Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-21 / 137. szám
Fogyasztói árak és a gazdaság Beszélgetés dr. Csikós-Nagy Béla államtitkárral A 1világ legnagyobb egyesített energiarendszere Az Országos Villamos Teherelosztó vezérlőterme Komputer-parancs az erőműveknek Bemutatjuk az Országos Villamos Teherelosztót Ügyvédi etika Á védő az ügy első bírája — Higgyen nekem ügyvéd úr, abban a zsebmetszésügyben teljesen ártatlan vagyok (Zsalakó István rajza) Megbízás és kirendelés Szabadon dönthet, hogy elvállalja-e a képviseletet Árpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott előadást a napokban Pécsett dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete vendégeként Pécsett tartózkodó államtitkár interjút adott a Hétfői Dunántúli Napló részére. — Soha annyit nem beszéltünk árakról, mint napjainkban. Mindenki tudja, hogy átfogó árintézkedések készülnek és bizonyos aggodalommal várja a közvélemény az ezzel kapcsolatos híreket. Indokolt-e ez a felfokozott állapot? — Az árkérdés az elmúlt időszakban a gazdaságirányítás fókuszába került. Rájöttünk arra, hogy megbízható, értékarányos árak nélkül nehéz jó döntéseket hozni, A gazdaságos és a gazdaságtalan termékek közötti differenciálás elképzelhetetlen a korszerű árrendszer nélkül. Olyan orientációt kell hogy jelentsen az árrendszer, amely nélkül nem születhet racionális piaci döntés. Ezért hát sokat beszélünk az árakról, de ,nem csupán olyan értelemben, mint ahogy azt a közvélemény gondolja. Mert beszélünk exportárakról, importárakról, termelői árakról, felvásárlói árakról és fogyasztói árakról. A lakosság többsége azonban ez utóbbival azonosítja az egész árkérdést. Emellett állandóan értesülünk valamennyien a külföld árváltozásairól, és azt mindenki érzi, hogy ezekre a hatásokra reagálnia kell a gazdasági életnek, az árrendszernek is. Tudom, hogy minden árintézkedést mendemondák tucatja előz meg. Ennek az az oka, hogy a különböző fórumokon megtárgyalt árintézkedési javaslatok hírét, egyesek tényként terjesztik. Ismerem a jelenlegi pletykákat is. Bár még most készülnek a végleges döntések, annyit azonban mondhatok, hogy indokolatlan a felfokozott várakozás, az aggodalom. Annál is inkább, hiszen az árpolitika folyamatos tevékenység, amely — a bérmódosításokkal összhangban — még inkább át fogja szőni gazdasági életünket. — Hogyan változik a fogyasztói árrendszer? — Már több mint 10 esztendeje azon vagyunk, hogy az irracionális árelemeket kikapcsoljuk a gazdasági életből. Kialakult az az árrendszer, amelyben jelenleg mintegy 50—50 százalékot képviselnek a szabadáras és a hatósági árral felruházott termékek. Ez a tendencia még folytatódik, mert az a véleményünk, hogy csupán annak a terméknek szabályozzuk hatósági úton az árát, amely politikai megfontolások alapján a tartósan kedvezményezett, vagy a büntető árral sújtott kategóriába tartozik. A következő tervidőszakban szeretnénk elérni, hogy az ilyen termékek aránya tovább csökkenjen. Emellett természetesen betartatjuk az áremelési szándék előzetes bejelentési kötelezettségét. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke továbbra is fenntartja magának a vétójogot. — A fogyasztói árak közeljövőben várható módosítása, mely rétegeket érinti majd a legérzékenyebben ? — Az áremeléseknek nem célja az életszínvonal növekedésének megszakítása. így továbbra is fenntartjuk a bérekkel való kompenzáció eszközét, mint ahogy azt a hús- és húsipari termékek, valamint a tej árának megemelésénél tettük. Természetesen — a fogyasztói szokások, a fogyasztási szerkezet tükrében — az árintézkedések másképpen érintik a különböző rétegeket. A most készülő rendelkezések célja az, hogy külkereskedelmi érdekeinkkel összefüggésben ésszerűen csökkentsük bizonyos importcikkek hazai fogyasztását és a külkereskedelem céljaival összhangban emeljük az élelmiszeripari termékek árát. Az elmondottakból az következik, hogy a mezőgazdaság területén dolgozókat — akik saját fogyasztásukra is termelnek — kevésbé érzékenyen érintik az áremelések, mint például a sok importcikket vásárló, magas jövedelmű rétegeket. — Hogyan próbálják visszaszorítani az importenergia lakossági felhasználását? — Sajnos, meglehetősen pazarló módon bánik a lakosság jó része a különböző energia- hordozókkal. Pedig a külföldi híradások jelzik, hogy még a leggazdagabb országokban is szigorú takarékossági intézkedéseket léptettek életbe. Történelmileg kialakult árrendszerünk egyik anakronizmusának bizonyítására elég csupán egy pillantást vetni a villanyszámla hátoldalára. Erről világosan leolvasható, hogy a jelenleg életben lévő, úgynevezett tömbtarifarendszer egyértelműen a többTetfogyasztásra ösztönöz. Minél több villamos energiát használ fel valaki, annál olcsóbban jut hozzá a pluszenergiákhoz. Biztos, hogy ezt a rendszert nem tarthatjuk fenn tovább, hiszen mi éppen az ellenkezőjére, az ésszerű takarékosságra szeretnénk ösztönözni a lakosságot. Nem titkolt célunk, hogy a jól megfontolt árváltozásokkal megpróbáljuk elkerülni azokat a direkt és meglehetősen kemény korlátozásokat, amelyekre sok országban találunk már példát. Erdős Ákos Túl korán indul a Mecsek expressz Egy hét múlva új vasúti menetrend szerint közlekednek Európa népei. Mi magyarok is. A pécsieket az érdekelte közelebbről, változatlan marad-e a Mecsek expressz indulási ideje. A pécsi 5.55-ös indulást túl korainak, a budapesti 18.30-as visszaindulást túl későinek tartják immár évek óta. Van-e változás? A már kapható új menetrendi könyvet fellapozva azt tapasztaltuk, hogy mindkét időpont változatlan. Miért? Ezt kérdeztük Szabó Bélától, a MÁV vezérigazgató-helyettesétől. A kapott válasz szerint a MÁV vezetői egyetértenek azzal, hogy reggel a Mecsek expressz túl korán indul, de csak így tudják biztosítani a 9.15-ös budapesti érkezést, amihez feltétlenül ragaszkodni kell. Ma még sem a pálya, sem a vontatókapacitás nem alkalmas arra, hogy a menetidőt rövidítsék. — Ismerjük a visszaindulási időt, az előbbrehozatala iránti igényt is. — Ez azonban csak az utasok egy részét érinti, nekünk viszont biztosítani kell az ország más részeiből érkező vonatokhoz való csatlakozást, sőt, tartani kell magunkat a pécsi csatlakozásokhoz is, hiszen a baranyai megyeszékhelyen az esti órákban a műszak befejezéséhez igazodnak a környékbe a vonatinduláshoz. A továbbutazókat fölöslegesén várakoztatnánk, ha a Mecsek egy órával hamarabb érkezne Pécsre. De van még egy problémánk is, hogy a fővárosból való menetet csak úgy- biztosíthatjuk, ha a vonatokat nem egyszerre indítjuk. H. I. A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Az ügyvédség társadalmi szerepének fontosságát jelzi, hogy az alkotmány rögzíti ezt a jogot, s így az ügyvédi munka a szocialista törvényesség fontos biztosítéka, az ügyvédség a szocialista igazságszolgáltatás szerves része. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának speciális előírásai vannak és létezik egy olyan füze- tecske is, amely az ügyvédi hivatás magatartási szabályait fogalmazza meg. Az etikai kódexben foglaltak betartása minden ügyvéd alapvető kötelessége, megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Az ügyvéd és az ügyfél kapcsolata megbízással vagy kirendeléssel jön létre. A jogszabályok biztosítják a szabad ügyvédválasztás lehetőségét, a magatartási szabályok ugyanakkor szigorúan tiltják, hogy az ügyvéd reklám, propaganda vagy „felhajtó" útján szerezzen ügyfelet, illetve más ügyvédet kereső ügyféltől igyekezzék megbízást kapni. Ha az ügyvéd úgynevezett „betérő" ügyféllel találkozik, akkor köteles azt az ügyvédi munkaközösség vezetőjéhez irányítani. Az ügyvéd és az ügyfél találkozásának nem szükségszerű folytatása a megbízás. Általánosan elfogadott álláspont, hogy az ügyvéd az ügy első bírája. Szélsőséges esetben ez azt jelenti, hogy az ügyvéd nem fogadhat el olyan polgári ügyben megbízást, amelyben a sikeres ügyvitelre (pernyerésre) semmiféle kilátás nincs. Sajnos az emberek nagy részében ma is elevenen él a „ha per, hót legyen per!” szemlélet, amelynek visszaszorításáért az ügyvédek sokat tehetnek. Amennyiben létrejön a megbízás, az ügyvéd nem tehet kötelező ígéretet az ügy kimenetelére vonatkozóan. Büntető ügyekben is szabadon dönthet az ügyvéd abban Közel harminc éven át vagy negyven méteres mélységből, a budai várból irányították a hazai villamosenergia-rend- szert: onnan, ahol valamikor a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét tárolták. Az Úri utcai villamos teherelosztó berendezéseinek egy részét via kérdésben, hogy elvállalja-e a képviseletet. Kötelessége a védelem ellátása azokban az esetekben, amikor az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján jár el. Szigorúan tilos megkülönböztetést tenni az ügy ellátása során aszerint, hogy az ügyvéd megbízás vagy kirendelés alapján jár el. Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki azt a látszatot kelti, hogy hatékonyabb védelemben részesül a fél, ha kirendelt védőjének megbízást ad. Az ügyfél és az ügyvéd közötti viszony egyike a jogilag szabályozott legbizalmasabb kapcsolatoknak. E bizalom alap. pillére az a köztudott tény, mely szerint az ügyvéd a hivatása gyakorlása során tudomására jutott titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni. Az ügyvédi mesterség kialakulása óta vitatott kérdés az, hogy meddig mehet el az ügyvéd ügyfele érdekének védelmében. Az etikai kódex megfogalmazása szerint az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a törvény rendelkezéseit kijátsszák vagy megszegjék és a joggal bármilyen módon visszaéljenek. Ebből következik az is, hogy az ügyvéd nem biztathatja hazugságra ügyfelét. Ma már egyre inkább anakronizmusnak tekinthető az egykori prókátorokra, fiskálisokra jellemző frázispufogtató, könnyzacskókra ható perbeszéd. Az etika azt diktálja, hogy a perbeszéd ne a hallgatóságnak, hanem a bíróságnak szóljon, szakmailag megalapozott legyen — ami természetesen nem zárja ki a színes, figyelemfelkeltő előadásmódot. Az etikai kódexben foglaltak megtartása felett éberen őrködik az ügyvédség. Az ügyvédek fegyelmi tanácsainak gyakorlata azt igazolja, hogy az ügyvéd — látszólagos ellentétben foglalkozásával — szigorú bíróvá válik akkor, ha az ügyédi kar becsületének, a hivatás tisztaságának védelme úqy kívánja. Dr. B. T. - E. Á. szont néhány hónapja átszállították a közeli Pétermann Bíró utcába, ahol a Vinnyica—Alberti rsa közötti távvezeték átadásával egyidőbsn elkészült az új és igen korszerű villamos teherelosztó. Délelőtt tíz óra. A légkondicionált vezérlőteremben a diszpécserfal folyamatábráján kalauzom, dr. Potecz Béla, az Országos Villamos Teherelosztó igazgatóhelyettese a múltról beszél. A rendszer bővülése, az új erőművek belépése tette szükségessé az új központ megépítését, amely a vinnyica— albertirsai hétszózötven kilovoltos távvezeték átadásával egyidőben készült el. Az új vezeték üzembe helyezésével vágül is létrejött a világ legnagyobb egyesített energia- rendszere, amely kétszázötvenezer megawattos. Az új teherelosztó lehetővé tette, hogy a központi vezérlőből automatikusan irár nyítsák a hazai erőműveket, a nemzetközi kooperációnak köszönhetően tervszerűen vételezhetünk villamos energiát a rendszerből, amely egyébként Csehszlovákia és az NDK ellátását is szükség szerint segíti. A szabályozás számítógépes vezérléssel történik, a teherelosztóban két japán gyártmányú komputer működik, így a hazai alaphálózat, valamint a Vinnyica—Albertirsa közötti távvezeték alállomásairól beérkező információkat feldolgozzák, így percnyi pontossággal tudják, hogy mekkora az ország villamosenergia-fel- használása és amennyiben szükséges, a számítógép segítségével adnak parancsot az erőművek terhelésének változtatására. Tíz óra ötvenkét perc. Az ügyeletes diszpécser, kérésemre az előtte lévő képernyőre „hívja” a számítgépben tárolt, □ jelen pillanat adatait. A színes képernyőről a következőket olvasom le. A Duna- menti Hőerőmű leterhelése 576 megawatt, a Gagarin alig többet termel, mint négyszáz megawattot, fél terheléssel üzemel, a Pécsi Hőerőmű turbinái 125 megawattot állítanak elő. A diszpécserfalon lévő, úgynevezett Gráf-séma most nem világít, sem a zöld, sem pedig a piros égők nem izzanak: tehát minden rendben van, sehol sincs üzemzavar, illetve túlterhelés. A szolgálatvezető diszpécser most az albertirsai alállomós adatait jeleníti meg a képernyőn, miszerint a 750 kilovoltos vezetéken jelenleg 501 megawatt áramlik hozzánk o Szovjetunióból, amelyből Lévára (Csehszlovákia) huszonöt megawatt, a gödi alállamásra ötvenegy megawatt, Marton- vásárra pedig háromszázki- lencven-négy megawatt villamos energia folyik. Tizenegy óra öt perc. Az országos felhasználás 3760 megawatt, amelyből 1124 megawatt az import villamos energia. Ez az érték estére, amikor is a csúcs várható, 4400 megawattra kúszik fel. A villamosenergia-felhasznólás nemcsak napszakonként, hanem évszakonként az időjárástól függően is változik. A fogyasztók átlagosan évről évre nyolc százalékkal igényelnek több villamos energiát — idén 5,5—6 százalék —, ez a tendencia, illetve növekedési ütem hasonló a környező országokéhoz. A délelőtti csúcs még tart, a diszpécserfal műszerei továbbra is azt jelzik: minden rendben, a turbinák zavar nélkül dolgoznak. Salamon Gyula Hi EIVRT Sapiana Gépgvára telvesz □ forgácsoló szak- és betanított dolgozókat, □ gyakorlattal rendelkező gépszerelő (lakatos, műszerész) szakmunkásokat □ tmk-ba gyakorlattal rendelkező géplakatos szakmunkásokat Felveszünk továbbá □ különböző beosztásba betanított dolgozókat Jelentkezes: EIVRT Sopiana Gépgyára, Felvételi iroda Pécs, Szalai A u. 8 \