Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-27 / 143. szám

1979. május 27., vasárnap Dunántúlt napló 13 fl béke programjának egyeztetése Lvovban (Folytatás az 1. oldalról) tek hitet a Szovjetunió és a szo­cialista országok békepolitiká­ja mellett. Az európai bizton­sági és leszerelési hét rendez­vényeiről az Országos Béketa­nácshoz küldött táviratok, állás- foglalások is jelzik, hogy egyre többen értik, érzik a szovjet proletariátus hatalomra jutásá­tól a világ történelmében sors­fordulót hozó győzelem napján át a biztonságos jövő megterem­téséig ívelő békepolitika jelen­tőségét, s a felelősségből faka­dó kötelezettségeket. Ezért is üdvözli nagy örömmel a béke világmozgalom, s ben­ne a mi mozgalmunk a Buda­pesten közzétett javaslatokat, s támogatja a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottsága indítványainak megva­lósítását. A szolidaritási alapra Csepelen, Miskolcon, Debrecen­ben, a kisebb és nagyobb tele­pülések üzemeiben felajánlott kommunista műszakok sokasága, a fejlődő országok melletti ál­lásfoglalás kétségbevonhatatla. nul bizonyítja, hogy hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésének ügye a mindennapi életben is elválaszthatatlanul összefonódik a világméretű gaz­dasági, társadalmi haladás tá­mogatásával. Közvéleményünk azzal is tisztában van, hogy a SALT II. szerződés aláírása, a SALT lll-ra vonatkozó tárgyalá­sok előkészítése újabb lépéssel visz közelebb az enyhülés meg­szilárdításához és kiterjesztésé, hez. Az egyezmény aláírása kedvező légkört teremt a ha­zánkban is nagy érdeklődéssel várt jövő évi madridi európai találkozóhoz, a kontinensünkön megkezdett, a gyümölcsöző együttműködést elősegítő ked­vező folyamatok elmélyítéséhez. — Mindezeket a tapasztala­tokat, népünk törekvéseit, állás- foglalásait az OBT küldöttsége a Ivovi tanácskozáson is tol­mácsolja. Ugyanakkor a több­oldalú megbeszélések mellett delegációnknak lehetősége lesz a Szovjet Békevédelmi Bi­zottsággal kialakított hagyomá­nyosan jó kapcsolatunk- további erősítésére, a béke védelmét és építését szolgáló újabb kezde­ményezéseink, lépéseink össze­hangolására — mondotta be­fejezésül Sebestyén Nándorné. Szíria és Irak küszöbönálló egyesülése Bejrút, Párizs. Küszöbön áll Szíria és Irak egyesülésének bejelentése — adta hírül szombaton egybe­hangzóan két libanoni újság. A Szíriához közelállóként is­mert As-Sark és a független An-Nahar Párizsban megjele­nő heti melléklete úgy tudja, hogy Hafez Asszad Szíriái és Ahmed Hasszán El-Bakr iraki államfő június második felé­ben Bagdadban találkozik, hogy bejelentse a két arab or­szág unióját. Az An-Nahar, amely jelen­tésében diplomáciai források­ra hivatkozik, azt is tudni véli, hogy az egyesítés első szaka­szában elnöki tanácsot állíta­nak fel, melyet Asszad Szíriái elnök fog vezetni s rajta kívül Bakr iraki államfő, illetve Szad- dam Husszein, az Iraki Forra­dalmi Parancsnokság Taná­csának alelnöke lesz tagja. A hírek szerint közös miniszterta­nácsot is felállítanak, párhu­zamosan a „tartományi" kor­mányokkal. Eleinte a külügyi, a hadügyi és a tájékoztatási tárcát egyesítik teljes egészé­ben és egy későbbi szakasz­ban a gazdasági minisztériu­mokat is egybeolvasztják. A „külön” kormányok mellett fenntartják az önálló törvény- hozásokat is. Ami a Baath-párt Damaszkuszban és Bagdadban hatalmon levő két szárnyát il­leti, az An-Nahar jelentése szerint jelentős haladbs ment végbe az egyesítés irányába, a végső formula kidolgozása azonban még várat magára. A két Baath-párt vezette — korábban egymással rivalizáló — arab ország közeledése az­után indult meg, hogy tavaly szeptemberben Egyiptom és Izrael amerikai segédlettel megkötötte a békeszerződés alapjául szolgáló megállapo­dást s Egyiptom kiesésével az Izraellel szembenálló arab front keleti része magára ma­radt. A két ország küszöbön- álló egyesítése megfigyelők ér­tékelése szerint a közel-keleti erőviszonyokban az Egyiptom kiválása okozta változással mérhető módosulást jelenthet. Izraeli támadás Dél-Libanon ellen BEJ RÚT Az izraeli nehéztüzérség és a déli határvidéket bitorló jobb­oldali milicisták szombaton is folytatták támadásaikat dél­libanoni célpontok ellen. A nagy hatótávolságú izraeli ágyúk Tyr tengerparti kikötő­várost lőtték. A támadás kö­vetkeztében egy gyerek meg­halt és sokan megsebesültek. A tüzérségi tűz után az iz­raeli légierő gépei kis magas­ságban szálltak el dél-libanoni települések fölött, nagy riadal­mat keltve a lakosság körében. Szombatra virradó éjjel ríégy izraeli ágyúnaszád közelítette meg a libanoni partokat, az egyesített palesztinai és balol­dali erők tüze azonban távo­zásra kényszerítette őket. igauiiia; NAGYVILAGBAN Lezuhant az Amerikai Légitársaság DC—10-es repülőgépe. Az USA történetében eddigi legsúlyosabb repülőgép-szerencsétlenség­nek 270 halálos áldozata van. Az eddigi legsúlyosabb amerikai légiszerencsétlenség színhelyén eddig 250 holttestet sikerült kisza­badítani a roncsok közül. Németh Károly nyilatkozata szovjet lapokban A Pravda, a Moszkovszkaja Pravda, a Szelszkaja Zsizny, a Trud és Szovjetszkaja Rosszija szombaton ismertette azt a nyi­latkozatot, amelyet Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára adott a TASZSZ budapesti tu­dósítójának a szovjet párt. és kormányküldöttség közelgő ma­gyarországi látogatása előtt. ♦ ♦ WASHINGTON: Az ameri­kai szenátus hadügyi bizottsága jóváhagyta azt az 1980-ra szó­ló törvénytervezetet, amely 40 milliárd dollárt irányoz elő újabb fegyverrendszerek kifej­lesztésére és gyártására. A had­ügyminisztérium az 1980-as költ­ségvetési évben összesen 136,6 milliárd dollárt fordít majd ka­tonai célokra. ♦ SAN SALVADOR: Múlt hétfő óta nélkülözik az élelmet azok a gerillák, akik a Népi Forradalmi Tömb (BPR) tagjai­ként Salvador fővárosában el­foglalták a venezuelai nagykö­vetséget. Mint emlékezetes, a fogva tartott személyek kiszaba­dultak, a gerillák azonban — teljesen elszigetelve — tovább­ra is az épületben vannak. Panama San Salvador-i ügyvivője kijelentette: országa továbbra is hajlandó menedékjogot biz­tosítani a gerilláknak, ha azok igényt tartanak rá. + MOSZKVA: A moszkvai Pravda szombaton vezércikkben foglalkozik az Afrika napjával és megállapítja: május 25-ét, a jelenleg 49 független afrikai államot tömörítő Afrikai Egység­szervezet megalapításának nap­ját az egész világ Afrika felsza­badulásának dátumaként tart­ja számon. •f BUKAREST: Hetvenedik születésnapja alkalmából az „Augusztus 23." Érdemrend I. fokozatával tüntették ki Mé- liusz József romániai magyar írót az irodalmi alkotó mun­ka terén szerzett kiemelkedő ér­demeiért és a szocialista épí­tés művéhez nyújtott hozzájá­rulásért. A kitüntetést Stefan Voitec, az Államtanács alelnö­ke nyújtotta át Méliusz József­nek. + LAHORE: A Pakisztáni Néppárt Központi Bizottsága Lahoreban megtartott ülésén egyhangúlag a testület elnöké­vé választotta eddigi vezetője, a közelmúltban kivégzett Zul­ukor Ali Bhutto özvegyét, Nusz- rat Bhutto asszonyt. Nuszrat Bhutto lérje letartóztatása óta ideiglenes jelleggel már betöl­tötte ezt a tisztséget. A Közpon­ti Bizottság a néhai Ali Bhuttót nemzeti hőssé rryilvániotta. Pártmunkás­küldöttség Mongóliában A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának pártmunkás-küldöttsége Vonsik Gyulának, a Központi Bizott­ság alosztályvezetőjének veze­tésével május 18—25. között a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghí­vására az ideológiai és a pro­pagandamunka tapasztalatait tanulmányozta a Mongol Nép- köztársaságban. A delegációt fogadta G. Adia, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára. ♦ + MANAGUA: Mexikóváros­ba érkezett az a 37 nicaraguai akik Mexikó managuai nagykö­vetségén kerestek menedéket. A mexikói kormány gépén a ni­caraguai menekülteken kívül hazatért a nagykövetség hat munkatársa is, miután Mexikó megszakította diplomáciai kap­csolatait a Somoza-rezsimmel. Nicaragua szinte egész terüle­tén folytatódnak harcok: a San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front közleménye szerint a front harcosai megtámadtak egy ka­tonai gépkocsisort és az össze­csapás során 16 katonát meg­öltek, húszat pedig megsebesí­tettek. + LISSZABON: Antonio Ra- malho Eanes tábornok, portugál köztársasági elnök vétót emelt egy, a parlament által már jó­váhagyott törvénytervezet el­len, amelynek értelmében ke­gyelmet kaptak volna mind­azok, akik az 1974. április 25. „vörösszegfüs" forradalom után politikai vagy katonai bűncse­lekményt követtek el. Változás előtt Nigéria Nigéria a jelek szerint fontos politikai változás előtt áll. A 13 éve tartó katonai kormányzást még ebben az évben polgári vezetéssel váltják fel. Az or­szág gazdasági helyzete a töb­bi nyugat-afrikai országéhoz képest — melyek súlyos gon­dokkal küzdenek — komoly fej­lődést mutat. A viszonylagos gazdagság alapja elsősorban az olaj, hi­szen ebből származik a hazai össztermék (GDP) 45 százaléka, az állami bevételek 80, az ex­portbevétel 90 százaléka. Az egy főre jutó hazai össztermék az 1960-as évek végén csupán 100 dollár körül volt, de az olajtermelés fokozása és az olaj árának robbanásszerű emelkedése után az 1970-es évek közepére 500 dollár fölé emelkedett. Az olaj kitermelése pedig gyorsuló fejlődést mutat. Az 1960-as évek elején még csak napi 2500 t, később 6000 t a kitermelés. 1965 után, a bonny-i olajkikötő megépülésével lehe­tővé vált tengeri szállítás e termelés ugrásszerű emelkedé­sét vonta maga után, 1966-ban már napi 60 ezer, 1974-ben pe­dig 370 ezer tonna. A kiterme­lés felső határát napi 400 ezer tonnában állapították meg, de ennek a mennyiségnek az eléré­se csak a távlati tervekben sze­repel. Miután az ország olaj­készleteit 10 milliárd tonnára becsülik, a termelés még ilyen ütem mellett is hosszú időre biztosított. A kormány az elért eredmé­nyekre alapozva 1975—1980-ra nagyszabású terveket dolgozott ki a nehézipar fejlesztésére, a közlekedés kiépítésére, a köz­oktatás korszerűsítésére, vala­mint a belső fogyasztás növelé­sére. 1978- ban azonban visszaesett az olajtermelés napi 170 ezer tonnára, s az elmaradt export az ország valutatartalékainak jelentős csökkenését eredmé­nyezte. 1979- ben — noha a gondok jórészt elmúltak, az olajterme­lés és az export növekszik, né­hány program elhalasztását (acélmű, vasútépítés stb.) ha­tározták el. Nigéria példája is bizonyít­ja, hogy nehezen tervezhető gazdasági fejlesztés egyetlen tényezőre, akkor is, ha ez a tényező korunk legfontosabb, legkeresettebb energiahordozó­ja, a kőolaj. — TERRA — Teheránban szinte mindennaposak az Egyesült Államok-ellenes tüntetések, amióta az amerikai szenátus elítélte a forradalmi bí­róságok tevékenységét fl Hét három kérdése O Mr a jelentősége az NSZK új belpolitikai fejleményeinek? Soha nem lehet valamit elég korán elkezdeni. Úgy látszik, ezt a régi bölcsességet vallja Franz-Josef Strauss, a Bajor Keresztényszociális Unió vezé­re is, aki a héten bejelentette: kancellárjelöit kíván lenni a következő választásokon. Az NSZK-beli választások azonban csak a jövő ősszel esedékesek, így a jelentkezés vagy inkább önjelölés valóban ikorainak tűnhet, addig még sok víz folyik le a Rajnán és a Majnán. Csakhogy Strauss azért indította meg hosszú me­netelését, mert két csatát kell vívnia. Először, hogy jelöljék az unió pártok, másodszor, hogy azután összemérhesse erejét a jelenlegi koalíció éllovasával, minden valószínűség szerint Schmidt kancellárral. Egyelőre tehát az előválasz- tási ütközetek vannak napiren­den, annál inkább, mivel a ke­reszténypártok részéről eddig mindig a CDU, a keresztényde­mokraták állították a kormány­főjelöltet. Strauss azonban gyengeséggel, a képzelőerő és a hatékonyság hiányával vá­dolja Kohlt, s maga akar he­lyébe lépni. Elhatározásának okai között szerepel, hogy a brit és kanadai konzervatív győzelmek után hasonló nyu­gatnémet irányzatban remény­kedik (az osztrák választások másmilyen kimeneteléről termé­szetesen sietve megfeledkezett), s úgy gondolja: talán előnyére válik az új elnök, Karl Carstens személye. A kereszténydemok­rata politikust a héten válasz­tották államfővé, nem közvetlen szavazással, népszerűségi mu­tatói ugyanis igen alacsonyak voltak, hanem a képviselők és tartományok voksaival, e terüle­ten viszont az unió pártok van­nak többségben. Strauss dön­tésében közrejátszhat, hogy a politikus a jövő esztendőben eléri a hatvanöt esztendős kort, vagyis ez az utolsó reális lehetősége az indulásra. e Mi az oka a Bokassa csá­szársága körüli botránynak? A közép-afrikai császárság jelentőségét főként stratégiai helyzete (nevéből is következő­en a kontinens szívében helyez­kedik el), valamint uránérc- tartalékai biztosítják. Ezért Pá­rizsban sok mindent elnéztek szövetségesüknek, Bokassának, aki legutóbb fényűző koroná­zási szertartással hívta fel ma­gára a figyelmet. A világ egyik legszegényebb országában 40C millió dollárt fecséreltek el a ceremóniára, s Bokassa — kü­lönböző formákban — 18 kilo­gramm aranyat, töméntelen drágakövet aggatott magára. Eddig is köztudott volt rend­szerének korruptsága és ke­gyetlensége, a minap azonban végre elmondhatták a szemta­núk, hogy áprilisban gyermeke­ket és kisdiákokat mészárollak le a főváros, Bangui utcáin. (A kisiskolások azért tiltakoztak, mert kötelezővé tették számuk­ra, hogy az államfő feleségé­nek gyárában készült drága egyenruhát viseljék!) A császár először tagadott, azután beis­merte, hogy „külföldi hatás alatt álló 15—16 éves kamaszo­kat lőttek agyon ...” Franciaország, amikor stabi­lizálni szeretné afrikai szövet­ségeseit, sőt egy „Afrika-közi haderő” tervét is . melengeti, szívesebben látna egy kiegyen­súlyozottabb és szalonképesebb vezetést Közép-Afrikában. Egy­előre azonban még Bokassa a császár, s a vihar egy pohár vízben látszik kavarogni. 0 Hogyan folytatódik a kü- lönbéke-folyamat El Aris át­adása után? ünnepélyesen visszaadták Egyiptomnak El Arist, azt a vá­roskát, amelyet a Sínai-félsziget székhelyének tartanak. (A több mint hatvanezer négyzetkilo. méternyi bazaltos-sivatagos vi­dék igen gyéren lakott, alig 140 ezren népesítik be, főleg no­mádok.) Még a „mosoda-vál­ságot” is rendezték, az izraeli katonák tisztítója ugyanis egyiptomi területbe ékelő­dött . . A következő állomás az újabb Szadat—Begin találkozó, s Vance amerikai külügyminisz­ter védnökségével a palesztin autonómiáról tervezett tárgya­lás-sorozat megkezdése. Köztu­domású, hogy nem önrendel­kezésről van szó, csupán korlá­tozott autonómiáról (nem terü­letekre, hanem személyekre vo­natkozik), s maguk a paleszti­nok még csak nem is vehetnek részt a megbeszéléseken. Az egyiptomiak szeretnének elérni valamit, már csak azért is, hogy azt felmutathassák a töb­bi arab országoknak. Izraeli részről természetesen nem haj­landók igazi engedményre. így azután a palesztin probléma megoldása, amely kulcskérdé­se a közel-keleti rendezésnek — nem mozdulhat ki a holtpontról. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom