Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-08 / 124. szám

6 Dunántúli napló 1979. május 8., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Házastársak lakáshasználata o A kárpótlás pénzbeli kárta­lanítás, és annak a házastárs­nak (volt házastársnak) ítél­hető meg, akit a bíróság a volt közös lakás elhagyására kötelezett, illetve akinek a la­káshasználat megosztása követ­keztében kisebb értékű lakrész jutott. A kárpótlás megítélése nem kötelező. A célja az, hogy anyagi támogatóst nyújtson an­nak a házastársnak, (volt há­zastársnak), aki az elköltözés folytán nehezebb anyagi körül­mények közé került, illetve ki­sebb értékű lakrészhez jut a használat megosztásakor. A kárpótlás összegének a megállapításakor figyelembe veszik a (volt) házastársak ál­tal a volt közös lakás megszer­zésére fordított összegeket, vagy a lakás megállapítható használatbavételi díjának ösz- szegét, azokat a beruházási, ráfordítási kiadásokat, ame­lyek növelték a lakás értékét, de nem térültek vissza. Figye­lembe veszik ezenkívül a csa­ládvédelmi szempontokat és mindkét (volt) házastárs egyéb körülményeit. Nem jár kárpótlás az olyan (volt) házastárs részére, aki a lakást visszatérés szándéka nélkül véglegesen elhagyta, és okinek az okból szüntette meg a bíróság a bérlőtársi jogviszo­nyát. Hogyan rendezi a bíróság az olyan lakás használatát, amely a (volt) házastársak kö­zös vagy egyikük kizárólagos tulajdona? A házastársak között vagy az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában levő lakás hasz­nálatának rendezésében alapul kell venni a tulajdoni helyze­tet. Emellett azonban minden esetben figyelembe kell venni a családvédelmi érdekeket is. Hogyan rendezhető a lakás- használat közös tulajdon ese­tén? A volt közös lakás haszná­latának a rendezésekor a Pol­gári Törvénykönyvnek a közös tulajdonra vonatkozó rendelke­zéseiből kell kiindulni. Eszerint a (volt) házastársak tulajdoni hányaduk arányában használ­hatják a volt közös lakást. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy valamelyik (volt) házastárs megkapja a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű lakrésznek, esetleg az egész lakásnak a használatát. A lakásnak a tulajdoni hánya­dot meghaladó vagy kizáróla­gos használatát indokolttá te­heti valamelyik (volt) házas­társ törvényes érdeke. Ilyen tör­vényes érdek lehet különösen a Családjogi Törvényben ki­mondott családvédelmi érdek. Szem előtt tartva a család- védelmi érdekeket, — köztük főként a kiskorú gyermekek nevelésének, elhelyezésének megnyugtató megoldását —, dönthet a bíróság úgy is, hogy a gyermeket gondozó (volt) házastársat feljogosítja a tu­lajdoni hányadát meghaladó terjedelmű lakrész használatá­ra is. Ezeknek a körülmények­nek a mérlegelése alapján fel­jogosítható az egyik házastárs (volt házastárs) a lakás kizá­rólagos használatára is, ha a lakás terjedelme, beosztása stb. ezt indokolja vagy a (volt) házastársak között elmérgese­dett a viszony. A lakásnak a tulajdoni há­nyadát meghaladó vagy kizá­rólagos használatára feljogosí­tott (volt) házastárs a többlet- használatért ellenszolgáltatást, c közös tulajdon használatára vonatkozó szabályok szerinti térítést köteles fizetni a másik tulajdonostársnak. Hogyan rendezhető az egyik (volt) házastárs kizárólagos tu­lajdonában levő lakás haszná­lata? Az egyik házastárs kizáróla­gos tulajdonában — különva­gyonában — levő lakásban a másik házastárs nem tulajdo­nosként vagy bérlőként, ha­nem a családi kapcsolat jogcí­mén lakik. Ez a lakáshaszná­lati jogcím egymagában nem szűnik meg az életközösség megszakadásával, sőt még a házasság felbontásával sem. Az ilyen családi kapcsolaton alapuló lakáshasználat meg­szűnéséhez — ha a felek nem tudnak megegyezni — szüksé­ges a bíróság döntése is. A (volt) házastársak lakás- használatának a rendezésében akkor is figyelembe kell ven­ni a fentebb már említett csa­ládvédelmi szempontokat, ha a lakás valamelyiküknek kizáróla­gos tulajdona. Bár az általános szabály az, hogy az ilyen lakás kizárólagos használata a tulaj­donos házastársat, volt házas- társat illeti meg, azonban a családvédelmi szempontok ez esetben is indokolttá tehetik a lakás használatának a megosz­tását, sőt a nem tulajdonos (volt) házastárs feljogosítását a lakás kizárólagos használatá­ra is. Ilyen — kivételes — eset­ben tehát a bíróság a tulajdo­nos (volt) házastársat kötelezi a lakás elhagyására. A fen­tebb ismertetett — elsősorban gyermekvédelmi _ érdekeket a döntésnél nem lehet kizáró­lagos szempontoknak tekinteni. Előfordulhat ugyanis, hogy gyermek nem is származott a házasságból, vagy felnőtt ko­ra miatt már elkerült a lakás­ból, mégis méltánytalan lenne a nem tulajdonos volt házas­társ számára, ha a lakást el kellene hagynia. Különösen áll ez a helyzet akkor, ha az élet- közösség megszakadására, a házasság felbontására ez a volt házastárs nem szolgáltatott okot, és a házasság hosszú ideje állott fenn. Hogyan alakul a felek jog­viszonya, ha a lakás az egyik fél kizárólagos tulajdona? A tulajdonos házastárs és a lakásban egyedül bennmaradó nem tulajdonos házastárs jogi helyzetéről jogszabály nem rendelkezik. A bírói gyakorlat a felek jogait és kötelességeit a lakásbérletre vonatkozó jog­szabályok alapján rendezi. (Ilyenek: használati díj fizeté­se, a helyiségek használata, a kárpótlásra vonatkozó rendel­kezés.) Azonban szigorúan a lakás­bérlethez kapcsolódó speciális szabályokat ezekre a jogviszo­nyokra nem lehet korlátlanul alkalmazni. A bennmaradó nem tulajdonos házastárs a lakást nem cserélheti el, nem mondhat le róla, halála esetén nem folytathatja a jogviszonyt hozzátartozója. A lakás kizárólagos tulajdo­nosának megvan az a lehető­sége — akár a lakáshasználat bírósági rendezése előtt, akár utána —, hogy a nem tulajdo­nos volt házastársnak megfelelő más lakást bocsásson a rendel­kezésére. Van-e lehetőség a lakás- használat ismételt rendezésére? Ha a bíróság a lakáshasz­nálatot egy alkalommal már rendezte, általában nincs le­hetőség rá, hogy újabb rende­zés következzék be. A volt házastársak közös megegyezéssel ettől a rende­zéstől természetesen bármikor eltérhetnek. Mégis vannak olyan esetek, amikor a lakáshasználat bíró­sági rendezése után — a fe­lek közös megegyezése nélkül is — újabb bírósági rendezés következhet be. Előfordulhat, hogy a lakáshasználat rende­zése után egyik vagy mindkét volt házastárs körülményeiben, valamint a lakáshasználat ko­rábbi rendezésének alapjául szolgáló körülményekben olyan lényeges változások következ­nek be (pl. betegség, gyer­mek távozása a lakásból stb.), amelyek közt a korábbi helyzet fenntartása sértené valamelyik fél lényeges jogos érdekeit, méltánytalanságot eredmé­nyezne. Ilyenkor kérni lehet a lakáshasználat újabb rendezé­sét. Dr. Szlovák Tibor Pécs m. város Tanácsa V. B. hivatalának lakás- és helyi­séggazdálkodási osztálya vezetője nzuTflKon v> IP Forgalmirend­változás Ettől a héttől kezdve több forgalmi változás lesz Pécsett. A Lugos utca kétirányú lesz, de a Szigeti útra csak jobbra, kis íves kanyarodással lehet innen rátérni. A Dischka Győ­ző utcát nyugatról keletre egy- irányúsítják, a Jókai utcának a Dischka Győző utca és a Citrom utca közötti szakasza pedig észak—déli irányban lesz egyirányú. Ennek megfe­lelően a Citrom utca-Jókai ut­ca sarkán „kötelező haladási irány balra” jélzőtáblát he­lyeznek ki, s a főposta épü­lete előtt parkolóhelyeket fes­tenek fel. Az új forgalmi rend a jelző­táblák kihelyezésével lép élet­be. Közlekedés- biztonsági hetek Április 30-tól május 31-ig rendezik meg az országos köz­lekedésbiztonsági heteket, amelynek keretében Baranyá­ban egyebek között a gyer­mekeknek közlekedési akadály- versenyeket, KRESZ-jethá bo­rúkat, ügyességi és szabá­lyossági vetélkedőket tartanak, felkészítik a járművezetőket a nyári csúcsforgalomban rejlő baleseti veszélyforrások felis­merésére, díjmentes fényszóró­beállítási akciót szerveznek, forgalomtechnikai felmérést végeznek, közlekedési célkira- katversenyí hirdetnek, közle­kedési témájú filmeket vetíte­nek a megye összes filmszín­házában. 276 millió személyautó a világ útjain 1978-ban a világ autógyárai 31 millió 589 ezer személy- és kombi kocsit készítettek. Az Automobil Revue közlése sze­rint tavaly 276 millió 112 ezer személyautó közlekedett a vi­lág útjain, s ebből 105 millió 800 ezer Európára jutott. A legtöbb kocsit, 9 millió 415 ezret az Egyesült Álla­mokban gyártották, majd Ja­pán következik 5 millió 747 ezerrel. Még hat oszóg jelen­tett 1 millió feletti termelést: az NSZK (3 millió 822 ezer­rel), Franciaország (3 millió 13 ezerrel), Olaszország (1 millió 579 ezerrel), Anglia (1 millió 136 ezerrel), a Szov­jetunió (1 millió 320 ezerrel) és Kanada (1 millió 124 ezer­rel). A szocialista országok együttesen több mint kétmil­lió, pontosabban 2 millió 254 ezer kocsival szerepeltek a sta­tisztikában. A legkevesebb kocsi, szám szerint 77 Svájcban készült, ami három műhely — Monte­verdi, Sbarro és Pilcar — kö­zött oszlik meg. VIZSGÁZIK A NIVA 1600-AS. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei vizsgálják az új szovjet terepjáró személygép­kocsit, a NIVA 1600-ast. A négy kerék meghajtású, nagy erejű jár­mű meredek emelkedőkre is felkapaszkodik. A képen: A NIVA 1600-as gépkocsi. A gyalogosok védelmében A leggyengébb közlekedési résztvevő a gyalogos. De ezt ki kell egészíteni azzal, hogy a legképzetlenebb is. Nem ér­tek egyet olyan általánosítás­sal, hogy a járműből kiszálló vezető is „gyalogossá válik" gépkocsi nélkül. Valóban gya­logos, de minőségi különbség­gel. A volán mögül kiszálló ember ismeri a közlekedési szabályokat, tudja gyakorlatból mi a féktávolság, saját tapasz­talatából ismeri a sötétben, ködben közlekedő gyalogos környezetbe olvadó, kontúr nélküli alakját, tehát eleve kerüli ezeket a veszélyhelyze­teket, amikor gépjármű nélkül közlekedik. A gyalogos biztonságosabb közlekedési feltételeinek meg­valósítása a pedagógia, a vá­ros és közlekedéstervezők, az ellenőrzés és a forgalomsza­bályozók feladata. Természe­tesen a felsoroltakon kívül mégis a legfontosabb a góp- jármű kormánya mögött ülő ember és a gyalogosan közle­kedő ember egymással szem­beni magatartása. A gyermekek a legvédtele­nebbek. A veszélyhelyzet fel­ismerésének hiánya, játékra való koncentrálás teszi alkal­matlanná, hogy felnőtt gyalo­gossal egy kategóriába sorol­juk őket. Ugyanebbe a koc­kázati csoportba tartoznak az idős forgalmi résztvevők. A felnőtt gyalogoscsoport is két részre bontható. Kép­zetlenek, ismereteiket hallo­másból, vagy a többi közleke­dő viselkedésének utánzásából szerezték. A képzettebbek gya­korló járművezetők más úton sajátították el a közlekedési ismereteket. A gyalogoscsoportok isme­retében megvonhatjuk a ha­tárt a különböző szakterületek tennivalói között. A legna­gyobb és mondhatjuk a leg­nehezebb feladat a közleke­déspedagógiára hárul. Nehéz a feladat, mert különböző alap- és előképzettségű gya­logoscsoportokkal kell foglal­kozni. A gyermekeket és idő­sebbeket kockázatvállalási szintjüknek megfelelően kell oktatni. A fiataloknál és fel­nőtteknél is a kornak megfe­lelő tudást és képességet fi­gyelembe véve kell a képzést megadni, majd azt gyakorol­tatni. Felmerül a kérdés, vajon a közlekedéspedagógia kinek a feladatát képezi? Egyszerű volna és az érdekeltek szem­pontjából szimpatikusáéban hangzana, ha azt írnám, hogy a társadalom feladata. Nem jó így, mert ez is csk általá­nosítás lenne. A közlekedés­pedagógiai feladatok ellátása minden óvoda, iskola és e té­mával foglalkozó társadalmi szervek együttes feladata. írni- ] olvasni megtanítjuk a gyerme­keket, fiatalokat és még a fel­nőtteket, de élni, megfelelően közlekedni — azt már nem. A mai kor emberének általá­nos műveltségéhez hozzá kell. hogy tartozzon a közlekedési ismeret. Nem elég egy-két órában havonta a KRESZ-oktatás, nem elég egy-két óvodában KRESZ- park létesítése. Az óvodai KRESZ-parkok látogatására kell kötelezni a környékbeli óvodákat. Ki kell képezni az arra alkalmas óvónőket, pe­dagógusokat a közlekedéspe­dagógiára. Az erre hivatott társadalmi szerveknek kézbe kell venni a felnőttek és idő­sebbek, szívós munkával tör­ténő közlekedési nevelését. Az autósiskoláknak sokkal szigo­rúbban és alaposabban kell nemcsak megtanítani, hanem a közlekedésre nevelni a, jö­vendő járművezetőket. A már jogosítvánnyal rendelkezőket három—ötévenként tovább­képzésre kell beiskolázni. Ezekkel a módszerekkel lehet csökkenteni a gépjárműveze­tők és gyalogosan közlekedők közötti antagonisztikus ellen­téteket, illetve azok szubjektív okait. Kardos Imre A leendő motorosok népes tá­borával Baranyában az MHSZ Gépjárművezető-képző Iskolája foglalkozik. A motoros tanfolya­mokon a személygépkocsi kate­góriával megegyező elméleti képzést 10 órás felkészítés követi a rutinpályán, ahol oktató irá­nyításával a jelölteknek megfe­lelő jártasságot kell elérniük a kétkerekűek kezelésében. Az ez­után következő vizsga sikere esetén meghatározott ideig ön­állóan vehetnek részt a forga­lomban a jövő motorosai. Javában folynak a munkálatok Pécsett az egyik legkritikusabb útkereszteződésben, a 6-os út és az abaligeti út elágazásánál. A csomópont kialakítása a 6/A és a jelenlegi 6-os út összekapcsolá­sának egyik szakasza. A Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint a harmadik negyedévben már a biztonságosan kiépített kereszte­ződésben közlekedhetnek a jár­művek. A jelzőlámpával biztosí­tott csomópont végleges átadá­sára ez év végén kerül sor. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon május 8-tól május 15-ig az alábbi útszakaszokon végeznek faritkítási és építési mut>- kákat. A 6-os számú budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton a Tolna megyei határ és Pécs között foly­tatódnak a fakivágási munkálatok. A faritkítást szakaszosan végzik, ezért a munkaterület naponta válto­zik, így a járművezetők az útszűkü­let és sebességkorlátozó táblákkal más-más helyen találkoznak. Mecsek- nádasd és a völgyhidak közti szako- szon a vasbeton korlátokat korsze­rűbb acélszalag korlátra cserélik ki, ugyanitt aszfaltszőnyeg-hengerlést is végeznek. A 66. sz. pécs—kaposvári főközle­kedési úton Komló—Mánfa és Ma­gyarszék között a csomópontok asz- falthengerlési munkái folynak, egy­ben az autóbusz-megállóhelyek öb- lösitését is elvégzik. A jelzett útsza­kaszon útszűkülettel és sebességkor­látozással kell számolni. Ugyanezen a főközlekedési úton Magyarszék belterületén, a ligeti elágazásnál folytatódik az acélszalag terelőkorlát építése. A 67. sz. szigetvár—kaposvár— balatonlellei főközlekedési úton Bol­dogasszonyfa térségében hengerük az aszfaltszőnyeget, emiatt forgalom- korlátozás lesz. Az 57. sz. mohács—pécsi főközle­kedési úton a szajki téglagyárnál lévő híd korszerűsítését megelőzően terelőutat építenek. Az 58. sz. pécs—harkány—dráva- szabolcsi főközlekedési út harkányi csomópontjában üzembe helyeztek a forgalomirányító berendezést. A hird—mázaszászvári összekötő út hosszúhetényi szakaszán hídkor- szerűsítést végeznek, s a forgalmat terelőúton, sebességkorlátozással ve­zetik le. A bonyhád—dombóvári összekötő úton, Mágocs térségében befejeződött az aszfaltburkolat hen­gerlése, a héten ott padkarendezé­sen dolgoznak. A szűr—szebényi ösz- szekötő úton és a szágyi bekötő úton útburkolat-szélesítésen munkál­kodnak, emiatt itt a forgalom las­sulása várható A pécs—abaligeti összekötő út Pécs és Remeterét kö­zötti szakaszán építik és festik az acélszalag korlátot, ami útszükülöttel és forgalomkorlátozással jár. Mivel a megye főúthálózatán a hosszirányú útburkolati festést újít­ják fel, a KPM Közúti Igazgatóság kéri a járművezetőket, hogy a friss festést jelölő terelőkúpok közé ne hajtsanak, hanem a fedező és nyitó gépkocsikon kihelyezett KRESZ-jelzé- sek utasításai szerint közlekedjenek. a m ovács úr autozi 1 M Az új autó sem fenékig tej­föl. E korántsem eredeti fölfedezésre Kovács úr ak­kor tett szert, amikor elér­kezett az első garanciális átvizsgálás ideje. Ismerősei ismét elhal­mozták jótanácsokkal. Kol­legája például azt ajánlot­ta, hogy tépesse le a csekket, de keressen egy megbízható maszek szere­lőt. Kovács úr azonban nem lelkesedett az ötletért. Részben azért, mert úgy vélte, hogy a kocsi vétel­árával az átvizsgálások költségeit is kifizette, miért fizessen ezért külön is? Kü­lönben is: kollegája örök haragot tartott az autójaví­tókkal, mert új akkumulá­torát véletlenül egy kiérde­mesülttel cserélték fel egy javítás alkalmával . . . Azt a gondolatot is elvetette, hogy a közeli N városban lévő javítóba mászkáljon, bár azok állítólag kitűnően dolgoznak. — öregem — mondta egyik mindig ügyeskedő szomszéd­ja — hol itt a probléma? Amióta a föníciaiak fölta­lálták a pénzt, nem gond a hála, meg a munkakedv fokozása. Adsz a szerelő­nek egy kis célprémiumot, aztán minden oké .. . Csak arra vigyázz, hogy ne adj sokat, mert akkor palinak néznek. De ne adj keveset sem, mert akkor... szóval érted — tette hozzá. Kovács úr gondterhelten hajtott be a megbeszélt időpontban a szerviz kapu­jában. Abban sem volt biz­tos, hogy a sok és kevés tekintetében azonos nézete­ket vall-e majd a szerelő­vel? Az előkészített bankjegyeket mindenesetre szégyenkezve csúsztatta a meglehetősen mogorva fia­talember zsebébe. A szere­lő kevésbé volt szégyenlős és közölte, hogy kilincs az nincs a raktáron. Azt meg kell rendelni — hacsak nem tud szerezni egyet. .. A jelzett időben a kocsi már a parkolóban állt. Ko­vács úrban ez bizalmat éb­resztett. A próbamester egy tisztelet kűrt futott a kocsi­val, mialatt Kovács úr ugyancsak kapaszkodott, hogy az ülésen maradjon. — Még egy kicsit hideg a motor, de minden rend­ben — mondta a mester és útjára bocsájtotta a megszeppent Kovács urat. A kocsi azonban furcsán lomha volt és némi töp­rengés után Kovács úr visszatért a javítóba. Hosszadalmas vita után előkerült a művezető. Tú­ráztatta a motort és neki sem tetszett valami. — No édes fiam, kapd le a porlasztó fedelét és nézd meg a benzinszintet — mondta a szerelőnek. Az kénytelen-kelletlen nekilá­tott. Amint leszerelte a le­vegőszűrőt, előtűnt a rongydarab, amit a porlasz­tó torka félig beszippan­tott Néhány nap múltán meg­kérdezte valaki Kovács urat, hogy van megelégedve ko­csijával? — Mióta kiszedtük a foj­tást, kitűnően megy — vá­laszolta elégedetten Kovács úr. Búsbarna László

Next

/
Oldalképek
Tartalom