Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-18 / 134. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 18., péntek Lengyel kertbarát­küldöttség Baranyában Lengyel kertbarát küldöttség érkezett tegnap Baranyába Henrik Mizera, a Lengyel Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak vezetőségi tagja, a Lengyel Kiskertészek Szövetségének el­nöke vezetésével. A vendégeket — akiket elkísért dr. Gyúró Fe­renc, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a Kertbarátok Országos Társa­dalmi Szövetségének elnöke — délelőtt a HNF megyei titkár­ságán Krasznai Antal megyei tit­kár köszöntötte, majd Novics Já­nos országgyűlési képviselő' a Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének me­gyei elnöke tájékoztatta a me­zőgazdasági kistermelés hely­zetéről, a társadalmi szövetség munkájáról. A lengyel küldött­ség tagjai délelőtt megtekintet­ték a Pécsi ÁFÉSZ felvásárlóte­lepét és három kistermelő, il­letve szőlő-gyümölcstermelő kertjét. Délután a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetbe láto­gattak, ahol dr. Diófási Lajos igazgató tájékoztatta őket az intézet munkájáról, illetve a szőlő-gyümölcstermelők részé­re rendszeresített szaktanács- adás tapasztalatairól. Ezt kö­vetően a villányi szőlőtermelő szakcsoport, illetve a szakiskola kertbarát körének tevékenysé­gével ismerkedtek a vendégek majd visszautaztak Budapestre. Úttörővezetők tanácskozása Sikondán Úttörővezetők tanácskozását rendezte meg tegnap Sikon­dán a Baranya megyei Úttö­rőelnökség és a Baranya .me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya. A közös tanácskozá­son a járási, városi úttörőel­nökök, megyei vezető szak- felügyelők és a járási városi művelődési osztályok szakfel­ügyelői vettek részt, akiket Vér László megyei úttörőel­nök és Lukács József, me­gyei szakfelügyelő tájékozta­tott a VII. Országos Úttörő­vezetői konferencia határoza­tairól, majd megbeszélték a határozatokból adódó megyei feladatokat. Délután a nyári táborozá­sok előkészítését vitatták meg helyszíni bejárással egybeköt­ve. Az idei nyáron többek kö­zött három őrs- és egy rajve­zetőképző, illetve a nemzet közi gyermektábornak ad ott­hont Sikonda. A júliusban kezdődő felnőttképzésen pe­dig a csapat- és kisdobosve­zetők vesznek részt. Ugyan­csak itt találkoznak majd egymással azok a gyerekek, akik az idén másodszor ren­dezendő országos környezet- védelmi szaktábor lakói lesz­nek. Magyar-jngoszláv helyismereti konferencia Közös kincseket őriznek a két ország könyvtárai Szoros együttműködésre van szükség a helyismereti kutatásokban Közös gyökerekből táplálko­zik a Duna-medence népeinek kultúrája, s könyvtáraink, levél­táraink olyan dokumentumokat őriznek a távoli és a közelebbi múltból, melyek érdeklődésre tarthatnak számot a határ két oldalán élő kutatók körében. E felismerés jegyében kezdődött meg tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanácson a magyar és jugoszláv könyvtári szakemberek konferenciája a helyismereti gyűjtemények és kutatások koordinálásáról. A tanácskozás szervezője a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, vala­mint a Kulturális Minisztérium, melynek képviseletében Mitru Ibolya, a Könyvtárügyi Osztály munkatársa vesz részt a három, napos rendezvényen. A szemi­nárium házigazdája a Baranya megyei Könyvtár, melynek igaz­gatója, dr. Román Lászlóné köszöntötte a megjelent jugo­szláv és magyar könyvtári szak­embereket, és a tanácskozás vendégét, Csuka Zoltán költőt, műfordítót, a jugoszláviai né­pek irodalmának hazai tolmá- csolóját. A Baranya megyei Ta­nács képviseletében Brandstöt- ter György, művelődésügyi osz­tályvezető-helyettes vett részt a tanácskozáson. A három éve Szegeden meg­tartott hasonló konferencia után a pécsi tanácskozás a Dél- és a Nyugat-Dunántúl területén működő magyar, va­lamint a szomszédos jugo­szláviai horvát és szlovén könyv­tárak helyismereti gyűjtemé­nyeivel foglalkozik. A Jugo­szláviából érkezett tíztagú de­legációt Branko Hanz, a Zág­rábi Egyetemi Könyvtár igazga­tóhelyettese vezeti. 'Jugoszláv részről nyolc referátum hang­zik el a Zágráb, Eszék, Pél- monostor' Varazdin, Csáktor­nya, Muraszombat és Alsó-Lend- va területén működő könyvtá­rak helyismereti gyűjteményei­ről, az ilyen irányú kutatások­ról. Bár a magyar—jugoszláv államközi egyezmények sok le­hetőséget biztosítanak a kultu­rális kapcsolatteremtésre, a helyismereti anyagok, a köny­vek, katalógusok cseréje még nem vált mindenütt rendszeres­sé a két ország ebben érdekelt könyvtárai között. A tegnap kezdődött tanácskozáson el­hangzó referátumok elsősorban az egyes könyvtárak ilyen irá­nyú gyűjtő- és kutatómunkájá­ról számolnak be, s ezzel át­tekintést adnak a kínálkozó le­hetőségekről. Ezek alapján pe­dig létrejöhetnek azok a szer­ződések, melyek biztosítják a két területet kölcsönösen érdek­lő dokumentumok rendszeres cseréjét. Gállos Orsolya „Van képünk hozzá” „Van képünk hozzá" címmel új vetél kedösorozat kezdődik a te­levízióban — a magyar televízió­zás történetéről. A vetélkedőkön a nézők vizuá­lis memóriáját teszik próbára. Filmrészleteket, képeket mutatnak be; ezeken híres személyeket kell a versenyzőknek felismerniök, egy­úttal meghatározva a kort, ame­lyet a képek idéznek. Az adások előtt próbajátékra hívnák meg 20—25 vetélkedő ked­vű jelentkezőt, s közülük az öt legsikeresebben szereplő a ka­merák előtt mérkőzik meg egy­mással. A tervek szerint a nézők is részesei lehetnek a programok­nak: a műsorban elhangzó kérdé­sek helyes megfejtőit meghívják a kamerák elé. Szerepel a ter­vekben az is, hogy a hajdani mű­sorok híres szereplőit is a stú­dióba invitálják. Bár a játéksorozat kezdésének időpontjáról még nem döntöttek, máris várják a nézők jelentkezé­sét a televízió címén: 1810 Bu­dapest, ,,Van képünk hozzá". Élőbb kapcsolat a lakókörnyezettel Megválasztották a lakóbizottság városi vezetőségét Nagyobb jogi hatáskört kaptak ötéves megbízatásuk lejár­tával újjáválasztották a lakó­bizottságok tagjait, vezetősé­gét, tegnap délután pedig a lakóbizottsági elnökök, illetve a szövetkezeti és OTP-lakások tulajdonosainak érdekképvise­lői gyűltek össze, hogy össze­hangolják, pontosítsák tenni­valóikat, s megválasszák a lakóbizottságok városi vezető­ségét. Baranyai tájegységek jellegzetes ételei Szakácsverseny az Arany Kalászban Tegnap már azon is elbi­zonytalanodtam, hogy vajon a nagymama konyháján eredeti magyar ételeket ettem-e. Olyan szigorú volt a megyei szakács- verseny zsűrije, mindig az ere­detiséget, az igazi tájjelleget firtatta Berényi Imre, Kiss Ká­roly, Takács Zoltán, mindnyá­jan a Magyar Szakács- és Cukrász Szövetség tagjai. Szentlőrincen, az Arany Kalász kisvendéglőben a MÉSZÖV szervezésében bonyolították le az ÁFÉSZ-üzemegységek sza­kácsainak kétévenként sorra kerülő megyei döntőjét. Kilenc szakács indult Bara­nya különböző tájegységeit képviselve, kilencen igyekeztek úgy tálalni, ahogy száz éve is szokás lehetett egy-egy kis fa­luban. A simulékony íz- és szín­összhatásra törekedtek, ahogy tanulták a déd- és nagyszülők konyháján, ahogy a 150-200 Jobb kapcsolatot a kulturális intézményekkel Közművelődési munka a Pécsi Kesztyűgyárban A kismamák műhelyéről so­kan hallottak ■— nemcsak a pécsi Kesztyűgyárban, hanem más vállalatoknál, üzemeknél dolgozók is. Elsők között ala­kítottak ki egyműszakos mű­helyeket, hogy megkönnyítsék a kisgyermekes anyák dolgát. Itt helyezik el a továbbtanu­lókat is. míg befejezik tanul­mányaikat. A vállaat nagy gondot fordít dolgozói to­vábbképzésére. Felső- és kö­zépfokon, szakmai, politikai, általános műveltséget bővítő tanfolyamokon. A vállalat ho­norálja a továbbtanulást: ké­pesítésüknek megfelelő mun­kakörbe helyezi és bérkiegé­szítést ad dolgozóinak. Prob­lémát jelent, hogy a közel ötezres létszámból 650-en nem végezték el a nyolc ál­talánost. Bár évente huszon- öten-harmincan fejezik be a hiányzó osztályokat, az újon­nan belépők égy része nem rendelkezik általános iskolai végbizonyítvánnyal. Többek között ezekről esett szó a tegnapi megyei köz- művelődési bizottsági ülésen, melyet a pécsi Kesztyűgyár­ban tartottak. Gulyás József vezérigazgató számolt be a szocialista brigádmozgalom vállalati eredményeiről, a Munka és művelődés tapasz­talatairól, a jól működő szak­körökről. A napokban szer­ződtetnek egy szakképesített népművelőt is, aki koordinálja a vállalat gyárai között a közművelődési munkát. A to­vábbi feladatokat Takács Gyu­la, a megyei közművelődési bizottság elnöke összegezte. Még jobbá kell tenni a vál­lalat művelődési bizottságá­nak munkáját, fokozottan együttműködni a megyei és a városi közművelődési intézmé­nyekkel. Szorgalmazni kell, hogy minél többen járják ki a nyolc általánost, el kell ér­ni, hogy a műszaki értelmi­ség is jobban bekapcsolódjon a közművelődésbe. A kesztyűgyár közművelő­dési munkájának áttekintése előtt ismertette Bernics Fe­renc, a bizottság titkára az ez évi munkaterv javaslatot. A bizottság I. negyedévi ülé­sén a Kulturális Minisztérium munkatársa, Vágó Imréné is megjelent. éves, vaskos szakácskönyvekből is ellesték. A mohácsi, a bólyi, sásdi, szentlőrinci, pécsi, sely- lyei, siklósi ÁFÉSZ legkiválóbb sütő-főző szakemberei vizsgáz­tak délután háromtól este hé­tig személyenként, csupán egy remeket előállítva. Lengyel József kemencében szárított szilvát használt fel a sásdi töltött szűzérmékhez, a tölteléknek szánt gombát, má­ját, cukorborsót, sárgarépát speciális módon főszerezte. Kari Antal zselici szűzérmét produkált hálóba göngyölve, erdei gombából, Sós Zoltónné hegyháti jércefiléjét sajtos, zsemlyemorzsás bundában tá­lalta úgy, ahogy Mágocson egy öreg nénitől sajátította el. Szentes Istvánné szerint a szentlőrinci töltött ínyencrolád étlapon most szerepelt először, aminek a cukros, ecetes, túrós, tormás sonkabetétje igazi he­lyi utánozhatatlan különleges­ség. Dobos Tamás a lippói töl­tött sertésbordát a délszláv hagyományoknak megfelelően házi juhtúróval készítette el. Ke­lemen László az ormánsági őz­derékba saját kertjében ter­mesztett bazsalikomot, rozma­ringot. majoránnát fűszerezett. Horváth János remeke az or­mánsági töltött bárány volt szépasszony módra, benne a délszláv elemeket, a gomba, a pecsenyevirág, a tárkony és a rozmaring is igazolta. Horváth Jenő bácskai köritett húste­kerccsel remekelt, a különös íz­hatást főként kukoricamártással érte el. Míg Duda György csángó töltött burgonyája elké­szítésekor kapros túrót és len- csepürét is felhasznált. A baranyai történelmi, táj­jellegű ételremekek szép si­kert arattak, az étlapos meg­rendeléseket alig győzték ki­elégíteni az Arany Kalászban. Cs. J. Halálos ítélet A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön hirdetett ítéletet Csontos István bűn­ügyében, s helybenhagyva az első fokon eljáró Kecskeméti Megyei Bí­róság határozatát, a 39 esztendős vádlottat előre kitervelt módon, visz- szaesőként elkövetett emberölés, sú­lyos testi sértés bűntettéért halálra ítélte. Csontos István — mint az ítéleti tényállás megállapítja — először 1962-ben került szembe a törvény­nyel, a társadalommal. Embert ölt, s a Kecskeméti Megyei Bíróság ezért a tettéért életfogytiglan tartó szabadságvesztéssel sújtotta. Bünte­téséből tizenöt év letöltése után a vádlott 1977. január 22-én szaba­dult. Üjabb áldozatával, a beteg, szinte magatehetetlen Sebestyén Imrével, — szállás- és munkaadójával, ko­rábbi ' élettársának apjával — 1978 szeptemberében végzett. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője a tényállás téves megálla­pítása miatt enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A legfelsőbb bírói fórum büntető tanácsának határozata megállapítot­ta, hogy a vádlott elmeállapotá­nak földerítése alapos volt, a szak­értők véleményével szemben semmi­féle aggály nem támasztható. A vád­lott a bűntettet előre kitervelten haj­totta végre, az elsőfokú bíróság nem tévedett. A bírói gyakorlat — hang­súlyozza az ítélet indoklása — a ha­lálbüntetés kiszabására akkor lát tör­vényes alapot, ha az elbírált bűntett oly mértékben veszélyes a társada­lomra, s az elkövető személyében, jellemében, életvezetésében olyan fo­kú társadalomellenesség, elvetemült­ség nyilvánul meg, melyet tekintetbe véve a büntetés célja a halálbün­tetésnél enyhébb ítélet alkalmazásá­val nem érhető el. Súlyosbító tény­ként értékelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vádlott olyan emberrel szem­ben követte el cselekményét, akitől büntetett előélete ellenére munkát és lakást kapott, akinek házában a körülményekhez igazodva új életet kezdhetett volna. Figyelembe véve, hogy a vádlott korábban minden indok nélkül ki­oltott már egy emberéletet, a bíró­ság úgy ítélte meg: személyiségé­nek torzulása kivételes büntetés al­kalmazását teszi indokolttá. Az íté­let jogerős: az elítélt és védője ke­gyelmi kérvénnyel fordult az Elnöki Tanácshoz. Gergely László, a HNF Pécs városi titkára adott tájékozta­tást a lakóbizottságok felada­tairól, tennivalóiról. Mint mon­dotta, a szocialista demokrá­cia fejlesztésének nagy egé­szében egyik fontos láncszem a lakosság öntevékeny társa­dalmi szerve, amely kiterjedt és közvetlen tömegkapcsolatai révén összekötő kapocs lehet — és kell hogy legyen —az általános várospolitikai tevé­kenység és a szűkebb, lakó- területi érdekek érvényesülése között. Nemcsak általános elv ez, hanem az ez év tavaszán nap­világot látott tanácsrendelet jogi hatáskört is biztosít a hatékonyabb, eredményes munkához. A lakóbizottságok többek között a lakókörnyezet állapotával, kereskedelmi, szolgáltatási ellátásával, a szocialista együttéléssel kap­csolatos észrevételeiket, javas­lataikat az illetékes szak- igazgatási szervek elé terjeszt­hetik, s ők 30 napon belül kötelesek kivizsgálni, illetve megválaszolni a felvetéseket. A lakóbizottságok jogai kö­zé tartozik az is, hogy az in­gatlankezelő vállalat a bérle­mények felújításával kapcsola­tos tervek jóváhagyását köve­tő egy hónapon belül köteles tájékoztatni az érintett terület lakóbizottságót, illetve infor­mációt adni a munkálatok megkezdése előtt. Joga, sőt feladata valamennyi lakóbi­zottságnak, hogy a szocialista együttélés szabályainak meg­tartása, a társadalmi tulajdon megóvása érdekében, ha szük­séges, szót emeljen az ille­tékes fórumokon. Ebben is, és valamennyi őket érintő kérdés­ben számíthatnak a területi­leg illetékes párt-, tanácsi, népfront szervezet és intéz­mény támogatására. A tegnapi értekezlet részt­vevői a tájékoztatót követően megválasztották a lakábizatt- ságok 17 fős városi vezetősé­gét, melynek elnöke lett dr. Jászai Ilona, elnökhelyettese Vörös Csabc, titkára pedig dr. Baley Endre. — összesen 381 lakóbizott­ság alakult, 2000 taggal —- mondta Baley Endre. A ko­rábbi tagság 50 százaléka ki­cserélődött, s azt pozitívum­ként könyvelhetjük el, hogy jelentősen megfiatalodott e társadalmi funkció’: betöltők gárdája. Azt szeretnénk, ha minél előbb hasznosítható emberi kapcsolat alakulna ki az államigazgatási szervek, in­tézmények és a lakosság kö­zött. Ehhez pedig a lakóbi­zottságok tagjainak, vezetősé­gének a választásnál tapasz­talt aktivitására hosszú távon is szükség lesz. K. Gy. A gyermekekért Aczél Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Állami Ifjúsági Bizottság elnö­kének vezetésével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottsága. A gyermekévre lét­rehozott gyermekszolidaritósi alapról Nádor György, a .bi­zottság titkára számolt be. Az alap csekkszámlájára eddig több mint 110 millió forintot fi­zettek be az ifjúsági kollektí­vák, a szocialista brigádok, a szövetkezetek, a szakszerveze­tek, a néphadsereg tagjai. Mindazoknak, akik hozzájárulá­saikkal támogatták a fejlődő országok gyermekeinek megse­gítését szolgáló alapot, a bi­zottság köszönetét fejezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom