Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-03 / 92. szám

e Dunántúli napló 1979. április 3., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A mezőgazdasági szövetkezetekről A tagoknak okozott kör felelősség szabályai Tapasztalataink szerint az emberek egy jelentősebb cso­portja nem ismeri azokat a jogszabályokat, melyeknek alapján jogait érvényesíthetné, illetve kötelezettségeit teljesíte­ni köteles. Az alábbiakban a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések közül a tagoknak okozott kárért való felelősség szabályait ismertet­jük. Az 1967. évi III. törvény 89. §-a alapján a termelőszövet­kezet a tagsági viszonnyal kap­csolatban a tagjának jogelle­nesen okozott kárt köteles megtéríteni. Mentesül a fele­lősség alól, ha bizonyítja, hogy vétkesség nem terheli. A 90. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint a terme­lőszövetkezet — vétkességére való tekintet nélkül — köteles megtéríteni tagjának, halála esetén hozzátartozójának azt a kárát, amely a tagsági vi­szonyból eredő munkavégzési kötelezettségének a termelőszö­vetkezet irányítása vagy ellen­őrzése alatt történt teljesítése közben a tag életének, egész­ségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett. Nem terjed ki a felelősség a munkába menet és onnan jövet a tagot ért kár megtérí­tésére, kivéve, ha ez a terme­lőszövetkezet szállítóeszközén történt utazás során következett be. E szabályok szerint lelel a termelőszövetkezet a közös munkában részt vevő család­tag életének, egészségének vagy testi épségének a közös munka végzésével kapcsolat­ban történt megsértésével be­következett kárért is. Nem felel a termelőszövet­kezet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizáró­lag a károsult tag elhárítha­tatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár ama része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idé­zett elő. A 7/1977. (III. 12.) MT sz. rendelett 113. §-a értelmében a termelőszövetkezeti tag éle­tének, egészségének vagy testi épségének a tagsági viszony keretében történt megsértése esetén a tag teljes vagyoni ká­rát — ezen belül a dolgokban keletkezett károkat, valamint a sérelemmel kapcsolatos költsé­geket és kiadásokat — köteles a termelőszövetkezet megtérí­teni. A tag halála esetén a ter­melőszövetkezet a tartásra jo­gosult hozzátartozóknak rá­utaltságuk mértékéig, legfel­jebb azonban az elveszett tör­vényes tartás erejéig köteles kártérítést fizetni, továbbá a sérelem folytán felmerült in­dokolt költségeiket és kiadá­saikat megtéríteni. Abban az esetben, ha a jo- vedelemkiesés, illetőleg a költ­ség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. Ha a vagyoni kár mértékét pontosan nem le­het kiszámítani, a termelőszö­vetkezetet olyan általános kár­térítés megfizetésére lehet kö­telezni, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Lehetőséget biztosít a jog­szabály arra, hogy a járadék- szerű kártérítés megállapításá­nál jelentős körülményekben utóbb bekövetkezett lényeges változás alapján mind a ter­melőszövetkezet, mind a káro­sult kérje a szövetkezet döntő- bizottságánál, illetve — ha a kártérítés bírói ítéleten alapul — a bíróságnál a megállapí­tott kártérítés módosítását. A végrehajtási rendelet 97. §-ának előírása értelmében, ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a tag magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a termelőszövetkezet működési körébe esik, vagy bár azon kí­vül esik, de a termelőszövetke­zet részéről elhárítható volt, a termelőszövetkezet a felelősség alól nem mentesülhet. Ebben az esetben a kármeg­osztás arányát az dönti el, hogy milyen mérvű volt a lag vétkes közrehatása. A jogszabályi rendelkezések értelmében a kártérítés össze­gének kiszámításánál le kell vonni: a) a tag vagy hozzátartozója által a bekövetkezett sérelem­re tekintettel a társadalombiz­tosítási szolgáltatásként vagy pedig — az egyéni szerződé­sen alapuló élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítás kivételével — biztosítás alapján kapott szol­gáltatást, b) a tag, megmaradt munka­erejének hasznosításával elért, vagy az adott helyzetben e I- várhatóan elérhető kerese­tet, valamint c) a megrongálódott dolog hasznosításával, továbbá a kár­okozás folytán megtakarított kiadások eredményeként szer­zett összeget. A kártérítési eljárás megin­dításáról a tagot írásban érte­síteni kell és azt 30, de leg­később 60 napon belül, jog­orvoslatra való utalással ellá­tott, indokolt írásbeli határo­zattal BE KELL fejezni és a tag részére azt nyolc napon belül kézbesíteni kell. A rendelkezések szerint a termelőszövetkezet által a tag­jának okozott kár megtérítésé­vel kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös munkában résztvevő családtagokra is. A munkavégzéssel együttjáró foglalkozási megbetegedésért a termelőszövetkezet kártérítés­sel nem tartozik, ha bizonyít­ja, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elhá­ríthatatlan volt. A termelőszövetkezeti tör­vény értelmében a termelőszö­vetkezet a háztáji gazdasággal kapcsolatos kötelezettségei megszegésével a tagnak oko­zott kárt elsősorban természet­ben köteles megtéríteni. A termelőszövetkezet által vagy pedig — munkakörében végzett tevékenysége során — a termelőszövetkezet tagja (al­kalmazottja, tagjának a közös munkában résztvevő család­tagja) által harmadik személy­nek okozott kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyv XXIX. és XXX. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. Április 8-tól: Tengelysúly-mérlegelés Baranyában Még 1973-ban kormányrendelet sza­bályozta a túlsúlyos járművek köz­lekedését. Ez a rendelet akként in­tézkedett, hogy a tengelyterhelés a 10 tonnát, kettős terhelés esetén pe­dig a 16 tonnát nem haladhatja meg. A szabályozás nyomán 1975- ben a drávaszabolcsi határállomá­son szerelték fel Baranya első ten- gelysúlymérő-állomását, ahol ma­gyar műszereket alkalmaztak. Mivel itt a tehergépkocsi-forgalom kicsi volt, az állomást két esztendeje Ud­varra költöztették át, ahol még most is méri a hazánkba beérkező autó­kat. Időközben a KPM Pécsi Közúti Igazgatóság svéd gyártmányú moz­gómérleget kapott, ezt egy ZSUK márkájú gépkocsiba szerelték. Vele a tengelysúly-mérlegelést április 8-tól kezdik meg megyénk közútjain. A Közúti Igazgatóságtól kapott tá­jékoztatás szerint Baranya teljes út­hálózatát ellenőrzik, és az előzetes engedély nélkül túlrakodott járművek üzemeltetőivel szemben különféle szankciókat alkalmaznak. f Nem árt tudni, hogy bizonyos esetekben a túlsúllyal terhelt jármű­vek közlekedésére is lehet útenge- délyt kapni, amit a KPM Pécsi Köz­úti Igazgatóság ad ki. AZ UTAKON Közlekedési balesetek '78 Szomorú statisztika 2018-an haltak meg Az alkohol, mint főszereplő Magyarországon minden ti­zedik közlekedési baleset halá­los kimenetelű. Tavaly a 19 945 személyi sérüléses balesetnél 2018-an vesztették életüket — 23 százalékkal többen, mint 1976-ban -, 9599-en súlyos, 15 297-en pedig könnyű sérü­léseket szenvedtek. A sérültek 8 százaléka halt meg, kétezer­nél is többen valamikor nem érték el úticéljukat, egy falu- nyi embert hiába várta haza családja. Ennyit jegyzett fel a sta­tisztika, a KSH nemrégiben el­készült jelentése, amely a múlt esztendő baleseti mérlegét von­ja meg. Szomorú mérlegét. A legtöbb áldozatot a nyári­őszi hónapok szedték. Július­ban 182, augusztusban 197, szeptemberben 203, októberben pedig 198 emberéletet követelt a nem megfelelő sebesség megválasztása, az előzés sza­bályainak megsértése, az el­sőbbség meg nem adása és az irányváltoztatás, valamint a bekanyarodás. Mert ezek az okok vezetnek a járművezetők hibái között, amelyek összesen 15 792 karambolhoz vezettek. A gyalogosok hibájából 3443 baleset következett be, a mo­torosokéból 2286, a kerékpáro­sokéból 1856, a járművek mű­szaki rendellenességeiből mind­össze 272. Az országos adatok szerint a balesetek 16 százalé­kában játszott szerepet az al­kohol. Ami a baranyai statisztikát illeti, 1978-ban 815 személyi sérüléses közlekedési baleset történt a megyében, ebből 75 halálos, 338 súlyos és 402 könnyű sérüléssel végződött. A balesetek száma 1977-hez ké­pest eggyel csökkent, de ugyanakkor 27 százalékkal több volt halálos kimenetelű, össze­sen 1117 személy szenvedett tavaly különböző sérülést Bara­nya útjain, nyolcvanötén meg­haltak, 385-en súlyosan, 647- en könnyebben megsérültek. Az előidéző szabálysértő magatar­tások közül első helyen Bara­nyában is. a rosszul megválasz­tott sebesség áll, ezt követi a gyalogosok magatartása és az­tán az elsőbbség meg nem adása. A balesetet okozók min­den hatodika alkoholos befo­lyásoltság alatt állt. A Központi Statisztikai Hiva­tal összefoglaló jelentését - mint ahogy ezt dr. Jankó Do­monkostól, a KPM Autóközleke­dési Főosztályának főelőadójá­tól megtudtuk — a szakembe­rek most vizsgálják. Elemzik a baleseti okokat,- következmé­nyeket, a számadatok mögötti összefüggéseket, mert az adat­halmaz nemcsak tájékoztatásul szolgál: alapja lehet a KRESZ esetleges módosításának, se­gíthet a nemzetközi közlekedé­si egyezményekhez való csatla­koztatás eldöntésében és tá­mogatja az útkorszerűsítési, for­galomirányítási beruházások létjogosultságát. Nem lehet vitás: az 1978-as magyar közlekedési balesetek­re vonatkozó adatok, okok, kö­vetkezmények vizsgálata, a sta­tisztikai jelentés elemzése el­engedhetetlenül szükséges. Már csak azért is, mert a balese­tek számát, kimenetelét te­kintve Magyarország nagyon rosszul áll, az európai élme­zőny tagja. H. L. STOP Moszkvics, Zaporozsec, Skoda és Lada típusú személygépkocsik­hoz kerékcsapágyak érkeztek a BARANYAKER pécsi, újmecsek- alji csapágyüzletébe. Április kö­zepétől a bolt különféle ,méretű si mmeri ngeket (tömítő gyűrűket) is árusít. + A Pécs városi KBT ifjúság­nevelési bizottsága és a váVosi tanács művelődési osztálya óvó1 dpi szakfelügyeletének szervezé­sében a közlekedésre, neveléssel kapcsolatos bemutató foglalko­zást tartottak március 29-én, a Pécsi Bőrgyár óvodájában. A gyermekbalesetek megelőzésére rendezett bemutatón az óvodások a biztonságos gyalogosközleke­dés szabályaival ismerkedtek. + A gépkocsik optimális üzem­anyag-fogyasztása érdekében Európában is egyre inkább al­kalmazzák az autóba építhető fogyasztásmérő műszereket. A legújabb változatok már valósá­gos adatbankok. Tájékoztatnak a gyújtás és a porlasztó működé­séről, sőt a szelepek hibáira is felhívják a figyelmet. + Az autósztráda közelében la­kók életét nagyon megkeseríti az átvonuló gépkocsik okozta lárma. Ezért az NSZK-ban határozat szü­letett arról, hogy a lakott helyek közelében korlátozzák a gépko­csik haladási sebességét. Az el­ső sebességkorlátozásokat már több autósztráda-szakaszon beve­zették München és Ulm között. + Korrózióvédelem a gépjármű- iparban címmel ankétot és bemu­tatót rendeznek április 18-án Pécsett, az AFIT központjában. + A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztá­lyának tájékoztatása szerint az elmúlt héten nyolc személyi sé­rüléssel járó közlekedési baleset történt megyénkben. Ebből kettő súlyos, hat pedig könnyű kimene­telű volt. W Uj forgalmi rend Pécsett ÚTIRÁNY ELŐJELZŐ TABLA Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1979. április 3-tól április 10-ig az alábbi útsza­kaszokon végeznek faritkítási és épí­tési munkákat. A 6-os számú budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton, a Tolna megyei határ és Pécs között fa­ki ságási munkálatok folytatódnak. A faritkítást szakaszosan végzik, ezért a munkaterületek naponta vál­toznak, így a járművezetők az út­szűkület, és a sebességkorlátozó táblákkal más-más helyen találkoz­nak. A 66-os számú pécs—kaposvári fő- közlekedési úton, Komló—Mánfg— Magyarszék között aszfalthengerlési munkálatok folynak, s az útfelújítás­sal egyidőben az autóbuszmegálló­helyek öblösrtését is elvégzik. A jel­zett útszakaszon útszűkülettel és se­bességkorlátozással kell számolni. A 67-es számú szigetvár—kaposvár —balatonlellei főközlekedési út, Boldogasszonyfát elkerülő szakaszán az árok- és rézsüburkolási munkála­tok folytatódnak, ezért itt a se­bességkorlátozás továbbra érvényben marad. Az 57-es számú mohács—pécsi fő- közlekedési úton a szajki téglagyár­nál lévő híd korszerűsítését meg­előző terelőút-építés munkálatai folytatódnak. A hírd—mázaszászvári összekötő­út hosszúhetényi szakaszán hídkor- szerűsítést végeznek. A hídépítés idején a forgalmat terelőúton, se­bességkorlátozással vezetik le. Az endrőci és nagybudméri bekö- tőúton a burkolatszélesítési munká­latok folytatódnak. Emiatt az arra közlekedők a forgalom lassulásával és útszűkülettel számoljanak. A pécs—abaligeti összekötőút Pécs városi átkelési szakaszán a korsze­rűsítési munkálatok még tartanak. Ezek ideje alatt az útszűkület és a forgalomkorlátozás továbbra is ér­vényben marad. Je/magyorazat ■ főútvonal elsőbbséggel rendelkező meHékútv. ~j~ mellékútvonal egyirányú utca "I“ elsóbbségodosi // megállási kötelezéség -f- egyenrangú útkereszteződés (^) kötelező ha/ac/ősi Irány jobbra Április első hetétől megváltozik Pécsett a Petőfi Sándor utca— Kolozsvár utca, valamint a Kassa utca—Nagyvárad utca kör­nyékének forgalmi rendje. Rajzunk az új forgalmi rendet mu­tatja, amely a jelzések kihelyezésével lép életbe. Kovács úr autózik Kovács úr kitalált személy, így lényegtelen, hogy hol la­kik, mi a foglalkozása. Mind­azonáltal Kovács úr mégsem teljesen személytelen, és né­mely helyzetben ismerőssé is válhat. Mindez azonban a véletlen műve. Csak autós kalandjai valódiak: megtör­ténhettek vagy meg fognak történni. Talán éppen velünk. Mert Kovács úr az átlag­autós ... Szóval: Kovács urat levél várta, miszerint folyó hó ek­kor és ekkor átveheti kocsi­ját. Minderről örömmel érte­síti a vállalat. Este sokáig nem tudtak elaludni. A rész­leteket beszélték meg, mert Gizi — Kovács úr felesége — részese akart lenni a törté­nelmi pillanatnak. Az is lett, erről nem tudta lebeszél­ni... A nagy nap előtt te­hát elhelyezték a gyereket a nagymamánál, a kutyát a szomszédnál és álmatlanul hánykolódtak hajnalig. A vo­natot mégis majdnem lekés- ték, mert Gizi nem tudta el­dönteni, hogy melyik ruhája illik a kocsiátvételhez ... Végre ott toporogtak az üvegfal előtt, bámulták a csillogó kocsikat és izgal­muk. ha lehet, még maga­sabbra hágott. Bár megbe­szélték a kocsi színét, Gizi­nek megtetszett a dínó- sárga, Kovács úr viszont va­lami szelídebb színre vá­gyott: szürkére vagy fehérre. Az idő lassan telt, már két órája várakoztak. Kovács úr ezalatt nem volt kicsinyes: kávét ittak kétszer, szendvi­cset ettek és vett Gizinek egy tábla tejcsokoládét is. Amikor végre megszólalt a hangosbemondó, Kovács urat kérve a kijárathoz, Kovács úr nem nagyon mozdult. Azt szokta meg, hogy vásárlás­kor ő „kedves vevő" vagy egyszerűen csak „tessék kér­ni”. Ezt meg is jegyezte, de Gizi kioktatta, hogy ennyi pénzért igazán szólíthatják így. Az eladó mérsékelten udvarias volt és a színre vo­natkozó kívánságukra közöl­te, hogy per pillanat min­denféle színű kocsit választ­hatnak, feltévé, hogy zöldet akarnak. A százas sem segí­tett. Az eladó mindenesetre barátságosabb lett, a zöld szín kevésbé. Gizi elkesere­dett. de Kovács úr megvi­gasztalta, hogy később ki­fakul majd... Kovács úr fi­gyelmét most már csak a ko­csi kötötte le: kutatta nincs-e megkarcolva, behorpadva, belehajolt a motorba, meg­nézte a pótkereket, a szer­számokat, a mentődobozt, a műszereket a műszerfalon. Amikor mindent rendben ta­lált, Gizi megjegyezte, hogy a másik kocsiban szebb az ülések huzata. Kovács úr mély lélegzetet vett, és elöl­ről kezdte az egészet. .. Az­tán felfedezte, hogy hiányzik hátul a gumiszőnyeg, a ke­rekekről a szelepsapkák és a jobb hátsó ajtóról a belső kilincs . .., de csak másnap délután, otthon. Búsbarna László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom