Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-25 / 141. szám

1979. május 25., péntek Dunántúlt napló 5 Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulóján (Folytatás az J. oldalról) szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fej­lesztette. A KGST-tagorszá- gok között kialakult gazdasá­gi együttműködésnek nagy sze- * repe van abban, hogy Ma­gyarország nemzeti jövedel­me 1950 és 1978 között 4,7- szeresére nőtt, az ipar terme­lése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a 2-szere- sére, az egy lakosra jutó reál- jövedelem pedig több mint a 3,3-szorosára emelkedett. A gazdasági növekedés üte­mét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-országhoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi él­vonalhoz. A KGST-tagállamok 30 esz­tendős társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű mennyiségi növe­kedést gyorsuló ütemű minő­ségi átalakulás kísértg, A mi­nőségi változások ikibontako- zását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munka termelékenysége. A gazdaság és a gyártmányszerkezet kor­szerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott'komplex program végrehajtásának me­netében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamök gaz­daságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelentős eredmény még akkor is, ha különben e folyamat előreha­ladásának ütemével még nem lehetünk elégedettek. A KGST-tagországok közös­ségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen nö­vekedett. A tekintély és a gaz­dasági súly növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamök az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvezőtlen irányú világgazdasági változások el­lenére is megőrizték gazda­sági stabilitásukat. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó sze­rinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nem­zetközi gazdasági szervezet­nek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia, Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagálla­ma mellett a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság külön megállapodás alap­ján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munká­jában. A KGST legutóbbi XXXII. ülésszakán különböző minőségben már négy konti­nens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársa­ság, valamint a Mexikói Egye­sült Államok. A KST-nek ez a készsége megnyilvánul az Eu­rópai Gazdasági Közösség irá­nyában is. Nemzetközi gazda­sági szervezetünk kezdeménye­zései a kapcsolatok normalizá­lását és bővítését, a két ország­csoport és integrációs szervezet, valamint tagországaik diszkrimi­náció-mentes, kölcsönösen elő­nyös együttműködését kívánják elősegíteni. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagy­mértékben járul hozzá a Szov­jetuniónak, a közösség legna­gyobb országának békepolitikó- ja, csakúgy, mint katonai ere­je, továbbá következetes áldo­zatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. Nyugodt lelkiismerettel mond­hatjuk a KGST megalakulásá­nak 30. jubileumán, hogy a szo­cialista gazdasági közösség or­szágai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár interna­cionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized második felére valamennyi tagország je­lentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásában. Ezzel párhuzamosan — bár eltérő mértékben — kimerültek a ex- tenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis ma már nem állnak ren­delkezésre a termelésbe szaba­don bevonható munkaerő-tarta­lékok, megnövekedtek az ener­gia- és nyersanyag-kitermelés költségei, továbbá az életszínvo­nal növekedése és a műszaki haladás következtében jelentő­sen megnőttek a beruházási ja­vak, anyagok, alkatrészek és a lakossági fogyasztási cikkek iránti minőségi és technikai kö­vetelmények. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahon­nan csak intenzív jellegű fej­lesztéssel, a gazdasági haté­konyság növelésével lehet to­vábbhaladni. A hatékonyság javításáért valamennyi országnak magának kell megtennie a szükséges in­tézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gaz­dasági integráció kibontakozta­tása ad. A komplex program végrehaj­tása során nagymértékben szé­lesedtek a tagországok közötti termelési kapcsolatok. 1970-ben a KGST-tagországok egymás kö­zötti forgalmában még alig egy százalékkal részesedtek a tartós termelési együttműködésből, a szakosításból és kooperációból származó termékek; 1976-ban arányuk már 14 százalékra nőtt és 1980-ra előreláthatólag a kölcsönös árucsere-forgalom több mint egyötödét teszik majd ki. Az együttműködés hatékony­ságának növelése szempontjá­ból nagy fontosságúak a KGST keretében részben mór elkészült, részben jóváhagyás előtt álló hosszú távú, komplex együttmű­ködési célprogramok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása meg­követeli, hogy folyamatosan to­vább fejlődjék a KGST egész szervezete, munkamódszere, ter­vezési, elszámolási módszerei, közgazdasági feltételrendszere. Ennek érdekében sokat kell még tennünk országainkban csakúgy, mint együttműködésünk kollek­tív szervezetében, a KGST-ben. Fel kell használnunk ehhez az együttműködésünk harmincéves történelme során kialakult szé­les körű kapcsolatrendszert: a kétoldalú és sokoldalú kapcso­latokat, az államközi és vállalati kapcsolatokat is. Magyarország számára létfon­tosságú a gazdasági együttmű­ködés a Szovjetunióval és a töb­bi KGST-országgal. A külgaz­dasági kapcsolatok alakulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazda­ság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk életszínvonalá­nak alakulását. Hazánknak az együttműködés keretében módja nyílott arra, hogy a hagyományainak és adottságainak legmegfelelőbb ágazatokat fejleszthesse: azalu. míniumipart, a gyógyszeripart, a műszer- és híradástechnikai ipart, a mezőgazdaságot, a vegyipar egyes ágait, a közúti járműgyártást. Ezen ágazatok tervszerű, folyamatos és egy­idejű fejlesztését alapvetően a KGST-tagországokkal és első­sorban a Szovjetunióval kialakí­tott kapcsolatok, a különböző időtávra szóló árucsere-forgalmi, illetve szakosítási és kooperá­ciós egyezmények tették lehető­vé. A gazdasági integráció elő­rehaladását tanúsítja, hogy amíg a 70-es évek elején pél­dául Magyarország és a Szov­jetunió között csupán két ko­operációs kormányközi megálla­podás létezett, s értékük alig érte el a két ország közötti áru­forgalom 5 százalékát, addig napjainkra a hosszabb távú, kormányközi szakosítási és ko­operációs egyezmények száma 25-re emelkedett, értékük a két ország áruforgalmában elérte a 12,5 százalékot és tárgyaláso­kat folytatunk további egyez­mények kötéséről. Továbbfejlődésünk kulcskér­désévé vált a termelési szerke­zet átalakítása és a nemzetközi munkamegosztásba való foko­zottabb bekapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy nép­gazdaságunk minél szerveseb­ben beilleszkedjék a szocialis­ta integráció folyamatába. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban lévő, azt alátá­masztó kezdeményezésekkel, ja. IIIyíIcolaf Faggyejeu: A KGST sikerrel teljesíti fő feladatait A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 30 éves jubi­leumáról megemlékezve büsz­kén és meggyőződéssel állít­hatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszor­szágban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek és 1919-ben Magyarorszá­gon a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának idején születtek. 1919-ben a Nyugat imperia­lista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Ta­nácsköztársaságot. De 1945- ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista kö­rök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világ- rendszer, amelynek szilárd tag­ja a Magyar Népköztársaság is. 1945-ben, a fasizmus szét­zúzása után, a reakciós nyugati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyarmatokon kibontakozó nemzeti felszaba­dító mozgalmak óriási fellen­dülése, s ezért sietős intézke­déseket hoztak, hogy megállít­sák ezt az átütő erejű forradal­mi fellendülést, visszafordítsák a történelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megál­líthatatlan folyamatát. Az im­perialista körök „hideghábo­rút" folytattak és gazdasági blokádot szerveztek a Szovjet­unió és a népi demokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocializmus építésének útjá­ra lépő, de gazdaságilag és politikailag még nem szilárd népi tjemokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreál­lítását, fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámí­tották magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok közötti gazdasá­gi és politikai kapcsolatok fej­lődése. Ilyen történelmi feltéte­lek között jött létre 1949. ja­nuárjában Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, Románia és a Szovjet­unió kommunista és munkás­pártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak forra­dalmi gyakorlatába átültetett marxista-leninista eszmék meg­győző térhódításának eredmé­nyeként ma már három föld­rész 10 szocialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazda­sági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténe­lem egész menetét befolyásol­ja. Országaink történelmi útját a magas növekedési ütem, a gyors tudományos-műszaki fej­lődés, a népjólét állandó emel­kedése és gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítődése jel­lemzi. A kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST-tagországok- ban a nemzeti jövedelem növe­kedési üteme körülbelül két és félszeresen, az ipari termelésé háromszorosan múlta felül a fejlett tűkésországokét. Orszá­gaink ipari termelésének össz- volumene több mint kétszerese a Közös Piacénak. A KGST- országok népgazdaságának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jólétének és kulturális színvonalának szünte­len emelkedésével. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak történelmi eredményei különö­sen szembeötlőek, ha vissza­idézzük azokat a feltételeket, amelyek között országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt példóúl Magyarország gazdaságilag el­maradott agrár-ipari állam volt. A földesúri nagybirtokok és több százezer kisparaszti gaz­daság országaként ismerték. Mintegy 780 ezer parasztnak egyáltalában nem volt földje. A második világháború még- inkóbb visszavetette Magyaror­szág gazdaságát. A közgazdá­szok számításai szerint a fa­siszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták fe­lül az 1938. évi nemzeti jöve­delmet. A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szo­cialista állama nyújtott segít­séget. Mi, önökkel együtt, ma már büszkén mondhatjuk: kommu­nista és munkáspártjaink veze­tésével, saját erőforrásaink moz­gósításával, egymást sokolda­lúan segítve népeink sikeresen birkóztak meg feladataikkal, el­kerülve a kapitalizmusra jellem­ző torzulásokat: a dolgozókat munkanélküliségbe taszító gaz­dasági válságokat, a nélkülö­zést, a könyörtelen kizsákmá­nyolást. A szocialista országok társa­dalmi-gazdasági fejlődésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fö­lényben van a tőkés rendszer­rel szemben. A döntő előny ab­ból származik, hogy a szocia­lista gazdasági rendszer igen széles körű lehetőségeket teremt a termelőerők fejlesztéséhez, u valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó mil­liók tehetségének és képessé­geinek kibontakoztatásához. A szocialista világrendszer évről évre újabb és újabb távlatokat hódít meg. Népeinknek a társadalmi­gazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elvá­laszthatatlan a KGST tevékeny­ségétől, s elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a KGST-nek kezdettől aktív tagja, értékes kezdeményezésekkel se­gíti a testvéri'együttműködés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagor­szágokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagországok társa­dalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak nem csupán országaink­ban, hanem nemzetközi téren is. Ma, amikor megemlékezünk a KGST 30. évfordulójáról, büszkén mondhatjuk, hogy nemzetközi szervezetünk a test­vérpártok iránymutatásai alap­ján sikerrel teljesíti fő felada­tait: a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztésének útján, a szocialista nemzetközi munka­megosztás és a szocialista gaz­dasági integráció elveinek kö­vetkezetes megvalósításával se­gíti a KGST-országok céljainak elérését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megteremté­sét az egész világon. vasiatokkal éljünk a KGST-or­szágok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésé­re. A magyar népgazdaság é'r- dekei megkövetelik, hogy szor­galmazzuk a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmet és gazda­sági kapcsolatokat a KGST-n kívüli országokkal is. A szocia­lista integráció fejlődése javít­ja a világ más országaival való gazdasági kapcsolataink felté­teleit, növeli bővítésük lehetősé­geit. Különös figyelmet fordítunk kapcsolataink szélesítésére a fejlődő országokkal, számítás­ba véve a fejlődő világban vég­bemenő politikai-társadalmi és gazdasági differenciálódást is. Kölcsönösen előnyös, diszkrimi­nációtól mentes kapcsolatok bő­vítésére törekszünk a fejlett tő­kés országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is min­den erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósí­tásával, a tartalékok feltárásá­val, fegyelmezett és jó munká­val számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gyara­pításához, a szocialista gazda­sági közösség, a KGST szerve­zetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép életszínvonala, életkörülményei további javításának. Ez szolgál­ja országaink biztonságának megszilárdítását, népeink bol­dogulását. A KGST 30 éves fej­lődése megerősít bennünket eb­ben a meggyőződésünkben. * Havasi Ferenc mondott záró­beszédet, amelyben az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszönetét fejez­te ki a testvéri szocialista or­szágok népeinek, testvérpártjai­nak és kormányainak — köztük a Szovjetunió népeinek, az SZKP Központi Bizottságának — az elmúlt.30 esztendő alatt ta­pasztalt együttműködési készsé­géért, gondjaink, nehézségeink mindig baráti, segítőkész mó­don történő méltánylásáért. Elismeréssel szólt a magyar munkások, mezőgazdasági dol­gozók, mérnökök és közgazdá­szok, tudósok és tudományos kutatók fáradhatatlan munkájá­ról, amellyel segítették gazda­sági közösségünk erősítését, kö­zös ügyünk, a szocialista gaz­dasági integráció kibontakozta­tását. Az ünnepi ülés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép­köztársaság kormánya a Par­lament vadásztermében foga­dást adott a KGST jubileuma alkalmából. Szíriái parlamenti delegáció Budapesten Az országgyűlés meghívásá­ra csütörtökön hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett a Szíriái Arab Köztársaság népi gyűlésének küldöttsége, ame­lyet Mahmoud Hadid, a népi gyűlés elnöke vezetett. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Péter János, az or­szággyűlés alelnöke fogadta, jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. Hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Dél-afri­kai Kommunista Párt küldött­sége dr. Yusuf Dadoo-nak, a párt elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője fogadta. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Joszip Broz Titónak. a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság el­nökének 87. születésnapja al­kalmából. ♦ Koszigin— Strougal tárgyalások A baráti látogatáson Cseh­szlovákiában tartózkodó Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, a Magas-Tátrában lévő Javorina üdülőhelyen csü­törtökön folytatta tárgyalásait Lubomir Strougallal, a CSKF KB Elnökségének tagjával, a csehszlovák kormány elnökével. Áttekintették azokat a kérdé­seket és feladatokat, amelyek a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének tavaly tavaszi csehszlovákiai látogatása folya­mán, a Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák tárgyalásain lét­rejött döntések és megállapo­dások fokozatos végrehajtásá­val és további konkretizálásával függnek össze. Különösen azo­kat az elgondolásokat vitatták meg, amelyeket Csehszlovákia és a Szovjetunió megvalósítani szándékozik a két ország 1981 — 85. évi népgazdasági terveinek eqyeztetése során, valamint a KGST-tagállamok hosszútávú együttműködési célprogramjai­val kapcsolatban. ♦ Gerhard Nitzschke budapesti látogatása Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár meghívására a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár al­kalmából Budapesten járt Ger­hard Nitzschke, az NDK kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tese, aki magyar partnereivel megvitatta a két ország kö­zötti árucsereforgalom idősze­rű kérdéseit is. Gerhard Nitzschkét fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Az NDK külkeres­kedelmi miniszterhelyettese csütörtökön elutazott hazánk­ból. LAPZÁRTA Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnöke Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására csütörtökön Bu­dapestre érkezett. Az április 15-én katasztrofális földrengés sújtotta crnagorai (montenegrói) tengermelléken továbbra sem nyugszik meg a talaj. E vidéket csütörtökön 18 óra 20 perckor újabb erős ren­gések rázkódtatták meg, ame­lyeket gyengébben az ország távolabbi vidékein, így Belg- rádban is érezni lehetett. A montenegrói polgári védelem parancsnoka csütörtökön este közölte, hogy a 18.23 órai föld­rengés következtében — az ed­dig beérkezett jelentések sze­rint — Borban nyolc személy, Kotorban egy, Herceg-Noviban négy személy sérült meg, míg a budvai sérültek számáról még nincsenek pontos adatok. A Ti- togradtól délre bekövetkezett földrengés erőssége a Richter- skála szerint 5,6 fokos volt. A földrengés nagy nyugtalan­ságot keltett a lakosság köré­ben, különösen a montenegrói tengermelléken. Moamer el-Kadhafi csütörtö­kön baráti munkalátogatásra Algériába érkezett — jelentette be az algériai hirügynökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom