Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-22 / 138. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 138. szám 1979. május 22., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Áruterítés A fogyasztó mérgelődik, ha nem tudja jövedelmét igénye szerint elkölteni, vagy úgy érzi, hogy kénytelen olyan terméket vásárolni, amire csak a hiány kényszere szorítja. Gyakran találkozhatunk az áruhiánynak azzal a formájával, amikor az egyik városban oly nagyon keresett cikk a másik városban a raktáron hever. Nem ritka az az eset sem, amikor a Budapesten már hiánycikknek minősített termék vidéken korlátlanul rendelkezésre áll, és persze előfordul ennek ellenkezője is. Ez az áruhiány leggyakrabban a nem kielégítő áruterités következménye. Ennek jellemzője, hogy annak ellenére, hogy az árukínálat összességében megfelelne a keresletnek, egyes helyeken az áru az adott minőségben, választékban és meny- nyiségben nem található meg. Nem kétséges, hogy a belkereskedelem évek óta az áruelosztás javításán fáradozik, de mégis úgy tűnik, hogy az áruterités szervezésében lassú az előrelépés. Mitől függ az áruterités minősége? Ennek egyik alkotója, hogy rendelkezésre álljon elegendő áru, ami termelés (behozatal) mennyiségétől, választékától és minőségi színvonalától, a készletek nagyságától és elhelyezésétől függ. Leegyszerűsítve: van-e kellő áru, megfelelő időben és helyen. Sajnos kereskedelmünkben e feltétel érvényesítésében is jelentkeznek korlátok: a termelő vállalatok nem teljesítik szerződésszerűen kötelezettségeiket, az import nem elég ütemes, a készletezésnek fizikai s pénzügyi problémái vannak. Az áruterités szempontjából nagyon fontos elem: az áruelosztási rendszer rugalmassága. Ez a tényező magában foglalja a kereskedelmi hálózat sűrűségét, specializációját és a kereskedők informáltságát, a szállítási, anyagmozgatási rendszer fejlettségét, a raktározási technika színvonalát, s végül az utólagos rendelések kielégítésének sebességét. Több tanulmány foglalkozik hazánkban ezekkel a kérdésekkel, s aligha vitatható, hogy az áruelosztási rendszer rugalmassága javuló irányzatú. De az sem rejthető véka alá, hogy a korszerű módszerek elterjesztése ma még anyagi és személyi korlátokba ütközik, s azok alkalmazásában gyakran aránytalanságok figyelhetők meg. Az áruterités elemei között nagy szerepe van az adott kereskedelmi cég üzletpolitikáján nak. Nem kétséges, hogy ezen a téren nagy az elmaradás, s az egyes üzletekben nyoma sem található az értékesítéscentrikus politikának. Az üzletek vezetői nem egy helyen mechanikusan rendelnek, nem szondázzák a vásárlói igényeket, nem közvetítik azt gyorsan, pontosan a termelés és a külkereskedelem számára, lemondanak az utánrendelés bonyolult művele. téről, az üzlet munkáját sem szervezik kellő tudatossággal, illetve a központi irányelveket gépiesen követik stb. Köztudott, hogy 1979-ben a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekszik az életszínvonal, ami fokozottan aláhúzza annak fontosságát, hogy a kereskedelmi ellátás színvonala javuljon, hogy a dolgozó tömegek jövedelmük elköltése során ne ütközzenek az áruterítés fogyatékosságai miatt keletkező áruhiány korlátaiba. Wiesel Iván Pakson ülésezett az országgyűlés ipari bizottsága Gyorsul az Atomerőmű építése-szerelése lavult a tervellátás, szervezettség „Megerősített“ biztonság A magyar—szovjet államközi egyezményen alapuló Paksi Atomerőmű tervezett ütemben történő üzembe helyezése az egész ország energiaellátása szempontjából rendkívül jelentős. Erre utal egyebek között, hogy a hatodik ötéves tervben az ország energiaellátásának zavartalan biztosításához az 1980. évi szinthez képest az 1985-ben mintegy ötmillió tonna kőolaj egyenértéknek megfelelő többlet tüzelőanyag-forrás biztosítása szükséges, ennek fele a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése során, atomerőműből származik. A progrcm fontosságára tekintettel választotta ülésének színhelyéül és témájául az atomerőmű beruházást az országgyűlés ipari bizottsága, amely hétfőn az új energiabázison tanácskozott Gorjanc Ignác elnökletével. Szili Géza beszámolója A bizottság tagjai előzetes írásos tájékoztatást kaptak hazánk első nukleáris erőművének helyzetéről, amelyet Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes általános energiahelyzetről és energiatakarékossági célkitűzésekről szóló szóbeli beszámolója egészített ki. összefoglalóan úgy értékelte: az ország energiaellátása alapjában véve biztosított, az ellátás egyensúlya viszont feszített és elérte a kritikus értéket. Az energiafelhasználás növekedési ütemé, nek mérséklése parancsoló szükségszerűség, ezért elengedi hetetlen a fokozottabb takarékosság az energiával, ami alatt azonban a felesleges, eddig elpazarolt energia megtakarítását kell érteni. Hangsúlyozta azt is, hogy az energiatakarékosság egyet jelent az általános takarékossággal, a jól szervezett gazdálkodással. Ezt követően Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű beruházás kormánybiztosa tájékoztatta a bizottságot az építkezés konkrét helyzetéről. Mint mondotta, ez a beruházás volumenét, műszaki újszerűségét tekint, ve messze eltér eddigi hazai beruházásainktól. Paks jelentősége alapvetően abban van, hogy a következő tervidőszak villa- mosenergia-növekmény igényének nyolcvan százalékát az atomerőmű biztosítja, ezzel lépünk be egy ötvpn-száz évig uralkodó energiaellátási korszakba. Szemléltetésként elmondotta a kormánybiztos: Az atomerőmű vízigényére jellemző, hogy a négy blokk üzemelése idején másodpercenként száz köbméter vizre van szükség, ami megegyezik a Tisza minimális vízhozamával. A főépület térfogata meghaladja az egymillió légköbmétert, a beépítendő vasbeton, acélidom stb. negyvenezer tonna, (összehasonlításképpen: az Erzsébet-híd súlya hatezer tonna). A technológiai berendezések súlya ötvenezer tonna, kétszázezer köbméter betont építenek be. Érdekesség: 2,2 hektárnyi területet kell különleges kezeléssel, speciális festéssel ellátni. Szólt a kormánybiztos a gondokról, például arról, hogy hiányoztak atomerőművi ismereteink, hisz ez az első ilyen létesítmény hazánkban, ma is érzik az előkészítés hiányosságait, az ipari háttér gondjait. 1978-tól azonban a párt, a Minisztertanács, a minisztériumok hathatós intézkedései segítettek a zavarok leküzdésében, szemmel láthatóan gyorsul a kivitelezés. Az intézkedések nyomán megerősítették a kivitelező gárdát. Jelenleg a létszám megközelíti a nyolcezer főt, jövőre pedig tízezer lesz az építő, szerelő Pakson. A kormánybiztos elmondta még, a legközelebbi konkrét cél, hogy a reaktorcsarnoki 250 tonnás daru felszerelésével augusztus 20-ig elkészüljenek és szeptemberben megkezdődhessen a nagyberendezések beemelése, az év végén helyére emelhessék az első reaktort. A tájékoztatók után a képviselők záporoztak kérdéseikkel. Jazbinsek Vilmos (Baranya), Jávorkai István (Komárom), Tollár József (Zala), dr. Novák Pálné (Heves), Kan- gyatka Antal (Csongrád), dr. Vida Miklós (Budapest) érdeklődött egyebek között a határidőcsúszás behozása, a szakemberképzés, az energetikai gépgyártásunk kapacitása, az atomenergia termelési költsége iránt, továbbá arról is, milyen hatással lesz a hazai tudományos kutatásaira az atomerőmű léte, milyen területeket érint. Csaknem valamennyi felszólaló kérdései között szerepelt a biztonság. Válaszok a kérdésekre A választ adók között volt dr. Vajda György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese. Mindenekelőtt kijelentette: a (biztonsággal kapcsolatban nem az ellen kell védekezni, hogy nukleáris robbanás ne következzen be. Attól nem kell tartani. Védekezni az ellen kell, hogy valamilyen sérülés során sugárzó radioaktív izotópok ne kerüljenek a környezetbe. Ez ellen véd, hogy a Paksi Atomerőmű „megerősített" biztonságra épül. Szólt arról is, hogy a világon több (mint száz atomerőmű üzemel. Ebben a nagy számú erőműben eddig egy olyan halálos baleset :nem következett be, amit nukleáris eredetre lehet visszavezetni. Ilyen baleseti arány a hagyományos erőműveknél elképzelhetetlen. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtok nagy választéka a pécsi Kossuth utcai nagy Csemegében (Tudósitás a 3. oldalor Rajzóra a Feisővámház utcai óvodában Fotó: Erb János Pécs, funius 7—8 Pannónia mezőgazdasági napok Baranyában Előadások három szekcióban Szakmai bemutatók a megye több pontján öt év után ismét megrendezik Pécsett a Pannónia mező- gazdasági napokat. A rendezvény a hatvanas években vált népszerűvé, mikor kétévenként vonzotta Baranyába az ország agrár szakembereit. A hagyományt felelevenítve, június 7-én és 8-án Pécsett ismét megrendezik a Pannónia mezőgazdasági napokat, amelyre mintegy 400 résztvevőt várnak az ország minden részéből. Június 7-én, reggel 9 órakor a Széchenyi téren a gyárvárosi út- lörőzenekar köszönti a vendégeket. Majd fél tízkor a pécsi Helyőrséqi Művelődési Otthonban (FÉK) Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg a kétnapos tanácskozást. A bevezető előadást Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartja a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének időszerű feladatairól. Majd dr. Vendégh Ferenc, a Pénzügyminisztérium mező- gazdasági és élelmezésügyi főosztályvezetője a mezőgazdasági nagyüzemek szabályzórendszerében várható változásokról, dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a mezőgazdasági beruházások és a termelés összhangjáról tart előadást. Délután gyakorlati bemutatókra és kulturális programra kerül sor. A vendégek érdeklődésüknek megfelelően három szakmai program közül választhatnak. Az első program a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinátba és a szajki Béke Tsz-be invitálja a szakembereket, ahol megtekinthetik a BBTR keretében folyó búza-, kukoricafajta és nagyüzemi termesztési kísérleteket. A résztvevőket külön buszok szállítják a bemutató helyszínére. A másik szakmai programra a Sziqetvári ÁlTami Gazdaságban kerül sor, ahol a résztvevőknek bemutatják az Agrokémiai Centrumot és az 1000 va- gonos nagytárolót, a gazdaság kishárságyi kerületében pedig a szabadtartásos marhahízlalást. A harmadik szakmai bemutatóra Szászváron, az egyházas- kozári Haladás Termelőszövetkezetben kerül sor. Itt a résztvevők megtekinthetik a TAKKOP rendszer keretében folyó szalma- és kukoricaszár-pelet gyártását és a melléktermékek takarmányozását. A második napon, június 8- án Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Ház termeiben három szekcióban folytatódik a tanácskozás. Az állattenyésztési szekcióban dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója tart előadást ,,A hatékonyság növelésének lehetőségei a szarvasmarha és á sertés ágazatban" címmel. Majd dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettesé az állategészségügy és az iparszerű állati termék termelés higiéniai követelményeiről szól. Korreferensek dr. Dormann Miklós, az OTÁF osztályvezetője és dr. Vass János, az egyhá- zaskozári tsz elnöke. Az üzemszervezési szekcióban dr. Búzás Gyula egyetemi tanár, a Keszthelyi* Agrártudományi Egyetem dékánja a mezőgazdasági termelés korszerű szervezéséről, majd dr. Lada Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője mezőgazdasági exportfeladatainkról tart előadást. Korreferensek Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság iqazgatója és Harmatos József, a mohácsi Új Barázda Tsz elnöke. A növénytermelési szekcióban „A búza, a kukorica és a tudományos technikai forradalom" címmel dr. Rajki Sándor akadémikus, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének igazgatója tart bevezető előadást. Majd Szabó János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese a kombinát regionális vetőmagellátási lehetőségeiről tájékoztatja a résztvevőket. Korreferensek dr. Tóth János, a bábolnai IKR igazqatóia, és Herger László, a lippói Béke Őre Tsz főagronó- musa. A házigazdák minden eddiginél gazdagabb programmal várják a Pannónia mezőgazda- sági napok vendégeit, akik ezúttal nemcsak a megye mező- gazdaságával, de Baranya legszebb tájegységeivel, kultúrájával, történetmi és mai nevezetességeivel is. megismerkedhetnek.
