Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-21 / 137. szám

Magyar siker Magyar nélkül Guczoghy és Kovács nagyszerű szereplése Eddigi legeredménye­sebb EEB-szereplésünk Súlyemelő EB Oláh és Stefanovics bronzérmes A 38. súlyemelő Európa-baj- nokság színhelyén, Várnában szombaton késő este értek vé­get az első versenyszám, a lep­kesúly küzdelmei. A magyar re­mények hamar szertefoszlottak, mert esélyesünk, Hornyák nem tudott megbirkózni szakításban kezdősúlyával és így kiesett. A másik magyar versenyző, Oláh Béla is elmaradt a várakozás­tól, 232,5 (100, 132,5) kg-ot tel­jesített, és ezzel összetettben 3., szakításban 4., lökésben 2. lett. Hornyák lökésben 130 kg- mal a 4. helyen végzett. A súly­csoport Európa-bajnokságát Vo- ronyin (Szovjetunió) nyerte 245 (110, 135) kg-os teljesítmény­nyel. A súlyemelő EB második nap­ján az 56 kg-os súlycsoport versenyzői léptek dobogóra. Az összetett Európa-bajnoki címet a bolgár Kodzsabajev szerezte meg, 262,5 (115, 147,5) kg-os összteljesítménnyel. A magyar Stefanovics Imre megállta he­lyét, 252,5 (110, 142,5) kg-os összteljesítménnyel bronzérmet nyert. Szakításban Dembonski (Lengyelország) 125 kg-mal szerezte meg a bajnoki címet, itt 4. lett Stefanovics 110 kg- mal. Lökésben Kodzsabajev bizonyult a legjobbnak 147 kg- mal, Stefanovics a 3. helyen végzett 142,5 kg-os teljesít­ménnyel. XIV. Duna Kupa Szedresi győzelem Ez évben XIV. alkalommal rendezték meg Dunaszekcsőn a hagyományos Duna Kupa sakkversenyt. Négy megyéből i— Baranyából, Bács-Kiskun- Iból, Tolnából és Somogybái — 23 csapat 114 versenyzője' jelent meg vasárnap reggel a helyi művelődési házban, a verseny megnyitóján. Ott volt az indulók között az előzőleg már többször jól szerepelt kis­kunhalasi csapat is, akiknek azonban most csak a második helyet sikerült megszerezniük. A megyei csapatok verse­nyét és ezzel a Duna Kupát Szedres község együttese nyerte, második lett a kiskun- halasi MEDOSZ, harmadik a Mázaszászvári Bányász. A kiscsapatok versenyének sorrendje: 1. Babarc, 2. Sze­derkény, 3. Györköny. Ugyan­itt ifjúsági leány egyéni ver­senyt is rendeztek, 14 induló részvételével. Ennek végső sor­rendje: 1. Bánkúti (Kaposvári Vasas Izzó), 2. Maszi (Szent- lőrinc), 3. Kuner (Szedres). Malacsültes díszvacsorával zárult a 13. tornász EB Essen- ben. Igencsak ráfért az öreg kontinens tornászaira a kétórá­nyi kikapcsolódás, s közülük is elsősorban arra a 21 verseny­zőre, akik szombat este egy­mást felülmúló bátorsággal küzdöttek a szerenkénti dön­tőkben. A magyar tornasport külön­leges próbatételének számított az esseni EB, hiszen az elis­mert Magyar Zoltán, valamint Donáth Ferenc távollétében három 20 éven aluli verseny­zőnek azt kellett bebizonyíta­nia, hogy az „ászok" nélkül is sikerül az élvonalban maradni, a szép hagyományokat folytat­ni. Guczoghy újonc létére arany­érmesként vonult be az Euró- pa-bajnoksógok történetébe, ö volt az esseni mezőny legfia­talabb részvevője, így azután azon sem lehet csodálkozni, hogy az^eddigi 13 EB-n nála fiatalabb versenyző még soha­sem nyert bajnoki címet. A Bp. Honvéd alig 17 esztendős tor­násza évekig azért bukdácsolt, mert a lólengésben sehogyan sem tudott előrelépni. Mestere, az egykori válogatott Kisteleki Antal viszont rendkívüli türe­lemmel látott hozzá hibáinak javításához, és a sok technikai gyakorlatnak meg is lett az eredménye: tavaly Havanná­ban, az IBV-n Guczoghy már megnyerte a lólengést — ak­kor is holtversenyben —, aztán Milánóban az ifi EB-n a dobo­gó második fokáig vitte. Az is érdekességnek számít, hogy Guczoghynak négy válogató versenyen is rajthoz kellett áll­nia akkoriban, hogy kivívja a havannai csapattagságot. Nagyvonalúan versenyzett, nem látszott lámpalázasnak, igen magabiztosnak tűnt. Egy órával Guczoghy diada­la után Kovács Péter, a Duna­újvárosi Kohász tornásza is Európa-bajnoki dobogóra lép­hetett, nyújtón holtversenyes ezüstérmes volt a bolgár Del- csev társaságában. A közönség felhördült duplaszaltója és az azt követő visszafogás után. Még szűkmarkú is volt a zsűri, amikor „csak” 9,8 pontot adott. — Titokban reménykedtem az éremszerzésben. Győzelem­re ugyan semmiképpen sem számítottam, inkább egy har­madik helyre — nyilatkozott Kovács. — Az év elején lát­tam hozzá a „nagy figura" ta­nulásához, bizony sokszor es­tem nagyokat, ütöttem be a lámabat, a kezemet, de meg­érte. A döntő előtt az általános bemelegítésnél nagyon rosszul sikerült a szaltó, olyannyira, hogy a nyakamról a nyújtóvas le is húzta a bőrt. Közvetlenül a finálé előtt még egyszer ki­próbálhattam a duplát, akkor meg az újabb „ütközéstől" tartva túlságosan messzire re­pültem, leestem. Ezek után át­lagot kellett számolnom, úgy kiszámítani a szaltó ívét, hogy ne legyen baj. Ez volt a legne­hezebb, utána már megköny- nyebbültem, minden úgy ment, mint a karikacsapás. Minden eddigi Európa-baj- nokság közül a legsikeresebbet zárta Magyarország Essenben. Soha nem sikerült még egy­PMSC-Győrí Textiles 11:9 (6:5), NB I. női mérkőzés, Pécs, városi sportcsarnok, 600 néző. Vezette: Gyulai, Keszthelyi II. PMSC: Ko­vács — Peiesné, Sólyomné (1), Francziáné, Fajcsiné (2), Rákosa (1) Balázsné (5). Csere: Karip, Szabó (2), Czerbusz, Boóz, Pál- vőlgyiné. Edző: Hang János. Sályomné az 5. percben már megsérült, kifordult a térde, nem játszhatott tovább és ez szemmel láthatólag megzavarta o pécsieket. A szünetig mégis sikerült egygólos előnyt szerezniük. A második fél­idő elejétől kiegyenlítették a játé­kot a győriek, nem tudott elhúzni a PMSC, a hajrában azonban fe­gyelmezett játékkal, biztosan sze­rezték meg idei első győzelmü­ket. A bajnokság során most lé­pett először pályára a sérüléséből felépült Pólvölgyiné. A győriek leg­jobb dobójo: Smidéliuszné (4) volt. szerre két ilyen értékes érmet nyerni, sem Csányi, sem Ma­gyar színrelépéseinek idejében. Így aztán kijár az elismerés a fiataloknak, s még Kramarics Györgynek is, aki csak hajszál­lal maradt el az ugrásban a döntőbe jutástól. PMSC—Rába ETO 26:21 (12:9). Pécs, városi sportcsarnok, 1000 né­ző. Vezette: Lengyel. Mayer. PMSC: Kovacsics — Benkő (5), Kedves (3), Taskó (2), Herbert (6), Har­mat, Hegedűs (4). Csere: Kovács. Koleszár, Ivanics (1), Kőszegi (5). Edző: Móró Gábor. A Rába ETO szerezte meg a ve­zetést, de a PMSC fordítani tudott és az első félidő közepén már 7:3 volt a hazaiak javára. Szünet után kiengedett a PMSC, úgy tűnt, hogy elfáradtak, és a 38. percben dön­tetlenre alakult az eredmény (13:13). Tíz percnyi szoros küzdelerrt után magára tala It a pécsi csapat, Herbert főszereplésével egyre-másra lőtték a gólokat, közben Kovacsics többször bravúrosan védett, így alakult ki a biztos, ötgólos győze­lem. A Rába legjobb dobója Pe­likán (8) volt. * HP SZABAD SÁ A gólerős Herbert ezúttal is betalál a Rába ETO kapujába. A háttérben Kőszegi figyeli a fejleményeket. Képünk a PMSC— Rába ETO férfi kézilabda-mérkőzésen készült. Arató László felvétele Kettős győzelem eny derült az atlétika kulisszatitkaira Pénzes borítékok a versenyek után Stones kétszázezer dollárja A nemzetközi atlétikai élet vezetőinek szíve szüntelenül ka­lapál: veszélyt jelez. A magas­ugrás volt világcsúcstartója, az amerikai Dwight Stones — alig­hanem „most már minden mind. egy" alapon — olyan sajtó- kampányt indított, amelynek kö­vetkezményei egyelőre belátha- tatlanok, de hogy a lavina meg­indult, az biztos. Stones lelkiismeretfurdalás nélkül hallatja szavát, neki már mindegy, hiszen az amatőr sza. bályzat súlyos áthágása miatt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kizárta tagjai közül: hivatásos­nak minősítette. A történet már ismert. Stones az elmúlt évben egy televíziós viadalon részvételi díjként 33 400 dollárt vett fel, akkora összeget, amelynek egy- tized része sem lehetett volna legális jutalom. Erre az Ameri­kai Atlétikai Szövetség illeté­kesei időben figyelmeztették, de a fenegyerekként ismert Stones nem hallgatott a jó tanácsra, a pénzt több, ugyancsak szépen megajándékozott társával ellen­tétben — megtartotta. Sőt: több „Superstars" televízós vetélke­dőre nevezett be, s ezeken né­hány hét leforgása alatt olyan összeghez jutott, amennyit maga sem remélt... Stones, a 25 éves „gazdag ember" ezek után készséggel válaszolt a Sports Illustrated cí­mű magazin munkatársának kérdéseire, s többek között azt is elmondta, hogy legsikeresebb versenyzői időszakában mintegy 200 000 dollárhoz jutott — ama­tőrként! Szóvá tette azt is, hogy természetesen rajta kívül min­den jónevű amerikai atléta egy­re gazdagabban zárta a ver­senyidényeket, mert az indu­lásért járó tarifa — akárcsak a piaci árak — időről időre emelkedtek. — Amikor az első pénzes bo. rítékot elfogadtam, még egy ki­csit zavarban voltam, de aztán egyre könnyebben ment a do­log — nyilatkozta Stones. — Kidolgoztam a magam el­méletét, amely úgy szól, hogy az eredményeimért keményen megdolgozom, a stadionban pedig a magam módján a meg­jelent közönséget még szórakoz­tatom is. Ezért a „fellépésért" pedig pénz jár. A második bomba a Daily Mail-nak adott, s a lapban né­hány napja megjelent nyilatko­zat után robbant. Stones most már az angolokat is „eláztatta", nevezetesen a londoni Crystal Palace-ban évről évre megren­dezésre kerülő nagyszabású nemzetközi viadal gazdáit. Be­jelentette: — Ha nem fizettek volna az angolok, eszembe se jut, hogy átjöjjek Európába. Versenyen­ként 1000 dollárt kínáltak, a borítékot hol egy versenyző, hol meg egy rendező adta át, per­sze nem tanúk jelenlétében. Biztosan tudom, hogy minden Londonban szereplő honfitár­sam megkapta a magáét, ki többet, ki kevesebbet. David Shaw, a Brit Atlétikai Szövetség titkára higgadtan fo­gadta a fejleményeket, legalább is az ügy első hullámát. — Tudjuk, hogy a versenyek rendezői különféle „fogadások, hoz” folyamodnak, tetemes ösz- szegeket fordítanak a nagy at­léták „beszervezésére". Az el­múlt évben a meadowbank-i és az edinburgh-i versenyekkel kapcsolatban is botrány tört ki. Most újabb vizsgálat követke­zik, Stones gondoskodott arról, hogy a szigetországban többen is félve nyissák fel a postaládá­jukat. Persze Stones-nak is van miért izgulnia. Könnyen lehet, hogy hamarosan olyan adóbevallási felszólítást kap, amejyre álmá­ban sem gondolt. Naiv ugyanis, ha azt képzeli, hogy évekig szabadon inkasz- szálhatta a fellépti díjakat, s ezek után nem kell adóznia ... Szovjet lapvélemények Veszélyesek voltak a magyar „tűszúrások” ■ Tör öcsik András, Nyilasi Tibor és Bálint László dicsérete MA szovjetek játéka elmaradt a várttól MA döntetlen a görögöknek jó Nem túlzottan elégedettek a vasárnapi szovjet lapok a Tbi­lisziben megtartott mérkőzés eredményével: minden szakíró véleménye szerint a szovjet vá­logatott elmaradt az előkészü­leti mérkőzéseken mutatott for­májától, s a játék csak döntet­lenre volt elég. Ugyanakkor a kommentárok általában megle­petéssel szólnak a magyar csa­pat játékáról, kiemelik szerve­zett védekezését, gyors és öt­letes ellentámadásait — van olyan kommentár is, amely utal arra, hogy a szovjet csa­pat a szerencsének és főként Gontar kapus nagyszerű refle­xének köszönheti a döntetlent is: a második félidőben a ka­pus biztos góltól mentette meg a válogatottat. A Szovjetszkij Szport tudósí­tásában az ismert labdarúgó, V, Ponyegyelnyik rámutat: „Úgy tűnt, hogy a tegnapi mérkőzés, amelyre ellenfeleink szerény pontösszeggel érkeztek, nem lesz nehéz — de meg kell ad­ni, hogy a vendégek teljes erő­bedobással küzdöttek, különö­sen ritka, váratlan ellentáma­dásaik igen jó benyomást kel­tettek. A csapatkapitány Nyila­si és különösen a középcsatár Törőcsik játszott jól" — írja Ponyegyelnyik. A beszámoló szerint a szovjet játékosok so­kat támadtak ugyan, de átütő erő nélkül, a védelem nem aka­dályozta meg Törőcsiket, Nyi­lasit, Bálintot és Pusztait a sza­bad labdakezelésben, így mód­jukban állt a nyugodt előké­szítés. „Az olyan nagy techni­kájú játékosok számára, mint amilyenek vendégeink, így nem jelentett gondot az, hogy ve­szélyes helyzeteket teremtsenek kapunk előtt" — hangoztatja a cikk. Ponyegyelnyik különösen a magyar együttes második gól­ját dicséri: Törőcsik három szovjet védőt is lerázott s való­sággal tálcán tudta felkínálni a labdát Pusztainak. „A szovjet játékosok látszat­ra energikusabbak, mozgéko­nyabbak voltak, de támadásai­kat elnyújtották, hiányzott a pontos befejezés. A vendégek ritkábban, de veszélyesebben támadtak" — írja a Szovjetsz­kij Szport. „A döntetlen kétség­kívül megnehezíti csapatunk száméra a döntőbe jutást, de bízunk abban, hogy a hátralé­vő mérkőzéseken Görögország és Finnország ellen csapatunk meggyőzőbben játszik". A Trud szerint a magyar csa­pat szolid és technikás játékot mutatott, határozottan védeke­zett, pontosan és mozgékonyán szervezte ellentámadásait, bár azok nagyjából azonosak vol­tak minden esetben: gyors in­dítás a szárnyakon, beadás középre, s a befutó csatárok valamelyike lövőhelyzetbe ját­szotta magát. „Lesz min elgon- dolkodniok az edzőknek" — írja a Trud. — „Természetesen naíjyon megérzett a sérültek. Kosztava, Besszonov, Gucajev, Higyijatullin, Gyegtarjov hiá­nya. Sajnos, komoly kifogáso­kat kell támasztani a csapatka­pitány Blohin, valamint Bubnov, Adzsem és Macsaidze tegnap mutatott játékával szemben." A magyar játékosok közül a lap munkatársa Törőcsik, Nyilasi és Bálint játékát emeli ki. A Komszomolszkaja Pravda rövid bírálatában azt írja, hogy a szovjet válogatott Tbilisziben nem mutatta meg azokat a harci erényeit, amelyeket leg­utóbb Csehszlovákia ellen ta­núsított. A Pravda méltatja a gyors magyar ellentámadáso­kat, bár a lap szerint ehhez a szovjet védőjátékosok gyenge teljesítménye is hozzájárult. A magyarok gyors, veszélyes „tű­szúrásai” igen jól sikerültek és a mérkőzés rosszabbul is vég­ződhetett volna, ha Gontarnak a második félidőben nem sike­rül bravúrral hárítania Tatár fe­jesét. 0 LVOV: Hél szocialista ország motorosai részvételével rendezték meg Lvovban a Druzsba Kupa nemzetközi crossversenyt, amelyen jól sze­repeltek a magyarok. A Máthé —Németh—Czuni—Szanyi ösz- szeállitású négyes lógat a győztes Csehszlovákia (22 pont), a második helyezett Szovjetunió (30 pont) mögött a harmadik lett 57 ponttal. Az egyéni versenyt a szovjet Ru- lev nyerte (mindkét futamban győzött). 0 AMSZTERDAM: Amszter­damban 350 versenyző rész­vételével került sor a 4. nem­zetközi* maratoni futóverseny­re, amelyen magyar résztvevő is volt. Szekeres Ferenc kitű­nően szerepelt és győzött. Eredmények: 1. Szekeres (ma­gyar) 2:14:45.6 óra, 2. Durdun (amerikai) 2:17:10.3 óra, 3. McDaid (ír) 2:17:28.3 óra. • VALENCIA: öt nemzet gyaloglóversenyén a 20 km-es viadalt a mexikói Daniel Bau­tista nyerte — a világ leg­jobb eredményével. Ideje 1:22.15 óra. A második he­lyen honfitársa,. Gonzalez vég­zett 1.26.27 órával. Magya­rok is rajthoz álltak, s közü­lük Szálas lános 5., Sztanko- vies Imre 7., Szilágyi Tibor 10., Dómján Miklós pedig 17. lett. A csapatversenyben a 43 ponttal győztes Mexikó mögött Magyarország 27 ponttal a második lett. 0 BUKAREST: A román at­létikai kupa küzdelmei során a 2000 m-es női síkfutásban Mórica Puica 5:35.5 perces idővel új világcsúcsot állított fel. A régi világrekordot hon­fitársa, Natalja Masescu tar­totta ,5:39 perccel. nettől □ Belső ellenőröket, közgazdászokat, villamosmérnököket, üzemmérnököket és karbantartó villanyszerelőket KERESÜNK FELVÉTELRE Jelentkezés: a DÉDÁSZ személyzeti és oktatási főosztályán, Pécs, Rákóczi út 73 B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom