Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-20 / 136. szám
“1 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 136. szám 1979. május 20., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa meghívására május végén Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tesz hivatalos baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. Kedvezően alakult az ipari termékek értékesítése A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1979 I. negyedévéről Ötödször lett kiváló a lippói Béke őre Tsz. Képünkön: dr. Lakatos Tibor miniszterhelyettes értékelő beszédét tartja. Balra tőle dr. Földvári János, mig jobbra Lovas Miklós tsz-elnökhelyettes. (Tudósítás a 2. oldalon.) Jól vizsgáztak a katonák Befejezték a Pajzs 79 maanaassazsasnzamaaasasasnanssnaanasss^ansasmsasaaaan hadgyakorlatot Nagygyűlés Dunaújvárosban A megye szocialista iparának termelése az I. negyedévben az előző és azonos időszakánál mérsékeltebb ütemben 3,3 százalékkal, bányászat nélkül 5,8 százalékkal növekedett. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,7 százalékkal, az egy munkaórára jutó termelés 1,2 százalékkal emelkedett. Növekvő ipari termelés A nehézipar termelése 1,1 százalékkal növekedett, ezen belül a bányászat termelése az előző évi szinten alakult. A kitermelt szén mennyisége és fűtőértéke meghaladta az egy év előttit. Továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazat a gépipar, termelése 15,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az építőanyag- és vegyipar termelése viszont jelentősen elmaradt a múlt évitől. A könnyűipar termelése 3 szá. zalékkal emelkedett, ezen belül azonban a minisztériumi iparé nem érte el a múlt évi szintet. Az idetartozó 10 vállalat közül hétnél csökkent a termelés. Az élelmiszeripar termelése továbbra is kiemelkedő ütemben nőtt és 16,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a—Baromfifeldolgozó K. V.-nál és a Szigetvári Konzervgyárnál több mint 30 százalékkal emelkedett a termelés. A megyei székhelyű ipar értékesítése összehasonlítható áron 9 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az iparcsoportok közül kiemelkedően nőtt az értékesítés az élelmiszeriparban, míg a könnyűiparban alig haladta meg a múlt évit. Az értékesítésen belül a külkereskedelem részére történt átadás aránya a korábbi 15,1 százalékról 17,1 százalékra nőtt. Az export értéke összehasonlítható áron 22,8 százalékkal haladta meg a múlt évit, de ezen belül a szövetkezeti iparé több mint 30 százalékkal kevesebb volt. Kedvezően alakult a dollár viszonylaté értékesítés, aránya 31,5 százalékról 33,0 százalékra nőtt. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek dollár elszámolású értékesítése 50,9 százalékkal emelkedett, a telepeké viszont csak 77,4 százalékát érte el a múlt évinek. Nagymértékben nőtt a gépek és gépi berendezések exportja, értéke négyszerese volt az előző évinek. A könnyűipari termékek közül a lábbeli, a bőráru és a munka- és védőruházat kivitele nőtt jelentősen, mig az élelmiszeriparban a nyershúsé, c vágott baromfié és gyümölcsr konzervé. Az iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 0,6 százalékkal több az előző évinél. A teljesített munkaórák száma 2,1. százalékkal nőtt, nagyobb arányban, mint a fizikai foglalkoztatottak száma, de a teljesített munkanapok száma is eggyel több volt, mint az előző év I. negyedévében. A túlórák száma 25,5 százalékkal emelkedett, a könnyűipar kivételével mindegyik iparfőcsoportnál jelentős volt a túlórázás. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére 6,2 százalékkal, átlagkeresete 4,3 százalékkal emelkedett, a növekedés nagysága nem érte el az előző évit. A legjobban a nehéziparban nőttek a keresetek (5,0 százalékkal) a legkevésbé az élelmiszeriparban (1,3 százalékkal). Kedvezőtlen rajt az építőiparban A megyei kivitelező építőipar 1979 első negyedévében 328 millió forint értékű építési-szerelési munkát teljesített, 13 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszaka alatt. Nemcsak a minisztériumi vállalatok termelése csökkent, hanem a tanácsi építőipari vállalatoké és a szövetkezeti építőipar egészéé is. A termelés visszaesése az előző évinél kedvezőtlenebb téli időjárással hozható összefüggésbe, A termelés zömét adó minisztériumi építőipar 1979 I. negyedévében szám szerint is több, költségvetési értékben is jóval magasabb összegű munkát kezdett meg, mint az előző év azonos időszakában. Az éves előirányzatból az I. negyedév végéig szerződéssel lekötött munkák aránya kedvezőtlenebb a tavalyinál: a megyei székhelyű szocialista építőiparban 67 százalékos, az egy évvel korábbi 79 százalékkal szemben. Az építőipar összes foglalkoztatottainak száma alig változott. A fizikai foglalkozásúak száma 1 százalékkal, a szőkébb értelemben vett építésiszerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozóké 4,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly. A mezőgazdasági termelésnek 1979-ben mérsékelt meny- nyiségi növekedés mellett a hatékonyság javításában, a ráfordítások viszonylagos csökkentésében kell számottevő fejlődést elérnie. M ezőgazdaság: mérsékelt mennyiségi növekedés Az elmúlt év őszének-telének időjárása kedvezőtlen volt az ősziek vetésére és kelésére, a gyenge állapotú gabonák kora tavasztól gondos ápolást, műtrágyázást igényelnek, ami viszont előreláthatóan növeli a termelési költségeket. Búzából a megye , gazdaságai 4 százalékkal kisebb területet vetettek a tavalyinál. A gyenge őszi vetésű kultúrák közül mintegy 3 ezer hektár kiszántására került sor, helyére kukorica, napraforgó, vagy szója kerül. A megyében mintagy 135 ezer hektár terület várt elvetésre, melynek javarésze április hónapra korfcentrálódott. A nagy. üzemek vetési kapacitása a termelési rendszerek keretében mintegy 30 darab nagy teljesítményű Cyclo-vetőgéppel gyarapodott. A cukorrépa és borsó időben földbe került, előbbiből 5 és félezer hektár (7 százalékkal kevesebb, mint tavaly), utóbbiból a tavalyival azonos terület. A burgonya vetése befejeződött, területét a tavalyihoz mérten jelentősen - 20 százalékkal - csökkentették a gazdaságok, ami összefügg a tavalyi nagy termés miatti értékesítési gondokkal. Jelentősen növelik vetésterületüket a nagyüzemek napraforgóból 67, illetve szójából 14 százalékkal, ami mind a drága fehérjeimport csökkentése, mind az igen kedvező olajexport növelése szempontjából jelentős. A kukorica vetésterülete megyei szinten alig pór száz hektárral növekszik. A vetőmag 36,4 százaléka korai és középkorai érésű, 29,3 százaléka középérésű. Az állattartás termelésének az elmúlt évben tapasztalt fejlődése ez év első negyedévére is jellemző volt. A termelés alapját képező állományalakulás összességében kedvező. A . megye szarvasmarha-állománya az egy év előttivel azonos nagyságú, a nagyüzemek állománynövekedése ellensúlyozta a kisüzemek állomány- csökkenését. A sertésállomány az egy év előttihez képest 4,2 százalékkal nőtt. A növekedés teljes egészében a kisüzemek állománynöveléséből származott, ami töretlen tartási kedvre vall. Kedvezően alakult a vágóállat és állatitermék-értékesí- tés az első negyedévben. A tyúktojás kivételével rendre több értékesült, mint a múlt év első negyedében. Különösen jelentős a növekedés vágómarhából: az állami gazdaságokban 83,8 százalékkal, a tsz-ek- ben 34,5 százalékkal, a háztáji gazdaságokban 24,3 százalékkal és a termelőszövetkezetek a tagoktól is 42 százalékká! több vágómarhát vettek ót. A vágósertés-értékesítés valamennyi szektorban több a tavalyi igen jó ütemű eladásnál (Folytatói a 3. oldalon) Megkezdődött a KISZ országos értekezlete Szombaton délután az Országház kongresszusi termében megkezdődött a KISZ országos értekezlete. A IX. KlSZ-kong- resszus óta végzett munkát áttekintő és a feladatokat meghatározó tanácskozás elnökségében helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint politikai, állami és társadalmi életünk sok más ismert személyisége. A több mint félezer küldöttet és a vendégeket elnöki megnyitójában Deák Gábor, a KISZ KB titkára köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy az országos értekezlet felelős (Folytatás a 13. oldalon.) Szombaton a Dunaújvárosban rendezett nagygyűléssel vé. get ért a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek részvételével megtartott „Pajzs ’79” fedőnevű közös hadgyakorlat. Sokezres tömeg gyűlt össze a Vasmű előtti zászlódiszbe öltözött téren. „Erősödjék a szocializmust építő népek együttműködése, egysége” — hirdette a dísztribünnel szemközt felállított transzparens. Sokan szemlélték meg a nagygyűlés kezdete előtt a térre felvonultatott és kiállított korszerű harceszközöket, amelyek az elmúlt napokban a katonák mellett a hadgyakorlat „főszereplői” voltak. A tribün előtt a csapatzászlóval felsorakoztak a gyakorlaton részt vevő csapatok katonái, majd felcsendült a bolgár, a magyar, a román, a szovjet és a csehszlovák himnusz, miközben díszlövéseket adtak le. A nagygyűlés elnökségében ott volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Győri Imre és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elnökségben foglaltak helyet a Varsói Szerződés tagországainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, a politikai, gazdasági, társadalmi élet több vezető személyisége. A munkás-katona nagygyűlésen elnöklő Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár megnyitó szavai után Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter lépett a mikrofonhoz. Egyebek között szólt arról, hogy a gyakorlat, annak mozzanatainak, a részt vevő tör(Folytatás a 13. oldalon) A Mechanikai Laboratórium kertvárosi gyáregységében tegnap kommunista műszakot tartottak mintegy 700 fő részvételével. Tegnapi keresetüket a nemzetközi gyermekév alapjára fizették be a dolgozók. Képünkön az Eötvös Loránd nevét viselő szocialista brigád tagjai, akik a gyárat körülvevő díszkerités felújítását vállalták.
