Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-27 / 114. szám
1979. oprilis 27., péntek Dunantűit naplö 3 Ismét kiváló a Pécsi Postaigazgatóság Épül a pécsi, szekszárdi, paksi Crossbar-központ 85 millió levél, 1,5 millió csomag A Pécsi Postaigazgató- “ ság területén, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében ebben az ötéves tervciklusban közel egymil- liárd forintot fordítanak a szolgálat fejlesztésére: új telefonközpontok, postaműszaki épületek létesítésére, távbeszélő központok bővítésére, kábelezésre, egyéb műszaki, szociális és kulturális beruházásokra. Lassan közeledik az az idő, amikor a középtávú terv teljesítéséről számot kell adni. Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője erről az alábbi tájékoztatást adta lapunknak. Az igazgatóság dolgozói az elmúlt években fegyelmezetten gazdálkodtak, sikerült a szolgáltatás színvonalát igen körültekintő, összehangolt munkával jó szinten tartani. Tavaly, az 1977-ben végzett munka elismeréseképpen az igazgatóság elnyerte az MSZMP KB jubileumi zászlaját, a kiváló igazgatóság címet. Az idén, a tavalyi év nyomán eredményei ismét kiválóak lettek. A négy megye 666 postahivatalánál és nyolc postaműszaki bázisán folyó munkáról nehéz átfogó képet adni, oly összetettek a feladatok. (Zárójelben jegyezzük meg: ma Magyarországon 64 ezer postás van, s ebből közel hét és fél ezer a Pécsi Postaigazgatóság kötelékében.) Az elmúlt évben közel 85 millió levelet juttattak el a címzetthez és másfél millió csomagot kaptunk segítségükkel. Míg 1977-ben pontosan 36 441 518 hírlapot értékesítettek, addig 1978-ban 38 602 752 darabot. Mindez csak ízelítőnek munkájukból. Tavaly 108 millió forintot fordítottak fenntartási-karbantartási feladatokra, s ez is meghatározója a szolgáltatási tevékenységnek, a postás dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezőknek. A beruházási tervet túlteljesítették: a helyi távbeszélő szolgálat fejlesztésére 63 millió, a helyközi távbeszélő szolgálatra 15 millió, a postaszolgálatra 23 millió, az üzemfejlesztésre pedig 11 millió forintot fordítottak. Jelentős feladatot kezdtek meg a pécsi távbeszélő központ bővítésével. S ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor megyeszékhelyünk lakói az idén, az utolsó negyedévben már élvezhetik e központbővítés előnyeit. S bár e 7000-es kapacitásnövekedés a pécsi igényeket nem elégíti ki, az ellátási zavarokat feltétlenül enyhíti, s a jelenlegi állomásokat is tehermentesíti. Azaz: főleg az ellátatlan területek, köztük is Lvov-Kertváros kap az új készülékekből. A beruházási feladatok között igen jelentős helyet foglalnak el a paksi és szekszárdi beruházások. Paks az elmúlt esztendőben 225 millió forintból egy új, négyszintes, minden igényt kielégítő postaműszaki épületet kapott, s folyik a Duna menti város telefonhálózatának korszerűsítése is. A tervek szerint a posta az idén a harmadik negyedévben átadja Pák. son 2000-res Crossbar-központját. Hasonló — de nagyobb — központot kap Szekszárd, sőt ebben az ötéves tervben megvalósulhat a kaposvári álom is: a pécsihez hasonló telefonközpont építése kezdődik rövidesen 400 milliós beruházásból. A fejlesztések sorában — főleg a dolgozók munkakörülményeit figyelve — kiemelkedő a posta kispostaépítési akciója. Nyolc új kispostát adtak át a négy megyében: Murakeresztúron. Szabadszentkirályon, Hahó- ton, Miszlán, Gyulajon, Nagy- mányokon, Szentbalázson és Hedrehelyen. A gépi szállítás fejlesztésére jellemző, hogy az 1977. évi 291-ről 1978-ban 326- ra emelkedett a posta gépkocsi- állománya. A négy megye területén 15 városban - helyen — állítottak fel modern kivitelű hírlapelárusító-pavilont. A műveltség általános növelésében, a szakmai színvonal megfelelő alakulásában jelentős szerepe volt tavaly is a különböző oktatási formáknak, s csak jellemzésképpen: az igazgatóság dolgozóinak közel egy- harmada tanult, hozzávetőlegesen 2500-an vettek és vesznek részt a szakmai képzésben, továbbképzésben és az állami oktatásban. Mindent egybevéve - mint azt a posta elmúlt évének értékelése kapcsán Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője elmondotta - az 1978-as évben sikerült az V. ötéves terv első két évének lendületét megtartani. Ez eredményezte azt, hogy a négy megye postásai az egyre nehezedő körülmények ellenére — főleg munkaerőgondok jelentkeztek - mind a szaktevékenység ellátásánál, mind a gazdálkodás területén teljesíteni tudták elképzeléseiket. Kozma Ferenc l Megvalósuló tanácsi határozatok A pécsváradi gyermekekért Bővítik a nő- és csecsemővédelmi tanácsadót Évente 80—90 gyermek születik Pécsvóradon. Az ő, illetve a szüleik érdekében — a népesedéspolitikai határozat jegyében — négy évvel ezelőtt több olyan határozatot hozott a nagyközségi közös tanács, melyek egy része már valósággá vált, illetve jelenleg munkálkodnak a megvalósításukon. Egyik legfontosabb feladatuknak tekintették a fiatal házasok, illetve a többgyermekes családok lakáshelyzetének javítását. A Zengő Lakásépítő Szövetkezet keretében 1975 december óta folyamatosan adták át azt a 48 lakást, melyek nagy része három-, illetve két és félszobás. Jelenleg épül az a 12 lakásos társasház, melyet ez év novemberében adnak át. Tavaly szanálták annak a területnek az épületeit, ahol további 48 lakást, illetve üzlethelyiségeket akarnak építeni. A tervek már készülnek. Várható, hogy az ősszel megkezdődik az építkezés. A legfiatalabb lakosságot a Pécsről hetente három alkalommal kijáró gyermékor- vos gyógyítja. A nagyközségi tanács tervei között szerepel az állandó gyermekorvosi rendelés bevezetése. Mivel úgy tűnik, hogy ez belátható időn belül valósággá válhat, már tervezik az új egészség- ügyi lakás építését. Szintén a legkisebbek érdekében kezdték e| a nő- és csecsemővédelmi tanácsadó bővítését. Az egy rendelővel és közepes méretű váróval bővülő tanácsadóban jó 'körülmények között kísérhetik figyelemmel a kisgyermekek fejlődését. A tervek ■ szerint csak idén kellett volna avatni, ám már tavaly átadták a nagyközség új, 75 'kisgyermek elhelyezését biztosító óvodáját. Mivel a bölcsődei elhelyezésre is megnőttek az igények, a tanács ötvenszemélyes bölcsőde építésének gondolatával foglalkozik. Ezt azonban csak akkor tudják megvalósítani, ha a helyben levő vállalatok, szövetkezetek segítik az építést. A kesztyűgyár l-es üzeme és az áfész már felajánlotta támogatását. Mintaszerűen szervezett csapatmunka A gyorsított vasútrekonstrukció tapasztalatai Sínfektetési rekord született Országos modellként szolgálhat A megfeszített, kitűnően szervezett munkát bizonyító adatok: két év helyett egy hónap alatt végeztek a pécs— bicsérdi 12 km-es vasútszakasz teljes rekonstrukciójával. Országos rekordnak számít, hogy naponta egykilométernyi új sínt fektettek a korábbi hazai eredmény, a 350—500 méter helyett. Kezdetben öt perc alatt tettek le egy tíz és fél méteres sínmezőt, ennyi időbe telt, míg összeszerelték, aztán háromnapi begyakorlás után elérték a négy percet, míg a 11. napon már a két és fél percet. Feszített tempóban A rostálógép óránként 80- 90 métert haladt, teljesen kitisztította, megforgatta maga alatt a régi kőágyazatot, de eközben műanyag szövetet is épített be, hogy védekezzenek a magas talajvíz ellen és így biztosítsák az ágyazat még erősebb stabilitását. De volt idő, amikor óránként 110—120 métert haladtak előre és néha a napi 12 órás vágányzárat 11 árára mérsékelték. Március 19-től, a gyorsított felújítás kezdetétől április 3-ig, a munkák dandárjának a befejez- téig beépítettek a vasúti töltésbe csaknem 30 ezer tonna új zúzott követ, ami az uzsai és a tályai kőbányából futott be. A hazai vasútépítő gépek reprezentánsai vonultak fel, több mint húsz, értékben legalább hatvanmilliós géppark. A három sínszabályozó géplánc például 12 gépből állt, de itt alkalmazták a legnagyobb teljesítményű szovjet vágányfektető és -bontó darukat, valamint a Plasser osztrák ágyazatrostálókat is. Sülte Ferenc, a Dombóvári Építési Főnökség 35 éves mérnök főcsoport-vezetője: — Nagyon fontos, hogy miként fektetnek, rostálnak a modern import gépekkel, amelyek nem csodaberendezések. Ha kezelőik nem felkészültek, akkor a legmodernebb szerkezet is felmondhatja a szolgálatot. Óriási kollektív együttműködésre vol; szükség a forgalmi, a vontatási, a biztosító- berendezési szolgálat és az építők részéről. Mindegyik berendezés rendkívül fontos a maga területén, ha eggyel is baj van, akkor a többi megérzi. A szalagszerű munka eleve nagyobb intenzitásra, jobb hozzáállásra ösztönzött. Nincs pardon, ami napi teendő, az nem csúszhat másnapra. Teljes felállásban ötkilométeres munkalánc alakult ki a legszigorúbb csapatmunkában, ahol az egyéni hősködés csak akkor számított eredménynek, ha a kollektívát is szolgálta. Kőszegi László, a MÁV Pécsi Igazgatóság építési és pályafenntartási osztályának helyettes vezetője:- Két vágányon könnyű zárt létrehozni, de nálunk csak egy vágány fut. így is éjszaka, a nyitott időszakban zavartalanul lement a teherforgalom. Nem érezték meg a vállalatok mindazok ellenére, hogy jó néhány már előre beszerezte áruféleségeit. Az építők olyan jól dolgoztak nappal, hogy éjszaka a hagyományos tíz kilométer helyett a pályasebesség elérhette a negyvenet is és 24—26 tehervonat haladhatott át. Pontos számítás még nincs, de az biztos, hogy egy kilométer felújítása ilyen szervezésben jóval olcsóbb. Az építőgép- és eszközkoncentráció révén sikerült elérni, hogy az óriás értékű gépek kihasználtsága a réginék csaknem a duplájára nőtt. Óramű pontossággal minden úgy történt, ahogy tervezték. Iharosi László, az abaligeti építésvezetőség 42 éves pályamestere :- A megterhelő igénybevétel főleg a mintegy hetven gépkezelőt viselte meg, hiszen állandóan figyelni kellett, egymásra ügyelni több kilométernyi hosszúságban. A Platov fektető-" daru háromfős személyzete állandóan cserélte egymást. Három-négy napig mindenki kétkedett, szorongott, hogy nem sikerül a rekordidő tartása, de ezalatt a 30—35 fős munkacsoportok sikeresen összeszoktak. Tíz szocialista brigád ténykedett csaknem kétszáz emberrel két építésvezetőségről és a vasút összes építésfőnökségéről. Zavartalan anyag- és alkatrész-ellátásban részesültek és egy üzemi baleset sem adódott. Mindenki részleteiben tudta, hogy mi a teendője, hisz heteken át erre készítettük fel őket. Kezdő munkásokat. alkalmaztunk, vagyis olyanokat, akik először vesznek részt vasútépítésben. Egyébként több évtizedes tapasztalattal rendelkező vasúti építőnek is megerőltető ilyen tempóban és szervezésben dolgozni. Nagy szerencse, hogy az időjárás nem késleltetett minket. Csöndes Józset 50 éves mérnök-főtechnológus: — öt változatban dolgoztunk ki egy technológiai tervet attól függően, hogy milyen tökéletes az eszközellátottság, és az időjárás mennyire befolyásol. így is többször módosítottunk, például a délelőtti és a délutáni műszakváltás másfél órás idejét 55 percre mérsékeltük. Vagy o zúzott követ és az új vágányt már menetközben behoztuk, ezzel is időt nyertünk. A 25 fős tervező és irányító kollektíva állandóan a helyszínen tartózkodott, maguk a pályamesterek a munkásokkal együtt kinn aludtak. Hasonló tempóval dolgoztunk korábban, amikor a Dombóvár- Gyékényes közötti és a délbalatoni vasútvonalai újítottuk fel szintén szalagrendszerben, de naponta csak 360 méter új, sínt helyeztünk el a nyolcórás vágányzárban. A gyorsított vágányépítés tervét az építési és a pálya- fenntartási osztály irányításával a Dombóvári Építési Főnökség kollektívája alkotta meg, ami országos modellként szolgál ezek után egy 12 kilométeres pályaszakasz felújításához. De már azon gondolkodnak, hogy 20—30—35 kilométeres szakaszokra milyen tervekeí dolgozhatnának ki úgy, hogy a vágányzár idejét tovább csökkentsék, hogy kevesebb eszközt vegyenek igénybe, hoqy a kiszolgálás már két irányból folyamatos legyen. A cél: világ- színvonal Mindennek feltétele, hogy a legjobb erőgépekhez időben jussanak, hogy a sínmező-tá- rolós gondjai megszűnjenek. Épp ezért Vásárosdombán egy modern kötő- és bontótelep építését kezdték meg. A tét nem kevés, hisz a világszínvonalat tartó osztrák vasútépítőket szeretnék utolérni, akik óránként 300 méter új vasúti sínt fektetnek. Csuti János
