Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-26 / 142. szám
e Dunántúli napló 1979. május 26., szombat Tanárok, diákok, diplomások I A jó előadónak nem kell katalógus I Hiányzik a gyakorlati képzés Egy hónappal ezelőtt e helyen főiskolai, egyetemi tanárok szóltak a hallgatókról, saját feladataikról. Most végzős növendékek mondják el véleményüket a pályára való felkészítésről, a tanár—diák kapcsolatról. Felszínre kerülnek követni való példák és hiányérzetek, őszintén, felesleges szépítés nélkül beszéltek a pálya küszöbén álló fiatalok. (Aminek nagyon örültem: egyikük sem kérte, hogy a nevét hagyjuk el a véleménye mellől.) Csak öt perce ülünk hármasban a jogászok kollégiumának egyik szobái yá ban, épphogy oldódó beszélgetés közepette, de csakhamar duplájára nő az érvelni, vitatkozni szándékozók tábora. Érthető, mert mindenkinek van arról véleménye, milyennek tartja a jó előadót, tanárt. Egresi István így vélekedett: — Nem biztos, hogy a'ki egy szakterületen kimagasló' ismeretekkel rendelkezik, az jó Oktató is. Még a legszárazabb anyagot is elő lehet adni úgy, hogy érdekes legyen, csak éppen az elméletet a gyakorlati élethez kapcsolva kell megközelíteni. — Szerintem az is fontos, ■hogy milyen emberi, talán nem túlzás ez, partneri kapcsolatot tud kialakítani velünk a tanár, — fűzte hozzá Balázs György. Bihari professzor úr például elismert tudományos munkásságával, tekintélyével nem átall „leereszkedni" hozzánk. Az egyetemi napökon például még egy színdarabban is szerepet vállalt. De említhetném Ádám, Száméi, Szotáczki professzorokat, akiknek az előadásaira nem a katalógus miatt járunk. — Megfelelőnek tartjátok az egyetemen eltöltött négy évet ahhoz, hogy biztonsággal induljatok el a pályán? — Ami az emléletet illeti, feltétlenül. A gyakorlat viszont nagyon kevés — mondják egyhangúan. A szemináriumok sem érik el általában a kellő hatást, itt is hiányzik a gyakorlathoz kapcsolt, vagy azon alapuló elmélet. Valaki felolvas egy cikket, aztán kész, mehetünk a büfébe. Az indexet így is aláírják. — Hogyan kísértett benneteket a vizsgák réme? — Legtöbbször az a helyzet, hogy ha valaki szerencsés kézzel nyúl a tételhez, nincs vész. ,Ha pechje van, mehet uv-jegyet venni. Bihari professzor úgy csinálja, hogy egy év alatt hat zárthelyit is irat, így a vizsgára már tulajdonképpen feltérképezte magának egy-egy hallgató felkészültségét. — Meg lehet-e fogalmazni, hogy mit nyújtott nektek az egyetem? ? ♦ Balázs György valamennyiük nevében válaszol: — Lekoptak a joggal kapcsolatos hamis illúziók. Az álmok, sejtések helyébe léptek és társadalmi méretűvé tágultak az emberi kapcsolatok. — Előfordul, hogy valaki csak a doktori cim, a diploma kedvéért jelentkezik a jogra ... — Aki csak a státuszért jön, az jobban teszi, ha valami más pálya után néz. — Valóban jellemző az, hogy aki itt, a Műszaki Főiskola vegyigépészeti intézetében tanul, az kényszerpályára került? Vagyis korábbi ambicionál alacsonyabbra kellett helyezni a saját mércéjét, mert csak ide vették fel? Müller Ferenc, harmadéves, végzős hallgató nagyon őszintén válaszol: — Én a középiskolában vegyész szakon végeztem. BevalriA *ÍA La lom, az első másfél éviben kifejezetten undorodtam ettől a szakmától. Most már nemcsak elfogadom, hanem szeretem is. — Van valami szerepük eb- ben a tanároknak is? Kunszt Ilona, ugyancsak végzős válaszol: — Döntő a szerepük. Többek között azzal, hogy élvezetessé, szemléletessé tudják tenni az előadást. A másik nagyon fontos az, hogy közvetlen barátságos légkört tudjanak teremteni. Ilyenkor az ember inkább tanul, minthogy leégjen előtte. — Nehéz volt az indulás? — Igen. Az első mechanika vizsgán a hallgatók nyolcvan százalékát kirúgták. Volt, aki három nap után elment innen. Később, inkább a végére, jól összerázódtunk. Főiskolások egymással, és a tanárokkal is. Jobb lett volna, ha mindjárt a kezdetén így történik. — Igaz, hogy pedálosnak tartjátok azt, aki eljár konzultációkra, vagy egy-egy problémájával felkeresi a tanárt? — A harmadik évben mór nincs ilyen — mondta Polgár József. — Ilyenkor ez már természetes, szükséges is. Eleinte pedig inkább féltünk megkérdezni valamit. Attól tartottunk, hogy így kiderül a tudatlanságunk, megjegyzik a képünket, aztán a vizsgán majd megisz- szuk ennek a levét. Elég soká tartott rájönni arra, hogy alaptalan az aggodalom. — Elegendő ismeretet kaptatok a pályán való elinduláshoz? Egyhangú a vélemény, hogy kevés gyakorlati ismereteket szerezhetnek. Ilona például így fogalmazott: — Tudom, hogy ha például megáll egy szivattyú, fogalmam sem lesz arról, hogy mi is a hiba, hiába rajzolom fel pontosan a szerkezetét. Azt hiszem, inkább valamilyen elméleti vonalon próbálok munkát találni. Mindhárman a tanult pályán akarnak elhelyezkedni. A Tanárképző Főiskola negyedéves hallgatója Tolvaj Márta, utolsó vizsgái előtt áll. Biológia, testnevelés szakos. — Megfogalmaztál már magadban — úgy is mint leendő pedagógus — egy ideális főiskolai tanár modellt? — Igen. Szerintem legyen maximálisan képzett, rendelkezzen valamilyen tudományos fokozattal. Ne szorítkozzon csak az előadás megtartására, ezt úgy értem, hogy tudományos munkája ne menjen az oktatás minőségének rovására. Rengeteget jelent a jó előadásmód. A befogadó oldaláról pedig azt, hogyan sikerül megszerettetnie magát — És a követelménytámasztás szempontjából? — Egy jó példát tudnék erre az állattani tanszékről. Még a kezdetben történt, hogy az egyik vizsgán öt bukás volt. A tanszékvezető nem a tudatlanságunkat vagy lustaságunkat ostorozta, hanem megkérdezte tőlünk, hogy nem volt-e hiányos, érdektelen az előadása, mit, hogyan lehetne jobban csinálni? Sümegi Mária végzős magyar-orosz szakos hozzáteszi: — Akinek szívesen megyünk az előadásaira, rendszerint a vizsgán is segítőkészebb, emberségesebb. Csik Emőke, angol-orosz szakos, Máriával együtt tiltakozik a tanár elnevezés ellen. Szebbnek, kifejezőbbnek tartják azt, hogy pedagógus. — Ahhoz, hogy igazi pedagógusok legyetek, eleget adott-e a főiskola? —• Elméletileg igen. Vagy ha valamelyik szakterületen hiányérzetünk támadt, akkor a könyvtárból egészítettük ki az ismereteinket. Módszertani, gyakorlati téren viszont meglehetősen kevés az, amit kapunk. — Mi lehet az oka annak, hogy viszonylag sokan nem a pályán helyezkednek el? — Egyrészt van, akinek csak a diploma kell. Súlyosabb ennél a pályázati rendszer, amely mögött nem mindig állnak megfelelő szociális feltételek. A harmadik: az itt szerzett ismeretékkel jobban fizető állásokat is be lehet tölteni. Csak zárójelben: mindhárman pedagógusként dolgoznak majd, a diploma megszerzése után. Kurucz Gyula Húszán a szllwenl gyümölcsösökben trm we> . nrú Tavalyi emlékkép: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sátorhelyi építőtáborának lakói kukoricát ci- mereznek M ég néhány nap és az iskolák fekete tábláira krétával felrajzolják az első bűvös betűt, az „Ó”-t. Kezdődik a diákok számára minden mást felülmúló izgalommal kísért „visszaszámlálás" ,,Ó”- tól „V”-ig: ÁCIÓ — KACIÓ — VAKÁCIÓM! A télen és tavasz- szal gondosan építgetett, dédelgetett tervek a tanév végét jelző iskolacsengő hangjára a megvalósítás küszöbére lépnek. Strand, Balaton, hazai és külföldi túrák, kalandok, új ismeretségek, barátságok, — egy lélegzetre felsorolva úgy tűnik, ennyi program bele sem férhet egyetlen nyárba. S akkor még nem beszéltünk a KISZ építőtáborairól, amelyekben évről évre egyre nagyobb számban dolgoznak a diákok. Huszonkét évvel ezelőtt kezdődött. Akkor 3500 diák vett részt benne. Azóta a népgazdaság munkaerőhelyzetének alakulásához idomulva évről évre jelentős mértékben emelkedik az építőtáborok szervezése iránti igény, s ez egyértelműen bizonyítja, hogy a diákok nyári munkája nemcsak nevelési, közösségépítési szempontból, de gazdaságilag is igen fontos és hasznos. 1976-ban még 31 900 fő, 1979-ben pedig már 80 000 fő a nyári építőtábori létszám- igény. A tavalyihoz képest 24,6 százalékkal magasabb! Idén a népgazdaság efőtt álló feladatok megoldásának segítéséhez 70 000 fiatalt központi szervezésű, 10 000 fiatalt pedig megyei, illetve egyetemi, főiskolai szervezésű építőtáborokba kértek a gazdaságok, vállalatok. Az igényeket az országos főhatóságok és az Állami Ifjúsági Nyolcvanezer fiatalt várnak az építőtáborok Környezetvédelmi tevékenység Pécsett és Szegeden Felmegy a leány o fára: gyümölcsszedés tavaly a Pécsi Állami Gazdaságban Bizottság titkársága a KISZ KB Építőtábori Bizottságával közösen rangsorolta, és ennek eredményeként 58 855 fiatal építőtáborozását tartotta reális igénynek, a többit mintegy 10 000 főt mozgósító megyei és mintegy 11 000 főt mozgósító egyetemi, főiskolai szervezésű építőtáborok létrehozásával javasolta kielégíteni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén jelentkező igények kielégítésére — legalábbis központi szervezésű építőtáborokkal — nincs lehetőség. Csak azoknak a táboroknak a létszámigényét fogadták el, amelyekben az ilyen munka népgazdasági szempontból leginkább indokolt, s ahol a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek. Sok üzem és gazdaság éppen az utóbbiak miatt nem fogadhat idén építőtáborotokat. Be kellett látniuk, hogy a diákok munkájához alapvető beruházásokat kell még megva. lósítaniuk. Ezek közül a legfontosabbak a hideg és meleg víz a fürdéshez, mosakodáshoz a tábor területén, kulturált szálláshely és étkeztetés, orvosi ellátás, a kulturális és sportprogramokhoz hely és eszközök. A diákok foglalkoztatási területe a mezőgazdaságban főleg a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a szőlő- és hibridkukorica-termesztés. A szakmunkástanulók szakmai építőtáborai mindössze kétéves múltra tekinthetnek vissza. Tavaly 3 táborban 9 szakmában 1917 tanuló vett részt ezeken. Idén 6 táborban 12 szakmában 2435 tanuló mozgósítását tervezik. Ennek a formának nagy előnye, hogy a fiatalok a szakmai építőtáborozás során olyan gyakorlati ismeretekre tesznek szert, olyan technológiai eljárásokkal találkozhatnak, amelyeket még nem ismernek. Idén ilyen szakmai építőtábort szerveznek a budapesti új sport- csarnok, a Dél-pesti Kórház és a metró építésére, Csepelen a Diósdi Gördülőcsapágy-művek építésére, Ajkán az alumíniumkohó rekonstrukciójára, Miskolcon a Lenin Kohászati Művek csarnokának építésére és Szolnokon a Széchenyi városrészben épülő gyermekváros építésére. Baranya megyéből 2500 középiskolást várnak a központi szervezésű építőtáborok. A ba- latonedericsi táborban négy turnusban 100—100 lány szőlő, munkát és gyümölcsszedést végez. Az előbbiekhez hasonló munka várja azt az 5x200 baranyai lányt, akik a Bajai Mező- gazdasági Kombinát vaskúti üzemegységében dolgoznak majd. A fiúk elsősorban a rákoscsabai, valamint a Budapesti Középületépítő Vállalat táborában dolgoznak 5x170-en, illetve 3x100-an a Rákos-patak medrének tisztításán, illetve építkezésén. Testvérvárosi kapcsolatok révén 20 diák a megyéből a bulgáriai Szlivenben vesz részt építőtáborban, ahol gyümölcsösökben dolgoznak. A központilag szervezett építőtábor a lengyel- országi Chelm-ben 50 baranyai fiatalt fogad építőipari munkára. A szakmunkástanulók megyénkből mintegy 60 fő — miskolci és csepeli építkezéseken dolgoznak majd. Baranya megyében is jóné- hány központi szervezési építőtábor fog működni a nyáron. A Pécsi Állami Gazdaság Pécs környéki üzemegységeiben 800 Komárom megyei, Szilágypusztán pedig 650 borsodi diáklány dolgozik majd. A Villány-Me- csekaljai Borkombinát grátz- pusztai táborába Fejér megyéből várnak 800 leányt és Villányba még 300-at. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát károly- majori táborába Zalából, sátorhelyi táborába pedig Somogybái érkezik 500—500 fiú és leány kukoricát címerezni. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is szervez tábort 750 fiú számára, akik építkezéseken dolgoznak majd. A helyi szervezésű táborok közül létszámával kiemelkedik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát tábora, ahová 1400 közép- iskolást várnak kukoricát cime- rezni. Idei újdonság az építőtáborok sorában a pécsi és szegedi városi tanács és KISZ- bizottság megállapodása alapján szervezendő pécsi és szegedi környezetvédelmi építőtábor, Pécsett szegedi, Szegeden pécsi diákok segítenek a nyáron két- két hetes turnusban parkot építeni és gondozni. Újdonság még az építőtáborokkal kapcsolatban az is, hogy némileg változik az építőtábori munka jutalmazásának rendszere. Megszűnik a legkiválóbb táborozok egyéni külföldi üdüléssel való jutalmazása, helyette az építőtáborokba legjobban mozgósító iskolákat jutalmazzák majd 5—5 ezer forinttal, Baranya megyéből két iskola nyerhet ilyen jutalmat. Szervezettebb lesz a kiváló brigádok tagjainak egyhetes belföldi jutalomüdülés: a táborzá rá s után i héten egyszerre és központilag szervezett program mellett üdülhetnek majd Balatonszemesen és Velencén. D. I.
