Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-08 / 96. szám
1979. ÁPRILIS 8. iRODALOM — MŰVÉSZÉT DN HÉTVÉGÉ 9. Új könyvek . Vannak olyan könyvek, melyeket nem szoktunk egyvég- tében elolvasni, mégis könyvtárunk, házi könyvespolcunk fontos helyén várják, hogy nap mint nap kézbe vegyük őket. Ilyenek a szótárak, enciklopédiák és a lexikonok. A kézikönyvek iránt nálunk is igen nagy mértékben megnőtt az érdeklődés s a lexikonkiadás műhelye, az Akadémiai Kiadó alig győzi kielégíteni az igényeket. Általános és szaklexikonjaink magas színvonalon, a legjobb tudományos erők bevonásával készülnek. Van már többek között teljes művészeti, természettudományi, orvosi, magyar irodalmi; készülő néprajzi, biológiai, pedagógiai lexikonunk. A legnépszerűbb (szinte évente készül belőle új és új lenyomat) a 7 kötetes Üj Magyar Lexikon. A Világirodalmi lexikon VI. kötete a napokban került a könyvesboltokba. E nagyszabású vállalkozás felveszi a versenyt a hasonló olasz, szovjet, német kiadványokkal. A VI. kötet első címszava: kam- csatkai irodalom, az utolsó: Margaret Lane. Ez a kézikönyv térben és időben a teljes világirodalmat felöleli. Megtaláljuk benne a mai költőket éppúgy, mint a IX. századi bizánci görög írókat. Az egyes cikkek közük a szerzők nevét (álnevét), életrajzi adataikat, megjelent műveiket és értékelik munkásságukat. A lexikon nagy erénye, ami használhatóságát jelentősen növeli, hogy felsorolja a szerzők magyar nyelven megjelent munkáit, valamint a róluk szóló irodalmat is. A szerzői biográfiák mellett az egyes népek, nyelvek vagy kisebb népcsoportok irodalmának rövid összefoglalását, s az elméleti, műfaji kategóriák meghatározását is tartalmazza a lexikon. Egészen kivételes és nagy- jelentőségű kézikönyv látott napvilágot az Akadémiai Kiadónál : Európa állatvilága - Hétnyelvű névszótár, amely 12 ezer szócikket tartalmaz. Európát állatföldrajzi vonatkozásban értelmezi az Atlanti óceántól az Ural-hegységig, a Grönlandi tengertől a Földközi tenger déli partvidékéig. A két vaskos 'kötet 150 ezer(!) állatnevet tartalmaz. Az egyes szócikkek elején betűrendben a tudományos latin név áll, ezt a német, angol, francia, magyar, orosz nyelvű változat követi. Minden nyelven belül megtalálhatók a különböző variánsok: tájnyelvi, népies, tolvajnyelvi vagy olyan elnevezések, melyek ma már nem használatosak- A névszótór Gozmány László összeállítása. Nem túlzás fantasztikus teljesítménynek minősíteni e tudományos munkát. Minden címszót kód követ, amely alapján megállapítható a faj állatrendszertani helye az első kötethez illesztett rendszertani füqgelék seqítségével. Gozmány művének használhatóságát csak megbecsülni lehet, a sokféle mutató megsokszorozza az összeállítás gyakorlati hasznát a természettudósok és a szakemberek számára. E kötetnek ott a helye minden könyvtárban, kutatóintézetben, középiskolában, hiszen nemcsak szótár, hanem áttekinthető mutatói segítségével rendszertani kézikönyvként is használható. A testes lexikonok mellett vannak kisebb kézikönyvek is, melyék célja a tájékoztatás, az adatok, tények visszakeresése, illetve új ismeretek szerzése. A Kossuth Kiadó Mit kell tudni. . . sorozata segít eligazodni a világban, nemcsak politikai, ideológiai, hanem földrajzi, társadalomtudományi tekintetben is. Legutóbbi kötete: Mit kell tudni Romániáról? E kis kötet jó összefoglalása mindannak, amit Románia földrajzáról, népességi megoszlásáról, történelméről, politikai, társadalmi szervezeteiről „tudni 'kell". Számok, tanulmányok, adatok tükrében mutatja be a fejlődő Romániát. A történelem nem tűr kívülállást Sükösd Mihály drámája a Kamaraszínházban A Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror legvéresebb kezű eszköze, a „fehérkesztyűs” Prónay-féle tiszti különítmény tagjai a szennyes munka elvégzését követő „konszolidáció” során „tisztes- polgári" munkakörbe kerültek. Leánynevelő intézet, árvaszéki hivatal vezető pozícióit töltötték be. Az abszurditás maga a reális történelmi valóság. A reális elemek dokumen- táris hűségű kibontásával megmutatni a Tanácshatalmat követő ellenforradalom történelmi abszurditását — ez volt Sükösd Mihály célja 1968-ban megjelent, A kívülálló c. kisregénye megírásakor. A sajátos, eredeti szemléletmód megvalósítására Vancsura Mihály, a Prónay-különítményhez sodródott, a Vörös Hadsereg századbiztosából lett spicli szükségszerű tragédiáját dolgozta fel a szerző. Regényében kimondatlanul is jelen van a görög sorstragédiák fel- tartóztathatatlanságával bekövetkező általános történelmi igazság : az egyéni érdek (élet) mentése, a „kivonulás a történelmemből" lehetetlen, az az egyén lelki és testi megsemmisüléséhez vezet. A fiatal házas Vancsura Mihály századbiztos, a bukás bekövetkeztéig hűséggel szolgálta a Tanácsköztársaságot. A „tisztogatást" végző tiszti különítmények megjelenésekor úgy dönt, önként felajánlja szolgálatait Prónay alezredesnek, remélve, hogy így „felülkerekedve”, saját maga és felesége számára biztosítani tudja a tomboló terror előli menekülést, s külföldön kezdhetik újra életüket. Számítása nem válik be. A testi és lelki megaláztatások során spiclivé, a hatalom becstelen kiszolgálójává süllyed. A „fehérkesztyűs urak” feleségét sem kímélik, házasságát is meg- becstelenítik, s végül tragédiája fizikailag is beteljesedik. A regény történelmi hitelét, mának szóló üzenetét jelzi, hogy megjelenése óta már a második színpadi adaptációval találkozhatunk. Az 1969-es budapesti bemutatót most a Katona Imre átdolgozásában színpadra állított változat követte. A dramaturg — s egyszeregyben az előadás rendezője, a látszólag legkézenfekvőbb megoldást választotta: a dokumentáris és leíró részektől lemeztelenített párbeszédeket emelte ki, „tette színpadra". S ezzel állította a dramaturg Katona Imre igen nehezen megoldható feladat elé Katona Imrét, a rendezőt. A dialógusok szinte teljes hűsége ellenére a mű arányai megváltoztak, a regény történelmi hátterében reális figurák néhol levegőtlenné váltak, a közegüktől megfosztott párbeszédek nem mindig elégségesek egy jellem teljes kibontásához. Különösen problémássá vált Vancsura feleségének, Máriának (Bókay Már- ria) az alakja. A regényhez képest súlya, konkrét időtartamban mérhető jelenléte, motivációs szerepe lényegesen megnövekedett, elmondható szövege viszont elégtelen mindennek megvalósítására, kapcsolatuk mélységbeli és folyamatbeli változásának ábrázolására. Hogy mégis impresszionáló előadást láthattunk, azt a rendező Katona Imrének s a szi- nészkollektívának köszönhetjük. A mai lengyel — elsősorban a lengyel amatőr - színjátszás eszközeinek tudatos és következetes alkalmazásával maradéktalanul megvalósította a reális és abszurd azonosságát, ugyanakkor szükségszerűvé tudta tenni az egyéni tragédia realitását is. Kitűnően gazdálkodott a hang- és fényeffektusokkal, sokszor képes volt szöveg-háttér nélkül is a megfelelő légkör megteremtésére. Egyáltalán: ritkán láttunk Pécsett prózai darabot ilyen következetesen jó világítási hatásokra építve. Külön kell szólanunk a zenei effektusokról is. (Zenei vezető: Papp Zoltán:) Ezek fedték a kívánt hatást, szüntelen jelenlétük ellenére sem váltak bántókká, uralkodóvá, mindig pontosak voltak. Mindez egyben értékjelzője Papa- dimitriu Grigorisz és Lakner Tamás teljesítményének. A rendezéssel szemben támadt hiányérzetünk is elsősorban abból adódik, hogy a darab által közölt, a „kívülállásra” vonatkozó általános történelmi evidenciát Katona Imre kiemelten próbálta hangsúlyozni a konkrét történelmi szituációt kortalanná tevő anakronisztikus eszközök (nylon-harisnya álarc, elektromos vaku) tudatos alkalmazásával. Adott témában épp a történelmi valóság hordozza magában a kortalan mondanivalót. A színészvezetésben is éreztünk némi bizonytalanságot. Ez elsősorban Prónay alezredes (Galambos György) figurájának megformálásánál mutatkozott. Meller András csupasz színpada jó játéklehetőséget biztosított. Jelmeztervében alkalmazkodott a rendezői koncepcióhoz: elekrülte a kort idéző „fehér-kesztyűs” egyenruha-konvenciókat, megmaradt az általános jelzéseknél. Vancsura Mihály alakját Csikós Gábor formálta meg. Szuggesztiv, átélt alakításával legtöbbször feledtetni tudta a dramaturgiai hiányosságokat. Felesége, Mária szerepének színpadi nehézségeiről már szóltunk. Bókay Mária színészi hitelét emeli, hogy mindezek ellenére, különösen a drámai végkifejlet felé halódva, verbális segítség nélkül is képes hiteles figurát teremteni. Galambos György Prónay alezredes szerepének megformálásakor bizonytalannak tűnt: a visszafogottság mellett időnként erőteljesebb eszközöket is használt. Pedig a figura alakításának azon pillanataiban volt igazán félelmesen „Pró- nay-s", amikor a szelíd nyájasság mögött éreztük a vérengző kegyetlenséget. S az előadás igazolta, hogy Galambos Györgynek meg vannak ehhez a színészi eszközei. Melis Gábor az est kiemelkedően legjobb alakítását .nyújtja. Minden mozdulata, grimasza, szemvillanása sugallja Görgényi századosa korhoz és időhöz kötetlenül veszélyes patkány-természetét. Minden színpadralépése esemény, egyértelművé teszi a helyet, időt, szituációt. Rajta kívül még Bobor György szolidságában is „levegős" alakítását kell kiemelni. Dávid Kiss Ferenc, Kovács Dénes, Unger Pálma és Arany Kató jobb lehetőség nem lévén, a korrekt játékra törekedtek. Érthetetlen Papadimitriu Grigorisz megszólaltatása. Csak kitűnő zenész teljesítményének hatását rontotta a „szövegfelmondás- sal”. összefoglalóul: olyan előadást láthattunk, amely hibái ellenére is jelentős; alkalmas arra, hogy történelemszemléletünket kitágítsa,' s emlékeztetőül szolgáljon az ifjúság, az örökösök számára. Szilárd István A főszerepben: Csikós Gábor Költészet napja, 79 Bárdosi Németh János Vers Vigye szavamat messzire, hegyek fölé és sírba le, égzengés orgonáin át hallják meg elfúló szavát, nem, mint rekedt, de tiszta hang, csináljon mindenütt zavart, rontsa le dölyfös emberek vártornyait, ha megreked, s nem szállhat sólyomként tovább, a dalt, az arany-trombitát, ne törje meg se rettenet, se felhö-rajzú zord egek, mint füst, a béke madara csapongjon fennen, magasba, vigye a jó hirt, im a Szép meglelte szárnyas istenét. Csorba Győző Nehezen s gazdagon Mihelyt egy házfal ledől énbennem tüstént feláll mihelyt egy utca leomlik énbennem újra kinő Menetben hosszú sorokban vonulnak vonul a volt város a változott létbe belém és épül föl ott Nehezen s gazdagon élek egyszerre kívül belül Jő annak ki korán elment s annak ki nemrég van itt hordozza vagy csak a régit vagy csak az egész mait Jobb annak aki ha indul járhat a kedve szerint egyszerre többszörös útnak járhatja meg köveit sokszoros zsákmányt szerezve tud hazatérni megint fáradtan lábaremegve fáradtan de boldogan Arató Károly Költészet Élesen látlak partodon, cserzett arcú! Ródforrnak ellazult körvonalaid — alkonyba csobbanón hálód merül, kiemeled a Napot, elvakit. Figyelem pontos mozdulataid. A hömpölygő homályon ki-ki-küldte papírhajók ide-oda dőlve sodródnak feléd — hozzanak hírül neked valami jót! Várod, mint minden ember várja, mig hálód emelgeted, ázol-fázol — Csak Nap legyek, ne Hold, ha sötét folyódból engem is kihalászol!
