Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-22 / 138. szám

e Dunántúli napló 1979. május 22., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat ■ ­A betegségi segély Tanterem — tanpálya — forgalom N apjainkban is előfordul, hogy a termelőszövetke­zeti tag betegsége ese­tében „táppénz" meg­állapítását kéri, holott a 12/ 1977. (III. 12.) MÉM sz. ren­delet 41. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint kereső- képtelenség címén a termelő- szövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénz­segélyben (betegségi segély­ében) részesíteni, aki: aj orvos által igazolt be­tegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, b) a keresőképtelenné vá­lását közvetlenül megelőző naptári évben férfitag leg­alább az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát telje­sítette, c) a togsági viszony első évében a tagsági viszony lét­rejöttétől a keresőképtelenné válásáig a közös munkában rendszeresen részt vett. Keresőképtelennek kell te­kinteni azt a tagot is a) akit közegészségügyi ok­ból foglalkoztatásától eltilta­nak és más beosztást nem kap, b) aki járványügyi vagy ál­lategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen át­menetileg sem foglalkoztat­ható. A rendelet szerint kereső- képtelen továbbá: a) az anya, ha kórházi ápo­lás alatt álló egyévesnél fia­talabb gyermekét szoptatja, b) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha hatéves­nél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. (Itt mondjuk el, hogy a gyermek hároméves korá­nak betöltéséig gyermeken­ként és évenként hatvan napig, ha pedig a gyermek háromévesnél idősebb, gyer­mekenként és évenként har­minc napig jár betegségi se­gély. Egyedülálló tag részére a hatévesnél fiatalabb gyer­meke betegsége esetében évenként és gyermekenként •hatvan napig jár betegségi segély.) c) Az anya vagy egyedül­álló apa, ha tizennégy éves­nél fiatalabb gyermekét vör- henybetegség miatt otthon ápolja (ez esetben legfeljebb 22 napig jár betegségi se­gély). A hatályos rendelkezések ér­telmében a betegségi segély egy munkanapra járó össze­ge a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egy nap­ra jutó átlag részesedés 50 szá­zalékánál kevesebb és 75 szá­zalékánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70 százalé­ka, ha pedig eltartott család­tagja van, a segély 90 száza­léka illeti meg. A segélyt a keresőképte-. lenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos által iga­zolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fi­zetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első nap­ját közvetlenül megelőző ti­zenkét hónapban, gümőkóros megbetegedés esetén huszon­négy hónapban tagsági vi­szonya vagy munkaviszonya alapján munkát végzett. Az előzetes munkavégzés tartamára tekintet nélkül jár a betegségi segély a tagsági viszony első évében annak a közös munkában rendszere­sen részt vevő tagnak, aki a) 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, b) iskolai tanulmányai meg­szűnését követő 180 napon belül tagsági viszonyt létesí­tett. A rendelkezések szerint a betegségi segélyezés időtarta­mából le kell vonni azt az időt, amelyet a tag a kere­sőképtelenség első napját köz­vetlenül megelőző tizenkét hó­napon belül betegségi segé­lyezésben töltött. A termelőszövetkezeti tag — amint a fenti ismertetésből is megállapítható — általá­ban betegségi segélyre jogo­sult. „Táppénzt csak üzemi baleset esetében kap.” Ekkor a táppénz helyes megjelölé­se: „baleseti táppénz”. A betegségi segélyre való jogosultság ismertetése utón az alábbiakban részletezzük azokat az eseteket, amikor nem jár betegségi segély a termelőszövetkezeti tag részé­re. Tehát nem jár betegségi segély a) a heti pihenőnapra, b) a katonai szolgálat ide­jére, c) a gyermekgondozási se­gély, szülési segély folyósítá­sának idejére, d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a •betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta, e) annak, aki keresőképte­lenségét szándékosan okozta, f) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett ike­resőképtelenség első három napjára, g) annak, aki letartóztatás­ban van, illetőleg szabadság- vesztés büntetését tölti, h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamá­ra, i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipa­ri szövetkezeti tagsága alap­ján táppénzre jogosult. Meg lehet vonni a betegsé­gi segélyt attól, oki: a) az orvos utasításainak nem tesz eleget, b) az elrendelt orvosi vizs­gálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg, c) a beteg gyermek ápolása címén kapott betegségi se­gély esetén a gyermek kór­házba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el. STOP A moszkvai közlekedésbizton­ságig intézetben komputerekkel kiszámították, hogy a legtöbb baleset (a heti balesetek 18,8 százaléka) vasárnap történik. A 18 és 19 óra közötti időszak bizonyult közlekedésbiztonsági szempontból a legveszélyesebb­nek, és — azonos forgalom­sűrűség mellett — reggel 8 és 9 óra között jegyeztek fel leg­kevesebb közúti balesetet. * Írország a 18. európai állam, ahol kötelezővé tették az élet­mentő biztonsági öv használa­tát a személygépkocsikban. Az új törvény előírja, hogy az övét menetközben lakott területen be­lül is be kell csatolni. A biz­tonsági övét a külföldi autós tu­ristáknak is használniuk kell a szigetország útjain. A színeknek, illetve a kocsi színének fontos jelzőszerepük van a közlekedésben. Egy szov­jet statisztika szerint a legrit­kábban a sárga, vöröses vagy narancs színű autók szenvednek balesetet. Kísérletekkel bizonyí­tották, hogy a szembejövő gép­kocsik vezetői legalább 4 méter­rel közelebbnek látják a sárga kocsikat, mint a szürkéket. * A KPM Közúti Igazgatóság dr. Csanádi György szocialista brigádjának tagjai még az is­kolaév vége előtt fényvisszaverő fóliával látják el a város úttö­rőinek kerékpárjait, segédmotor­kerékpárjait. A brigád a gyer­mekév alkalmából tette a fel­ajánlást. ic A pécsi Építők úti általános iskola közlekedési szakköre új­szerű foglalkozást kezdeménye­zett. A Magyar Lajos utcai óvo­da nagycsoportos gyermekeinek bemutató foglalkozást tartottak a pécsi közlekedési parkban, ahol a KRESZ-szabályok helyes alkal­mazását mutatták be a kicsik­nek. Integrált Az Autóközlekedési Taninté­zet pécsi iskolája mindig élen­járt a kezdeményezésekben, az ott dolgozó lelkes kollektíva so­ha nem riadt vissza az újtól és a kísérletezési kedv ma sem lankad. Talán ennek köszönhe­tő, hogy hazánkban először eb­ben az iskolában „hozták be” az utcai forgalmat a tanterem­be. Egy gép segítségével, amely az oktató- és vizsgáztató gép nevet kapta. Az elektronikus, automata vezérlésű berendezés sok mindent tud. Egyidőben negyven hallgatót tanít, és a későbbiekben majd vizsgáztat is. A memóriaegységekkel ellá­tott gép kérdez, számonkér és rögzíti az eredményeket. A vá­laszadás időhöz kötött, tehát az életben, az utcai gyakorlat­ban rendelkezésre álló döntési idő „bekerült a tanterembe”, mégpedig az elméleti oktatás tematikus rendszerébe. Akik már vizsgáztak, tudják, hogy a tesztlapok kitöltésénél mindig a legnehezebb kérdések maradtak a végére, mint pél­dául az áthaladási elsőbbsé­gek, a kanyarodási szabályok. Ez hamarosan megszűnik, legalábbis az ATI pécsi intéze­tében, ahol március óta taníta­nak ezzel a koncentrált figyel­met igénylő, korszerű oktató géppel. Működéséről annyit: megjele­nik egy kivetített kép, alatta a kérdés és a válaszok, amelyek közül egy, esetenként két meg­oktatás oldás a jó. Aki lassan olvas, az sincs hátrányban, mert a hang­szórókon a képpel egyidejűleg közlik a kérdést és a lehetsé­ges válaszokat. A képpel azo­nos időben, jól látható helyen kigyullad egy piros szám, amely a rendelkezésre álló időt mutatja, ezen belül kell vála­szolni. A hallgatók előtt az asz­talon egy öt egységből álló nyomógombtóbla van, és ennek érintésével felelnek. Adott időn belül javítási lehetőség van, mindig az utoljára lenyomott választ rögzíti a gép. Néhány komolyabb forgalmi helyzetet ábrázoló képre — mint az el­sőbbség vagy a jobbkéz-szabály — mindössze négy-öt másod­perc van adva! A tesztlapokon ugyanarra a képre, ha úgy tet­szik éppen tíz perc is rendelke­zésre áll. Persze ilyen rövid idő alatt megalapozott véleményt korai lenne mondani, de emlékezzünk csak vissza, amikor ugyanebben az intézményben bevezették a tanpályás oktatást. Többen el­lenezték, nagy volt az ellenál­lás. És az idő, a fejlődés bizo­nyította, hogy szükséges: a kez­dő lépéseket csakis egy zárt környezetben lehet megtenni. És még egy: az ember akár ve­zetőként, akár gyalogosként is tartson lépést a magasabb kö­vetelményekkel, mert ez min­dennapi életünk természetes ve­lejárója. Müller István az ATI-nál „Csak az időjárás kedvezzen...” SZÜLETTEK: Jung Tamás, Prein Helga, Nagy Zoltán, Angyal Rená­ta, Lipp Gábor, Kis Zsuzsa, Vas Andrea, Varga Blanka, Hut Szilvia, Cipudisz Alexandra, Németh Gab­riella, Kőhegyi Réka, Túri Aliz, Han­tos Adrién, Moharos Adrien, Dénes Tímea, Kócsy Krisztián, Siska Gab­riella, Biszak Mihály, Szentgyörgy- váry Gergely, Szentgyörgyváry Péter, Klárics Tibor, Havasdi Alajos, Bátai Adrien, Káló Bernadett, Szata Zsolt, Keim István, Bohn Gábor, Molnár Ágnes, Harmatos József, Tóth Zoltán, Kácsor Edit, Dombóvári Szilvia, Uz Márk, Nagy Alexandra, Schild Beáta, Monostori László, Junasics András, Benkő Krisztina, Licz Zsolt, Solymosi Nikoletta, Szalai Eszter, Nemes Róbert, Kállai Sándor, Falu­helyi Gyula, Simon Eszter, Finta 5ri- gitta, Varga Anita, Árvái Péter, Szabó Bálint, Bernáth Krisztián, Mo­hai Mónika, Bódis Erika, Cserdy Krisztián, Túrán Miklós, Fekete Gá­bor, Szabó Adrien, Sebők Andor, Szabó Krisztián, Szabadkai Ivett, Szalay Tünde, Górász Izabella, Kel­lényi Szabolcs, Umheiser István, Sár­közi Timea, Varga Béla, Babos Edi­na, Hekker Zoltán, Viszló Eszter, Csille Lajos, Somogyi Tünde, Keil- hauer Gyula, Lábady Gergely, Dóra Tamás, Varga Kálmán, Beer Antal, Szommer Krisztina, Berényi Nóra, Raffai Krisztián, Lajos Szilvia, Tomin Gábor, Parrag Zsófia, Dám Ildikó, Dám Erika, Somogyi István, Bakony­vári Timea, Antal Diána, Szász Ro­land, Fekete Zsigmond, Szabó Szi­lárd, Hauck Tamás, Francsics And­rea, Kajsza Péter, Sindler Balázs, Skriván László, Popp Balázs, Nagy­vári Gyula, Szász Balázs, Faluhelyi Nándor, Gera Zoltán, Dobi Nóra, Szedlák Péter, Mojzes Krisztina, Szászi Rita, Vezmárovics Melinda, Pákozdi Zsófia, Kovács Árpád, Ko­vács József, Kis Béla, Csuka Roland, Bodor György, Péczely Lilla, Kovács Ferenc, Grósz András, Tóth András, Demkó László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Lopus- nyi ^ Pál és Tóth Anikó, Markovics István és Hívért Lívia, Donkó Gellért és Juhász Mária, Kóróssy György és Kovács Éva, Kőszegi Árpád és Landi Zsuzsanna, Győri Csaba és Regőczi Mária, Katona Gyula és Schwacz Katalin, Horváth Endre és Molnár Anikó, Bihari Mihály és Müller Er­zsébet, Simon Jenő és Desits Ilona, Vonyó László és Mánfai Györgyi, Forray Pál és Schraub Mária, Zillai Mihály és Pernecker Mária, Bed- nár Zoltán és Kesztyűs Csilla, Király Győző és Wirth Edit, Arnold Ferenc és Kincses Katalin, Földi István és Rém Éva, Kovács Béla és Kisvári Éva, Ragoncsa János és Duka Zsu­zsanna, Kocsis Szabolcs és Vozár Ida, Orsós János és Varga Gyöngyi, Papp László és Stachura Melinda, Veszti László és Kakas Éva, Árvái Sándor és Zalka Gabriella, Csorba -f1 Tibor és Farkas Andrea. A karambolos kocsi javí­tása valamivel több gondot okozott Kovács úrnak, mint képzelte. A cserére szoruló sármentő beszerzését például nem vállalta a szerviz, mert országos hiánycikk. Nosza rajta, látott-futott, ér­deklődött, telefonálgatott Ko­vács úr. Többnyire munkaidőben és államköltségen. Bár főnöke és kollégái megértőnek bizo­nyultak kutatómunkájával szem­ben, Kovács úron csakhamar az idegesség enyhe jelei kezdtek mutatkozni, időnként rángató­zott a szája és hangosan beszélt magában ... Végül is egy ma­szek alkatrészkereskedőnél ré­szesült a felfedezés örömében. Némi felár ellenében. Kovács úr, most már a kincs birtokában, megnyugodva tért be ismét a javítóba. Ám az is­tenek és a szervizek útjai kiszá­míthatatlanok. Különösen az bosszantotta Kovács urat, hogy a szolgáltató üzem embere, aki­nek épp ki volt szolgáltatva, nem tagadta, hogy a javítás munkaideje nem több 2-3 nap­nál. Hiába érvelt, vitatkozott Kovács úr autózik Kovács úr. A művezető a sora­kozó kocsikra mutatott: „Néz­zen körül. Ez a sok autó mind javításra vár. Sokan nem len­nének hálátlanok, ha járgá­nyaik gyorsan elkészülnének . . . de a kapacitás ... Az egyik fé­nyezőnk beteg, a múlt héten pedig három napig állt a mű­hely, mert bedöglött az elszí­vó. .. Ezt bizony ki kell várni" — Biztosíthatom, hogy én nem leszek hálás, de minek kell hetekig itt rozsdásodnia a kocsimnak? — mondta ingerül­ten Kovács úr. — Akkor vigye, ahova akarja — jött a lakónikus válasz, és ez­zel az audiencia befejeződött. Nem így Kovács úr gyötrel­mei. Újabb rohangálás, isme­rőskeresés, aki netán ismeri a kiskaput is, ha a főbejáraton már nem ment... Amikor jött a telefon, hogy csütörtökön reg­gel viheti a kocsit és szombatra elkészült, Kovács úr felfedezte, hogy két pont között nem min­dig az egyenes a legrövidebb út... A kocsi szombatra valóban elkészült. Az új fényezés egy árnyalatnyit elütött a régitől, ez ülés olajos volt, a szőnyeg teli szeméttel. De bánta is ezt Ko­vács úr, hogy végre túljutott az egészen. Gizi természetesen azonnal fölfedezte a színkülönbséget. Kovács úr azt mondta, amit ne­ki is mondtak: majd megérik és akkor olyan lesz, mint az eredeti. A kocsiját törölgető szomszédjuk ezt hallván felné­zett az égre és így szólt: — Csak kedvező időjárást ad­jon hozzá az isten ... , Búsbarna László Pécs-baranyai utakon A baranyai utckon május 22-től május 29-ig az aláb­bi útszakaszokon végeznek építési munkákat. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton Mecseknádasd és a völgyhidak között a vas­beton korlátokat korsze­rűbb acélszalag korlátra cserélik ki. A 6-os út pécsi átkelési szakaszán az aba- ligeti út és a Páfrány utca csatlakozásánál az útkor­szerűsítés keretében az új közúti csomópontot alakít­ják ki. A 66-os számú pécs—ka­posvári főközlekedési úton Komló—Mánfa és Magyar­szék között az autóbusz­megállóhelyek öblösítését végzik. A jelzett útszaka­szon útszűkülettel és se­bességkorlátozással kell számolni. Az 58-as számú pécs— harkány—drávaszabolcsi fő- közlekedési úton a csarnó- tai elágazás és a mária- gyűdi kereszteződés közötti útszakaszon az útkorsze­rűsítés folytatódik. A hird—mázaszászvári összekötő út hosszúhetényi átkelési szakaszán hídkor- szerűsítést végeznek, ezért a hídépítés idején a for­galmat terelőúton, sebes­ségkorlátozással vezetik le. Ugyanezen az úton a ma- gyaregregyi strand és Mó- zaszászvár között július közepéig útfelmérési mun­kák folynak. A megye úthálózatán a hosszirányú útburkolati je­lek festése folytatódik. A KPM Pécsi Közúti Igazgató­ság kéri a járművezetőket, hogy a friss festést jelölő terelőkúpok közé ne hajtsa­nak be, hanem a fedező és nyitó gépkocsikon kihelye­zett KRESZ-jelzések utasí­tásai szerint közlekedjenek. Mit tud az új számítógép? Egyes európai személyautókba a legújabb hírek szerint újfajta számítógépet helyeznek el, mely gombnyomásra különféle információkkal szolgál a gép­kocsi vezetőjének. Azonkívül, hogy a folyékony kristályú kvarc­óra állandóan a pontos időt mutatja (órát és percet), még 10 különféle nyomógomb adja a következő adatokat. 1. A légkör hőmérsékletét. Nyolc másodpercen belül az óra számai eltűnnek, és megjelenik a Celsius-hőfok. Ha a külső hő­mérséklet +3 fok C alatt van, külön fény és hangjel figyelmez­tet a jegesedés veszélyére. Ez az adat automatikusan adódik, tekintet nélkül arra, hogy a mu­tató milyen más adattal szolgál. 2. Mutatja, hogy mennyi a tá­volság a célba éréshez. Előző­leg be kell a számítógépbe táplálni a szükséges adatokat. A 8-as nyomógombbal együtt mutatja a célbaéréshez szüksé­ges időt isi 3. A megengedett sebesség túllépése esetén ad jelzést. 4. A pillanatnyi üzemanyag­fogyasztást mutatja, 4 másodperc elteltével jelzi az átlagfogyasz­tást is. 5. Megmutatja, hogy a kívánt sebességgel mennyit mehet még a kocsi a pót-üzemanyagtartály tartalmával, hány km-t az ed­digi átlagfogyasztással. 6. Figyelmezteti a vezetőt fény vagy hangjellel, mikor tette meg a kívánt távolságot (km-t). Akkor érdekes, ha pl. egy bizo­nyos távolság megtétele után le kell térnie az autóútról. 7. Automatikusan bekapcsolja a kocsi fűtését-hűtését a kívánt hőfokra. 8. A kocsirablók ellensége. Az autót addig nem lehet meg­indítani, míg a ,,titkos" négy­jegyű számot be nem táplálja a számítógépbe. Ez megenged három más variációt, de a ne­gyedik — hibás beadásakor már megszólaltatja a kürtöt. 9. Külön nyomógomb indítja a beépített stopperórát. Auto­matikusan csak a menetet jegy­zi. Ha az autó megáll — kikap­csol. 10. Ez a nyomógomb hosszabb ideig jelenteti meg a számla­pon az adatokat, melyek máskü­lönben rövid ideig láthatók. Mindig a pontos idő jelenik meg utána. Az említett mini-számítógépet a BMW és a Siemens-cég fej­lesztette ki. (A Növi Sad-i Magyar Szó nyomán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom