Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-23 / 110. szám

A jövő energiaforrása Kecskemét hozónk legtöbb napfényt kapó városa, de ott van az élen Keszthely, sőt Pécs is. Kecskemét évente 1340 ki­lowattóra napenergiát kap négzetméterenként, Pécs 1280- at. Ugyanakkor Sopron zárja a sort, évi és négyzetméteren­kénti 1160 kilowattórával. Hasz­nos információ lehet ez a nap­imádók számára, de hasznos a napenergiát hasznosítani szán­dékozók számára is. Budapesten, a Villamosipari Kutató Intézet a hetvenes évek elejétől foglalkozik a napener­gia hasznosításának lehetősé­geivel, pontosabban az intézet profiljából eredően a napener­gia villamos energiává való át­alakításával. Az e feladattal megbízott team nem fecsérelte az időt, — mint azt a múlt hét péntekjének tv-híradójában is láthattuk, — hiszen már Iszka- szentgyörgyön az intézet által gyártott napelemek egy URH- rádiótelefon-állomást működ­tetnek. Pálfy Miklós, az intézet tudo­mányos osztályvezetője erről, az iszkaszentgyörgyi 200 wattos teljesítményű egységről, mint egy sikeres kísérletről számolt be. Az állomás bizonyította, hogy az intézet jó úton jár; az általuk épített szilícium alapú, úgynevezett „fotó-villamosele- mek" jól működnek, hasznosít­hatók a gyakorlatban is. S ami nem mellékes: alkalmazásuk lehet gazdaságos már ma is. A napenergia hasznosítására világszerte tetemes pénzössze­get fordítanak. Csak jellemzés­képpen: az Egyesült Államok­ban 1973-ban még csak 4 mil­lió dollárt költöttek kutatás cél­jaira, ma 400 milliót. E kutatási összegek feltehetően a jövő­ben még gyorsabban duplá­zódnak, hiszen energiaínséges világunkban minden lehetősé­get meg kell fogni. Tudják min­denütt: a nap a jövő energiá­ja, de ahhoz, hogy idejében át tudjunk „kapcsolni”, már ma meg kell fújni a riadót. Van, ahol a napenergiát hőnyerésre, fűtésre hívják segítségül, klima- tizációs gondokat próbálnak áthidalni, van, ahol villamos energiát szeretnének nyerni be­lőle. Az apró napelemek az egy­ségnyi területre jutó napener­gia 14 (!) százalékát képesek már hasznosítani. Alkalmazásuk — megfontolt gazdaságossági számításokat követően — ott érdemes, ahol villamos energia nyerésre nincs mód, nincs le­hetőség. Lakott helyéktől tá­vol, ott, ahol a villamos távve­zeték kiépítése nem célszerű — hiszen e vezeték kiépítése kilométerenként 350—400 ezer forint — a napelem forintokat takaríthat meg. így gyakorlati alkalmazásuk kifizetődő. S természetesen bízunk ab­ban, hogy e napelemek nem kis része éppen a Villamosipa­ri Kutató Intézet szakemberei­nek kezemunkája nyomán kerül majd a felhasználókhoz. Mint ahogy már ez részben, így is van. Ugyanis az intézetben szü­lettek azok a speciális, hason­ló elven működő érzékelők is, amelyek különböző feladato­kat képesek ellátni. így többek között használják ezeket az ér­zékelőket a villamos berende­zésekben történő úgynevezett „ív-érzékelésre”, s világítás szabályozó berendezésekhez is. Ilyen a közismert Varilux, amely a külső fényviszonyok figyelem- bevételével szabályozza az épület belső világítását, állan­dó, azonos minőségű fényerőt biztosítva. Ha igaz, ilyen Vari- lux-szal kombinált megvilágí­tást terveztek Pécsett, a most épülő új kesztyűgyári üzem­csarnokba is . .. Kozma Ferenc Uzenetrögzítes Ha nincs otthon, akit hívnak... „üzenetét automata magne­tofon rögzíti, ezért kérdéseire ne várjon választ. Itt Pécs, Ko­vács lakás, 19-999. A beszéd­idő másfél perc, az automata lekapcsolását füttyjel jelzi. Be­széd közben 5 másodpercnél hosszabb szünetet ne tartson. Ha megadja a nevét és tele- fonszámót, visszahívjuk. Tessék beszélni!" Mindezt bájos női hang vagy kellemes férfibari­ton közli akkor, ha üzenetrög­zítővel felszerelt telefonkészü­lék számát tárcsázzuk, és a távbeszélő gazdája éppen nincs otthon, illetve munkahe­lyén. A múlt év végefelé került a pécsi üzletekbe a Budapesti Rádiótechnikai Gyár terméke, az a készülék, amely egyrészt mint mikrofonról távvezérelhető diktafon, másrészt mint auto­mata telefonüzenet-rögzítő mű­ködtethető. Az elmés berende­zés hasznos segítőtárs, mivel a lakástól, hivataltól távollévők­nek az ismerősök, ügyfelek üzeneteit rögzíti, diktafonként való alkalmazásánál pedig gyors és kényelmes beszédfel­vételt tesz lehetővé. Kényelem, praktikusság ide vagy odo, az új készülék ma még nem jött túlságosan di­vatba. Mindössze 30—40 dara­bot adtak el belőle Baranyá­ban, főleg olyan cégeknek, amelyeknek hibabejelentést szoktak tenni. így üzenetrögzí­tője van már többek között a Gelkának, a DDGÁZ-nak, a Pécsi Vízműnek, a DÉDÁSZ- nak. Magánszemélyek csupán egyet-kettőt vásároltak, orvo­sok, kisiparosok. Több is fogy­na, ha lehetne hozzá tartozé­kot kapni. A távbeszélő-állomáshoz csat­lakoztatható hangrögzítő be­rendezést csak a posta szerel­heti fel, de azt nem veszi tu­lajdonba, így karbantartásáról sem köteles gondoskodni, ja­vítása az előfizetőt terheli. Mi­vel a telefonálóknak tudnia kell, hogy hangját magnósza­lagra veszik, a készüléket a telefonkönyv segítségével min­denkinek tudtára kell adni. Mindaddig, amíg a legköze­lebbi új pécsi telefonkönyvben az üzenetközvetítő jelenlétére utaló M jelzés az előfizető tie­ve, címe, száma fölött meg nem jelenik, a berendezést csak üzenet rögzítésére sza­bad használni beszélgetést ve­le hangszalagra rögzíteni ti­los. A telefonüzenet-rögzítőt a posta a felmerülő költségek megfizetése ellenében felsze­reli, havi előfizetési díjat vi­szont külön nem számít fel. Mire Jó a népszámlálás? Kecskemétről érkeznek az elemek Jövőformáló statisztika Beszélgetés a KSH új elnökével Az első házgyári házak Pécsett Adatok millióit gyűjti és elem­zi évente a Központi Statiszti­kai Hivatal. Néhány hete új ve­zető áll e szervezet élén: dr. Nyitrai Ferencné, államtitkár, aki több éven keresztül oktatott a Pécsi Tudományegyetemen. — Ha a statisztika szó szár­mazását boncolgatjuk, akkor a státusz kifejezés jut az eszünk­be, ami valamely helyzetre, ál­lapotra utal... — Ma már a statisztika nem ezt jelenti. Tehát nem helyzetet és nem állapotot, hanem inkább jelenségeket és folyamatokat. Amikor statikus helyzetet vizs­gál, akkor is a szeme előtt van, ami előtte volt és méginkább, ami ezután következik. Elemzé­seink legfontosabb célja, hogy a jövőt alakító döntéseket segít­sük. Mi akkor dolgozunk jól, hogyha nemcsak regisztrálunk, hanem befolyásolunk is. — Gondolom, azért nem\i té­nyeket kívánják befolyásolni, azaz nem kozmetikázzák a Sta­tisztikát. — Nagy a statisztika felelős­sége és tiszta szívvel mondhat tóm, hogy mi sohasem kozmeti­káztuk a statisztikát. Volt olyan korszak az ország életében, amikor állami elhatározásból adódóan, túlzottan kevés adatot hoztunk nyilvánosságra. Ma Ma­gyarországon köztudott, hogy igen sok adatot közlünk, talán többet is, mint amennyit az ér­deklődők meg tudnak emészte­ni. Mi minden adatunkat kitesz- szük a szakértők és a dolgozó nép kontrolljának, s itt kihang­súlyozom, hogy természetesen az árindexeinket is. Magyarorszá­gon a Központi Statisztikai Hi­vatal nem manipulál az adatok­kal; tőlünk azt várja el a veze­tés, hogy kritikai észrevételeket tegyünk, hogyha látunk olyan jelenségeket, amelyek nemkívá­natos tendenciákra mutatnak. — Ebből a hivatalból szinte naprakészen nyomon követhető a népgazdaság helyzete. Az idei első negyedévi adatok alapján mire hívja fel a figyelmet a KSH elnöke? — Javult az export-dinamika. A kedvező tendenciák nem tud. ni még, hogyan folytatódnak az év további részében, hiszen az országból idén kibocsátott áru- mennyiség jórésze még tavaly készült. Az első néhány havi adatsorok azt jelezték, hogy megvalósulóban vannak a ve­zetésnek azon elképzelései, amelyek a teljesítményarányos bérek kialakítására ösztönöznek. Az év elejétől mostanáig máris igen nagymértékű a kereset- és jövedelem-növekedés. Ezek a té­nyek arra intenek, hogy vigyá­zat; nehogy túlszaladjunk, mert ez nehezítené a későbbi kibon­takozást. — A lakosság a legközvetle­nebb kapcsolatba a statisztiká­val, tízévenként egyszer kerül Magyarországon. Most is nép- számlálásra készülünk és sokak előtt nem világos, hogy mi szük­ség van népszámlálásra, hiszen más forrásokból tulajdonképpen minden fontos adatot ismer­nek ... — Ez nem így van. Nyomon követjük állandóan a változáso­kat, ám állapotadatot a lakos­ságról csak tízévenként egyszer tudunk szerezni. Az így rögzített adatokat azután tíz éven keresz­tül követjük, módosítjuk. A nép­számlálás bizonyos szempontból d saját munkánk kontrollja is. Most folyik az előkészítés, s a részletekről a későbbiekben pohtos tájékoztatást adunk. Elő­zetesként csak annyit, hogy nem tesszük ki zaklatásnak a lakos­ságát, tudjuk, hogy az állam­polgárok többsége amúgy sem rajong a statisztikáért. Azáltal, hogy minden egyes személyről, lakásról, üdülőtulajdonról felve­szünk Viéhány adatot, lényeges, új összefüggések birtokába ju­tunk. Magyarországon egyéb­ként nagy hagyománya van a népszámlálásoknak. — Persze, az idők folyamán a statisztikusok kérdései is vál­toznak. — így van, ami tegnap esetleg nagyon izgalmas volt, mára már érdektelenné is válhat. Egy pél­da: éveken át az érdeklődésünk fókuszában állt a kapacitások kihasználása az iparban. Ma azt mondjuk, hogy ez korántsem olyan érdekes, hiszen ha a ka­pacitásokat kihasználják és rá­fizetéses, rossz minőségű, nem piacképes árukat termelnek, ak. kor tiszta szerencse, ha nem használják ki a rendelkezésre álló kapacitásokat. Erdős Ákos Pécs ez idő szerint legdélibb lakóháza az a két épület, ame­lyet a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — BACSÉV — emelt házgyári elemekből Lvov Kertváros déli építési te­rületének 1. tömbjében, az egyelőre még csak papíron lé­tező Eszéki út mellett. Ha úgy tetszik: Mólom határában. Lvov Kertvárosban az OTP beruházásában idén és jövőre összesen 300 lakás épül a kecskeméti házgyár terméké­ből. Általuk a Dél-Dunántúlon — amely tudvalevőleg a hazai házgyár-hálózat Hamupipőkéje — első ízben jelentek meg házgyári házak. A pécsi házgyár-dossziét még 1976-ban nyitották meg. A Városi Pártbizottság az ötö­dik ötéves terv első esztende­jében kereste a lehetőséget: volna-e mód idegen kapacitás felhasználásával a lakásépí­tési proqram túlteljesítésére? A BACSÉV akkor éppen kapa­citásfelesleggel számolt, így aztán kézenfekvő volt a keres­let-kínálat ilymódon történő kiegyenlítése. Az erre vonat­kozó együttműködési megálla­podást 1976. október 12-én ír­ták alá. 1979 áprilisának végén tel­jes az üzem az 1. tömb három­szögalakú területén. Hatalmas betoncsövek mindenfelé — épül­nek az alapközművek; a Saro- hin tábornok útja mentén a BÉV munkásai középmagas házakat alapoznak, a málomi elágazásnál, ahol már áll az első két házgyári .ház, tucatnyi tréler várakozik a sorára, hogy a depóniában lerakja messziről hozott terhét. 190 kilométert utaztak Kecskemétről Dunaföld- váron át az elemek — a szál­lítmányok naponta jönnek, az építkezés folyamatosságát csak így lehet biztosítani. Különben a laikus számára semmiben sem különbözik egy­mástól a Sarohin tábornok út­ja két oldalán folyó építkezés, azaz a pécsi paneles a kecs­keméti házgyáritól. Talán csak1 annyiban, hogy a pécsi házak külső megjelenésükben impo- nálóbb látványt nyújtanak a házgyáriaknál, városképet for­máló jellegük erőteljesebb. És belül? Talán még kevésbé kü­lönbözik egymástól a házgyári és a paneles lakás. A házgyári épületekben szintenként három lakás van: egy kétszobás és két két és fél szobás. Ma még csupán a puszta falak vannak, a berendezések csak ezután kerülnek majd a helyükre. A konyha valamivel tágasabbnak ígérkezik, hiszen ott nem lesz az a fajta beépített szekrény, ami a pécsi panelházaknál bizonyos értelemben a kamrát is pótolja. Ennél viszont a log­gia egyik sarkában elkülöní­tettek egy lomkamrának titulált minihelyiséget, ami bizonyára sok lakónál kamrává lép elő. A fogadószinteken garázsok lesznek, minden lépcsőházhoz hat-hat, amiből négy-négy két-kér kocsi elhelyezésére szolgál. A kocsik egymás elé állnak. Hogyan lehet kijutni a belsőnek, ha „nincs kéznél” a külső kocsi tulajdonosa? Kecs­keméten úgy csinálják, hogy a kocsitulajdonosok slusszkulcsot cserélnek. Az első házgyári házakba előreláthatóan a negyedik ne­gyedév elején költözhetnek be a lakók. Hársfai István A fájdalommentes halálhoz való jog Utolsó óráink Vélemények az euthanáziáról I Jdvarias beszélgetések­ben a legritkábban fordul elő a halál szó. Pedig sok filozófus szerint addig nem élhetünk teljes életet, amíg nem tudatosítjuk ma­gunkban életünk korlátáit. Persze, korántsem ez a fő oka annak, hogy világszerte — orvosi és jogi körökben — egyre gyakrabban kerül szó­ba az euthanázia kérdése. Az euthanázia görög szó. Jelentése: jó meghalás. Mai nyelvünkben a fájdalommen­tes halált jelöljük ezzel a kifejezéssel, mely egy-egy feltűnően hosszú és szenve­désteli haldoklás kapcsán mindig újra szóba kerül. A mostani nyugati sajtó­viták kiváltója Karen Quin- lain esete. A fiatal amerikai lány kábítószer fogyasztás utón került eszméletlen álla­potba 3 évvel ezelőtt. Azóta mesterségesen tartják gépek­kel életben, s infúziókkal táplálják. Harmincöt kilóra fogyott. Értelmetlen vegetálá­sáról szülei már lemondtak, s szerették volna, hogy lá­nyuk megszabaduljon a szen­vedéseitől. De nem akadt orvos, aki „átsegítette volna a halálba”. Nem akadt jo­gász, aki vállalta volna az életben tartó gépek kikap­csolásának felelősségét. Vé- gülis egy véletlen rövidzárlat segítette a szerencsétlen lányt a halálhoz. 1973. február 21-én egy holland bíróság jelképes, egy­hetes szabadságvesztésre ítél­te Postma van Bőven orvos­nőt, aki egy erős morfium- adaggal megölte anyját. Az asszony maga kérte lányát, hogy szabadítsa meg remény­telen szenvedéseitől. A bíró­ság a bizonyítékok alapján úgy látta, hogy valóban az anya kifejezett kívánsága volt a halál. A per messze a holland határokon túl is óriási feltűnést keltett. A közvéleménykutatások tanú­sága szerint a doktornő el­járását a lakosság többsége egyetértéssel fogadta. E két esetből is kiérezhető, hogy a saját kívánságra történő emberölés orvoseti­kai és jogi problémák egész sorát veti fel. Arra is alkal­mas lehet, hogy megingassa az emberek bizalmát és biz­tonságérzetét a gyógyító in­tézményekben. Mi biztosítja például az orvost arról, hogy a súlyos beteg kívánsága nem pillanatnyi elkeseredésből fa­kad, hanem érett meggyőző­dés? Vagy elégséges lehet egy írásos nyilatkozat? Az ön­tudatlan beteg esetében mi­lyen súllyal bírhatnak — az örökségben esetleg érdekelt — rokonok szavai...? S a hi- pokrateszi eskü vajon hogyan módosul majd? Szakemberek között komoly viták folynak arról, hogy mi­kor tekinthető halottnak a beteg? Arról nem is beszél­ve, hogy tulajdonképpen bár­melyik nap hozhat olyan új felfedezést, amely sokak szál- mára a gyógyulást nyújthatja. Magyar orvosok, jogászok és más szakemberek vélemé­nyét kérdezte meg a témáról a rádió. Az alighanem komoly vitákat kiváltó műsort ma es­te sugározza a Petőfi adó A fájdalommentes halál ideálja címmel. Buda Béla pszichiá­ter, Hermann István filozófus, Magyar Imre belgyógyász­professzor, Nyíri Tamás teoló­gus-professzor, Cicely Saun­ders professzornő, a londoni St. Christopher elfekvő kórház igazgatója, dr. Gyapay Iván és dr. Kende Péter jogász mondják el véleményüket az euthanáziáról. Juszt László Egybeépített elemek — villamos energiát adnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom