Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-04 / 120. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 4., péntek Vidéki stúdiók 1 mm mm közös műsora A matőr művészek, együt­tesek vallottak kedv­telésükről a zenés ri­portműsorban, amelyet hét­főn délután sugárzott a Kossuth rádió. A műsort a vidéki rádióstúdió — a győri, a miskolci, a nyír­egyházi, a pécsi és a szol­noki — közös munkáját tükrözte. A műsorban megszólalt többek között egy debre­ceni fol'k-együttes, s tisza- kécskei tanyasi diákotthon bábegyüttese, a kapuvári Kata-kör, a sárréti paraszt­kórus, egy hövelyi himző- asszony, a nyíregyházi gyermekszínház társulata, egy szamoszugi „nyelvőr”, a mezőkeresztesi Aranykalász pávakör citerakészítője, egy beat-együttes, a győri amatőrfilm-stúdió vezetője, a Pécsi Nevelők Háza ka­marakórusa és egy amatőr­színész. A hosszú felsorolás is mutatja, hogy a Borsos József szerkesztette műsor a legkülönfélébb területek­re ellátogatott, széles kör­ben gyűjtve az adalékokat az amatőr mozgalomhoz. A riportalanyok elmondták, hogy mennyire szeretik azt amit csinálnak, milyen jó érzés valami többletet ad­ni, és hogy mennyire nem szeretnének profikká válni. „Csak" énekelnek, táncol­nak, az alkotás, a játék öröméért, magunk és mind- annyiunk kedvére. A rá­diósok érdekes riportokat fűztek egybe. Különösen az volt a ta­nyasi diákotthon igazgató­jának nyilatkozata, amely^ bői kiderült, hogy mennyi­re felszabadítja a gyereke­ket a bábozás, aminek ha­tására már az órákon is meg mernek szólalni, igazi közösséget formálnak, job­ban, többet tanulnak. Ku­riózumnak számítanak Roz- gonyi Győző tsz-tag tájszó, szólásmondás, hagyomány­feldolgozó, történetkutató dolgozatai. A győri ama- tőrfilm-stúdióról szóló ri­port egy újabb műfajra irányította a figyelmet, a sárréti parasztkórus idős tagjának panasza a fia­talok érdektelenségéről, pedig valós problémát fe­szegetett. Csutora Ferenc pécsi amatőrszínész vallo­mása az egész műsort ösz- szefoglalta, mégegyszer ki­mondta, amire a többiek utaltak, vagy másként fo­galmaztak meg. B. A. Sok a minőségi kifogás Hol szorít a cipő? A megyei NED a cipőéi látásról tárgyalt A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján 1977-ben határozatot hozott a Minisztertanács a lakosság ci­pőellátásának javításáról. A ha­tározat eddigi végrehajtásáról, illetve annak megyei tapaszta­latairól tájékoztatta tegnap a Baranya megyei Népi Ellenőr­zési Bizottságot a NEB keres­kedelmi szakcsoportja. A tájé­koztató jelentést — amelynek vitájában részt vett dr. Tóth József, a KNEB gazdasági szak­értője — elfogadta a megyei NEB, majd megvitatta és jóvá­hagyta a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásának és el­számolásának helyzetével fog­lalkozó megyei témavizsgálat programját. * A cipőboltokban roskadoznak a polcok, de vajon megtalál­juk-e mindig a legmegfelelőbb cipőt? Bizony nem; cipővásár­lásainknál gyakran megalkuvás­ra kényszerülünk. Azok a „hát­rányos helyzetűek” pedig, akik lábformájuk miatt soha nem tudnak olcsó hazai cipőt venni, mert róluk mindig megfeled­keznek, kénytelenek méregdrá- ga importcipőt hordani, ha nem akarnak mezítláb járni, A tegnapi NEB-ülésen a té­ma vitájában hallottuk, hogy a kormányhatározat óta sokat ja­vult a helyzet: a műszerezett­ségnek köszönhetően már a gyárakban szigorúbb a minő­ség ellenőrzése, sokat válto­zott a kereskedelem átvételi szervezete - mégis sok a fo-' gyasztói reklamáció. Más szó­val: még mindig szorít a cipő. Hol jobban, hol kevésbé. A baranyai NEB szerint határo­zottabban külön kellene vá­lasztani a javíthatót, a tényle­ges selejttől. 'Megfelelő javító apparátus segítségével sok olyan cipő maradhatna — új­szerű állapotba hozva a vásár­lónál, amit most „könnyű szív­vel” visszavesz a kereskedelem, s áron alul értékesít. (Tavaly 163 ezer pár cipőt visszárúzotta Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat, 190 ezer párat pedig a vevők reklamációja miatt vett vissza.) Azt hihetnők, hogy az ipar kíváncsi rá, miért adja visz- sza a vevő az alig használt ci­pőt. Nos, nem így van. Egyes cipőipari szövetkezetek — nyil­ván tanulmányozás végett — visszakérik a reklamációs árut. az állami vállalatok pedig a DCV területéről Nagykanizsára összegyűjtött cipőket vizsgálják meg időnként. Ügy véljük, na­gyon hasznos és tanulságos lenne a hibák alaposabb és mélyrehatóbb vizsgálata és a tapasztalatok hasznosítása. Ta­lán még csökkenne is a minősé­gi kifogás (mert különben a vállalati és a vásárlói reklamá­ció 1977-ben is, 1978-ban is együttesen 353 ezer párat tett ki, forintban pedig — a cipők árának emelkedésével együtt — ennek értéke még emelkedett is.) A minőségről még annyit, hogy az idei első negyedévben a tavaly első negyedhez viszo­nyítva országosan emelkedett a minőségi kifogások száma. És a választék? Bizonyos tekintet­ben van javulás, de gyermekci­pőkből a 30—32-es méret fölött kifejezetten gyenge a választék, egyáltalán: a 3—4 modell alig­ha nevezhető választéknak. De vajon mindenben csak a cipőipar a ludas? Megtudtuk, hogy baj van az ún. háttéripar­ral is: nem kielégítő a gyárak ellátása kaptafából, talpból, bélésből és egyéb kellékekből. Míg ezek a vonalak nem rende­ződnek, s ennek révén nem biz­tosítható az ipar kiegyensúlyo­zott termelése, a cipő mindig szorítani fog. H. I. ÖTLETHE Több mint 3 millió forint újításokból Az év első negyedében be­nyújtott kollektív újítási javas­latok, egyéni ötletek már elő­re jelzik, hogy az idén ezek a szellemi alkotások a tavalyi három milliárd 682 millió fo­rintnál nagyobb eredményt hoznak a népgazdaság számá­ra. Hamarosan megjelenik a hazai műszaki, szellemi alkotá­sok gyűjteményének újabb kö­tete, az előző ilyen „ötlettár” elterjesztése nyomán -két év alatt 300-ról 576-ra növeke­dett a több üzemben is hasz­nosított újításaik vagy találmá­nyok száma. Ennél sokkal több, mintegy 71 ezer az egy üzem­oz 1979. május 2-án megtartott áp­rilis havi íottó jutalomsorsolásról, melyen a 16. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft), b Lada 1200 tip.’ személygépkocsira utalvány, c szerencse-utalv. (30 000 Ft), d szí­nes tv I. (28 000 Ft), e színes tv II. (22 300 Ft), f zenesarok ut. (20 000 Ft), g otthon lakberendezési utaiv. (15 000 Ft), h ismerje meg a Szov­jetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok országát (14 000 Ft), i televízió (10 000 Ft), j vásárlási utaiv. (10 000 Ft), k vásárlási utalv. (9000 Ft), I vá­sárlási utalv. (7000 Ft), m vásárlási utalv. (5000 Ft), n vásárlási utalv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1979. május 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 356 671 n, 2 388 693 j, 2 394 030 h, 2 399 367 j, 2 404 704 j, 2 415 378 n, 2 420 715 n, 2 442 063 j, 2 463 411 j, 2 468 748 j, 2 474 085 j, 2 495 433 j, 2 500 770 j, 2 506 107 m, 2 511 444 n, 2 543 466 f, 2 548 803 j, 2 554 140 j, 2 564 814 c, 2 570 151 d, 2 575 488 i, 2 586 162 f, 2 596 836 k, 2 650 206 h, 2 655 543 I, 2 666 217 j, 2 676 891 m, 2 692 902 2 714 250 2 746 272 2 778 294 2 799 642 2 826 327 2 853 012 2 874 360 2 895 708 2 911 719 2 927 730 2 959 752 2 981 100 44 609 700 44 865 876 55 614 594 55 865 433 62 035 005 62 077 701 62 099 049 62 115 060 62 1 36 408 62 152 419 62 211 126 62 227 137 62 248 485 62 280 507 62 301 855 62 339 214 62 397 921 62 451 291 62 499 324 I, J. k­2 698 239 2 719 587 2 762 283 2 788 968 2 804 979 2 837 001 2 858 349 2 879 697 2 901 045 2 917 056 2 938 404 2 965 089 2 991 774 44 615 037 k, 44 876 550 n, 55 619 931 n, 55 870 770 c, 62 040 432 m, 62 083 038 d, 62 104 386 j, 62 125 734 m, 62 141 745 I, , 62 168 430 n, 62 216 463 m, 62 237 811 j, 62 253 822 k, 62 285 844 k, 62 323 203 k, 62 328 540 j, 62 454 606 e, 62 472 639 j, 2 703 576 j, 2 730 261 m, 2 767 620 I, 2 794 305 k, 2 815 653 j, 2 842 338 k, 2 863 686 I, 2 890 371 m, 2 906 382 n, 2 922 393 j, 2 954 415 h, 2 975 763 n, 2 997 111 fc, 44 651 048 h, 55 609 257 n, 55 630 605 n, 55 881 444 d, 62 051 0ft j, 62 088 375 j, 62 1 09 723 I, 62 131 071 h, 62 147 082 j, 62 189 778 j, 62 221 800 f, 62 243 148 j, 62 259 159 n, 62 296 518 i, 62 328 540 j, 62 355 225 I, 62 429 349 j, 62 477 976 I, A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. ben hasznosított újítás, s na­gyobb részüket a gépipar, a nehézipar, a közlekedés és a könnyűipar vállalatainál nyúj­tották be. Egy év alatt 44 millió fo­rint hasznot hoztak az újítá­sok az Egyesült Izzónak. A múlt évben beadott 679 ötlet közül eddig 327-et hasznosí­tottak. Ezekre újítási díjként 1,7 millió forintot fizettek ki. A nehéziparban különösen sok jó ötletet, javaslatot nyúj­tanak be a bányászat dolgo­zói. A Magyar Szénbányá­szati Tröszt földalatti és 'kül­színi üzemeiben az ebből szár­mazó éves gazdasági haszon tavaly meg'halddta a 170 mil­lió forintot, az újítások gyakor­lati bevezetésével, egyenlete­sebbé, gazdaságosabbá vált a nagyteljesítményű gépek, a fejtő, a rakodó és a szállító berendezések kihasználása. Több üzemben pedig jelentős értékű anyagot, villamos ener­giát takarítottak meg. Ugyan­csak az újítások eredménye­ként javult a föld alatti mun­kahelyeken a biztonság, csök­kentek a baleseti veszélyforrá­sok. örvendetesen növekszik a szénbányászat újítómozgalmá­ban a fizikai dolgozók aránya. A javaslatok 40-50 százaléka tőlük származik, de egyes vál­lalatoknál, mint például a borsodi, a nógrádi* és a vár­palotai szénbányádnál, még ennél is magasabb a munká­sok aránya. Több üzemben kis műhelyeket rendeztek be az újítók kísérleteihez, a borsodi szénbányáknál a fiatal mű­szakiak segítenek a fizikai dol­gozóknak javaslataik kidolgo­zásában, a Mecseki Szénbá­nyáknál üzemi újítóköröket ala­kítottak a munkások ösztönzé­Segítik a cigány­beilleszkedését olyan határozatot hozott, me­lyek végrehajtása valamennyi KISZ-bizottságra, alapszerve­zetre vonatkozik. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága menyeket, illetve a további feladatokat, a KISZ Siklós vá­rosi-járási Bizottságának je­lentését meghallgatva vitatta meg a megyebizottság. Nem véletlenül került épp a siklósi járásban élő cigányfia­talok helyzetét feltáró beszá­moló a bizottság tagjai elé, hiszen — mint azt a megye cigánylokosságára vonatkozó szóbeli tájékoztatóból megtud­tuk — e járásban él a legtöbb cigány származású lakos. A párt-, állami, társadalmi szer­vek munkájának eredménye­ként nagyrészt munkába álltak, megváltoztak az életkörülmé­nyeik. Az ilyen családokban nevelkedő cigányfiatalok egy része ma már elvégzi a nyofc általánost, többen szakmun­kásbizonyítványt is szereznek. Főként közülük kerülnek 'ki azok, akik a KISZ soraiba lépnek, közéleti feladatokat vállalnak. A siklósi járásban sok olyan KISZ-alapszerveze: dolgozik, melyben szép számmal tevé­kenykednek cigány származású fiatalok, sőt két olyan alap­szervezetük is van, mely csak cigányfiatalokból áll. A tapasz­talatok szerint a KISZ-tag ci­gányfiatalok igyekeznék eleget tenni az alapvető kötelezett­ségeiknek, helytállni a munká­ban. A tanulásban is kitar­tóbbak azok, akik KISZ-tagok, mint akik nem. így kézenfekvő, hogy rájuk alapozva igyekeznek a KlSZ- szervezetek még több cigány- fiatalt alkalmassá tenni arra, hogy az ifjúsági mozgalom tagjai legyenek, hogy aztán együttes erővel támogassák a még lépéshátrányban levő tár­saikat. A további teendőik kö­zül nagyon fontosnak tartják a cigányfiatalok tanulásának, munkába állásának, illetve a munkahelyen való megmara­dásnak segítését. És mivel ezek a tennivalók nemcsak a KISZ Siklós városi-járási Bi­zottságára jelentenek felada­tokat, a megyei bizottság több Mit tett és mit tehet a KISZ a cigánylakosság, közülük is elsősorban a cigányfiatalok felemelkedéséért, a társada­lomba való beilleszkedésük se­gítéséért? Többek között erről tanácskoztak tegnap délelőtt Pécsett a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának tagjai. A megyében élő cigányfiatalok helyes életmódjának kialakítá­sával kapcsolatos eddigi ered­Halálos baleset történt tegnap délután a 6-os úton. Szekszárd felé hajtott egy zöld színű, osztrák rendszámú Citroen. Hidasnál — eddig ki nem derített okból — áttért a bal oldalra, és össze­ütközött a vele szemben szabályosan közlekedő Volkswagen gép­kocsival, amelynek utasa, egy Hidason dolgozó pécsi fiatalember a helyszínen meghalt. A Citroen vezetőjét a mentők a bonyhádi kórházba szállították. Az ügyben folyik a vizsgálat. Tájrendezés a szénbányák Az ország 10. gyógyhelye Országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította az egészségügyi miniszter Bük-gyógyfürdőt Az évente 600 ezer vendéget foga-, dó, egyre gyarapodó nyu­gat-magyarországi fürdő ezzel új, magasabb kate­góriába lépett. Az ország 10. gyógyhelye lett. A magasabb minősitést kimondó határozat szerint az új gyógyhelyen meg kell oldani az ivóvíz vas- talanítását, meg kell szer­vezni Bük-fürdő és a kör­nyező községek állandó központi orvosi ügyeletét, továbbá azt, hogy a gyógyszerek a nap bár­mely szakában beszerez­hetők legyenek. fiatalok társadalmi Fásítás a gyükési részen Locsolással kötik le a port Egy tudományos-fantasztikus film forgatásához kiválóan al­kalmas lenne a Mecseki Szén­bányák pécsbányai külfejtési üzeme. A mintegy 80 hektáros terület nagy része holdbéli táj­hoz hasonlít, s e kietlen ré­szeken csak a munkagépekés az emberek jelzik a földi éle­tet. A külfejtési művelés az 1960- as évek elején kezdődött, s várhatóan 1990-ig tart. A bá­nyászat befejezése után a vá­ros zöldövezetként hasznositja a területet, ami azt a felada­tot jelenti, hogy a művelés­sel párhuzamosan el kell vé­gezni a szakhatóságok jóvá­hagyásával a tájrendezést, a rekultivációt. A tájrendezés a terület dé­li irányából halad észak felé. Jelenleg elkészült a gyükési külfejtési részen a Lámpás­pataktól nyugatra levő terü­let, a Szomárkúti autóbuszfor­dulóig, omit a külfejtési üzem költségére befásitottak. A fa­csemeték ültetése mintegy há­rom hektáron történt. Tájren­dezésre került a Szamárkúti autóbuszfordulótól, a felsőgyü- kési útig terjedő terület, ahol már részben a rekultivációt is elvégezték, azaz az eredeti tájképet is helyreállították. Az idei feladat: rendezik a tájat a Bittner Alajos úttól nyugat­ra levő, volt Marx útig terje­dő részen mintegy 15 hektá­ron. Az üzem a bányászati mű­velés megkezdése előtt a ter­mőtalajt ledózerolja, amit az­tán külön tárolnak. A med­dőhányókat a művelés közben úgy alakítják ki, hogy a bá­nyászat befejezése után minél egyszerűbben tudják az ere­deti állapotot visszaállítani. A tájrendezéssel érdemes a bányászattal párhuzamosan foglalkozni, mert ha nem te­szik, akkor a terület könnyen szemétteleppé válik, úgy mint a Bittner Alajos úttól nyugat­ra. A külfejtési üzem, lévén a város közelsége, idén már ko­molyan törődik a porártalom elleni védekezéssel: az utakat vegyszeres vízzel naponta többször végiglocsolják, s így lekötik a port, valamint vásá­rolnak egy új berendezést, mellyel a fúrásnál képződő port iktatják ki. A Mecseki Szénibányák kül­fejtési üzeme tavaly mintegy kétmillió köbméter anyagot mozgatott meg. A tájrendezés óriási erőket igényel, de hogy megéri, az nem kétséges. R. N. Szintén a tegnapi megyebi­zottsági ülésen vitatták meg azt a jelentést, amely a me­gyében élő fiatalok, műszaki és közgazdász értelmiségiek helyzetét, a körükben végzett KISZ-munka tapasztalatait ele­mezte. Megállapították, hogy ezek a fiatalok a létszámuk, de méginkább a munkásifjú­sághoz való kötődésük miatt az értelmiség jelentős cso­portján alkotják. Az 1500 30 éven aluli műszaki és közgaz­dász értelmiségi munkásságára vonatkozóan több baranyai nagyüzemben végzett felmé­rés alapján összegezték a ta­pasztalatokat, amelyek szerint e fiatalok szakmai, közéleti te­vékenysége többnyire vállalati szintre korlátozódik. Épp ezért a jövőben — a társadalmi mozgalmi szervezetekkel közö­sen — a KISZ arra törekszik, hogy a fiatal műszakiak, köz­gazdászok minél szélesebb körben kamatoztassák tudásu­kat. A tegnapi megyebizottsági ülésen részt vett és felszólalt Alföldi János, az MSZMP Komló járási Bizottságának titkára, Szél József, az MSZMP Siklós városi-járási Bizottságá­nak munkatársa, dr. Görcs László, a megyei cigányügyi albizottság elnöke és Kalmár József, az SZMT munkatársa. külfejtési tizemében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom