Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-03 / 92. szám

r 1979. április 3., kedd Dunántúlt napló Vállalkozó vállalatok: VILLESZ Képernyő a stadionok felett Együtt a helyszín varázsa és a tv nyújtotta látnivaló Kevés anyag, nagy értékű munka, növekvő piaci kereslet A televízió az utóbbi évtized­ben a sportkedvelők százezreit szoktatta le a pályák látogatá­sáról. Többek szerint azért, vagy azért is, mert a képernyőn pon­tosan és jobban követhetők az izgalmas részletek, mint a le­látókon. Mások viszont azt vall­ják, hogy egy-egy sportesemény helyszínének varázsát .semmi és senki nem képes közvetíteni az otthoni karosszékeikhez. Kétség­kívül ez utóbbi véleményben is sok az igazság. No, most ezekután képzeljük el azt a stadiont (egyébként: Algír Olimpiai Stadion), amely­ben a kapuk fölött két hatalmas képernyő is magasodik, s eze­ken a lelátókon ülők a pályán zajló mérkőzés legapróbb rész­letét is azonnal, kinagyítva lát­hatják, sőt: az érdekesebb pil­lanatok — akárcsak az otthoni készüléken - visszajátszhatok és lassítva is közvetíthetők. íme: a televízióközvetítés és a helyszíni élmény varázsa egyesítve, kint a pályán, egy hallatlanul szellemes technikai megoldás segítségével. E meg­oldás számos, eddig nem léte­ző lehetőséget is kínál a nagy­szabású rendezvények, népün­nepélyek számára. Ráadásul ezt a szellemes technikai eszközt (amely — kis­sé egyszerűsítve a lényeget — az ipari tv és az elektronikus eredményjelző tábla, vagy a villanyújság „összeházasításá­val” jött létre) nékünk nem is kellene külföldről megvenni, hi­szen e termék teljes egészében magyar. A VBKM Villamos Elő­szerelő Gyárában (VILLESZ) ter­vezték, ott is gyártják, az algé­riai stadionba is ez a gyár szállította és szerelte fel a vi­lág első ilyen táblái közé tarto­zó példányokat. Főszereplők a fejlesztők A gyár termékeinek jelenlegi magas műszaki színvonalát az alapozta meg, hogy idejekorán felismerték gyártási profiljuk­ban a termékváltás szükséges­ségét s azt, hogy ehhez legel­sősorban fejlesztéshez értő em­berek kellenek. Kevés olyan hc- zai gyár van, ahol az utóbbi 10 évben a létszámnövekedés el­sősorban nem a fizilkai vagy az adminisztratív állománynál, ha­nem a műszakiak, s azon be­lül is a fejlesztőknél történt. A VILLESZ ezelőtt 8-10 évvel mintegy 600 emberrel dolgo­zott. Ebből kb. hatvanon fog­lalkoztak közvetlenül fejlesztés­sel. Most 800-an vannak: a fej­lesztők létszáma pedig (mér­nökök, technikusok együtt) 150 fő. Korábban a teljes létszám­nak 10 százaléka foglalkozott a jövő előkészítésével, jelenleg csaknem a 20 százaléka. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a korszerű termék­család volt-e előbb, vagy a je­lentős kapacitású fejlesztő rész­leg? A gyár legközelebbi múlt­ját vizsgálva kiderül, hogy bi­zony előbb a korszerű termék­család, illetve ennek előőrsei jelentek meg a gyárban és az­után ez vonzotta oda az alko­tó kedvű fiatalokat. Tanulás nélkül nem megy Először különféle elektromos­automatikus berendezéseket kezdtek tervezni és gyártani. E köré kialakult a régebbi konst­ruktőri gárdából egy új mag. Amikor az 1970-es évek elején kezdték elektronizálni a beren­dezéseket, a kereslet rohamos növekedésével együtt a fejlesz­tő gárda gyors bővülése is el­kezdődött: jöttek a legújabb technika iránt vonzódó fiata­lok, hiszen a gyár megfelelő feladatokat kínálhatott számuk­ra. A fiataloik mellett a törzs­gárda is tanulni kezdett: az utóbbi időszakban, minden év­ben 100-150 ember végzi a gyár saját műszaki-elektronikai továbbképző tanfolyamát. Az eredményjelző táblákat, — amelyek a gyár egyértelmű nemzetközi sikerét hozták - lé­nyegében az 1960-as évek végé­től kezdték folyamatosan ké­szíteni. Az ipari berendezések mellett, csak úgy mellékesen kezdtek ezekkel foglalkozni, hi­szen ugyanazokból az elemek­ből és elvek alapján ezek is összerakhatok — s most ez a legjobb üzletük. Különösen 1974-től, amióta ezek elektro­nizálása is gyors ütemben ha­ladt előre. A gyárnak ma már saját integrált-áramkör tervező és gyártó üzeme is van. Beigazolódtak a 10 évvel ez­előtti számítások: jó üzletnek bizonyult a kevés anyagot, ám sok és nagy értékű munkát ma­gában foglaló, gyorsan növek­vő piaci kereslettel rendelkező, korszerű eredményjelző táblák gyártása. Nem véletlen, hogy a gyár nyeresége az 1978-as év után a termelési érték 22 százalékát teszi ki. Finis az olimpiára Szerte a világban jelenleg már mintegy 250 magyar ered­ményjelző tábla működik. (Olyan híres stadionokban, mint a Real Madridé, vagy a római San Siro Stadion, a Moszkvai Dinamo Stadionja, a francia Red 'Staré stb.). Az eddig ex­portált táblákból mintegy 100 a Szovjetunióba került. A fej­lesztés kezdetén itt és ezúttal is a szovjet megrendelések ad­ták az anyagi biztonságot. A csúcs most a moszkvai olimpia, 5 kiszolgálása: 12 ab­Carbon-varroda Szentmártonpusztán Bérmunka a KLM-nek Egyelőre csak a tanulóidő telik a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat egyik leg­újabb telephelyén, a szent- mártonpusztai varrodában. A kis üzem jövője azonban biztosított: itt készülnek majd azok a munkaruhák, ame­lyek szállítására szerződés­ben vállalt kötelezettséget a vállalat a KILM holland céggel. Az üzem alig két hónapja kezdte meg működését. A szentlászlói termelőszövetke­zet melléküzemágában 80 asszonyt és lányt foglalkoz­tatnak. A betanítási idő alatt ma­gyar alapanyagokból ké­szítenek a KLM modelljei­nek megfelelő szabásminta alapján munkaruhákat. Ezen túl gyermeksortokat is ké­szítenek, amelyeket a ter­melőszövetkezet boltjában árusítanak. A nagyobb arányú munka csak az év második felében kezdődik. jektumhoz 17 berendezést szállítanak. (Értékben számolva a megrendelések 50 százaléka már elkészült. Most jön a finis.) Ezeket most az egész világ megismeri. Sikerük — ami nem maradhat el - a gyár számá­ra a következő évtized gazda­sági biztonságát terejntheti meg. Gerencsér Ferenc KlSZ-építö­táborok A KISZ KB építőtáborok bi­zottságához érkezett igénylé­sek összesítése szerint az álla­mi gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek és a vállalatok a tavalyinál 12 ezerrel több fia­talt várnak az idén a nyári építőtáborokba. A KISZ KB tit­kárságának az építőtáborozási feladatokról szóló határozata szerint az idén 80 ezer fiatal kapcsolódhat be ebbe a nép- gazdaságilag is nagyon hasz­nos „társadalmi munkába". A diákok nagyobbik része ezen a nyáron is a mezőgaz­daságban és az élelmiszeripar­bon serénykedik majd: szedik a nyárialmát, az őszibarackot, címerezik a kukoricát, gondoz­zák a szőlőket. A korábbi 61 központi építőtábor mellett újabb 19 nyitja meg kapuit. A központi építőtáborok 35 tur­nusában 4500 fiatalnak nyílik lehetősége szakosított programú táborozásra. Segít a számítógép Özem- és munkaszervezés, adatfeldolgozás R kidolgozott modellekért akkor tizet a megrendeld, ha bevált a gyakorlatban Baranya, Somogy és Tolna megye 64 ipari szövetkezetének — amelyek mintegy 15 ezer dolgozót alkalmaznak — nyújt munka- és üzemszervezésben szakmai segítséget az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalatának pécsi kirendeltsé­ge. Elsősorban a gyártás- és gyártmányszervezést pontosít­ják, átültetik a helyi adottsá­goknak megfelelően, többek kö­zött azért, hogy az átfutási idő csökkenjen, az anyagokat a Javaslata több milliós megtakarítást eredményezett Csabai János aranyjelvényes újító Korszerű, ölesé bányaviztelenités Szállitógéptengely két és fél hénap alatt Az utóbbi időben eltiltották a megerőltető munkától. Az bántja a legjobban, hogy or­vosai tanácsára a számára legfontosabbat nem teheti: hátat kellett fordítania a szak- irodalomnak, a gépészeti tár­gyú szakkönyveknek is. Holott ez volt Csabai János életele­me. A Mecseki Szénbányák gé­pészeti osztályának főelőadója volt tizenhat éven át: nevéhez tucatnyi jelentős újítás fűző­dik. Az immár nyugdíjas Csa­bai János a napokban vette át a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát, amit azok a szellemi alkotók nyerhetnek el, akik több mint egymillió fo­rint gazdasági megtakarítást biztosítanak bevezetett újítá­sukkal egy esztendő alatt. — Tulajdonképpen minden □ bányához köt. Apám negy­venhárom éven át dolgozott Tatabányán, ott nőttem föl, a kolónián tanultam meg, hogy az összetartozás érzése a leg­szebb a világon. Korán meg­halt anyám: alig múltam hat­éves, mikor hetedmagával egyedül maradt apám. Talán ezért is akartam mindenáron megmutatni, hogy tudok ta­nulni. Kitűnő eredménnyel vé­geztem el a gépipari techni­kumot. Műszaki tisztviselőként kezdtem Esztergomban, majd a budapesti Gammában dol­goztam, aztán visszamentem Tatabányára a Magyar Általá­nos Kőszénbánya Rt. ótelepi gépüzemébe. — Hogyan került Pécsre? — 1962-ben kerestek meg az­zal a Mecseki Szénbányáktól, hogy olyan szakemberre van szükségük, aki járatos a bá­nyagépek tervezésében. Nekem már volt benne gyakorlatom, mert például addig a legszebb munka, amit csináltam a HAI­DEX részére tervezett palahá- nyó feldolgozó berendezések „megálmodása” volt. Csabai János munkájo ugyan sohasem volt látványos, de annak eredményét a föld alatt dolgozók érezték a leg­jobban. Rá egy évre, hogy Pécsre került, kezdett foglal­kozni a bányák vízmentesíté­sének technológiájával. Ko­rábban a vízkiemelést szintről szintre, több lépcsőben végez­ték, olyan szivattyúkat állítot­tak munkába, amelyek immár hat—hétszáz méter magasság­ba is képesek továbbítani a bányavizet. Csabai János így kidolgozta Pécsbánya, Máza- szászvár, Zobák és legutóbb Kossuth-bánya komplex vízte­lenítési technológiáját. Ez volt tulajdonképpen a negyedik újítása. A rendszer kiépítése legalább tízmillió forintba ke­rült volna: javaslatát elfogad­ták és ma már a zöbáki szi­vattyúrendszer emeli ki a K’os- suth-aknai bányavizet is: en­nek köszönhetően a szivattyúk kihasználása, húsz százalékról hatvan százalékra emelkedett. A kísérleti évben több mint ötmillió forint megtakarítást eredményezett a két üzem kö­zös víztelenítésére tett javas­lata, arról nem is szólva, hogy kilenc emberrel kevesebbre volt szükség, mint korábban. — Vasason még a régi szi­vattyúk dolgoznak. Legutóbb ezt szerettem volna megoldani, de közbeszólt a szívem, és nyugdíjba kerültem. Az első komolyabb munkám az akna- zsompokba szerelendő sujtó- légbiztos búvárszivattyú meg­tervezése volt, amit két kollé­gámmal csináltam. Itthon nem lehetett beszerezni ilyen szi­vattyút. Külföldről behozhattuk volna, de borzasztó drága pénzért. Megterveztük a szik­rabiztos kábelcsatlakozót, amit a kutató intézet és a bánya- hatóság is elfogadott: most már ötödik éve a gyakorlat­ban alkalmazzuk az általunk kidolgozott csatlakozót. o- A gépészeti osztály három évvel ezelőtt igen derekas munkát végzett, mikor néhány hónap alatt megtervezték és le­gyártották az István-aknai szál­lítógép tengelyét, ön is ré­szese volt ennek a munkának? — Igen. Az egy nagyon ne­héz időszak volt. Mikor eltört a tengely, tizenhat ember re­kedt a kasban, szerencsére nem történt haláleset. A Ganz Felvonógyára három­éves határidővel vállalta vol­na az új tengely elkészítését, amit lehetetlenül hosszú idő­nek tartottunk. Végül is min­den munkát mi vállaltunk, nem sajnálva az esti, éjszakai órá­kat a rajzokra, a számítások­ra. Két és fél hónap alatt el­végeztük a munkát, engedé­lyeztettük a terveket, és a be­építésre került rugalmas ten­gelykapcsolót a vállalat készí­tette el. Azóta is zavartalanul üzemel a szállítógép. Salamon Gyula legrövidebb úton és a leg­gyorsabban mozgassák. Ez a legfontosabb feladatuk, de ezen kívül ügyvitelt szerveznek, ada­tokat dolgoznak fel gépi úton, az anyag- és bérgazdálkodást számítógépekkel bonyolítják le. Az utóbbi megrendeléseket a budapesti központnak közvetí­tik. A számítógépes programok megalkotásában együttműköd­nek az ÉGSZI kirendeltségé­vel. Ellátják egyebek között az árképzésről, az önköltség-szá­mításról szóló speciális 'kiad­ványokkal a szövetkezeteket. Amennyibe’n azok igénylik a tájékoztató és szaktanácsadó szolgálatot, akkor a többi megbízásuk kedvezményben ré­szesül. Ezt hivatott lebonyolí­tani az átalánydíjas szerződés is, ami egy évre 15 ezer fo­rintba kerül, és ezért a hely­színen tanácsot adnak példá­ul a bér- és jövedelempolitikai döntések előkészítéséhez. A szakmai szolgáltatást csa'k az ipari szövetkezetek vehetik igénybe és viszonylag olcsón. A munka- és üzemszervezés­ben Baranyából leginkább a Pécsi Faipari Szövetkezet kér segítséget. Nagyon jó a kap­csolatuk a Szekszárdi Szabó, valamint a Tolna megyei Fes­tő és Lakáskarbantartó Szö­vetkezettel. Idén egy országos modellt ^akarnak kidolgozni a három megye 19 építőipari szövetke­zetének a tapasztalatai alap­ján. Ezzel a tervek szerint év végére elkészülnek. Jó mintául szolgálnak a tolnaiak. Szek- szárdon most épül az egész megyét ellátó központi lakás­korszerűsítő telephely, aminek hét kisebb egységét már meg­nyitották a megye több pont­ján. Egy-egy hálózati központ specializálódik; például csak asztalos, vagy csak lakatos javító karbantartásra rendez­kedik be. Elsősorban a bedol­gozó másodállású dolgozókra és a nyugdíjasokra számíta­nak. Előny, hogy megyei szin­ten egy irányítás alatt a ja­vító szolgáltatás. A modell el­készítéséért Moór József a fe­lelős. A kirendeltségen hat szak­ember tevékenykedik Szabó Sándor irányításával. Nem győzik a megrendelések kielé­gítését mindazok ellenére, hogy még alig ismert az új feladatkörük a három megyé­ben. Legalább 12—14 fős gár­dára lenne szükség. Szeret­nék elérni, hogy a beruházá­sok előkészítésében is részt vegyenek. Az ideális az, ha ötleteik, terveik nem porosodnak a fió­kokban. Ezért hamarosan meg­valósul a kettős érdekeltség: eszerint például a kidolgozott munka- és üzemszervezési ta­nácsokért majd akkor fizet a megrendelő, ha azok bevál­nak a gyakorlatban. Egyszó­val: jó nyereséget eredmé­nyeznek. De így a megvaló­sítás ellenőrzésébe is jobban beleszólhatnak a tervkészítők. Csuti János Olcsó tojás A tavaszi hetekben olcsó lesz a tojás: bőséges a terme­lők kínálata, a kereskedelem is minimális árrést alkalmaz, s így Budapesten valamint a nagyvárosokban az utóbbi évek legelőnyösebb ára alakul ki a fogyasztók számára. Állami forgalmazásban, a kiskereske­delemben általában 1,40 fo­rintba kerül, de ennél olcsób­ban is adhatják például a csarnokokban vagy másutt is, ha a rendelkezésre álló kész­letek ezt lehetővé teszik. Az elmúlt év azonos idősza­kához képest az ünnepek előtt átlagosan 30 fillérrel lesz ol­csóbb a tojás. A baromfiipar és az állami kereskedelem, valamint a SZD- VOSZ ezzel a kedvezményes akcióval biztosítják a zavarta­lan forgalmazást és ezzel ösz- szefüggésben a termelői kíná­lat fogadását. A MÉM és a SZÖVOSZ gondoskodott arról, hogy minden tojást felvásárol­janak: egészen júniusig van érvényben az a rendelkezés, amelynek értelmében 1 forintos védőáron minden 55 grammot meghaladó súlyú tojást át kell venni. A MÉM-ben arra számítanak, hogy idén 20—30-cal növekszik majd az egy főne jutó évi tojás- fogyasztás, amely tavaly már meghaladta a 300-at.

Next

/
Oldalképek
Tartalom