Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-24 / 140. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 24., csütörtök Cölöp­huzigálók K ertkultúra. így jelle­mezte a költő. Fo­lyik a munka, mindenki műveli kis kertjét, s néha át-átnéz a kerítésen, mit csinál a másik. De azért atomizálton élünk egymás mellett, mi művészek. Pe­dig a hagyományok, a jö­vő még inkább azt kíván­ja, hogy együtt éljen ez a város.” Fél éve költöztünk új la­kásba. A kezdeti hónapok után, falfúrások, berendez­kedés után egy lakógyűlé­sen — harmada volt ott a lakóknak — elhangzott a javaslat: tartsunk ismerke­dési estet. Már tervezik az­óta a harmadikat, teljes létszámban, s az asszonyok azóta számontartják a má­sik gyerekét is a még ren­dezetlen környéken. Sokat beszélnek mosta­nában a városi ember ma­gányáról, hogy idegenként élnek egymás mellett az emberek. Hogy közösségek jószerével csak a munka­helyen vannak, a természe­téből adódóan azok is kényszerközösségek. S való­ban, nem alap nélkül raj­zoltak ijesztő képeket a szak­emberek a nagyvárosi élet­ről. De, hogy tettüket ki­sebbíteni is igyekeznék, val­lom, nem ők elindítói az el­lenkező, s egyre több pél­dát soroló igyekezetnek. Annak, hogy lakóhelyi, ér­deklődési köri közösségek alakulgatnak. A mindannyiunkat feszi­tő igények megteremtik a maguk kibomlási lehetősé­gét. Úgy is, hogy az alag­sor üresen hagyott helyisé­gében halvacsorát szervez az egyik lakó az egész lépcsőháznak, s úgy is, hogy művészeti ágak kere­sik egymáshoz az utat. Cölöphuzigálók — mert mindkét esetben azt talá­lom közösnek: megkezdték a „kiskerteket" elválasztó kerítés cölöpéinek kihúzá­sát. T alán az írók, költők és a képzőművé­szek sem orrainak meg a hasonlatért — vezetőik pén­tek esti ..cölöphuzigáló” beszélgetésén fogalmazó­dott meg bennem. B. L. Építő­táborok Baranyából 2500 fiatal jelent­kezett az építőtáborokba. A már előre megválasztott vagy éppen kijelölt brigádvezetőik, mintegy 250-en tegnap délután Pécsett a Komarov Gimnáziumban az előkészítő értekezleten vettek részt, amelyet a KISZ Baranya megyei Bizottsága szervezett számukra. Az értekezleten Pa­taki Miklós, a KISZ KB munka­társa és Schmidt Erzsébet, < KISZ megyei bizottságának kö zépiskolai felelőse tájékoztatta az ifjú brigádvezetőket az idei építőtáborokkal kapcsolatos tudnivalókról. A baranyai diákok ebben az évben a központilag szervezett táborok közül a vaskúti, a ba latonedericsi, a rákoscsabai és egy másik budapesti építőtá borban dolgoznak. Az építőtá bori brigádvezetők pécsi érte kezletére eljöttek azoknak a gaz dóságoknak, vállalatoknak a vezetői is, amelyeknél a bara nyai diákok a nyáron dolgozn fognak, így a brigádvezetők e! ső kézből kaptak tájékoztatást arról, hogy milyen munkák és milyen körülmények, milyen szó rakozási lehetőségek várnak rá juk. Szervezettebb munkára van Lakásfelújítás és -karban­tartás Pécsett Ülést tartott a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság Szemléletváltozás szükséges jffigpCgg Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonhatmillió rubeles üzletkötés az első napon (Folytatás az f. oldalról) teltechnikai berendezései több magyar vállalatnál is sikerrel működnek. Jugoszlávia szerszámgépeket, motorokat és híradástechnikai eszközöket állít ki, közöttük azokat a járműipari részegysé­geket, amelyek magyar válla­latokkal kooperációban készül­nek. Igények és lehetőségek A vizsgálat számos izgalmas kérdést feszegetett, s ezek jó része sok olyan pécsi lakost érint, akik rossz állapotban levő állami lakásban íaknak. Hogy milyen fontos feladatról van szó, annak jellemzésére annyit, hogy Pécs lakásállo­mánya a múlt év végén 55 ezer 526 lakásból állt, s eb­ből több mint 22 ezer a PlK kezelésébe tartozik. Ennek a lakásállománynak az értéke 6,8 milliárd forint, ami — ahogy a NEB-jelentés fogal­mazza — „jelentős része a nemzeti vagyonnak”. A vizsgálat az 1976—1978 közötti időszakra terjedt ki, s azt kutatta, hogy az állami in­gatlanok kezelésével megbí­zott szervezetek miként látják el a feladatukat, a felújítá­sok szervezése, tervezése, a Szovjet építőanyag­ipari vezetők Pécsett Tegnap folytatta munkáját Pécsett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán a III. országos közművesítési konferencia, me­lyen mintegy 400 szakember vett részt. Délelőtt a víziközművek gé­pészetének fejlesztése és a korszerű gyártmányok alkal­mazása témakörben Vincze József, az OVH elnökhelyette­se; a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztéséről Áll Lajos, az OVH főosztály- vezetője tartott előadást, il­letve a Vegyipar és építőipar kapcsolatáról városi közművek létesítésénél dr. Kiss Béla, a Nehézipari Minisztérium fő­munkatársa és a közműépítés­ben használatos műanyag termékekről Pálfy Imre, a MÉLYÉPTERV főmérnöke tar­tott korreferátumot. Ezt köve­tően a délelőtti program hoz­zászólásokkal, vitával és film­vetítéssel zárult. A konferencia délutáni sza­kasza dr. Szabó János ÉVM államtitkára A közművesíté­sünk helyzete és a célkitűzé­sek címmel tartott előadásá­val kezdődött. Az államtitkár áttekintette az ország közmű- helyzetét, és vázolta az eljö­vendő időszak megoldásra vá­ró feladatait is. Az első és a második országos konferencia határozatait is figyelembe vé­ve leszögezte, hogy a közmű­politika előrevitele csak szem­léletváltozással valósítható meg. A közműépítés nem hoz hasznot, mégis fundamentális és környezetvédelmi okok miatt gyorsabbá és gazdaságosab­bá kell tenni. Hogyan? Erre a házigazda pécsiek sok jó példával szolgálnak, de ez az országos megoldáshoz kevés. Szükséges a közműépítés ipa­rosítása, az ipari háttér ki­alakítása, az építési rendszer- szemlélet meghonosítása, a jobb munkaszervezés, ha kell, megtalálni a nemzetközi mun­kamegosztás lehetséges elő­nyeit. Tehát az előrelépés zá­loga az iparosítás, mely a gé­pesítésen túl az egész folya­mat iparosítottsógát is jelen­ti, ha kell nagy szellemi és anyagi összefogással. Az ál­lamtitkár szerint a legfőbb feladatokra kell összpontosíta­ni, hiszen a II. 15 éves lakás- építési terv 1990-ig egymillió új lakással számol, ehhez száz és ezer kilométernyi úthálózat, vízvezeték, szennyvíz- és csa­padékvízcsatorna, gázvezeték és elektromos légvezeték szük­séges a tervben szereplő 130 kiemelt településen. A hozzászólások az ered­ményekről, de a fejlődést hát­ráltató tényékről is számot ad­tak. Egyik nagy tetszéssel fo­gadott felszólaló kérte az ÉVM vezetőit: vizsgáltassák felül és szüntessék meg a műszaki fej­lesztést hátráltató rendelete­ket, előírásokat. Dr. Medgyesi Iván, a Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat irodavezetője a városi közművek korrózióvédel­mének nem éppen megnyug­tató helyzetéről számolt be, majd Solti Dezső, a Pécsi Víz­mű igazgatója a nagy távol­ságú vízszállító vezetékek üze­meltetési és az IBAK ipari televízió használatának tapasz­talatairól tartott előadást. A pécsi „alvilágot" bemutató tv-műsoruk sok - hívet szerzett az országos szakemberek kö­rében. Egyértelmű megállapí­tásuk: az ipari tv használata gazdaságos, gyors, megbízha­tó és szinte nélkülözhetetlen csatornavizsgálatoknál. Az országos közművesítési konferencia Nagy Zoltán, az Építőipari Tudományos Egye­sület főtitkárának zárszavával, valamint a határozati javas­latok és a módosító indítvá­nyok elfogadásával ért véget. A mai nap már a gyakor­lati bemutatóké: a résztvevők megtekintik a KAF-ot, a szennyvíztelepi iszapgranulálót és az IBAK-csatornavizsgálót. A Közműalagút—közmű fo­lyosó vándorkiállítás a Pol­lack Mihály Műszaki Főisko­lán június mósodikáig napon­ta 10—16 óráig várja az ér­deklődőket. Murányi László m » !í P SPSSBPffí — .... :- j| fii Hétfő óta Baranyában vendégeskedik Nyikolaj Kabarov szovjet épitőanyag-ipari miniszterhelyettes, Vartanjan örmény építőanyag- ipari miniszter és E. Sz. Gurevics, a Szovjetunió Tervhivatalának osztályvezetője. Kedden a BCM-mel, tegnap a Zsolnay Porcelán- gyárral és Pécs nevezetességeivel ismerkedtek. A Trefil István ÉVM főosztályvezető társaságában lévő szovjet vendégeket tegnap este fogadta a Pécsett tartózkodó dr. Szabó János ÉVM államtitkár is. A szovjet küldöttség ma elutazik Baranyából. Fotó: Cseri László Hazánk külkereskedelmi for­galmából 30 százalékkal ré­szesedő Szovjetunió — amely­nek Magyarország nagyság­rendben ötödik kereskedelmi partnere — központi helyet szentelt a KGST 30 éves jubi­leumának. A körséta résztve­vőinek az A-pavilon szovjet ki­állítói — elsősorban az űrtech­nika, a műszergyártás eredmé­nyeit ajánlották figyelmükbe. Elmondották: az előbbiek mel­lett a kohászat, a fémmegmun­kálás, a villamos-energetika, a villamossági gépgyártás, a vegyipar és az ércbányászat termékeit ölelik fel idei BNV- kiállításaik. A Magyarországon is jól ismert szovjet külkeres­kedelmi vállalatok bemutatói­nak szinte minden részlegében mérhetők a KGST együttmű­ködés, a komplex program eredményei. Közülük is kiemel­kednek a műszergyártás szako­sított, illetve kooperációban készülő újdonságai. A szovjet tudományos akadémia kiállí­tási anyagában mutatják be az „Interkozmosz", az „Oreol" és a „Molnyija-I" szputnyikok, valamint az „Orbita” földi ve­vőállomás egy-egy modelljét. Szovjet és magyar tudósok összehangolt tudományos-tech­nikai munkájáról tanúskodnak a bemutatott nagy hatósugarú meteorológiai műszerek, ame­lyek a társadalmi termelés ha­tékonyságának növekedését se­gítik elő a Szovjetunióban és hazánkban egyaránt. A Ganz-MÁVAG kiállítása a nagyvállalat megújuló gyárt­mányválasztékából ad ízelítőt. A KGST-országok számára gyártott, a korábbi típusnál na­gyobb teljesítményű, nagy mű­veletsebességű, univerzálisan alkalmazható R11-es számító­gép áll a Videoton kiállításá­nak középpontjában. A Medicor olyan orvosi ké­szülékeket mutat be, amelyeket a gyártmányválaszték átalakí­tása során fejlesztettek ki, gaz­daságosan gyártanak és expor­tálnak. Újdonságuk a világvi­szonylatban is jelentős angiog- ráfiás röntgen munkahely mél­tán érdemelte ki a BNV-naqy- d íját. A magyar építőipar kiállítá­sán az új építési módszerekhez és korszerű épületekhez szük­séges újfajta termékekkel, be­rendezésekkel ismerkedtek meg. A vendégek a szabad kiállí­tási területen megtekintették a magyar szénbányászati trösz­tök bemutatóját. A körséta utolsó állomásán, a B-pavilonban a vegyipari termékek és a vegyipari gépek kiállítását tekintették meg. Délután 2 órakor a nagykö­zönség előtt is megnyílt a vá­sár. A tavaszi BNV-t a nyitás utáni első órákban sokezer lá­togató kereste fel. Szerdán dél­után néhány vállalat sajtótájé­koztatót tartott, benépesültek a tárgyalók és sor került az első üzletkötésre is. Huszonhatmillió rubel értékű megállapodást írt alá a MO- GÜRT és a szovjet Avtoexport Egyesülés képviselője. Eszerint még az idén, az eddigi elő­irányzatokon felül 13 millió rubel értékben szállít a ma­gyar vállalat pótalkatrészt a szovjet utakon futó Ikarus autóbuszok karbantartásphoz. Ennek ellentételeként a szovjet partner — szintén a korábban egyeztetett terveken felül — 7300 személyautót exportál Magyarországra. Közülük 4000 Lada, 2300 Moszkvics, 1000 Za- porozsec. A szovjet szállítások­nak ugyancsak fontos tétele a behozott járművek számával arányos többletalkatrész. A Mechanikai Művek sajtó­tájékoztatóján bejelentették: a BNV-nagydíjat nyert nagynyo­mású, levegő nélküli festék­szóró berendezésből 12 ezer készül el az év végéig. Csütörtökön tartják a BNV-n az első szakmai napot. A ki­állítást a nagyközönség dél­után két órától látogathatja. Az állványerdőt, amelyik az utóbbi napokban kezdte el behálózni Pécsett, a Széche­nyi tér keleti oldalán levő épületek falát, csak azért említjük, mert a kezdetét je­lenti egy nagyszabású felújí­tási munkának. Reméljük, nem sokáig bújócskázunk az alu- imímumcsövek, deszkapallók között. Mint ahogy fölöttébb sokat kell várniuk a Semmel­weis utca 28. szám alatti épü­let lakóinak: a ház felújításá­ra, illetve emeletráépítésre 1971-ben kapott kiviteli terve­ket a PIK. Ezt 1975-ben — a korszerűség szempontjaira te­kintettel — felülvizsgálták, majd 1978-ban átdolgozták. A kivitelezést ugyan 1976-ban megkezdték, de a hosszadal­mas folyamat eredményeként az eredetileg tervezett 3,1 mil­lió forint teljes építési költ­ség időközben alaposan meg­növekedett, s várhatóan meg­közelíti a 7 millió forintot... Tegyük hozzá: ez egy kirívó példa, ám a lakáskarbantar­tás és -felújítás csak döcce- nőkkel halad a városban. Nem véletlen, hogy az utóbbi idő­szakban több testület is fog­lalkozott a témával, tegnap délelőtt pedig a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülé­sén vitatták meg a lakások felújításával és karbantartásá­val kapcsolatos tapasztalato­kat. a karbantartás költsége. És fordítva: aki viszont megóvja az állami lakást, vigyáz rá, ez fejeződjön ki a lakás után fizetett bérben. — mészáros — kivitelezés összhangban van-e az igényekkel, az anyagi le­hetőségekkel. Aki végigmegy Pécs utcáin, láthatja: számos épület újhodott meg az utób­bi években, de az is észre­vehető, hogy bőven van még munka. Tényként fogadható el, hogy a korlátozott anyagi le­hetőségekkel, a szűkös kivi­telezői kapacitással, illetve a rossz lakásállománnyal szá­molva is az épületek felújítá­sában és karbantartásában szervezettebb munkával, egész­ségesebb műszaki-gazdasági gondolkodással jobb eredmé­nyeket lehetne elérni. Külön „pont" Pécsett a tör­ténelmi belváros helyzete. Itt a rekonstrukciót — a NEB- vizsgálat szerint — tömbre­konstrukciós rendszerrel kelle­ne végrehajtani. Jelenleg azonban ennek nincsenek meg a feltételei, hiányoznak a rész­letes rendezési, kivitelezési ter­vek, s hiányzik a tervszerű ré­gészeti és műemlékvédelmi ku­tatás is. Bizonytalanságot szül az, hogy a PIK csak részben gazdája egy-egy belvárosi tömbnek, így a városi tanács­nak ís részt kellene vállalnia a tervezési költségekből, ám erre egyelőre nincsen fedezet. A bérlő is vigyázzon rá Ha az állami tulajdonban levő ingatlanokról esik szó, nem lehet figyelmen kívül hagyni azok használóit: vi­gyáznak-e az épületekre, la­kásokra vagy sem. Érdekes véleményt hallottunk erről dr. Krassó Sándortól, a vizsgálat vezetőjétől: — A jelenlegi lakbérrend­szer nem tartalmaz semmiféle ösztönzőt arra nézve, hogy a ■bérelt lakásokat minél jobb állapotban őrizzék meg a la­kók. Ezért gondolkozni kellene azon, hogy ahol feltűnően ha­nyagul bánnak a lakással, ott fokozottan terhelje a bérlőket Képünkön a Paksi Atomerőmű szennyvíztelepe, az 5000 köbméte­res medencék Országos közművesítési konferencia Pécsett Közműalagút, közmüfolyosó vándorkiállítás a PMMF-en

Next

/
Oldalképek
Tartalom