Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-31 / 147. szám

1979. május 31., csütörtök Dunántúli napló 3 Műemlék-helyreállítás segítség nélkül Évek óta tart a sellyei kastély felújítása Rosszul tervezték a fűtőberen­dezést A kivitelező nehézségei Wkm. imiS-töl a Clasp^ig a Bltllin Rentor­szemléletű építőipar Az osztrák Festő gépsora a Baranya megyei ÁÉV komplex bázisán Nagy teljesítményű berendezések az építők kiállításán Fotó: Erb János akik elhozták Budapestre a Clasp könnyűszerkezetes építé­si rendszert, a rendszerhez tar­tozó elemek néhány változatát, , a „fenfaplaszt" elnevezésű szakipari falat — amelyet an­gol licenc alapján gyártanak — s az olasz know-how alapján készített álmennyezeti rendsze­rüket. Építési rendszerrel jelent­keztek az építőipari szövetke­zetek is: a no-fines lakásépí­tési technológiát tettek a vásár­kirakatba, az angol licencet megvásároló és az eljárás hasznosítására alakult szövet­kezeti társulás. A no-fines tech­nológia főleg kisebb lakótele­pek, társasházak kivitelezésére alkalmas, s ami nem elhanya­golható: úgy hírlik, kevesebb élőmunka ráfordítást igényel, mint más módszerek. A nagydíjas termékek között tallózva szintén találhattunk olyat, ami az építőiparban is hasznosítható. Ott volt a buda­pesti Mechanikai Művek nagy­nyomású, levegő nélküli festék­szórója vagy éppen a szombat- helyi Fagazdasági Kombinát „betonyp” névre hallgató be­tonkötésű forgácslapja. Megkérdeztük a baranyai építőket is: mi tetszett, s vajon a kiállított termékekből — gé­pekből — jön-e valami új me­gyénkbe? Tetszettek a nyugat- magyarországiak mobil válasz­falai, padlói. Az élő munkával takarékoskodó zsaluzási rend­szerek, köztük is az osztrák ,,Noe-rendszer”. S ez utóbbi nem véletlen: e technológiával már találkozhatunk itt is: e rendszerrel épül a Konzum Áruház melletti SZÖVOSZ-szék- ház, a 2000 adagos konyha, de már alkalmazták az osztrák módszert a kertvárosi lakások fogadó szintjeinek alapozásá­nál. S végül tegyünk lokálpat­rióta módon említést az ugyan­csak osztrák Festő famegmun­káló gépsorról, amely rövidesen a Baranya megyei ÁÉV komp­lex bázisán üzemel. A gépsor lényege röviden: az egyik ol­dalon bemegy a deszka — a palló — a másikon pedig a kész nyílászárók jönnek ki. E módszerrel az üzem termelése a kétszeresére nő majd és mi­nőségileg is szebb munkát kapunk. A vásár építőipari-építő­anyagipari bemutatójáról a tel­jesség igényével lehetetlen ír­ni. Oly széles körű, számszerű­ségében is, minőségében is gazdag. De ha kiemelésre vál­lalkozunk, szóljunk még a Könnyűbeton és Szigetelő­anyagipari Vállalat gázbeton termékeiről, falazóblokkjairól, szigetelőiről. Az Országos Érc- és Ásványbányák az osztrák „Terranova” cég receptje alap­Az utolsó szakmai nap a BNV-n Lassan bezár a BNV, így az építőipar felvonulásáról már múlt időben beszélhetünk. Ed­dig is, az idei vásáron is ön­álló szakkiállításként jelentek meg a Dobi István úton, azaz hellyel-közzel azonos területen, egymás mellett állították ki a gépeket, technológiákat. Ez az azonos területen való bemuta­tás azonban — és ez így ter­mészetes — sohasem sikerül­het maradéktalanul, hiszen lassan-lassan áttekinthetetlen azon eszközök köre, melyekre ráfoghatjuk: ezt az építőipar is hasznosíthatja. Az idén közel 2000 négyzet- méter kiállítási terület jutott kifejezetten építőipari célokra. Szembetűnő volt, hogy az idén igen sok magyar vállalat mu­tatott be különféle építőipari anyagokat, elemeket, s jól ér­zékeltették a különféle építési módszerek — ha tetszik épí­tési rendszerek hazai térhódí­tását. Gyorsan sokat — és le­hetőleg minőséget is — jelszó­val kell élnünk, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy hazai épí­tőipari vállalataink, szövetke­zeteink keresik, s meg is talál­ják a legmegfelelőbb, a határ­időket szűkítő, kevesebb ma­nuális munkát igénylő és fel­tételezhetően financiális szem­pontokat is szemmel tartó épí­tési rendszereket. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat néhány szakemberével beszélgetve a vásárjárás idején egyértelműen megfogalmazódott: „Jó úton haladunk, ha rendszer-szemlé­letben gondolkozunk ma már az építőipar vonalán is. Jól választottak megyénkben is, amikor gazdaként vállalták az immáron közismert IMS-tech- nológiát.” Túltekintve a megyehatáro­kon, nézzünk a vásárkirakatok­ra. Emeljük ki talán elsőként a sorból a Fejér megyei ÁÉV-t, Uj tanácsi szabályzat Valaha szebb napokat látott, roskatag családi hálr Ablakai mögött porosodó csomagoló­papír, de még így is be lehet látni. S a látvány? A falak re­pedezettek, csupaszok, a bú­torok sehol, mindenütt por és por. Az épület kapuja zárva, a lakók is kiköltöztek már. A ház napjai meg vannak számlálva. Életveszélyessé nyilvánították, lebontásra vár. Horváth Gyula, Pécs me­gyei város Tanácsa V. B. Hi­vatala műszaki osztályának osz­tályvezető-helyettese : — Évről évre több a lakhatat­lanná, illetve életveszélyessé nyilvánított Takások száma. Je­lenleg is 55 olyan pécsi lakó­házat, lakást tartunk nyilván, amelyek mostani állapotukban már nem alkalmasak, hogy bennük emberek éljenek. Az ingatlanok jó részét felújítják, kis hányadukat — melyeken nem lehet tatarozással sem se­gíteni — hamarosan lebontják. Mert falaik repedezettek, tető­Szerdán az utolsó szakmai napot tartották a tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, délután és a vásár csütörtöki zárónapján egész nap a nagy- közönség látogathatja a kő­bányai vásárközpontot. Újabb üzletkötésről is hír érkezett: a Csepel Művek Szerszámgépgyára lengyel partnereivel megállapodott szerkezetük faanyaga elkor­hadt, a födémek leszakadással fenyegetnek. Pécs megyei város - Taná­csa V. B. május 11-i ülésén el­fogadta a lakások életveszé­lyessé és lakhatatlanná nyilvá­nításának rendjéről intézkedő szabályzatot, amely a tanácsi eljárás lépéseit, a lakáshasznó- ló éS a hivatal jogait-köteles- ségeit vázolja. Hosszú az út a lebontásig. Tanácsi bérlakás esetén az életveszélyességre vonatkozó bejelentéseket — amelyeket zömmel a lakók tesznek meg — az elsőfokú építésügyi hatóság, a tanács műszaki osztályának szakembere vizsgálja meg. Ha kell, részletes vizsgálatok nél­kül, a szemle alapján azonnal gondoskodik a lakás biztonsá­gos aládúcolásáról, a közvet­len élet- és balesetveszély el­hárításáról, a bennlakók ideig­lenes elhelyezéséről. Utána a PIK-kel szakértői véleményt ké­egy új típusú megmunkáló központ ez évi exportjában. Tárgyalásaik eredményeként szerződést kötöttek jövő évi szállításra is, eszerint a cse­peli üzem megmunkáló köz­pontokat, esztergagépeket és menetköszörűgépeket szállít lengyel beruházóknak. A szer­ződések összértéke közel 130 millió forint. szíttet. Annak elkészültét köve­tően dől el az épület további sorsa. Amennyiben gazdaságo­san felújítható (itt figyelembe veszik a városrendezési terve­ket, a várható felújítási' össze­get és a lakás(ok) műszaki ér­tékét), a felújításhoz — elvileg - rövid határidőn belül hozzá­kezd a PIK. Ha eleve nem gaz­daságos a tatarozás (vagyis amikor az építmény helyreállí­tásának, javításának összege meghaladja az épület műszaki értékének 50 százalékát), akkor elrendelik a lebontást, a lakók végleges kiköltöztetését. Nemcsak tanácsi bérlakások vannak, hanem személyi tulaj­donban levők is. Tulajdonosaik­nak viszont alkalmasint anyagi gondjaik is lehetnek, nincs pénzük a megrokkant ház fel­újítására. Az ilyen esetekről is rendelkezik a szabályzat. Ekkor a tatarozási vagy bontási mun­kákat a tanács kényszertataro- zási keretének terhére a Pécsi ján' készített — 50 kilogrammos kiszerelésben kapható — ha­barcs- és vakolat-alapanyagai­ról. Az Országos Szakipari Vál­lalat szalagpanel-parkettája is figyelmet felhívó: amely a me­legpadlót igénylő helyiségek gyors, esztétikus burkolására alkalmazható. Ugyanakkor a Finomkerámiaipari Művek fal­burkoló csempéi, lakásfelszere­lési kerámiái — köztük a Zsol- nay gyár pirogránit falburkoló lapjai — ismét megjelentek a BNV-n. Az építőgépeket kiállí­tó magyar vállalatok közül a legnagyobb bemutatót az Épü- letgépgyártó Vállalat tartotta; hozott toronydarut, többféle autó-betonszivattyút, átkeverő silót, autórakodó darut, külön­féle vibrátorokat. Ott volt a Hűtőgépgyár, a Lavatherm Szövetkezét, a Szellőzóművek, de rajtuk kívül számos cég hozta el klíma- és fűtéstechni­kai berendezéseit. A külföldi kiállítók sorában építőipari gé­peket hozott több jugoszláv, lengyel és csehszlovák cég. Ott volt a vásáron az olasz Marini cég, mely útépítő gépeivel szerzett hírnevet, de bemutatta termékei legjavát a világhírű dán Danfoss is, amely klíma- technikában jár otthon. Végül: az idei kiállítás a ko­rábbinál lényegesen több víz­ügyi gépet, vízgazdálkodási műszert és berendezést tett a kirakatba. E sorban a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda szervezésében 9 vállalat ismertette a látogatóknak a vízkutatás és kútfúrás módsze­reit, az ivóvíztisztító berendezé­sek skáláját. Az újságíró úgy véli: mégis a különféle építési rendszerek kötötték le a szakembereket jobbára. S volt is min gondol­kodni, s eldönteni: jó úton já­runk-e, avagy egy másik, har­madik technológiával léphet­nénk-e előrébb? Kozma Ferenc Építő és Tatarozó Vállalat vég­zi el, és a pénzt később a ház- tulajdonostól behajtják. Viszonylag egyszerűbb az el­járás a lakhatatlanná nyilvá­nításkor. A lakhatatlanságot minden esetben a KÖJÁL (ah­hoz kell a bejelentéssel fordul­ni) vagy a tűzoltóság szakvé­leménye alapján mondja ki a tanács, ha a lakó közvetlen veszélyeztetettségét megálla­pítják és az azt előidéző okok építési munkával gazdaságosan nem szüntethetők meg. Egyszerűség, egységes ügyin­tézési gyakorlat az eljárás meg­gyorsítása. Ezek a nemrégiben elfogadott szabályzat alapel­vei. Mindezek hangsúlyozásá­nak azért van jelentősége, mert a kellő karbantartás hiánya miatt egyre nő az életveszélyes­sé és lakhatatlanná nyilvánított lakások száma, s mind több lakót kell időlegesen vagy vég­legesen addigi otthonától tá­vol fedél alá juttatni. H. L. 1975-ben kezdték meg a renoválást, a belső korszerű­sítést, s még ma sem kész. Az épületben helyet kapott Mezőgazdasági Szakmunkás­képző és Továbbképző Inté­zet diákotthonának lakói és tanárai azóta kerülgetik a malterosvödröket, téglákat, és az egyéb, építkezésekkel együttjáró rumlit, nem beszél­ve a múlt évben a folyosóikon hálószobákban végighúzódó árkokról - omit a fűtővezeté­kek lefektetésére nyitottak — amelyéken keresztül majd egy évig árakugró ügyességi gya­korlatokat tarthattak a tanu­lók. Érthető ezék után az amúgyis fegyelmezési problé­mával küszködő iskola (a ta­nulók 80 százaléka hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett környezetből került ide) és diákotthon tanárainak türel­metlensége, mert egy zilált, „rumlis” környezetben a fe­gyelmet igen néhéz fenntar­tani. Fekete Sándor, a kollégium igazgatója kalauzol végig az épületen. — Nézze itt az irodát — mondja és kezét végighúzza a frissen festett falon, amiről ettől sűrű porként pereg le a festék, az igazgató tenyere vastagon fehér marad. De nemcsak ez az egy probléma van azon kívüli, 'hogy szeret­nénk már túl lenni az egé­szen. Valahogy úgy néz ki, mintha az itt dolgozó kőmű­vesek képtelenek lennénék si­ma falat készíteni. Akár az újonnan vakolt, akár a vil­lanyszerelői munka utón javí­tott falfelületeken a rücskök­ből, csikókból látni lehet, hogy a simítót milyen irány­ban húzták utoljára. — Külön téma a fűtés I Sür­gető feladat volt már ennek korszerűsítése. Meg is történt a kazánók, fűtőcsövek, ra­diátorok beépítése az elmúlt évben, télen mégis a hálóter­mék egy része és a fürdő hi­deg maradt. A tervező —az AGROBER — a kivitelezőt, a kivitelező a tervezőt okolja a hibáért. S vajon mit tehet minder­ről a kivitelező, a Szentlőrinci Költségvetési üzem, amelyre ezt a munkát tulajdonképpen „rásózták”, vagyis hosszas kö­nyörgések, rábeszélések után elvállalták, jóllehet ez tu­lajdonképpen működési terü­letükön kívül esik, és egyéb munkájuk alapján elnyerték a Kiváló Vállalat kitüntetést? Óvári János műszaki előké­szítőt kérdem, aki készsége­sen válaszol a kérdésekre (bár kollégája, aki (beszélget fésűnket hallva beszivárgott a szobába, megkérdezte: mi az, tán irkáiéi akarndk erről vagy mi?) — A vakolat hibáival kap­csolatban elismerem, amit mondott — mondja Óvári Já­nos — sőt azt is tudom, hogy ez a munkatempó gyenge kö­zepesnek felel meg, de nem­csak mi tehetünk róla. Óriási súlyként nehezedik a nyakunk­ra. Igaz, elvállaltuk, mert rá­beszéltek, mert segíteni akar­tunk, de az ilyen típusú mun­kához nincsenek kellően kép­zett embereink. Sok helyen nem is kőművesi, hanem res­taurátori munkát kellett vé­gezni. Aztán menet közben is nagyon sok előre nem látott nehézség lépett fel. A Műem­lékvédelmi Felügyelőségnek nagyon sok kikötését, előírá­sát kellett betartani, ami mind módosította az előzetes ter­veket, lassította a tempót. — Most legutóbb az előírt tölgyfaburkolat miatt állunk hosszú idő óta. Senki nem vállalta az elkészítését, most végre a Pécsi Építő KTSZ szentlőrinci asztalos részlege elkészíti. — A külső fal elkészítésé­hez is kértük a Műemléki Fel­ügyelőséget, hogy vagy mun­kával vagy szaktanácsadóval segítsenek. Az ablakok körüli aprólékos díszekhez ugyanis sablonókat kellett volna ké­szíteni, azokat pontosan kifa­ragni, és a vakoláshoz, fala­záshoz szokott emberék ilyent még sohasem csináltak. A se­gítség nem érkezett. Most a régi díszek maradnak olyan­nak, amilyenek, a «vakolást meg csináljuk, ahogyan tudjuk. — De nemcsak a műemlék miatti problémák hátráltattak. Itt van például a fűtés! Két évi huzavona után a sziget­vári ktsz, amely a kivitelező lett volna, végül is visszalé­pett. Ekkor, hogy végre tör­ténjen ez ügyben valami, el­vállaltuk mi. Menet köziben jeleztük a tervezőnők, hogy probléma lesz a csövek ke­resztmetszete miatt. Azt mond­ták, csak csináljuk, jó lesz az! No, most a szakértői vé­lemény eldönti majd, ki a hibás. \ ♦ A Pollack Mihály Műszáki Főiskola épületgépészeti szák- értőjének véleménye a fűtő- berendezéssel kapcsolatban: — Tulajdonképpen hármas mu­lasztásról van szó. Hibát kö­vetett el a tervező, mert nem az épületnek megfelelő mére­teket tervezett. Hibázott a ki­vitelező, mert nem kellő szak­értelemmel építette be, és hi­bázott az üzemeltető, mert fi­gyelmetlenségből eredő hő­veszteséget okozott. Megjegy­zem, a felmérések és hibák feltárása során mindhárom fél igen jó hozzáállást tanú­sított, szeretnék a hibákatmi- nél előbb kijavítani. ♦ — A Műemlékvédelmi Fel­ügyelőségnek csak kikötései voltak — panaszolták a szent­lőrinciek. Ám kénytelenek e kikötésekkel élni, -hiszen érté­kes műemlékeinket csaik így lehet megmenteni, mert a mű­emlék csak addig műemlék, amíg egy kor jegyeit hűen őrzi. Épp ezért érthetetlen, hogy míg egyrészt szigorúan követel, másrészt hajlandó erősen vitatható kompromisz- szumokat kötni. Például az előbbiekben említett tölgyfa­burkolat — amelynek elkészí­tésére oly sokáig nem talál­tak kivitelezőt — a lépcső­házban lesz, aminek aljzata gyönyörű márvány, a fala tölgyfa lesz, ugyanakkor az emeletre kanyarodó lépcső műkőből, a korlát egyszerű szögletes vasból. Vagy a külső homlokzat, melyhez 'a kivitelezők segítsé­get kértek, s ennek hiányá­ban, hogy a díszítésék régi és az általuk végzett vakolás új hibáit elrejtsék, spriccelt, rücskös festést alkalmaztak, és ezt az egyáltalán nem kor­hű megoldást a szigorú Mű­emlékvédelmi Felügyelőség is elfogadta. Sarok Zsuzsa Eletueszelyes és lakhatatlan lakúsok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom