Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-10 / 98. szám

6 Dunántúli napló 1979. április 10., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! II méhészetről A méhészet népgazdasági jelentősége a méz- és viasz­termelésben, mezőgazdasági jelentősége főként a gyümölcs­fák, a pillangós és egyéb nö­vények beporzásának közvetíté­sében van. A méhészkedés gyakorlását és oltalmát 1894. évtől törvények és rendeletek szabályozzák. A mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások a méhészkedésről szóló rendelkezések hatálytala­nítását, módosítását tette indo­kolttá. A méhészkedés jelen­tőségét és erkölcsi elismerését szolgálja a „Sőtér Kálmán” emlékplakett és emlékjelvény alapítása. Méhészet létesítése, illetve fenntartása: méhészkedést ház­tömbök területének kivételével a külön jogszabályok (állat­egészségügyi, növényvédelmi stb.) megtartásával erre alkal­mas területen a lakótársak, il­letve tulajdonostársak hozzá­járulása esetén mindenki sza­badon gyakorolhat. A méhé­szetet a közös használatú, illet­ve szomszédos épülettől 4 m, használatban lévő úttól pedig 10 m távolságon túl szabad csak elhelyezni. Magán hasz­nálatú út esetében az út tulaj­donosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és út mentén a letelepe­dést engedélyezheti. Amennyiben a szomszédos ingatlantól a 4 m távolság nem tartható meg, úgy a méhek röpnyílását a szomszédos in­gatlantól ellenkező irányú, vagy 2 m magas tömör kerítéssel magas röppályájú kirepülést kell biztosítani. Indokolt eset­ben a hatóság a tömör kerí­tés, palánk létesítését, a 10 m- nél távolabb lévő út esetében is elrendelheti. Méhek vándoroltatása: A vándorméhészet tulajdonosa (kezelője) az igénybe venni kí­vánt területre annak tulajdono­sával (használójával) előzete­sen letelepedési megállapodást kell, hogy létesítsen. El kell végeztetni a méhcsaládok egészségügyi vizsgálatát és ar­ról igazolást kell kérni. Ván­dorméhészetet, 20 családnál nagyobb, állandó méhészettől csak 200 m távolságon túl sza­bad elhelyezni, melytől az ér­dekeltek megegyezéssel eltér­hetnek. Vándoroltatás esetén a mé­hész köteles: — a vándorterületre vitelt és elszállítást az érkezés előtti, il­letve elszállítást megelőző na­pon a területileg illetékes ta­nács (Pécs esetében tanács vb hivatalnál, Kossuth tér 1.) szak- igazgatási szervének bejelen­teni; — a vándortanyán 30 cmx 40 cm-es táblán, jól látható helyen köteles a méhész (ke­zelő) nevét, állandó lakhelyét (telefonszámát) feltüntetni; — utak közelében a méhé­szettől 50—50 m távolságban, jól látható helyen „Vigyázat, méhészet'1 feliratú figyelmez­tető táblákat elhelyezni. Az utak közelében a méh- lakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai' az úttal ellentétes irányban legye­nek. A vándorméhészet letelepe­désének bejelentésekor közölni kell: — a tulajdonos nevét, lakó­helyét, méhek legutóbbi tartási helyét, 30 napnál nem régebbi állatorvosi bizonyítvány számát, keltét, méhlakások számát, el­helyezésre szolgáló terület megjelölését (dűlő, hrsz. stb.); — vándortanya őrzésének módját. A vándorméhészettel kapcso­latos egyéb kötelezettség, hogy a letelepítést a helyi növény­egészségügyi szervnek is be kell jelenteni, aki az 5 km kör­zeten belül lévő mezőgazdasá­gi nagyüzemeket értesíti. Aká­cos esetében a nagyüzemi tábla határától 500 m távol­ságon belüli letelepedés ese­tében azt az illető gazdaság­nak be kell jelenteni és hozzá­járulást ke11 kérni. Méhegészségügy: Egyes méhegészségügyi feladatok ellátásával a méhegészségügyi felelős van megbízva. A méhek egészségügyi vizsgálatáért és ezzel kapcsolatos feladatok el­látásáért méhcsaládonként 4,— Ft díjat kell fizetni, mely a méhegészségügyi felelőst illeti. Egyes állami kártalanítások csak a méhegészségügyi fele­lős előzetes vizsgálaténak ta­núsítása esetén téríthetők. Méhek védelméről: Vegysze­res rovar- és gyomirtások a hasznos élőszervezet, így a mé­hek veszélyeztetésével is jár, ezért a munkálatok végzése kö­rültekintő feladatot igényel. Virágzó fákat, növényeket — burgonya kivételével — a vi- rágbimbófesléstől a szirom­hullásig méhekre veszélyes nö­vényvédőszerrel permetezni ti­los. Indokolt esetben az illeté­kes növényvédelmi szakközeg elrendelésére végezhető virág­zó növényzeten vegyi védeke­zés, azonban csak permetezés­sel, az előirt szakmai utasítás szerint. A permetezés megkez­dése előtti napon-14 óráig a termelő bejelentése alapján helyi közhírré tétel, vagy egyéb szokásos módon a méhésze­ket értesíteni kell. A közlemény­nek tartalmaznia keli a fel- használásra kerülő növényvédő­szer megnevezését. Nem virágzó gazdasági nö­vényeken végzett porozást, por­lasztást, illetve permetezést a védekezés helyének megjelö­lésével, az alkalmazásra kerülő növényvédőszer megnevezésé­vel a munkákat végzőnek vagy elrendelőnek a helyi tanács út­ján előző nap 14 óráig közhír­ré kell tenni. Orbán György Pécs m. városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály termelési szakfelügyelője SZÜLETTEK: Mendl Edina, Lakatos Izabella, Bohnicsek Gyöngyi, Simon Judit, Gintner Antal, Hegyi Orsolya, Hay- nádi Róbert, Pohl Gábor, Bauer Andrea, Pottendi Andrea, Kulcsár Katalin, Hivner Mária, Poczók Ber­nadett, Ferenci Anita, Schván Zsolt, Varga Dóra, Szántó Csaba, Bátai László, Pintér Boglárka, Vallovits János, Ignácz Tímea, Janó Sándor, Szkrajcsics Dóra, Ádám Anita, Szi­lágyi János, Gémes Renáta, Lőrincz Attila, Zentai Viktor, Horváth Orso­lya, Begovics Ildikó, Soós Csillag, Berényi Szabolcs, Balázs Csaba, Lo- csai Tamás, Szolga Antal, Süli Ist­ván, Bogáromi Zoltán, Jakab Nor­bert, Regös Éva, Kis-Tamásovics Jó­zsef, Kovács Tamás, Veres László, Mihálka Attila, Kalapos István, Ózdi Ottilia, Máté Krisztina, Németh Zol­tán, Mecseki Dominika, Nagy Attila, Orsós Ildikó, Sulyok Attila, Álmos Balázs, Rumann Gábor, Hirczl Éva, Helmrich Tibor, Várady Gergely, Tarr Mónika. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sáfrány György és Jenes Aranka, Balogh Tamás és Traj Csilla, Papp János és Rónai Edit, Barkóczi János és Bernáth Tünde, Magyar Tibor és Heineman Szabina, Hirth János és Nagy Ilona, Horváth János és Le- hota Ágnes, Márton István és Ko­vács Anna, Brányi Rudolf és Pong­rác* Klára, Bakos Géza és Simonffy Györgyi, Nidermayer Jakab és Pin­tér Éva, Lőrincz István és Antal Éva, Smaniotta Ferenc és Hajas Terézia, Bíró Béla és Szűcs Katalin, Inkő Sándor és Kóródy Mária, Kovács Ist­ván és Gayer Eva, Staub Ernő és Laurencsik Mária, Kiss István és dr. Kukucska Gyöngyike, Kovács Attila és Barta Klára, Horgas Tamás és Raffa-Gyovai Zsuzsanna. MEGHALTAK: Győrkő Sándor, Puppi Antalné Uhl Ilona, András István, Berczeli Ferencné Ébert Terézia, Bencze Ist­ván, Csepcsik Antal, Molnár György- né Ferenczi Mária, Nagy Fábián. A biztonságos közlekedésért Utak, járművek, jelzőtáblák, újdonságok A közlekedés veszélyes üzem. Világjelenség, hogy a jármű­vek számának és sebességének növekedése nyomán növekszik a közúti balesetek száma is. A balesetek számának a növe­kedése azonban az utóbbi években lelassult és ebben nagy szerepe van az utak fej­lesztésének, a járművek és a jelzőberendezések korszerűsí­tésének és műszaki vizsgálatuk­nak. De még sokat tehet a fe­gyelemnek, a türelemnek, az oktatásnak a hatékonyság nö­velése is. A nagyobb mérték­ben még csak most motorizá­lódó országok - köztük a miénk — számára előnyös az is, ha a nagy forgalmú álla­mokban súlyos károk és áldo­zatok árán szerzett tapasztala­tokat „készen" vehetik át. Az utak mentén a jelzőtáb­lák akkor töltik be igazán sze­repüket, ha szinte „megszólal­nak”, ha az idegenek, sőt a közúti közlekedés szabályai­ból soha vizsgát nem tett gya­logos is könnyen és egyértel­műen értelmezheti. Ugyancsak nagy segítséget jelentenek az autóvezetők számára a sötét­ben — kívülről vagy belülről — megvilágított jelzőtáblák. De ugyanígy fontos a járművek jó világítása, a jól beállított fényszóró. Sok balesetet akadályoz meg az is, ha az utakon tartó­san járók köpenyét, kabátját fényvisszaverő prizmákkal vagy csillogó műanyag csíkokkal látnák el. Közlekedés-műszaki újdon- sáq az is, ahogy egyes orszá­gokban törekednek az autó­pályák jobb kihasználására. Reggelenként például a váro­sok felé, esténként az ellenke­ző irányban túlzsúfoltak az utak. Ilyenkor az autópályák mindkét sávját a csúcsforgalom szerint irányítják, a kis ellen­irányú forgalmat pedig mel- lékutakra terelik. Belgiumban, Kanadában, az USA-ban, az NSZK-ban a sávok feletti jel­zőlámpa szabia meg, hogy me­lyik sávon milyen irányba le­het haladni. Súlyos veszélyhelyzetet te­remt, ha valaki rossz irányból A feltűnő „cápafog” az autó­pályán halad rá az autópályára. Új­fajta, autópályára festett for­galmi jelzéssel kísérleteznek most az NSZK-ban. Wiesba- dennél, a bischofsheimi autó­pálya kimenő sávjára, cápafo­gakra emlékeztető útvonaljel­ző felfestést alkalmaztak, hogy megakadályozzák, hogy a gép­kocsivezetők rossz irányból tér­jenek rá az autópályára. * Pécs-baranyai utakon STOP A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osz­tályának tájékoztatása szerint nyolc személyi sérüléses közle­kedési baleset történt az ej- múlt héten megyénkben. Ebből öt súlyos, három pedig könnyű kimenetelű volt. * A balesetet okozó, illetve a vétlen autósok közel 3400 kár­eseményt jelentettek be már­cius 31-ig az Állami Biztosító Baranya megyei gépjármű-kárren­dezési fiókjánál. Az elmúlt év hasonló időszakához képest ez 20—25 százalékos emelkedést je­lent. A legtöbb baleset figyel­metlen vezetésből, míg a legna­gyobb kárérték gyorshajtásból, szabálytalan előzésből követke­zett be. A fiók kártérítésként összesen 12 millió forintot fize­tett ki 3 hónap alatt a károsul­taknak. * Bulgária autóipari laboratóriu­maiban kifejlesztették az első hazai konstrukciójú terepjáró gépkocsit. A jármű hatkerekű, 10 személy vagy 700 kg teher- áru szállítására alkalmas, súlya 1600 kg, maximális sebessége 50 km/óra. A baranyai utakon április 10-től 17-ig az alábbi útsza­kaszokon végeznek faritkítási és építési munkákat. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton a Tolna megyei határ és Pécs között folytatódnak a fakivágási munkálatok. A faritkítást szakaszosan végzik, ezért a munkaterületek na­ponta változnak, így a jármű­vezetők az útszűkület és a se­bességkorlátozó táblákkal más-más helyen találkoznak. ■ A 66-os számú pécs—kapos­vári főközlekedési úton Kom­ló—Mánfa és Magyarszék kö­zött aszfalthengerlési, útfel­újítási munkálatok folynak, egyben az autóbusz-megálló­helyek öblösítését is elvég­zik. A jelzett útszakaszon út­szűkülettel és sebességkorláto­zással kell számolni. A 67-es számú szigetvár— kaposvár-balatonlellei fő- közlekedési út Boldogasszony­fát elkerülő szakaszán az árok- és rézsűburkolási mun­kálatok folytatódnak, ezért itt a sebességkorlátozás to­vábbra is érvényben marad. Az 57-es számú mohács- pécsi főközlekedési úton a szajki téglagyárnál levő híd----------------------*----------------------­ko rszerűsítését megelőző tere­lőút építési munkálatai foly­tatódnak. A hird—mázaszászvári ösz- iszekötőúton Hosszúhetény- iben hídkorszerűsítést végez­nek. A hídépítés idején a for­galmat terelőúton, sebesség- korlátozással vezetik le. Az endrőci és nagybudméri bekötűúton ' burkolatszélesí­tést végeznek, emiatt az arra közlekedőknek forgalomlas­sulással és útszűkülettel kell számolniuk. A pécs—a balig éti összekötő­út Pécs városi átkelési sza­kaszán a korszerűsítési mun­kálatok, valamint a Pécs—Re­mei érét közötti szakaszon acélszalag korlát építése fo­lyik. A munkálatok ideje alatt útszűkület és forgalom- korlátozás lesz érvényben. A megye főúthálózatán a hosszirányú útburkolati jelek felújítása megkezdődött. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság kéri a járművezetőket, hogy a friss festést jelölő terelőkú­pok közé ne hajtsanak be, mert széthordják a festéket. Mindenkit kérnek, hogy a fe­dező és nyitó gépkocsikon ki­helyezett KRESZ-jelzések uta­sításait tartsák be. Egy forró nyári napon... Kovács úr autózik(2.) K ovács úr nem volt egé­szen kezdő autós. Ellen­kezőleg. Első, használ­tan vásárolt kocsijával renge­teg tapasztalatot szerzett. Bár ez korántsem állt arányban a javításra fordított összegek nagyságával, makacsul ragasz­kodott a rozsdamarta tragacs­hoz... Ám egy forró nyári na­pon betelt a pohár. Alföldön élő rokonok bosszantása céljá­ból voltak úton, mivelhogy ak­koriban még kevés volt a ma­szek kocsi. Kecskeméten meg­álltak szomjúságukat oltani. Amikor visszaültek a kocsiba, Kovács úr megpróbált kényel­mesebben elhelyezkedni. Amint megemelkedett, repedtfazék hangú reccsenéssel átszakadt a fenéklemez. Ettől kezdve bősé­gesen ömlött befelé a forró le­vegő és a por. A baj persze nem jár egye­dül. Úticéljuk előtt néhány kilo­méterrel felforrt a hűtővíz. Ez máskor is előfordult, ezért Ko­vács úr azzal nyugtatta fölöt­tébb dühös feleségét, hogy tíz perc múlva továbbmehetnek. Előhorgászta a tartalék vizet és kényelmesen felnyitotta a mo­torház fedelét. Az előtörő gőz menyisége kissé meglepte. A növekvő víztócsa a motor alatt még jobban. Csakhamar belát­ta, hogy új gumicső nélkül nem jutnak tovább . . . Vagy félóra múltán öreg paraszt kötötte szekere után a kocsit — kétszáz­ért. Amikor végre megérkeztek, csak a rokonok örültek jobban és készségesen segítettek elül­dözni a döglött bádogszama­rat. .. — Ezek a képek villantak Ko­vács úr emlékezetébe mialatt benzin csordogált az új kocsi üres tankjába és némi elégté­telt érzett. Gizi is, mert felfe­dezte a napellenzőbe épített tükröt, ami valamennyire tom­pította a kocsi színével szembe­ni ellenszenvét. Kovács úr egy tízest adott a kutasnak — el­végre az új kocsi kötelez — és hanyag mozdulattal elfordította a gyújtáskulcsot, de a motor nem gerjedt be. A második, majd harmadik kísérletre sem. Kovács urat balsejtelmek kezd­ték gyötörni. A kutas visszajött és megkérdezte, hogy mi a baj? Kovács úr idegesen válaszolta, hogy baj az nem lehet, hiszen a kocsi új, most vette át, csak nem akar indulni. A kutas be­hajolt a kocsiba és rövid szem­lélődés után ajánlotta, hogy a szivatót nyomja vissza. Kovács úr ekkor még idegesebb lett, mert rájött, hogy a teleptől idá­ig szivatóval jött. De hiába in­dított újra ... — így nem fog menni. Megszívta magát. Nyom­ja ki teljesen a gázpedált és úgy indítson — tanácsolta a ku­tas. A motor végre puffogni kez­dett akár egy traktor. Amikor elindultak, Gizi szenvtelen han­gon megjegyezte: — És én még azt hittem, hogy értesz az autóhoz. Búsbarna László Ébrenlét a volánnál A nap mint nap rend­szeres egyhangúság­gal sok száz kilomé­tert maguk mögött hagyó gépkocsivezetők — példá­ul a kamionsofőrök — a megmondhatói, milyen ha­talmas erővel tör rá az em­berre az álmosság, ha el­fárad a volán mellett. Ők ismerik ezt a jelenséget, és védekezni is tudnak ellene. Akinek viszont nincs ilyen irányú tapasztalata, azt fel­készületlenül éri. Sok ezer autóvezető szenvedett már az elbóbiskolás, elalvás kö­vetkeztében súlyos balese­tet. Ha elfáradunk — bármi­lyen körülmények közt te­hát a kormánykerék mellett is —, agyunk különleges elektromos impulzusokat, úgynevezett alfa-hullámokat bocsát ki. Szemhéjunk le­leragad az álmosságtól, ka­runk elnehezedik. Ha e je­lenségek ellenére tovább folytatjuk az utat, újabb agyhullámok jelentkeznek. Ezeket a kutatók teta-hul- lámoknak nevezték el. Hatásukra a vezető a szendergés álla­potából az alvás stádiumá­ba lép át. Mindez műsze­res mérésekkel jól nyomon követhető. Az alfa-hullá­mok hatását még csak át­vészelheti valahogy » az autóvezető, amikor azon­ban elnyomja az álom, be­következik a baleset. Legyünk óvatosabbak a volán melett, ha észrevesz- szük, hogy mélyebbeket és lassabban lélegzünk, ha ér­telmetlen hibákat követünk el a vezetésben (pl. megál­lunk, amikor zöldet mutat a közlekedési lámpa), vagy amikor érezzük, hogy el­nehezednek, tétovákká vál­nak a mozdulataink. A fá­radtság jele még a száj- szárazság, a szomjúság, a melegérzet, a borzongás és az ásítozás is. Riasztó tünet, » amikor bekövetkeznek az ér­zékcsalódások, a járműve­zető — főként éijel — olyan akadályokat lát ma­ga előtt, amelyek nem lé­teznek. Ilyenkor a leghelye­sebb az, ha félreállunk a járművel, leállítjuk a mo­tort, és alszunk egy keve­set. Egy óra alvás után kb. 4 óra hosszat tudunk ve­zetni teljes éberséggel. Per­sze az ilyen utazás közbeni alvásra többnyire nincs le­hetőség, de a néhány perces erőteljes testmozgásnak, tornának, esetleg a hideg­vizes arclemosásnak mi sem lehet akadálya. Csak csu­pán a kávéivással nem vé­dekezhetünk az elálmoso- dásig tartó kifáradástól. M indamellett óvakod­ni kell a 3—4 órán át való megszakítás nélküli autóvezetéstől. Ne együnk sokat se vezetés előtt, se vezetés közben: a bőséges étkezés álmosít. Ne bízzuk magunkat az autórádióra, mint ébren tartó eszközre, mert ese­tenként még jobban eláU mosdhatja az embert. So­hasem szabad számolni az elsuhanó kilométerköveket, ez végtelenné teszi az utat, és álmosságot idézhet elő. Hasznos viszont, ha az álmosság közeledtével — amennyiben nincs mód a megállásra, kis pihenésre — valamiféle elfoglaltságot eszelünk ki magunknak (pl. le- és felhúzzuk az ablako­kat, sorban kipróbáljuk az autó egyes készülékeit stb.) Az sem rossz módszer, ha izgalmas eseményekre igyekszünk visszagondolni, vagy ilyenek elmesélésére kérjük fel a velünk együtt utazókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom