Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-24 / 111. szám
6 Dunántúli napló 1979. április 24., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Házastársak hkáshasználata o A házastársak közös lakásukat bérlői, tulajdonosi, illetőleg — amennyiben a lakás a^egyik házastárs kizárólagos tulajdonában van — családi kapcsolat jogcímén használják, lakják. A lakásbérleti jogviszony ennek megfelelően az egyes jogcímektől függően más-más módon keletkezhet. E cikk keretében csak a tanácsi bérlakásokra létesítendő lakásbérleti jogvi. szony keletkezésével foglalkozom részletesebben és ugyancsak részletesebben vázolom a lakáshasználat korlátozását, illetve megszűnését tartalmazó szabályozást, a kialakult gyakorlatot. Kiutalás és jogviszony Ha tanácsi bérlakást házastársak részére utalnak ki, úgy férj és feleség mint egyenlő jogú bérlőtársak válnak a lakás bérlőivé, függetlenül attól, hogy a kiutaló határozatban esetleg csak egyikük (általában a férj) neve szerepel, illetőleg függetlenül attól, hogy a kiutaló határozatban melyik házastárs neve szerepel elsőként. Ugyanígy egyenlő jogú bérlőtárssá válik az a házastárs, oki a lakás- bérleti jogviszony létrejöttét követően költözik a lakásba. Vegyünk egy példát: a lakásügyi hatóság Kiss János részére 1978. II. 1-i hatállyal másfél szoba összkomfortos tanácsi bérlakást utalt ki, amelybe egy kiskorú gyermekével költözött. Kiss János 1978. szeptember hó 5-én feleségül vette Nagy Ilonát, aki a házasságkötés napján a korábban a férje részére kiutalt lakásba beköltözött, ezzel a tanácsi bérlakás bérlőtársává vált, tehát ugyanúgy bérlője lett a lakásnak mint férje. A bérlőtársi minőség azt jelenti, hogy a házastársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni, a lakásbérleti jogviszonyból eredő kötelezettségek általában egymás között egyenlő arányban terhelik őket, a bérbeadóval szembeni kötelezettségük egyetemleges, a lakás terhei és esetleges haszna (pl. albérleti díj) együttesen terhelik, illetve illetik őket, a lakáscseréhez, a lakásbérleti jogviszonyról való lemondáshoz stb. mindkét házastárs jognyilatkozata (aláírása) szükséges. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt az egyik házastárs elhalálozik, vagy a lakásból végleges jelleggel elköltözik, úgy a másik visszamaradó házastórs a lakásügyi hatóság minden külön intézkedése nélkül a lakás önálló, kizárólagos bérlőjévé válik. Ebben az esetben tehát a visszamaradt házastársnak nem kell kérni a lakás ismételt kiutalását, csupán a lakásbérleti szerződést kell módosítani az Ingatlankezelő Vállalat területileg illetékes házkezelőségénél. A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt keletkezett viták eldöntése — egyezség hiányában — azok jellegétől függően tanácsi, vagy bírói hatáskörbe tartozik. Miután hazánk a válási „világranglistán” igen előkelő helyet foglal el, feltétlenül indokolt részletesen foglalkozni a házastársi (volt házastársi) lakáshasználattal abban az esetben, ha a házasság felbomlik. A házasság felbomlása, az életközösség megszűnése esetén a bíróság megoszthatja mind a bérlakásnak, mind a közös tulajdonú lakásnak a használatát, mind az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában lévő lakásét, ha erre van lehetőség. Ha a lakás nem osztható meg, a bíróság valamelyik házastársat (völt házastársat) kötelezi a lakás elhagyására. Azt a házastársat (volt házastársat), aki a megosztáskor kisebb értékű lakrészhez jutott, vagy aki köteles a lakást elhagyni, pénzbeli kárpótlás illeti meg. A lakáshasználat megosztása Ha a házasságot felbontották, illetve az életközösség megszűnt, és a volt házastórsak a közös lakás használatának módjában nem tudnak megegyezni, bármelyik volt házastárs kérelmére a bíróság rendezi a lakáshasználatot. A korábban közös lakás használatát elsősorban a használat megosztásával kell rendezni. Bérelt lakás használatának a megosztása a bérlőtársi jogviszonyt nem szünteti meg. A lakás használatát a bíróság akkor osztja meg, ha — mérlegelve az alapterületét, beosztását, helyiségeinek a számát, és a felek egyéb körülményeit — a lakás alkalmas a megosztásra. Nem osztja meg a bíróság a kétszobás lakás használatát például akkor, ha az egyik szoba csupán a másikon keresztül közelíthető meg. Nem osztja meg akkor sem, ha a szobák külön bejáratúak ugyan, de a felek közötti viszony annyira elmérgesedett, hogy nem lehet egy lakásban lakniuk, illetőleg a lakásban lakó kiskorúak érdeke ezt kívánja. Ha a volt közös lakás használata nem osztható meg, a bíróság megszünteti a bérlőtársi jogviszonyt. Ebben az esetben kötelezi az egyik házastársat a lakás elhagyására. Melyik házastársnak kell a lakást elhagynia ? Annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy melyik volt házastárs hagyja el a lakást, elsősorban a lakásban lakó kiskorú gyermekek érdekeire kell figyelemmel lenni. Rendszerint az a fél kapja meg a lakást, akinél a bíróság a- kiskorú gyermeket elhelyezte. De azt is mérlegeli a bíróság, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, az életközösség megszakadását, illetve ki tette lehetetlenné a lakás közös használatát, ha a megosztott közös használatot egyébként a lakás alapterülete, beosztása stb. lehetővé tenné. Ha valamelyik házastárs (volt házastárs) a lakást visszatérés szándéka nélkül véglegesen elhagyta, a másik volt házastórs kérelmére a bíróság az eltávozott volt házastárs bérlőtársi jogviszonyát a lakásrendelet általános szabályai szerint megszüntetheti. Szolgálati lakás esetén azt a házastársat, aki a lakás bérlője — tehát munkaviszonyban vagy szolgálati viszonyban áll a lakással rendelkező szervvel — akkor sem lehet a lakás elhagyására kötelezni, ha egyébként a fentiek szerint ez lenne indokolt. A bíróság a lakás elhagyására kötelezett volt házastárs elhelyezésére — az összes körülményt mérlegelve — vagy a lakásban maradó, vagy a lakásból távozó házastársat kötelezi, illetőleg az illetékes lakásügyi hatóságot keresi meg az elhelyezés érdekében. A következőkben a lakás elhagyására kötelezett házastárs (volt házastárs) részére megállapítható kárpótlással foglalkozom. Dr. Szlovák Tibor Pécs m. Város Tanácsa V. B. hivatalának lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának osztályvezetője A rozsda Jövőre 1000 utánfutó készül ellen Az autókarosszéria egyik ősi ellensége a rozsda. Eltüntetésére, illetve foltjai feltűnésének megakadályozására sok módszerrel próbálkoztak már eddig. Ezekről, valamint a legújabb eljárásokról rendeztek korrózióvédelmi ankétot április 18-án Pécsett, az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat 'központjában. Neves elméleti szakemberek és a hazai gépjárműjavító ipar szakemberei tartottak előadásokat az ankéton. A legnagyobb érdeklődés dr. Vámos Endrének, a Nagynyomású Kísérleti Intézet tudományos főosztályvezetőjének előadását kísérte, aki a gépjárművek átmeneti és üzem közbeni korrózióvédelméről beszélt. Arról, hogy bizony meglehetősen tökéletlen a külföldi gyárakból hazánkba kerülő új autók korrózióvédelme, amellett a téli utak sózása, s a légszennyezés sem tesz jót a karosszériák egyre inkább vékonyodó lemezeinek. Nem ritka az olyan nullkilométeres kocsi sem, amely a gyári tárolás és a Magyarországra történő szállítás közben korrodálódni kezd. Sajnos, a korróziógátló anyagok felhasználását tekintve hazánk messze elmaradt a hasonló ipari fejlettségű országok mögött, kapacitásunk csak a behozott autók egyharmadó- nak rozsdátlanítására nyújt lehetőséget. A rendelkezésre álló kapacitás jobb kihasználására, a hazai korrózióvédelmi anyagok ellátásának javítására van szükség. Ezt szögezték le a szakemberek ezen az ankéton, amelyen egyébként a rendező vállalatok közreműködésével korrózióvédelmi bemutatót is tartottak, népszerűsítve a legújabb magyar rozsdagátló szereket. Pécsi újdonságok az Autoservice-bemutatón A nem túlságosan hízelgő vélemények, a már-már lesújtó újságcikkek szerint a nemrégiben Budapesten tartott nemzetközi Autoservice-bemuta- tó kevés újdonságot hozott, nem igazolta azt a felfokozott várakozást, amely megnyitását kísérte. Azt azonlxin a szakemberek is elismerték, hogy néhány bemutatott, az autósokat érintő és érdeklő garázsipari, valamint szervizberendezés feltétlen figyelemre méltó. A bemutatón részt vett az AFIT pécsi központú XIV. sz. Autójavító Vállalatának néhány terméke is. Ezek közé tartozott az a személygépkocsiutánfutó, amelyet Magyarországon a vállalat állított elő elsőként, s azóta is egyedül gyárt. Kétféle kivitelben készítik: csukott tetős, biztonsági zárás és ponyvás megoldással. Az utánfutó önsúlya 102 kq, maximális terhelhetősége pedig 400 kg. A ponyvával ellátott 15 ezer forintba kerül, a csukott tetős ára 20 ezer forint. Mindkét változat jelenleg csaik megrendelésre készül, a kempingezésnél és külföldi autóstúránál kiválóan használható személygépkocsi-utánfutóból idén 300 darabot, jövőre már ezret gyártanak. Az Autoservice-bemutatón újdonságként kiállított utánfutó elsősorban a magánautósok körében aratott sikert. Halmozó vállalatok, túlzott felhasználás Bár hazánk évenként már több mint 6,5 milliárdot költ autóalkatrész beszerzésre, a gyorsan szélesedő gépjárműparkkal együtt az ellátási gondok tovább gyarapodtak. Gyakori, hogy hetekig állnak a gépkocsik egy-egy hiányzó alkatrész miatt. Rébék Gyula, az Agroker pécsi kirendeltsége vezetője szerint a rend- szertelen és hiányos ellátás egyik oka: nálunk az alkatrészigények megfelelő koordinálására nincs országosan kijelölt intézmény. Igaz a MOGURT a mintegy negyven vállalattól és intézménytől beérkező igényeket összegyűjti és továbbítja a gépkocsigyárak felé, arra már nincs lehetősége, hogy ellenőrizze: az alkatrész valóban oda kerül-e, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezért tódulhat elő, hogy néhány vállalat a szükségesnél sokkal nagyobb alkatrész készletet halmoz fel raktáraiban. (A komlói Carbon készlete vetekszik a helyi AFIT szervizével.) Lehet, hogy az ilyen jellegű árubőség dicséri a vállalat anyagbeszerzőjét, az azonban mindenképpen helytelen, hogy túlbuzgóságuk miatt más kocsikat le kelljen állítani, mert nincs alkatrész. Feltehető, hogy az irreálisan felduzzasztott, nagy összegeket lekötő készletek a vállalatok gazdálkodása számára sem közömbös. Hazánk a többi szocialista országhoz viszonyítva, a gépkocsik számát is alapul véve, aránytalanul nagy alkatrészigénnyel lép fel az autógyáraknál. A szakemberek részben azzal magyarázzák e jelenséget, hogy nálunk más országoktól eltérően nem divat a meghibásodott alkatrész javítása vagy felújítása. így évenként több százmilliót adunk át az enyészetnek, csupán kényelemből. Az 1968-as gazdaságirányítás kezdete óta alkalmazott alkatrészbeszerzési rendszer azon túl, hogy könnyítette a közvetlen anyagvásárlást, buktatókat is tartalmaz. Ezért, tekintettek arra, hogy a gépjárműpark csak tovább bővül, jó lenne minél előbb szervezettebbé tenni az alkatrészellátást. Az ország pénztárcája is ezt igényli. Varga Az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalata felújított tengelykapcsolót is bemutatott. Élettartama ugyanaz, mint az újé, mégsem fogadták különösebb érdeklődéssel a hazai szakemberek. Annál inkább a külföldiek, a nyugatnémet Apolló export—import cég például évente 20—30 ezer darab felújított tengelykapcsolóra szeretne üzletet kötni. Az Autoservice-bemutatón m szerepelt a pécsi „származású" lengés- csillapító próbapad is, mely kontrollvizsgálatokra alkalmas. A fővárosban rendezett bemutatón jól vizsgáztak az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalatának újdonságai. A siker újabb erőt ad a további (kísérletezéshez, aiftely nyomán nemcsak az autójavító üzemek munkája könnyebbül, s egyben javul, hanem — mint ahogy ezt az utánfutó példája is bizonyítja — vele az autósok számára is tartogatnak még néhány kellemes meglepetést. STOP Kétmillió forintot fordít ebben az esztendőben műszaki fejlesztésre az AFIT 14-es számú Vállalata. Az összeg nagyobb részét a technológiák korszerűsítésére, ezen belül a vízhigitásos zománcfesték alkalmazásának bevezetésére ford tják. A kísérletek után a vállalat mohácsi üzem- egységében már üzemszerűen végzik a vízhigitásos zománcfesték felszórását az autókra. * Az útburkolati jelek tavaszi felújítása során a Pécsi Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai üzemeltetési csoportja Baranya megye területén 2554 négyzetméter keresztirányú útburkolati jelet festett fel. A munkálatok során 1941 kg plasti route útburkolat jelzőfesteket, valamint 450 kg üveaqyönqyöt használtak fel. Ez utóbbitól éjszaka jobban láthatók a jelek. Jelenleg az abaligeti út autóspálya-szaka- szán dolgoznak. * A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint az elmúlt héten nem történt személyi sérüléses közlekedési baleset a megyében. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon április 24-től május 28-ig az alábbi útszakaszokon végeznek faritkítási, építési munkákat. A 6-os úton a Tolna megyei határ és Pécs között folytatódnak a fakivágási munkák. A faritkítást szakaszosan végzik, ezért a munkaterületek naponta változnak, így a járművezetők az útszűkület és a sebesség- korlátozó táblákkal más-más helyen találkoznak. Mecseknádasd és a völgyhidak között a vasbeton korlátokat korszerűbb acélszalag korlátokra cserélik. A 66-os számú pécs— kaposvári főközlekedési úton Komló —Mánfa és Magyarszék között asz- falthengerlési, útfelújítási munkálatok folynak, egyben az autóbusz-megállóhelyek öblösitését is elvégzik. A jelzett útszakaszon útszűkülettel és sebességkorlátozással kell számolni. A 66-os számú úton Magyarszék belterületén a ligeti elágazásnál acélszalag terelőkorlát építése kezdődik a csomóponti forgalom rendezése érdekében. A 67-es számú szigetvár—kaposvár —balatoniéi lei főközlekedési út Boldogasszonyfát elkerülő szakaszán az árok- és rézsűburkolási munkák miatt O' sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad. Az 57-es számú mohács—pécsi főközlekedési úton a szajki téglagyárnál lévő híd korszerűsítését megelőzően terelőútat építenek. Az 58-as számú pécs—harkány —drávaszabolcsi főközlekedési út harkányi átkelési szakaszán a csomópontban az elektromos forgalom- irányító berendezést április 23-án üzembe helyezik. A hird—mázaszász- vári összekötő úton, Hosszúhetény területén korszerűsítik a hidat, ezalatt a forgalmat terelőúton, sebességkorlátozással vezetik le. A király- egyháza—sellyei összekötő úton, valamint a szűr—szebényi úton és a hegyhátmaróci bekötő úton szélesítik az útburkolatot, ami a forgalom lassulásával jár. A pécs—abaligeti összekötő, Pécs városi átkelési szakaszán a padkarendezés, a pécs— remeteréti részen az acélszalag korlát építése és festése folyik. A megye főúthálózatán a hosszirányú útburkolati festés felújítása folytatódik. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság kéri a járművezetőket, hogy a friss festést jelölő terelőkúpok közé ne hajtsanak, hanem a fedező- és nyitó gépkocsikon kihelyezett KRESZ-jelzések szerint közlekedjenek. Kovács úr autózik Kovács úr örömét lelte az új kocsiban. Élvezte a motor halk duruzsolását, a kerekek puha gördülését, az ülés kényelmét. Kedvét az sem szegte, hogy a motorház fedelét alig lehetett kinyitni, de az ajtók sem csukódtok valami könnyen, sőt a jobb hátsó egyujjnyira is elállt a karosszériától. Sebaj — gondolta - azért van a szerviz, meg a garancia, és nem kísérletezett a reperálással... Azaz hogy mégis. Szabad szombat és szép idő lévén a Balaton felé igyekeztek. Kovács úr már a városban tapasztalta, hogy rángat a motor és le is óMt, amikor az egyik lámpánál várakoztok kellett. Útközben a rángatás mindig megismétlődött amikor kapcsolt vagy lassúbb tempóból gyorsított. Kovács úr olyan volt mint az egyszeri táncos: csak a kályhától tudott elindulni. És ez a kályha számára a régi kocsija volt. Egyre törte tehát a fejét, hogy ilyenkor mit kellett csinálni a tragacson ... Egy csalitos mellett végre pihenőt tartottak. Gizi elvonult a gyerekkel a bokrok közé, Kovács úr pedig előszedte a szerszámokat. Gyanította, hogy az üresjárati fúvóka dugult el. Eszébe jutott ugyanis, hogy egyszer ezért szerelte szét az egész porlasztót, amit csak a sárga angyal szerelőjének kikerült összeraknia ... Óvatosan fogott a munkához, mivelhogy ez a porlasztó másmilyen volt, minta régi. Egy hasonló csavart talált ugyan, de ezt kicsavarva ömleni kezdett a benzin a forró csőre. Gyorsan visszacsavarta volna, de a tömítés leesett valahová ... Amikor Gizi előkerült a gyerekkel. Kovács úr éppen szorgalmasan keresgélt a kocsi alatt fekve. Fehér ingben persze, ami nem feltétlen alkalmas a szereléshez. Mi több, egyenesen feleséggyilkosság — legalábbis Gizi szerint. Az alátét végre meglett, az üresjárati fúvóka nem. De Gizi ellentmondást nem tűrő hangon vetett véget a további kísérletezésnek. .. Ekkor fékezett mögöttük egy mórkatársr, Gizi közölte kérdésére, hogy az ég egy világon semmi baj, csak a férje szerelési mániában szenved. Kovács úr viszont ragaszkodott az eltömődött fúvókához. A márkatárs csavarhúzót kért és egy kis csavarra mutatott a porlasztó oldalán. — Ez az. Ezt kell kicsavarni... így, aztán ki kell húzni ezt a kis csövecskét belőle. Ez az üresjárati fúvóka. Valóban eltömődött — mondta — és kifújta belőle a ma- szatot. — Dróttal ne tessék piszkálni, mert kitágulhat a furat — tette hozzá — miközben visszaszerelte. — Na látod — mondta Kovács úr, amikor elindultak — el volt tömődve. — Egy frászt volt eltömődve — válaszolta Gizi mérgesen —, csak ti férfiak mind egyformák vagytok, ha autóról van szó . . . Búsbarna László
