Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-02 / 118. szám
Telekigénylők vándorlása ■■■■ár egy talpalatnyi földet sem lehet bérelni Baranya városai körül, a határban, ugyanis mind elkeltek. De már vásárolni is lehetetlen. A nagyon népszerű kiskertek „gyűrűi" ölelik körül a nagyobb településeket Lvov-kertváros délnyugati végében már a pellérdi mocsárban is kérnének „birtokot”, vállalják még azt is, hogy száz négyszögölre 10—15 dömper jóminőségű talajt fuvaroznak valamelyik erdőből. A pécsi Malom-völgy körül nagy a sustorgás, de magában a völgyben és annak peremétől 150—200 méteres mélységben senki nem kapott telket. Szigorú tanácsi rendelet tiltja ezt, amit be is tartanak. 6p«fatt zárttortek és parlagföldek Művelhető területek tartós használatra növényt, gyümölcsöt termeszteni. A legutóbbi határszemlék adatai szerint Baranyában 156 hektár szőlő, gyümölcsös volt parlagon, túlnyomórészt egyénieknél. A törekvés az, hogy kivágják ezeket, vagy igyekeznek a tsz-ek közeli nagytábláihoz csatolni, vagy tanácsi kezelésbe juttatni. Ma úgy tűnik, csak a kivágás marad egyetlen megoldásnak, hisz ki is fog messziről eddig kocsi- kázni vagy vonatozni, hogy kiskertet gondozzon. A tanácsok tapasztalják, hogy milyen erős még az igyekezet, hogy saját telket szerezzen mindenki — vagyis föld- tulajdont. A bérlés nem divat, legfeljebb néhány éves távon, de az ötven évre szóló, tartós használatot még alig választják. Itt történne változás, ha a bérlendő terület alsó határa nem 1500 négyzetméter volna, hanem ennek legfeljebb a fele. Baranya így is országos második ezen a téren, a hevesiek 263 hektárja után a maga 144 hektárjával. Hímesháza például országosan is híres, mivel itt 240-en 35 hektárt bérelnek ötven éven át, feltehetően a nagyon népszerű állattartás miatt. De az erzsébetiek tíz hektárja is kiemelkedő eredménynek számít. Tolnában 35, Zalában 23, míg Somogybán csak 6 hektárt kértek tartós, vagyis ötvenéves bérletre. Baranyában tartós használatra 821 hektárt jelöltek ki, ebből eddig elkelt 150 hektár, igényelte 700 ember, folyamatban 500 személy részére mintegy 100 hektár kijelölése. Ilyen földek vannak még a nagyobb települések határában is, így például Dunaszekcsőn, Hímes. házán, Erzsébeten, a kővágó- szőlősi, a kővágótölttösi, a cser- kúti, a bakonyai, a reménypusztai, szentlőrinci, szabadszentkirályi, bicsérdi, boksái és zóki területen is. Csuti J. Maradjon elég kélmos! Kálmos a Lőtéri-dombok mögött. Az Országos Herbária Vállalat engedélyével telepítési, meghonosítási kísérlet kezdődött el Pécs és Pel lérd határában, a Lvov-kertváros melletti Lőtéri-dombok mögött. Az itt található egyik kiskertben, a mocsaras, mély és háztáji termesztésre alkalmatlan talajban száz kálmos-gyökeret helyeztek el. Amennyiben kihozza sását egy-két héten belül, akkor az egyik már teljesen elmocsarasodott halastó partján legalább három hektáron telepítenek a nagyon ritka és rendkívül értékes gyógynövényből. A legnagyobb kálmoster- mő helyek Cun-Szaporca és Felsőszentmárton környékén találhatók, az értékes drogokat tartalmazó gyökér egész éven át szedhető. A dróvapalkonyai gyűjtők titkolják a lelőhelyeket, oly nagy az értéke a kál- mosnak, amit a hazai gyógynövényfeldolgozó ipar nem nélkülözhet. A belőle készült kivonatok egyebek között tisztítják a vért, az étvágyat javítják, nyugtatják a szivet, segítenek máj- és lépbántalom esetében, az idegzetet erősítik. Ezt a mocsári növényt eddig még nem sikerült kitelepíteni őshonos területéről, a Dráva menti holtágakból. Amúgy szigorúan védett, ezért is szükséges mesterséges elterjesztése, hogy a gyűjtőknek, vagyis a gyógyszeriparnak is maradjon elegendő. Cs. J. Csupán a málomi, szent- péterpusztai, kökényi és keszüi telektulajdonosok egy része spekulál, vagyis a völgyhöz közel eső területeit kínálja borsos áron. Villámgyorsan gazdára lelnek, hiszen a Malom-völgynek már most is nagy a népszerűsége. A Somogy megyei Deseda-tározó körül nem indult meg ekkora telekfoglaló „mozgalom”. A Malom-völgy környéki apró falvakba a Dél-Dunántúl különböző pontjáról vándorolnak az igénylők. Ahol hemzsegnek a gazdátlan magánföldek, magántelkek, azok épp a kicsi települések Baranya legtávolabbi szegleteiben, de ide senki sem törekszik. Mázaszászváron 38, Magya reg regyen 29, Mindszent- godisán 22 megöregedett tsz- tag ajánlott fel a helyi tanácsnak csaknem 30 hektárnyi magán-telket. Mert egyedül élnek, mert nem győzik a munkát, a gyaloglás elfárasztja őket, míg az eldugott kis parcellákra eljutnak. Fogatjuk, gépjük nincs és az is igaz, hogy a helyi tsz-ek alig nyújtanak segítséget, hivatkozva arra, hogy a zártkertek nehezen mű- velhetők erőgépekkel. A városokba húzódott utódok viszont ide, messzire nem jönnek el Akar a Jumbo is jöhet! 2,2 millió köbméter földet kell megmozgatni a Ferihegyi repülőtéri tereprendezés során. Képünkön: épül az új kifutópálya H át így múlik el a világ dicsősége. Hajdanában, 1950-ben, amikor megnyitották Magyar- ország első, és azóta is egyetlen polgári repülőteret Ferihegyen, a légikikötő akkor Kö- zép-Európa legmodernebb légiforgalmi létesítményének számított, a maga idejében korszerű műszaki berendezésekkel és elismert építészeti kialakítású forgalmi épülettel. De hol van az már? A csaknem három évtized alatt fokozatosan elhasználódtak a repülőtéri berendezések, az új gépmonstrumok számára szűknek és rövidnek bizonyult azóta a le- és felszállópálya, elégtelenné vált a műszerezettség, s az utaskiszolgáló helyiségek kapacitása. A FeA Ferihegyi repülőtér újjászületik ■ Megöregedett, felújítják ■ Nyugdíjba mennek az IL 18-asok Fehér jelzőrakéták az éjszakában Meghiúsult disszidálás! kísérlet Húsvét hétfő hajnalán M. György határőr a szolgálati helyén elfogott két disszidálási szándékú határsértőt, a többszörösen büntetett előéleű Juhász Dezsőt és élettársát, Nagy Erikát. * M. György határőr visszatért a jól megérdemelt 7 nap jutalomszabadságról, a bere- mendi őrsön így eleveníti fel élete első „elfogását”: — Húsvét vasárnap éjszakai szolgálatra osztottak be, örültem is ennek, hisz hétfőre vártam látogatóba a szüléimét. A szolgálati helyemen ellenőriztem a jelzőkészülékeket, mindent rendben találtam. Kint holdfényes, hűvös éjszaka fogadott, szellő fújdo- gált, fátyolszerű pára takarta a tájat. Egyszercsak két féhér rakéta röppent fel. Néhány percet vártam. Semmi. Elindultam megvizsgálni a jelzőkészüléket. A kikötéstől 10—15 méterre megláttam két alakot, ahogy a drótokat lépkedik át. Két nagy szatyor volt náluk. Felém tartottak. Rájuk szegeztem a géppisztolyomat és A határról a fogdába felszólítottam őket: „Állj!" Ijedten engedelmeskedtek. Felkészülve minden eshetőségre, terelni kezdtem őket a telefonhoz. Közben megkérdeztem, mi járatban erre ilyenkor, és miért akarnak kimenni. „Unjuk az egészet” - mondta a férfi, a nő megkérdezte, milyen messze van a határ. Ha tudták volna, hogy milyen közel van. Amíg vártam a jelentés után a riadócsoportot, megtudtam, hogy a deltás fiatalember eddig már négyszer ült garázdaságért és súlyos testi sértésért. Na, gondoltam, ha ez most a nő miatt elkezd hősködni és o fegyvert kell használnom? Volt egy kísérlete, erélyes felszólításomra jobbnak látta, ha felhagy vele. Meleg perceket éltem át. Elmondták: este nyolc óra óta bolyongtak, alaposan elfáradtak. Amikor megjött értük a riadókocsi, talán még örültek is, hogy nem kell gyalog menniük az őrsre. Miután elvitték őket, akkor kezdett a torkomban dobogni a szívem: mi van akkor, ha megtámadnak, ha fegyver van náluk? Szerencsém volt. Hajnali háromkor leváltottak. Bent megírtam a járőjelentést, közölték, hogy nem kell már visszamennem, az izgalom után rám fér egy kis alvás. Fél kilenckor jó hírrel ébresztettek: hazamehetek, 7 nap jutalomszabadságot kaptam. A szüleim meglepődtek, hogy velük mehetek a környéken szintén határőr szolgálatot teljesítő öcsémet meglátogatni. * M. György nemsokára leszerel, munkahelye már nagyon várja vissza a géplakatosát. Az Egység élenjáró katonája cím és a mostani kettős elfogása egyengeti útját a Határőrség kiváló katonája címhez. Rajbizalmi és KISZ-aktivista, az őrsre kikerült fiatal határőröket vezeti be a határőrfeladatok fogásaiba, hogy jó kezekbe kerüljön a fegyverük és biztos őrzői legyenek az államhatárnak. Murányi László rihegyi reptér megöregedett, felújításra szorul. Hazánk rendkívül kedvező földrajzi fekvése miatt igen alkalmas arra, hogy a nemzetközi légiforgalom láncszeme legyen. Ezt azonban csak akkor lehet kihasználni, ha a légikikötő megfiatalodik, mert jelenlegi állapotában már nem felel meg a követelményeknek. Hiába voltak ott az építés óto fejlesztések, a 60- as évek elején nyilvánvaló vált: a távlati célokat kielégítő megoldást csak új repülőtér építése, vagy a mostani telje.', rekonstrukciója jelenthet. Az utóbbi mellett döntöttek. Milyen lesz az újjávarázsolt Ferihegyi repülőtér? Erről a KPM Légügyi Főosztályán tájékoztattak bennünket. Elmondták, hogy a bővítés három lépcsőben történik. Az első ütem tavalyelőtt kezdődött és 1982 végére fejeződik be, a harmadik 1990-ben zárul. A rekonstrukció nyomán az UVATERV tervei alapján új, 3,7 kilométer hosszú kifutópályát építenek és a meglévőt felújítják, korszerű forgalmi épületet hoznak létre, évi 6 millió utas számára, új műszaki bázist alakítanak ki, precíziós leszállító radarberendezést telepítenek (a pilóta akkor is épségben le tudja hozni a gépet, ha lefelé semmit, előre is csak kétszáz méteres távolságot lát be), a két kifutópálya mentén és a beton középvonalába építve megfelelő optikai repülésbiztosító rendszert üzemeltetnek majd, interkontinentális gépek, úgy például a Jumbó tárolására is alkalmas hangárt készítenek — modern műszerekkel, laboratóriumokkal. Ha korszerűsödik, megszépül a Ferihegyi repülőtér, 1990-re lépcsőzetesen elsőosztályú nemzetközi légikikötő lesz, olyan minősítésű, mint a legszigorúbb előírások szerinti kiváló kategróiába sorolt több mint 400 reptér szerte a világon. Kapacitása a jelenleginek duplájára bővül és olyan forgalmi rendet lehet majd bevezetni, hogy az egyik pályán csak landolnak, a másikon pedig csak felszállnaka gépek - gyakorlatilag az időjárástól függetlenül. Zajhatás szempontjából is a mostaninál kedvezőbb helyzetet teremt, a gépek levegőszennyezése jóval kisebb lesz a megengedettnél, amellett a repülők a rádió- és televízióvételt sem zavarják. A repülőtér bővítésével egy- időben felfrissül a MALÉV gépparkja, a nagy hatósugarú gépek kerülnek előtérbe. Az IL 18-asok — amelyek zömmel már most is csak különjáratként közlekednek — a 80-as évek elejére nyugdíjba vonulnak, s hasonló sors vár később a TU 134-esekre is. A stabil géptípus a TU 154-es lesz. A MALÉV mai 18 gépből álló parkja addigra 25-re duzzad fel. Közben új járatok indulnak, a napokban debütált kuvaiti járatot májusban a bagdadi követi, s jövő év elejétől Odesszát, Szimfero- polt és Tbiliszit is bekapcsolják. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar vidéki városokat nem mostanában kötik össze Budapesttel légiúton, mert ez gazdaságtalan- Horváth László Elégtelen N agy hamutartalmú porcukor, kevés zselé a tojásdrazséban, súly- és térfogathiónyos sütőipari termékek, kukacos import befőttek — íme, a minőség pécsi ellenőreinek rostáin fennakadt termékek, s minderre a kaposváriak refrénje: kemény csomókba összeálló kristálycukor, sötét színű, korpás liszt, a megengedettnél magasabb víztartalmú sonkák. Ismét tallóztunk a két — a baranyai és a somogyi — Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek szokásos havi gyors- jelentéseiben. A Füszért szekszárdi és mohácsi fiókjainál tárolt porcukrok a szabványban előírtnál magasabb hamutartalmat mutattak, az egyik tételnél a cukor a rossz csomagolás miatt nagymértékben szóródott. A porcukor a Kaposvári Cukorgyárban készült, s a regölyi Kapós-völgye Tsz-ben csomagolták. Mindkét céget figyelmeztették. Ugyanakkor a kaposvári intézet minőségellenőrei is elmarasztalták a Kaposvári Cukorgyárat, amiért kemény csomókba összeálló kristálycukrot szállított a boltokba. A hiányosságot az okozta, hogy a páradúson, melegen csomagolt cukorkristályok lehűléskor összetapadtak. Figyelmeztetés. A Duna Csokoládégyár zselés tojásdrazséjának zselétartalma a gyár által vállalt 64—70 százalékkal szemben 43 százaléknyinak találtatott. Mivel a hibát a múlt évben is észlelték, a felelősök ellen a pécsiek fegyelmi eljárást javasoltak. A kaposváriak „édes” története a Nagyatád és Vidéke Afész cukrászüzemében íródott, ahol is a kalkulációt megcsúfolva a mignon diófelvert helyett piskótafelverttel készült, a citromtorta felvertje pedig 19,4 százaléknyi zsír helyett csupán 10 százaléknyit tartalmazott. A kapacitásánál jóval többet termelő üzem vezetőjét figyelmeztették. Elégtelent kaptak a vajszlói sütőüzem termékei. Nyolc termék közül öt: a vizeszsemle, a zsemlecipó, a tejes- és sóskifli, a finom fonottkalács súly- és térfogathiányt mutatott. A nagyfokú hanyagság miatt az elkövetők ellen szabálysértési feljelentést tettek. Szomszéd megyénkben ugyanakkor a sötét szinű, korpás, magas hamutartalmú lisztek és búzadara készletek akadtak fenn az élelmiszerellenörzők szitáján, igy a kaposvári, a balatonbog- lári és az enyingi malmokban, valamint a nagykanizsai tárházban. Az ismétlődő kifogás miatt a balatonboglári malom vezetőjével szemben fegyelmi eljárást indítványoztak, a többieket figyelmeztették. V égezetül két komoly minőségi kifogás. Kaposvár: a húskombinát rekonstrukciós munkálatai miatt Somogy ellátását a soproni húsüzem vállalta. A soproniak pácolt, füstölt termékeivel aligha elégedettek a kereskedők, mivel a sonkák és a füstölt tarja az előző években mértnél lényegesen, mintegy 8 százalékkal magasabb víztartalmat mutatott, a petyhüdt, nedvdús állomány jelentősen vesztett súlyából, gyorsan penészeden a boltokban. A gyártó ellen fegyelmi eljárásra tettek javaslatot. A pécsi intézet a DÉLKER-t marasztalta el, mert a román őszibarackbefőtt a címkén jelzett hámozott helyett hámozatlan volt, a bolgár cseresznyebefőttek némelyikében igencsak sok kukac úszkált. (—mz—) hétfői □ Értékes gyógynövény
