Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-07 / 95. szám
e Dunántúlt napló 1979. április 7., szombat „Képes" kapcsolat a komputerrel A számítástechnika nem is olyan távoli „hőskorában” az angol szóhasználattal élve még display-nek nevezték azt a készüléket, amit napjainkban — kissé erőltetett magyarítással — képműként vagy megjeleni, tőként emlegetnek. Ez a számítógéphez kapcsolódó (ún. perifériális) egység lehetővé teszi a komputerben tárolt információk képernyőn való gyors megjelenítését, illetve billentyűzete által a különböző adatok számítógépbe való betáplálását. Alkalmazhatóságának fő előnyei közé tartozik, hogy nincs helyhez kötve, könnyen mozgatható, és bármilyen messziről is kapcsolatba hozható a számítógéppel, ha meg tudják teremteni kettőjük közt a vezetékes kapcsolatot. A távadatfeldolgozás térhódítása és a mikroelektronika fejlődése egyre fontosabb szerephez juttatta a képműveket. A tárolóberendezések fel- használásával kialakított megjelenítők segítségével már a számítógéptől függetlenül is elvégezhető az adatok ellenőrzése, rögzítése, javítása és szerkesztése (csoportosítása), vagy szükség esetén azok átmeneti tárolása, illetve feldolgozásra való előkészítése. Ennek eredményeként képműveket használhatnak például a szerkesztőségekben és a nyomdákban a szövegszerkesztéshez és szövegfeldolgozáshoz. Számos szolgáltató jellegű irodában pedig képművek segítségével oldják meg az ügyfelek tájékoztatását, illetve kiszolgálását. Merre tart a híradástechnika? Az egyik nagy belga utazási iroda számítógépes adatfeldolgozó, -nyilvántartó és tájékoztató rendszerének megjelenítői. A számitógépes rendszert azzal a céllal hozták létre, hogy az utazásokkal kapcsolatos minden adminisztratív munkát „magára vállaljon”, meggyorsítson, a helyfoglalásoktól az egyes költségtételek elkönyveléséig. Négy tudományos intézet társulása Elektronikai alkatrészek közös kutatása Az elektronikai ipar napjainkban teljesen átszövi az ipar valamennyi ágazatát, behatolása az élet minden területére korunk tipikus jelensége. Egyrészt beépül az egyes termékekbe, mint alkatrész, másrészt a termékek gyártásában, a gyártóeszközökben szerepel. Az elektronikai ipar által létrehozott termékekben egyre több szellemi munka testesül meg. Ennek a szellemi munkának jelentékeny hányada a korszerű alkatrészeken, elsősorban az integrált áramkörökön keresztül jut a termékbe. Az elektronikai ágazat az elmúlt öt évben hetvenöt százalékos — az ipar átlagos fejlődését jelentősen meghaladó — növekedést mutatott az iparilag fejlett országokban. Ezen belül az integrált áramkörök gyártása több mint kétszeresére növekedett. A termékszerkezet-váltás új alkatrészeket igényel. A hazai műszer- és híradástechnikai ipar alkatrészhelyzetének javítása a technológiai háttér műszaki fejlesztésével lehetséges. Az országos szintű K—7 jelű kutatási célprogram az elektronikai alkatrészek kutatásfejlesztését irányozza elő. A hatékony kooperáció útját keresve négy hazai kutatóintézet Kutatási- Fejlesztési Társulást hozott létre. Az említett társulás koncentrálja a hazai tudományos erőt az áramkörtervezés, a nagyműszeres analitika, a technológiai műveletfejlesztés és az eszközfejlesztés terén. A társulás kutatási-fejlesztési programjának középpontjában a nagy bonyolultságú MOS integrált áramkörök fejlesztési bázisának megteremtése áll. Ezt egy öt évre ütemezett munkaprogram keretében végzi a két ipari és két akadémiai kutatóintézetből létrehozott társulás. 1980-ig kialakul a hazai számítógéppel segített tervezői bázis, nagy bonyolultságú áramkörök előállítására alkalmas maszkokat készítő laboratórium, nagy igényű félvezető eszközgyártó sor a hozzá tartozó technológiaközi ellenőrző rendszerrel. A társulás feladatul tűzte ki a kis sorozatú felhasználói igényekre készülő félveze. tő eszközök, integrált áramkörök előállítását. A Hiradástechnika-ipari Kutatóintézet által gyártott integrált áramkörök A gyártó cégek a fogyasztók kegyeiért versengenek Egyre Inkább háttérbe szorulnak a mechanikus megoldások A hazai műszaki boltokban, az áruházak műszaki osztályain a magyar és külföldi híradástechnikai ipar által gyártott rádiók, televíziók, magnók, lemezjátszók arzenálja kelleti magát a polcokon. A vásárlók még meg sem ismerték, meg sem szokták az új típusú készülékeket, máris újabb és újabb műszaki cikkek jelennek meg. Nehéz tehát az eligazodás, a tájékozódás. Természetesen a gyártó cégek versenyfutása a fogyasztók kegyeiért érthető, összeállításunkban nem a különböző típusok bemutatása a célunk, sokkal inkább a híradástechnika várható fejlesztési irányainak felvázolására törekedtünk. Rádió A rádióknál a második generációs (félvezető aktív elemes) technikát kiszorítja a túlnyomóan harmadik generációs IC-s integrált áramkörös technika. Az egyes készülék fokozatokhoz integrált funkcionális blokkokat fejlesztettek ki, megjelent az „egy-chip” rádió is. Egymást követően elektronikus megoldások váltják ki a mechanikai funkciókat, ezzel csökken a felépítési bonyolultság. A skálameghajtó mechanizmus helyébe fényemittáló diódás (LED-es) konstrukció lépett, a programozó nyomógombokat szenzorok (érzékelők) helyettesítik. A forgó és tolópotencióméterek szerepe csökken, alacsonyabb funkciókba lépnek, helyüket IC-k (integrált áramkörök) és kapcsolódiódók veszik át. A vevő- készülékek megbízhatósága nő, élettartamát az erkölcsi elavulás határozza meg. A vételi hullámsávok telítettsége és a nagyipari zavarszint az AM sávok jelentőségét csökkenti, „jó hangminőséget csak URH sávon lehet elérni”. Ezért csökken az URH sáv nélküli készülékek részaránya, tovább terjednek a csak URH sávos vevők. A világ vezető cégei intenzíven foglalkoznak SSB (egyoldalsá- vos) vagy ISB (független oldalsávos) rendszerű középhullámsávos vevőkkel. A rádióvevő készülékeket mind gyakrabban kombinálják kazettás magnóval, órával és lemezjátszóval. Az egyes készülék kategóriákra jellemző irányzatok a következők: a hordozható csoportban csökken a kisméretű, szerény hangminőségű, csak AM sávokat, legtöbbször csak KH sávot vevő zsebrádiók aránya a táskaméret javára. Utóbbiak URH sávot is tartalmaznak. Terjednek az igényes kivitelű, nagyobb méretű, jó hangminőségű URH sávos táskarádiók, rádió-magnó kombinációban, rendszerint hálózati tápegységgel egybeépítve. A táskarádiókat fokozott igény- bevételre (rázás-, ütés-, ned- vességálló) tervezik. Az asztali kategóriában a mono típusok élesen polarizálódnak, részarányuk viszonylag csökken. Az egyik típuscsoport az egy AM, esetleg AM és FM-, vagy csak FM- sávos másodvevő, a másik pedig az egykori világvevő utóda: könyvespolc-, pultforma vagy éppen falra akasztható kivitelben. Mindkét csoportban egyre gyakoribbak az órás kivitelek. Erősen terjednek a sztereó rádiók, a legolcsóbb kivitelektől eltekintve külön hangdobozokkal. Ezek képezik a magasabb igényeket kielégítő HiFi készülékek, az úgynevezett lakáshangosító berendezések családtagjait. E magas árszintű típuscsoportban a szlereós-fónikus mellett számolni kell a kvadrofon- rendszer térhódításával. Autórádióknál a biztonságosabb közlekedéssel kapcsolatban álló két fő irányzat tapasztalható. Egyrészt úgy konstruálják a készülékeket, hogy kezelésük minél kevesebb figyelemösszpontosítást igényeljen. Terjed az automatikus állomáskereső megoldás és az elektfonikus programozhatóság, vannak úgynevezett egy-gomb kezelésű típusok is. Távlatilag elképzelhető a kezelő és a programozó szervek készüléktől elválasztott elhelyezése a vezető látóterében. A rádiókat — másrészt — ellátják közlekedési információk kiválasztását elősegítő dekóderrel. Televízió A fejlődési irányzatok a szolgáltatások (kezelési kényelem), a megbízhatóság és a gyártási gazdaságosság növelését célozzák. A fekete-fehér adásról áttérnek a színes sugárzásra, megteremtik több program és más szabványú műsorok vételi lehetőségét, például a PAL-SECAM dekó- der beépítésével. Zavarmentes, jó minőségű vétel biztosítására folynak a műholdas műsorsugárzáshoz és a kábeles tv-hez csatlakozás lehetővé tételének előkészületei. Gyors felfűtésű (5 mp), megnövelt felületi fényességű fekete-fehér és színes képcsöveket fejlesztettek ki. Terjed : — a hangerő-, fényerő-, színtelítettség-, csatornaválasztás-, valamint a be-, kikapcsolás távvezérlése, , — a második műsor figyelés lehetősége „kép a képben” módszerrel, — az automatikus állomáskeresés (optimális beállítás) és programozás, — színes tv-ben a „jó kép" (fény, kontraszt, színtelítettség) beállítása, — gombnyomásra biztosító automati ka. Lehetőség van infravörös fény útján fülhallgató (fejhallgató) csatlakoztatásra, a helyhezkötöttség megszüntetésére. Mikroprocesszor segítségével a vevőkészülék hosz- szabb időre előre programozható, választott csatornát be-, kikapcsol, műsort rögzít és azt visszajátssza (video magnó csatlakoztatásával). Kialakítják több hangcsatorna továbbítási lehetőségét (második nyelvű, esetleg sztereó csatorna). Elterjedőben van a tv vevő adat-, információ-terminálként való hasznosítása. Ilyen szolgáltatások: csatornaszám és pontos idő gombnyomásos megjelenítése, beépített videojáték, vagy csatlakozási lehetőség képmagnóhoz és képlemezjátszóhoz, filmbontóhoz csatlakoztatás lehetősége, képkioltás ideje alatt kódolt CEEFAX, illetve Teletext típusú tv-újság vagy telefonvonalon továbbított VIEWDATA képernyőújság. A készülékek megbízhatósága diszkrét félvezető aktív elemek, majd integrált áramkörök alkalmazásával tovább nő. Az új áramkörök (kapcsolóüzemű tápegység, B-osztá- lyú ellenütemű erősítő, impulzusüzemű függőleges eltérítés) és kis eltérítő teljesítményigényű képcsövek révén számottevően csökken a készülékek teljesítmény felvétele. A mechanikai elemek elhasználódása okozta hibákat megszünteti a diódás kapcsoló-, és hangoló-elemes tunerek és szenzorok alkalmazása. A kép — KF fokozatteli felületi hullámszűrő, és a hang- csatorna kerámia szűrőjével nő a kép- és hangminőség és stabilitás, az induktív és ka- pacitív elemek elektronikával való helyettesítésével pedig a megbízhatóság. Korszerű in-line képcsövek alkalmazásával a színes tv- kép elszíneződés megszűnik, a jó kép kevesebb alkatrészigényű áramkörrel lesz elérhető, tovább javul a megbízhatóság. A gyártás gazdaságossága a nyomtatott huzalozósú lapok szerelési technológiája és a szereldei munkahelyek korszerűsítése nyomán megnövekedik. Az egységre vetített fel- szerszámozósi költség a készülékek családelvű felépítésével tovább csökken. A moduláció konstrukcióval kifejlesztett funkcionális egységek minden készüléktípusban fel- használhatók lesznek. A sorozatnagyság növelhetősége, a szerszámozási költség mérséklése mellett csökken az alkatrészválaszték, a javítási idő és a költség. A modulok szabványosítása azonban egy ideig még várat magára. Magnók A kazettás magnók és hanghordozók (szalagok) továbbfejlesztése lehetővé teszi a Hi- Fi minőség biztosítását. Ehhez jelentősen csökkentik a magnószalag alapzaját és növelik az átvitt hangfrekvenciás sávot. A kazetták hangvisszaadási minőségét lényegesen javítja az áttérés a vasoxid szalagról a krómdioxidra, melynek rétege finomabb és sűrűbb szemcsézetű. A HiFi követelmények teljesítéséhez hozzájárul még a készülék tökéletesítése is. A jobb minőségi kazettás magnók nemcsak arra képesek, hogy vasoxid szalagról automatikusan átkapcsoljanak krómdioxidra, hanem képesek a szalag maradék alapzajának elnyomására is. Az e célra használatos különböző megoldások közül a legismertebb a Dolby-zajel- nyomó áramkör. A Dolby- rendszer növeli a hangdinamikát. A hangminőség a készüléken túl a szalagtól is függ. A vastag a Super-Ferro-Dyna- mic és krómdioxid szalagok után elterjedőben van a kétrétegű szalag (3M Scotch és Sony). A kétréteges vaskróm (FeCr) o frekvenciaátvitelt a vasoxidhoz képest felfelé, a krómdioxidhoz képest lefelé növeli, a hangdinamika a nagyobb kivezérelhetőség és a csökkent alapzaj miatt 5—8 dB-lel jobb. Hátránya, az előmágnesezési, korrekciós és szalagátkapcsolási igény többlet. Az orsós magnók továbbra is főként a fokozott zenei igényeket elégítik ki, ami lényegében a nagyobb szalagtovábbítási sebességgel lehetséges. Elektronika ellenőrzi a szalagfeszítést, a tengelykáp- csolók mágnesesek, terjed a 2—3 hajtómotor alkalmazása. A szalagtovábbítóst függetlenítik a gyors előre-hátra csévél éstől. Orsós és kazettás magnóknál egyaránt tökéletesítették az üzemmód-kapcsolókat: indítás, leállás, szünet, gyors előre- és hátramenet. Általános a gyenge nyomásra működő jelfogós billentyűk vagy érzékelők (szenzorok) alkalmazása. A kezelési hiba elkövetését elektronikus reteszelés gátolja és könnyíti meg a távvezérlő áramkörök működését. Az oldalt összeállította: Salamon Gyula
