannónia Mezőgazdasági Társaság központja Boksán lesz. Létrejöttével egy olyan szellemi központot kívánnak megalapozni a megyében, amely a tudomány eredményei­nek gyors és hatékony átülteté­sével elősegíti a mezőgazda­ság fejlődését — gazdaságosan, az eszközök jó kihasználásával. lett nép másfél milliós. A má­sik fő vonás, hogy a költészet keresi a népköltészet felé ve­zető utat. A let; népköltészet nagyon gazdag, másfél millió népdalunk van, tehát úgy is mondhatjuk, minden lettre egy népdal jut. Milyen a rigai irodalmi élet? — Kétszáztíz tagja von az írószövetségnek. Három könyv­kiadó működik a 800 ezer la­kosú Rigában, nagyjából a kö­vetkező profillal: egy tudomá­nyos, egy ismeretterjesztő és egy szépirodalmi. A kiadott könyvek nagy példányszámát már említettem. Az utóbbi idő­ben egyre több műfordítás is jelenik meg, mind nagyobb kitekintést biztosítva a világ­iroda lomba. Milyen magyar irók könyvei jelentek meg lett nyelven? — Petőfit Laimonis Kamara kitűnő költő és finnugrista for­dította, József Attilát Ojars Vacietis, e két könyv 1972-ben jelent meg. 1976-ban követte ezt Radnóti Miklós verseskö­tete, amelynek fordítója Maris Caklais. A francia nyelv szakosított tantervű osztályok versenyén 6. helyezett lett Baumann Anna, Leöwey Klára Gim­názium, tanára: Halász Kálmánná. Megyei borverseny Villányban Jól vizsgáztak a szövetkezeti« termelői borok Yerseskötetek 30 ezer példányban Lett író Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom