Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-21 / 137. szám

Fogyasztói árak és a gazdaság Beszélgetés dr. Csikós-Nagy Béla államtitkárral A 1világ legnagyobb egyesített energiarendszere Az Országos Villamos Teherelosztó vezérlőterme Komputer-parancs az erőműveknek Bemutatjuk az Országos Villamos Teherelosztót Ügyvédi etika Á védő az ügy első bírája — Higgyen nekem ügyvéd úr, abban a zsebmetszésügyben teljesen ártatlan vagyok (Zsalakó István rajza) Megbízás és kirendelés Szabadon dönthet, hogy elvállalja-e a képviseletet Árpolitikánk időszerű kérdé­seiről tartott előadást a na­pokban Pécsett dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Társa­ság elnöke. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete, va­lamint a Magyar Közgazdasá­gi Társaság Baranya megyei Szervezete vendégeként Pécsett tartózkodó államtitkár interjút adott a Hétfői Dunántúli Nap­ló részére. — Soha annyit nem beszél­tünk árakról, mint napjainkban. Mindenki tudja, hogy átfogó árintézkedések készülnek és bi­zonyos aggodalommal várja a közvélemény az ezzel kapcso­latos híreket. Indokolt-e ez a felfokozott állapot? — Az árkérdés az elmúlt idő­szakban a gazdaságirányítás fókuszába került. Rájöttünk ar­ra, hogy megbízható, értékará­nyos árak nélkül nehéz jó dön­téseket hozni, A gazdaságos és a gazdaságtalan termékek közötti differenciálás elképzel­hetetlen a korszerű árrendszer nélkül. Olyan orientációt kell hogy jelentsen az árrendszer, amely nélkül nem születhet ra­cionális piaci döntés. Ezért hát sokat beszélünk az árakról, de ,nem csupán olyan értelemben, mint ahogy azt a közvélemény gondolja. Mert beszélünk export­árakról, importárakról, termelői árakról, felvásárlói árakról és fogyasztói árakról. A lakosság többsége azonban ez utóbbival azonosítja az egész árkérdést. Emellett állandóan értesülünk valamennyien a külföld árvál­tozásairól, és azt mindenki ér­zi, hogy ezekre a hatásokra reagálnia kell a gazdasági életnek, az árrendszernek is. Tudom, hogy minden árintézke­dést mendemondák tucatja előz meg. Ennek az az oka, hogy a különböző fórumokon megtárgyalt árintézkedési ja­vaslatok hírét, egyesek tényként terjesztik. Ismerem a jelenlegi pletykákat is. Bár még most készülnek a végleges döntések, annyit azonban mondhatok, hogy indokolatlan a felfokozott várakozás, az aggodalom. An­nál is inkább, hiszen az árpo­litika folyamatos tevékenység, amely — a bérmódosításokkal összhangban — még inkább át fogja szőni gazdasági éle­tünket. — Hogyan változik a fo­gyasztói árrendszer? — Már több mint 10 eszten­deje azon vagyunk, hogy az ir­racionális árelemeket kikap­csoljuk a gazdasági életből. Kialakult az az árrendszer, amelyben jelenleg mintegy 50—50 százalékot képviselnek a szabadáras és a hatósági ár­ral felruházott termékek. Ez a tendencia még folytatódik, mert az a véleményünk, hogy csu­pán annak a terméknek sza­bályozzuk hatósági úton az árát, amely politikai megfonto­lások alapján a tartósan ked­vezményezett, vagy a büntető árral sújtott kategóriába tarto­zik. A következő tervidőszakban szeretnénk elérni, hogy az ilyen termékek aránya tovább csök­kenjen. Emellett természetesen betartatjuk az áremelési szán­dék előzetes bejelentési kötele­zettségét. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke továbbra is fenntartja magának a vétójo­got. — A fogyasztói árak közel­jövőben várható módosítása, mely rétegeket érinti majd a legérzékenyebben ? — Az áremeléseknek nem célja az életszínvonal növeke­désének megszakítása. így to­vábbra is fenntartjuk a bérek­kel való kompenzáció eszközét, mint ahogy azt a hús- és hús­ipari termékek, valamint a tej árának megemelésénél tettük. Természetesen — a fogyasztói szokások, a fogyasztási szer­kezet tükrében — az árintézke­dések másképpen érintik a kü­lönböző rétegeket. A most ké­szülő rendelkezések célja az, hogy külkereskedelmi érdeke­inkkel összefüggésben ésszerű­en csökkentsük bizonyos im­portcikkek hazai fogyasztását és a külkereskedelem céljaival összhangban emeljük az élel­miszeripari termékek árát. Az elmondottakból az következik, hogy a mezőgazdaság terüle­tén dolgozókat — akik saját fo­gyasztásukra is termelnek — kevésbé érzékenyen érintik az áremelések, mint például a sok importcikket vásárló, magas jövedelmű rétegeket. — Hogyan próbálják vissza­szorítani az importenergia la­kossági felhasználását? — Sajnos, meglehetősen pa­zarló módon bánik a lakosság jó része a különböző energia- hordozókkal. Pedig a külföldi híradások jelzik, hogy még a leggazdagabb országokban is szigorú takarékossági intézke­déseket léptettek életbe. Törté­nelmileg kialakult árrendsze­rünk egyik anakronizmusának bizonyítására elég csupán egy pillantást vetni a villanyszámla hátoldalára. Erről világosan le­olvasható, hogy a jelenleg élet­ben lévő, úgynevezett tömbtari­farendszer egyértelműen a többTetfogyasztásra ösztönöz. Minél több villamos energiát használ fel valaki, annál ol­csóbban jut hozzá a pluszener­giákhoz. Biztos, hogy ezt a rend­szert nem tarthatjuk fenn to­vább, hiszen mi éppen az el­lenkezőjére, az ésszerű taka­rékosságra szeretnénk ösztö­nözni a lakosságot. Nem titkolt célunk, hogy a jól megfontolt árváltozásokkal megpróbáljuk elkerülni azokat a direkt és meglehetősen kemény korláto­zásokat, amelyekre sok ország­ban találunk már példát. Erdős Ákos Túl korán indul a Mecsek expressz Egy hét múlva új vasúti me­netrend szerint közlekednek Európa népei. Mi magyarok is. A pécsieket az érdekelte köze­lebbről, változatlan marad-e a Mecsek expressz indulási ide­je. A pécsi 5.55-ös indulást túl korainak, a budapesti 18.30-as visszaindulást túl későinek tart­ják immár évek óta. Van-e vál­tozás? A már kapható új me­netrendi könyvet fellapozva azt tapasztaltuk, hogy mindkét idő­pont változatlan. Miért? Ezt kérdeztük Szabó Bélától, a MÁV vezérigazgató-helyettesé­től. A kapott válasz szerint a MÁV vezetői egyetértenek az­zal, hogy reggel a Mecsek ex­pressz túl korán indul, de csak így tudják biztosítani a 9.15-ös budapesti érkezést, amihez fel­tétlenül ragaszkodni kell. Ma még sem a pálya, sem a von­tatókapacitás nem alkalmas ar­ra, hogy a menetidőt rövidít­sék. — Ismerjük a visszaindulási időt, az előbbrehozatala iránti igényt is. — Ez azonban csak az utasok egy részét érinti, ne­künk viszont biztosítani kell az ország más részeiből érkező vonatokhoz való csatlakozást, sőt, tartani kell magunkat a pécsi csatlakozásokhoz is, hi­szen a baranyai megyeszékhe­lyen az esti órákban a műszak befejezéséhez igazodnak a kör­nyékbe a vonatinduláshoz. A továbbutazókat fölöslegesén várakoztatnánk, ha a Mecsek egy órával hamarabb érkezne Pécsre. De van még egy prob­lémánk is, hogy a fővárosból való menetet csak úgy- biztosít­hatjuk, ha a vonatokat nem egyszerre indítjuk. H. I. A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a véde­lem joga. Az ügyvédség társa­dalmi szerepének fontosságát jelzi, hogy az alkotmány rög­zíti ezt a jogot, s így az ügy­védi munka a szocialista tör­vényesség fontos biztosítéka, az ügyvédség a szocialista igaz­ságszolgáltatás szerves része. Az ügyvédi hivatás gyakorlá­sának speciális előírásai van­nak és létezik egy olyan füze- tecske is, amely az ügyvédi hi­vatás magatartási szabályait fogalmazza meg. Az etikai kó­dexben foglaltak betartása min­den ügyvéd alapvető kötelessé­ge, megszegőivel szemben fe­gyelmi eljárást kell lefolytatni. Az ügyvéd és az ügyfél kap­csolata megbízással vagy kiren­deléssel jön létre. A jogszabá­lyok biztosítják a szabad ügy­védválasztás lehetőségét, a ma­gatartási szabályok ugyanakkor szigorúan tiltják, hogy az ügy­véd reklám, propaganda vagy „felhajtó" útján szerezzen ügy­felet, illetve más ügyvédet ke­reső ügyféltől igyekezzék meg­bízást kapni. Ha az ügyvéd úgy­nevezett „betérő" ügyféllel ta­lálkozik, akkor köteles azt az ügyvédi munkaközösség vezető­jéhez irányítani. Az ügyvéd és az ügyfél talál­kozásának nem szükségszerű folytatása a megbízás. Általá­nosan elfogadott álláspont, hogy az ügyvéd az ügy első bí­rája. Szélsőséges esetben ez azt jelenti, hogy az ügyvéd nem fogadhat el olyan polgári ügy­ben megbízást, amelyben a si­keres ügyvitelre (pernyerésre) semmiféle kilátás nincs. Sajnos az emberek nagy részében ma is elevenen él a „ha per, hót legyen per!” szemlélet, amely­nek visszaszorításáért az ügy­védek sokat tehetnek. Amennyi­ben létrejön a megbízás, az ügyvéd nem tehet kötelező ígé­retet az ügy kimenetelére vo­natkozóan. Büntető ügyekben is szaba­don dönthet az ügyvéd abban Közel harminc éven át vagy negyven méteres mélységből, a budai várból irányították a hazai villamosenergia-rend- szert: onnan, ahol valamikor a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét tárolták. Az Úri utcai villamos teherelosztó be­rendezéseinek egy részét vi­a kérdésben, hogy elvállalja-e a képviseletet. Kötelessége a védelem ellátása azokban az esetekben, amikor az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján jár el. Szigorúan tilos megkülönböz­tetést tenni az ügy ellátása so­rán aszerint, hogy az ügyvéd megbízás vagy kirendelés alap­ján jár el. Fegyelmi vétséget kö­vet el az az ügyvéd, aki azt a látszatot kelti, hogy hatékonyabb védelemben részesül a fél, ha kirendelt védőjének megbízást ad. Az ügyfél és az ügyvéd kö­zötti viszony egyike a jogilag szabályozott legbizalmasabb kapcsolatoknak. E bizalom alap. pillére az a köztudott tény, mely szerint az ügyvéd a hivatá­sa gyakorlása során tudomására jutott titkot mindenkivel szem­ben köteles megőrizni. Az ügy­védi mesterség kialakulása óta vitatott kérdés az, hogy meddig mehet el az ügyvéd ügyfele ér­dekének védelmében. Az etikai kódex megfogalmazása szerint az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a törvény rendel­kezéseit kijátsszák vagy meg­szegjék és a joggal bármilyen módon visszaéljenek. Ebből kö­vetkezik az is, hogy az ügyvéd nem biztathatja hazugságra ügyfelét. Ma már egyre inkább anakro­nizmusnak tekinthető az egykori prókátorokra, fiskálisokra jel­lemző frázispufogtató, könny­zacskókra ható perbeszéd. Az etika azt diktálja, hogy a per­beszéd ne a hallgatóságnak, hanem a bíróságnak szóljon, szakmailag megalapozott legyen — ami természetesen nem zárja ki a színes, figyelemfelkeltő elő­adásmódot. Az etikai kódexben foglaltak megtartása felett éberen őrkö­dik az ügyvédség. Az ügyvédek fegyelmi tanácsainak gyakorlata azt igazolja, hogy az ügyvéd — látszólagos ellentétben foglalko­zásával — szigorú bíróvá válik akkor, ha az ügyédi kar becsü­letének, a hivatás tisztaságá­nak védelme úqy kívánja. Dr. B. T. - E. Á. szont néhány hónapja átszállí­tották a közeli Pétermann Bíró utcába, ahol a Vinnyica—Al­berti rsa közötti távvezeték át­adásával egyidőbsn elkészült az új és igen korszerű villa­mos teherelosztó. Délelőtt tíz óra. A légkon­dicionált vezérlőteremben a diszpécserfal folyamatábráján kalauzom, dr. Potecz Béla, az Országos Villamos Teherelosz­tó igazgatóhelyettese a múlt­ról beszél. A rendszer bővülése, az új erőművek belépése tette szük­ségessé az új központ meg­építését, amely a vinnyica— albertirsai hétszózötven kilo­voltos távvezeték átadásával egyidőben készült el. Az új vezeték üzembe helyezésével vágül is létrejött a világ leg­nagyobb egyesített energia- rendszere, amely kétszázötven­ezer megawattos. Az új teherelosztó lehetővé tette, hogy a központi ve­zérlőből automatikusan irár nyítsák a hazai erőműveket, a nemzetközi kooperációnak köszönhetően tervszerűen véte­lezhetünk villamos energiát a rendszerből, amely egyébként Csehszlovákia és az NDK el­látását is szükség szerint se­gíti. A szabályozás számítógé­pes vezérléssel történik, a te­herelosztóban két japán gyárt­mányú komputer működik, így a hazai alaphálózat, valamint a Vinnyica—Albertirsa közötti távvezeték alállomásairól be­érkező információkat feldol­gozzák, így percnyi pontosság­gal tudják, hogy mekkora az ország villamosenergia-fel- használása és amennyiben szükséges, a számítógép se­gítségével adnak parancsot az erőművek terhelésének változ­tatására. Tíz óra ötvenkét perc. Az ügyeletes diszpécser, kérésem­re az előtte lévő képernyőre „hívja” a számítgépben tá­rolt, □ jelen pillanat adatait. A színes képernyőről a követ­kezőket olvasom le. A Duna- menti Hőerőmű leterhelése 576 megawatt, a Gagarin alig többet termel, mint négyszáz megawattot, fél terheléssel üzemel, a Pécsi Hőerőmű tur­binái 125 megawattot állíta­nak elő. A diszpécserfalon lévő, úgynevezett Gráf-séma most nem világít, sem a zöld, sem pedig a piros égők nem izzanak: tehát minden rend­ben van, sehol sincs üzemza­var, illetve túlterhelés. A szolgálatvezető diszpécser most az albertirsai alállomós adatait jeleníti meg a képer­nyőn, miszerint a 750 kilovol­tos vezetéken jelenleg 501 megawatt áramlik hozzánk o Szovjetunióból, amelyből Lé­vára (Csehszlovákia) huszonöt megawatt, a gödi alállamásra ötvenegy megawatt, Marton- vásárra pedig háromszázki- lencven-négy megawatt villa­mos energia folyik. Tizenegy óra öt perc. Az országos felhasználás 3760 megawatt, amelyből 1124 me­gawatt az import villamos energia. Ez az érték estére, amikor is a csúcs várható, 4400 megawattra kúszik fel. A villamosenergia-felhasznólás nemcsak napszakonként, ha­nem évszakonként az időjá­rástól függően is változik. A fogyasztók átlagosan évről évre nyolc százalékkal igényel­nek több villamos energiát — idén 5,5—6 százalék —, ez a tendencia, illetve növekedé­si ütem hasonló a környező országokéhoz. A délelőtti csúcs még tart, a diszpécserfal műszerei to­vábbra is azt jelzik: minden rendben, a turbinák zavar nél­kül dolgoznak. Salamon Gyula Hi EIVRT Sapiana Gépgvára telvesz □ forgácsoló szak- és betanított dolgozókat, □ gyakorlattal rendelkező gépszerelő (lakatos, műszerész) szakmunkásokat □ tmk-ba gyakorlattal rendelkező géplakatos szakmunkásokat Felveszünk továbbá □ különböző beosztásba betanított dolgozókat Jelentkezes: EIVRT Sopiana Gépgyára, Felvételi iroda Pécs, Szalai A u. 8 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom