Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-15 / 131. szám

1979. május 15., kedd Dunántúli napló 3 Mire érdemes és szükséges társulni ? A gazdasági társulások fellendülése várható A termelőszövetkezeti rész­vétellel működő gazdasági társulások harkányi országos tanácskozásán a gazdasági társulások helyzetéről és fej­lesztésükkel kapcsolatos kér­désekről tartott előadást dr. Mi si Sándor, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezető helyette­se. Ez alkalomból több kérdé­sünkre adott választ. — Milyen helyet foglalnak el a magyar gazdaságban a tár­sulások? — Jelenleg 153 önálló jogi személyiségű társulás műkö­dik. A nem jogi személyiségű társulások száma megközelíti az 500-at. Alig van termelő- szövetkezet, amely ne lenne tagja valamiféle társulásnak. Csak a TSZKER-nek 1200 tag­szövetkezete van. A tsz-ek 62 százaléka kettő, vagy ennél több társulásban vesz részt. A termelőszövetkezeti részvé­tellel működő gazdasági tár­sulások ' tavaly, eredményes évet zártak. Árbevételük meg­haladta a 22 milliárd forin­tot, tiszta nyereségük pedig a másfél milliárdot. A veszteség összege országosan 21 000 fo­rint volt, ami gyakorlatilag egyenlő a nullával. A társulá­sok alapító vagyona 1978 vé­géig megháromszorozódott. Az építő társulások például a be­vitt vagyon háromszorosát ad­ták már vissza tagjaiknak, az élelmiszeripari társulások vi­szont még csak az egynegye­dét. Ez is mutatja, hogy a társulások meglehetősen diffe­renciáltak, a 22 milliárdos ár­bevétel 70 százalékát a társu­lások egyharmada produkálja. Gazdálkodás, feldolgozás — Milyen szerepet kapnak a gazdasági társulások a mező- gazdaság és az élelmiszer­feldolgozás fejlesztésében? Mi­lyen társulások létesítését tá­mogatja az állam? Mire ér­demes társulni? — A mezőgazdaságban kiala­kultak a megfelelő üzemmére­tek. Tavaly már csak 80 egye­sülési kérelem érkezett be, de ebből csak 23 egyesülést en­gedélyezett a MÉM. Jelenleg mindössze 239, kétezer hektár alatti tsz van az országban. Legkisebb a szombathelyi Orchidea Tsz, területe 27 hek­tár, de termelési értéke 109 millió forint és önálló export­joggal rendelkezik. A kétezer hektár alatti Nagyréde Tsz pél­dául 500 vagonos saját hűtő­házzal rendelkezik és termelési értékét tekintve 39. az ország­ban. Nyilván minden évben lesz néhány egyesülés, de ez az út lassan lezárul, az esz­közáramlás más útját kell ke­resni és ez az együttműködés. A társulás a mezőgazdasá­gi termelés megfelelő kerete, amelyben a gazdálkodás alap­egységei továbbra is a tsz-ek, állami gazdaságok, élelmiszer- ipari üzemek. Az állam segíti, anyagilag is támogatja azokat a társulásokat, amelyek tevé­kenysége fontos népgazdasági érdekeket szolgál. Kiegészítő támogatást csak az ún. profil idegen társulások nem kaphat­nak. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy ipari tevékeny­ségre nem társulhatnak a gyenge termőhelyi szövetkeze­tek. Minden olyan tevékeny­ségre lehet társulni, amellyel a mezőgazdaság, az ipar, vagya lakosság igényeit elégítik ki. Egyesülés Helyett együttműködés fi társulások is kophatnak Hitelt Ilyen profil idegen, de nagyon hasznos tevékenység a galga- mácsai tsz fonodája és orsózó- ja a bajai tsz játéküzeme, a Rákosmezeje tsz műanyag- és gombüzeme. Az ilyenfajta mel­léküzemi tevékenység tavaly 81 milliárd forint bevételt hozott a szövetkezetnek. E nagy ösz- szeg 65 százaléka Pest, Komárom' és Veszprém megyék szövetke­zeteinél csapódott le, nem vé­letlen, hogy ebben a három megyében tavaly nem volt vesz­teséges szövetkezet. A szolgáltatások köre igen tág a jól bevált agrokémiai társulásoktól a takarmányke­verő társulásokon át a mező- gazdasági gépjavító társulásig, Sok a takarmány import, na­gyok a belföldi szállítási tá­volságok, sok a pazarlás. A takarmányipar nagy ráfordítás­sal fejlődik, de egy sor takar­mánykeverő kapacitása nincs kihasználva. Jó példa erre is van már, a budapesti Rákos­mezeje és a maglódi tsz közö­sen 2500 vagon tápot állít elő" és ellátja a közvetlen környé­ket. A mezőgazdasági gépjaví­tást — amely a hatvanas évek elejének szintjére esett vissza — a motorcserék kivételével a tsz-eknek kell megoldaniok. Az Óbuda Tsz-nek van már Zsigu­li szervize, ami lakossági szol­gáltatás, de mezőgazdasági gépjavító szolgáltatást egyedül Termelési rendszerek A Központi Bizottság állás- foglalása szerint a társuláso­kat mindenekelőtt a mezőgaz­dasági termelés, a termékfel­dolgozás és a szolgáltatások területén kell fejleszteni. A szántóföldi növénytermelést a következő ötéves tervben is termelési rendszerekben vég­zik. A MÉM álláspontja az, hogy a termelési rendszerek a jövőben társulási formában működjenek, ami ma még nem tipikus, de a legperspektiviku- sabb megoldás. Az ágazati méretet és a szakosodást itt egy-egy célgépsor, vagy beta­karítógép kapacitása szabja meg. A mai modern burgonya- és cukorrépa-betakarító gépek kapacitása nincs jól kihasznál­va, mert a tsz-ek 51, illetve 90 százalékában kevesebb répát, illetve burgonyát vetnek el, mint amennyi egy kombájn ka­pacitása. Az állattenyésztés ágazati méreteit és szakosodását más tényezők határozzák meg. A tsz-ek egyesülésekor, főként az aprófalvas megyékben, az ál­latokat egy-egy központi tele­pen vonták össze és egy sor régi istállóban a termelést ab­bahagyták. Pedig ezeken a fé­rőhelyeken is lehetne sertést előállitani, amiért még ma is megjár a 2 forintos prémium. A szarvasmarhatenyésztésben főként az üszőnevelési és mar- hahizlalási társulások segítik a szakosodást. Az állam támogat­ja a szőlő-gyümölcs telepítési, termelési, konzervipari és bor­feldolgozó társulások, a vető­magtermelő» és palánta-elő­állító egyszerűbb társulások létrejöttét. Jó példa erre a Du­naújváros és környéke terme­lőszövetkezeteinek társulása, amelyek megoldották az ága­zati szakosodást és a közös gépjavítást. Az erdészeti tár­sulások profilja lehet a terme­lés és az elsődleges fafeldol­gozás. Építés, szolgáltatás Égető szükséq van a mező- gazdasági építő társulásokra, hisz a hatodik ötéves tervben a mezőgazdaság nem kap épí­tő kapacitást. Az ágazat befe­jezetlen építési beruházása je­lenleg hétmilliárd forint. A tsz építőbrigádokban sok ■ kvalifikált építő szakember fa­lat vakol. Ez a szellemi kapaci­tás társulásokban kihasználha- tóbb lenne. Uj fénysorompók Baranyában A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának területén ebben az esztendőben 28 fénysorompót szerelnek fel. Ebből Baranya megyében hetet. Már el készült a beremendi—középrigóci vas­útszakaszon három berende­zés, még hátra van a Pécs— Bátaszék vasútvonalon a Da- nitz-pusztai, a Mohácsi úti és a gyárvárosi, valamint a sely- lye—szentlőrinci vonalon egy készülék felszerelése. A hét fénysorompó költségei megha­ladják a 7 millió forintot. a dabasi tsz folytat. Ennek egyik oka, hogy jelenleg a gép­javítást az állam nem támogat­ja, a jövőben azonban feltét­len támogatni kell. A járható út itt is a körzeti tsz gépjavító társulások létrehozása. Az új pénzügyi szabályozók az azonos elbírálás elvét érvé­nyesítik a társulásokkal szem­ben is. A társulások eddig nem vehettek fel hitelt, most ugyanolyan feltételekkel kap­hatnak, mint az azonos tevé­kenységet folytató mezőgazda- sági vagy ipari üzemek. Új vo­nás, hogy a tanácsok is adhat­nak pénzt például lakossági szolgáltató társulások létesíté­sére. Újabban a költségvetési szervek is részt vehetnek a tár­sulásokban, sőt adott esetben gesztorságot is vállalhatnak. — Rné — A frontfejtés biztonságáértf Eredményes szén- és közetszilárdítási kísérletek a Mecseki Szénbányáknál Háromévi kutatás után si­került elérni, hogy a Mecseki Szénbányákban az omlékony, könnyen málló szenet vízben oldódó karbamid-formaldehid alapú műgyantával szilárdítsák meg. Ma már frontfejtésben kí­sérleti jelleggel talpat és hom­lokot erősítenek meg ezzel, Kos- suth-aknán elkészült az injektá­ló géplánc, míg István-aknán jelenleg' szerelik. Mire megér­keznek — a tervek szerint idén — a modern és nagyteljesítmé­nyű jövesztőgépek, addigra tö­kéletesítik a szénszilárdítósi technológiát. A próbálkozás egyedülálló hazánkban. A mintegy félszóz szakember, Baranya vízgazdálkodási mintatér Jól gazdálkodnak legértékesebb természeti kincseinkkel Ha csak egy dűlő-úti át­ereszt kellett csinálni, már csaknem sírvafakadtak, ma pe­dig a bonyolult műtárgyak sokaságát készítik, Abaliget és Hetvehely között például a vasútrekonstrukció kereté­ben a nagy szaktudást és komoly eszközöket igénylő mo­nolit kerethidakat készítenek, a MÁV megbizásából évek óta dolgoznak ezen a terüle­ten. Hosszú utat tett meg a Drá- vamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat 18 esz­tendős működése során, hiszen még 1964-ben is mindössze 21 dolgozójuk volt és 4 millió forint értékű munkát végez­tek el évenként. Az elmúlt év­ben hazánk legnagyobb tár­sulataként 121 milliós terme­lési értéket teljesítettek, 580 dolgozót foglalkoztatnak, kö­zülük 20 főnek főiskolai, több mint 100 főnek középiskolai végzettsége van, 200-on felül van a szakmunkások száma. A társulat által végzett mun­ka szelemi igényességére jel­lemző, hogy 50 fős tervező szervezettel dolgoznak. A társulat évek óta a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgató­ság területén működő, víz­gazdálkodással foglalkozó gazdasági egységek között a legjobbak egyike, az idén az OHV elismerését kitüntetéssel érdemelték ki. Sellyén (itt a székhelye a társulatnak) azonban nem az elismerő okleveleket tartják elsőrendű értéknek, hanem az egykori kubikosok által készí­tett magasértékű munkák hasznosságából ítélik meg ön­maguk tevékenységét. Négy esztendeje Szigetvár és Szent- lőrinc között két hónap alatt készítettek el egy vasúti hi­dat, a dombóvári főnökség azonnal még hatot szeretett volna velük építtetni. Ök mór most nagyon komolyan veszik, hogy a vízzel nagyon okosan kell gazdálkodni, nem tartják elégségesnek, hogy el­vezessék, az árkokat tisztítsák, műtárgyakat készítsenek. 220 ezer hektáron van működési területük: Beremendtől Bar­csig, északon Kadarkút, An- talszóllós, Pécs o határ. Az elmúlt évben 116 ezer folyó­méter alagcsövet építettek. Legjelentősebb munkáik kö­zött tartják számon a nagy- peterdi táblásítást, amikor 12 kicsiny táblából egyetlen, a nagy gépek működésére al­kalmas területet alakítottak ki. A munka során mintegy 90 hektár talajt mentettek meg c termelés részére, a termés­többletből pedig megtérült a gazdaság beruházása, miként a barcsi szövetkezetben is, vagy hosszan sorolni lehetne hasznos tevékenységük szín­tereit. Baranya egyébként is a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium egyik víz­gazdálkodási mintatere. Most például olyan alagcsövezéssel kísérleteznek, amely nem ve­zeti el a vizet, hanem a nö­vény számára a legkedve­zőbb talajvízszintet biztosítja. Ehhez a legkorszerűbb gépi eszközöket szerzik be: a lézer vezérlésű alagcsövező gép például önműködően szintezi be a csövek helyét és rakja le. Nem ez az egyetlen kor­szerű gépük, mert az UB tí­pusú, 12 méteres gémhosszú- ságú kotrók, a DET—250-es diesel-elektromos, lánctalpas tológépek, a Majláth pusztai gátépítésnél dolgozó géplán­cok is a legkorszerűbbnek szá­mítanak a vízgazdálkodáshoz szükséges gépek között. Kell is: évente 3 millió köbméter földet mozgatnak meg, 1040 kilométer főgyűjtő csatorna tartozik kezelésükbe. Gépeik kétszer 12 órás műszakban dolgoznak, 80 községből reg­gel 4-kor kezdik összeszedni a nappal dolgozó munkásaikat, a gépeken ugyanis 6-kor van a váltás. Dicséretükre legyen mondva: 20 személyszállító busz teszi elviselhetővé a munkásaik közlekedését, va­lamennyi munkahelyen, ahol 15 kilométeres távolságon be­lül meleg konyha van, főtt étellel látják el dolgozóikat. Gyakorlatilag csaknem vala- mennyiüket. A gondoskodás­nak is köszönhető, nincsenek munkaerőgondjaik, a társulás dolgozóinak átlagos életkora 33 esztendő. A társulás lehetőségeihez képest igyekszik dolgozóinak a tanulásban, szakképzettség- megszerzésében, lakásépítés­ben támogatást nyújtani: je­lenleg is a Műegyetemen, a bajai Vízügyi Főisoklán, a barcsi. Vízügyi Középiskolában egyaránt tanulnak ösztöndíja­saik, minden évben több mint 100 fő a társulásban szervezett tanfolyamokon sze­rezhet szakmai, politikai kép­zettséget. L. J. Négy évig tartó munka után befejezés előtt áll az atomerőmű vízkivételi művének építészeti része. Az atomerőműt kiszolgáló létesítmények közül ez az egyik legnagyobb technológiai rend­szer. A Dunából reaktorblokkonként mintegy negyvenháromezer köbméter vizet fogad és tisztít, illetve továbbit majd a reaktorok hűtésére. A képen: a vezénylő épület. valamint bányász kutatómun­káját a Mecseki Szénbányák kutatási osztályán a levegőtisz­taságvédelmi csoport fogja össze. Dr. Gyurkó István kuta­tó-csoportvezető : — Télen nem köti le teljesen a kutató kapacitásunkat a kör­nyezetvédelem, ezenkívül a ve­gyészeti műszerezettség és kép­zettség magas szintű nálunk, így különösebb anyagi befekte­tés nélkül kísérletezhettünk. Szabad időben, fejtési szünna­pokon próbáltuk ki a laborató­riumi eredményeket a bányá­ban. Az üzemi geológusok jelzik a puha szén előfordulását és az ő adataik alapján adagolják be a vegyszerkezelők a beren­dezésekbe megfelelő arányban a műgyantát, vizet, savat és egyéb adalékanyagokat. A „beélesített" oldatot 40—50 perc alatt juttatják be a szénfalba, mintegy 2—4 méteres mélység­be és ez 24 óra alatt szilárdul meg. A francia Celtix cég drága pénzért kínál jóval gyorsabban kötő műgyantát, de a pécsi ku­tatók még pillanatnyilag job­ban bíznak az olcsóbb, köny- nyebben beszerezhető Amíkol 65 jelzésű, műgyantában, a fűzfői Nitrokémia termékében. Ugyanis a belőle kialakított szi­lárdító anyag nem tűzveszélyes, nem mérgező, így a fejtések közelében tárolhatják, alig 50— 60 atmoszféra nyomással pré­selik be a mikrorepedésekbe, a szén öngyulladási hajlamát jelentősen mérsékeli, a szén minőséqe nem romlik, tovább­ra is jól dúsítható, kokszolható. Az injektált tömbök egymáshoz tapadnak és négyzetcentiméte­renként a nyomószilárdság el­éri a 100—150 kilopondot. Egy külföldi injektáló berendezéssel tökéletesítették a technológiát és elérték, hogy nyolc helyett elég négy vegyszerkezelő. A Műanyagipari Kutató Intézet támogatásával a vegyszerada­golást és -keverést automati­zálni fogják. Kossuth- és Pécsbánya-üzem- ben megszervezték a bánya­mentőkhöz hasonlóan a kőzet­szilárdító egységeket, melyeket csak veszély esetén mozgósíta­nak: tagiai műszaki szakembe­rek, geológusok, vájárok. A szi­lárdító géprendszer egy oldal- vágatban áll, bármikor könnyen előrevihetik, de a csőrendszere több száz méteresre „nyújtha­tó". üzemenként, szintenként más és más technológiával al­kalmazzák a geológiai adott­ságoktól függően, hiszen a pu­ha és a kemény szénmezők váltogatják egymást. Veszély esetén, hogy az omlást meg­előzzék, azonnal geológiai mé­réseket végeznek, hogy a szi­lárdító folyadékot minél előbb a szénfalba nyomathassák. Pu­ha szénben ugyanis a többton­nás jövesztőgépek nem tudnak előrehaladni és a bányászok biztonsága is veszélybe kerül. A kísérletezők, így Ország Miklós kerületi főmérnök, Hoff­mann Béla főmérnök, Moskó Károly vegyészmérnök, Wágner József, Wilk János műszakiak, Duthweiler János technikus, Ko­vács István vájár állítják, hogy az általuk kipróbált kötőanyag erősen szilárdit: ha szükséges, olyan keményre is, mint a be­ton. Csuti J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom