Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-01 / 90. szám
197.9. ÁPRILIS I. GAZDASÁGPOLITIKA ÖN-HÉTVÉGE 3. A szervezettség nagy kapacitásokat szabadíthat fel Magyar építők külföldön Jelentős tényező lehet az ipari technulőgiákhuz kapcsolódó építőipari export Külföldi vállalkozásaink elismerést érdemeltek ki Sokszor példálózunk külföldi építőipari szervezetek magyarországi kiváló munkájával. S ez kimondhatatlanul is hazánk építőiparának bírálatául szolgál. Ugyanakkor meglepő, hogy a magyar építőipar milliárdos nagyságrendben dolgozik külföldön. Benedetti Tiborral, az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat vezérigazgató-helyettesével erről beszélgettünk.- A magyar építőipar évről évre 3-6 százalékkal volt képes növelni az épitő és szerelő tevékenységét. Az 1979. évi nép- gazdasági terv mindössze egyszázalékos növekedést ír elő. Lehetséges, hogy az idén a visszafogottság arányában külföldi munkákat vállal a magyar építőipar? — A magyar építőipar külföldi tevékenysége sok éves múltra tekint vissza. Számos megvalósított középület, ipari objektum teremtette meg és növelte a magyar építőmunkások és építőszervezetek tekintélyét, önálló fővállalkozások és technikai komplex berendelésekhez kapcsolódó építőipari tevékenység - csak az ÉMEXPORT vállalkozási területén — egymilliárd forintot megközelítő éves nagyságrendet képvisel. Nem újszerű tehát, hogy a magyar építőipar külföldi vállalkozások területén is meqjelenik. Alaposabb elemzés nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar építőipar eddig vállalt külföldi feladatai és a hazai beruházások építőipari kapacitáshiánynyal magyarázott „aritmiái” között közvetlen összefüggés nem áll fenn. Meghatározóbb ebben a komplex beruházási folyamat egészének szervezési energia- és idővesztesége, a megzavart folyamatszerűség. Vállalatunk, jóllehet fővállalkozóként kivitelező szervezetekkel és ipari háttérrel együttműködve több objektumot valósított meg eredményesen, egyetlen esetben sem tapasztalta, hogy az ezekhez mozgósított építőipari és ipari kapacitások e vállalatok hazai kötelezettségvállalásának teljesítését gátolták volna. Az építőipar és háttere az elmúlt évtizedekben az iparosítás, egyben szakosodás átfogó programját valósította meg. A termelő berendezések, technológiák nagy anyagi és szellemi értéket és termelőerőt képviselnek, melyek elvárható hatékonyságukat a szervezettség magas színvonalán képesek kifejteni. Az építőipar külföldi munka- vállalása nem a hazai feladatoktól elvont kapacitásra, hanem a szervezési rendszerben felszabadítható és megfelelő gazdasóqi — műszaki hatékonysággal értékesíthető tevékenységre alapozódik. Tapasztalataink szerint az exportálható építőipari kapacitás nagyságrendjét és jelleqét tehát elsősorban a komplex tevékenység hazai szervezettségi színvonala határozza meq, mert kellő előrelátással működő, átfoqó szervezési rendszer időben képes feltárni a hazai feladatok teljesítése mellett is időszakosan vagy részlegesen felszabaduló építőipari kapacitásokat.- Milyen lehetőségek kínálkoznak? Melyek azok a vállaló, ok. amelyek számításba jöhetnek külföldi munkák vállalására? — Már megvalósított és folyamatban levő külföldi vállalkozásaink sok elismerést érdemeltek ki, elsősorban a végzett munka minősége — a munkafolyamatok szervezettsége —, a szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése alapján. Szerepelnek ebben házgyári technológiával megvalósult munkásszállók, szállodák, ipari csarnokok, komplex termelő technológiák épületállománya, mérnöki létesítmények stb., melyek megvalósítása során a magyar ipari és építőipari, valamint külföldi vállalatok szoros egypttműködése alakult ki. A sok erőfeszítéssel és áldozattal kivívott elismerés — és néhány eset negatív tapasztalatai — arra köteleznek bennünket, hogy a továbbiakban is csak szervezettségükben, műszaki színvonalukban, együttműködési készségükben valóban felkészült vállalatok közreműködésével számoljunk, melyek készek arra, hogy hazai feladataik maradéktalan végrehajtása mellett magasabb fokú szervezettséggel teremtsék meg a külföldi vállaláshoz szükséges feltételeket. Ennek megítélése elsősorban a felügyeletet ellátó szervek feladata, míg a külföldi vállalkozás megvalósításának szervezési feltételeit a fővállalkozónak kell megteremtenie.- Mire vagyunk képesek adott technikai felkészültségünkkel, szervezettségünkkel idegen környezetben, más gazdasági és műszaki körülmények között? — A magyar ipar és építőipar külföldi vállalkozásainak sikeréről megvalósult létesítmények, kifogástalanul működő üzemek sora tanúskodik. A magyar építőipar és ipari háttere több relációban hozott létre sikeres alkotásokat. Ezek igazolják, hogy a magyar építőipar technikai felkészültsége, elméleti és gyakorlati ismeretanyaga nagy alkalmazkodási képességet is hordoz. Az is kétségtelen, hogy ennek a képességnek súlyos te- herpróbáit elsősorban azok a piacok jelentik, ahol nemcsak a feladat elnyerése, de a megvalósítás teljes folyamata során a gazdasági környezet erőteljes ellenállásával, ellenérdekeivel és versenyszellemével kell megütköznünk. Ilyen meggondolások alapján nagyon is alapos és sokoldalú mérlegelés eredményeként jöhetnek létre tényleges vállalkozásaink. Ennek a mérlegelésnek fontos alapját jelentik társadalmi és gazdasági stabilitásunk, a magyar külkereskedelem és ipar értékelhető tapasztalati anyaga. — Nem lehet vitás, hogy gazdaságilag csak kifizetődő vállalkozásokról lehet szó. Ezenkívül azonban több más előnynyel is járhat építőipari tevékenységünk. — A magyar építőipar export- tevékenységéhez a kétségtelen, de reálisan felmérhető és vállalható kockázatok mellett, számos közvetett és közvetlen előny kapcsolódik. Az építőipari exporttevékenység külgazdaságpolitikánk integrált része, melynek alapvető kritériuma a vállalkozás gazdasági eredményessége. Másodlagosnak tűnnek, de rendkívüli fontosságúvá válhatnak az építőipari export fővállalkozás további előnyei. A magyar építőipar a rendszerszemléletű építési módok több változatát alakította ki a rendszerre jellemző teljességgel és szervezési színvonallal. Különböző exportképes ipari technológiáink „kulcsrakész" forgalmazásához ugyancsak magas hatásfokkal megvalósítandó építési hányad tartozik, mely ipari technológiánk kereskedelmi értékét növeli. Építőiparunk, az anyag- és szerkezetgyártás ugyancsak kereskedelmi árualapként számításba vehető technológiákat fejlesztett ki, amelyek elsősorban a fejlődő országok érdeklődését keltették fel, ahol a konkrét feladat végrehajtásához általában a hazai építési környezet fejlesztési programját is kapcsolják. így iparunk szellemi értékei is exportárualapként forgalmazhatók. -Számos példa igazolja, hogy külföldi munkahelyeinken a vezetés színvonala, a munkahely szervezettsége, munkatársaink szakmai felkészültsége és öntudata volt forrása a kiemelkedő eredményeknek. Tény az is, hogy az idegen környezetben szerzett ismeretek munkatársaink szakmai felkészültségére és az építőipar hazai gyakorlására is kedvező hatást gyakoroltak. — Tehát számítani lehet a magyar építőipar jövőbeni rendszeres külföldi szereplésére? — Építőiparunk és a magyar ipar fejlődési tendenciái biztosítékai annak, hogy versenyképes exportárualapunk gyors ütemű fejlődésével számoljunk. A komplex beruházási tevékenység szervezési színvonalának fejlődése — a hazai feladatok maradéktalan teljesítése mellett — megteremtheti a komplex fővállalkozások kapacitásfeltételeit. Az elsősorban ipari technológiákhoz kapcsolódó export építési tevékenység ebben a felfogásban válhat külgazdaságpolitikánk integrált részeként annak állandó tényezőjévél Lombosi J»n4 A győri házgyárban több pozsonyi épület elemeit gyártották le Másodéves tanulók a ZIL tehergépkocsi javitását végzik A harmadikosok már a oevelömííhelyben dolgoznak 270 szakmunkástanuló a Volán 12. sz. Vállalatnál Az Ikarus 266-os dübörgése betölti a csarnokot. Kora reggel került a műhelybe bedugult fékkel, most 11 óra tájban kijavítva tolat lassan hátra a szerelőakna fölött. Az aknából elégedetten és könyökig olajoson másznak elő a szerelők: egy idősebb szakmunkás és hat tanuló. — Ezek a fiúk másodikos autószerelőszakmunkás-tanulók — mondja Sápi Zoltán, a Pécsi Volán 12-es Vállalat általános műszaki csoportjának vezetője, aki egyben a vállalaton belül a szakmunkástanuló-képzéssel foglalkozik. — Tanulóink másodikos koruktól nemcsak kiselejtezett alkatrészeken, hanem üzemelő gépkocsikon tanulják az autószerelést. így egyben termelőmunkát is végeznek a tanulás mellett. A fő feladat természetesen az oktatási program végrehajtása. A fiúk már az újabb feladatot szemrevételezik: egy IFA teherautót. A mester, Tóth Imre húsz éve szakmunkás és tíz éve foglalkozik szakmunkás- tanulókkal. — Szívesebben dolgozunk élő motorokon, mint selejte- ken. Elmondhatatlan élmény még egy öreg szakmunkásnak is, amikor megszólal a munka a keze alatt, újra működik az általa szerelt motor. Miközben a szerelőktől a karosszérialakatosok tanműhelyéhez megyünk, Sápi Zoltán, a Volánnál folyó szakmunkástanuló-képzésről tájékoztat: — Vállalatunknál jelenleg 270 tanulót foglalkoztatunk: Pécsett a központban, valamint Komlón, Mohácson és újabban Szigetváron is. Az elsősök képzése még az intézetben történik, a többiek gyakorlati oktatása viszont mór nálunk. A másodikosok a tanműhelyeinkben dolgoznak hetente három napot, a harmadikosok pedig már a szerelőműhelyeinkben. Négy szakma képzése folyik: autószerelő, karosszérialakatos, gépjárművillamossági műszerész és autófényező. A villamossági műszerészek érettségi után, a többiek az általános iskola befejezése után kerülnek hozzánk, illetve az intézetbe. A képzési tervet úgy állítottuk össze, hogy a tanulóink a vállalat valamennyi profiljával - személygépkocsi, tehergépkocsi, alkatrészfelújító és -gyártó — megismerkedhessenek. Egy-egy tanévben háromhárom hónapot töltenek valamennyi ágazatunknál és ezen belül is egyes részterületeken háromhetente váltják egymást kis csoportokban. A karosszérialakatosok tanműhelyében bábeli hangzavar fogad. A hangadó vitathatatlanul a kalapács. Behorpadt ajtókat, meg egy alaposan ösz- szetört Skoda teherautó-sze- mélyfülkét kalapálnak helyre a tanulók. — Néhány évvel ezelőtt a karosszérialakatos szakmát tanulók még olyan munkákat végeztek, amelyeknek gyakorlati haszna nem volt. Most olyan alkatrészeket készítenek, olyan javításokat végeznek a gyakorlati oktatás során, amelyek hasznosak a vállalat számára is. Ez egyrészt anyagtakarékosság, másrészt a tanulók is jobban igyekeznek az ilyen feladatoknál — mondja Kiss Péter szakoktató. Diagnosztikai tanműhely az országban itt, Budapesten meg Törökszentmiklóson van.- A szakmunkásvizsga követelménye a diagnosztikai műszerek ismerete — magyarázza Seres Imre oktató. — E műhelyt tavaly létesítette a vállalat, hogy megkönnyítse a szakképzést. Addig ugyanis csak a vállalat diagnosztikai műhelyében ismerkedhettek a tanulók a műszerekkel, de nem kezelhették azokat. Ebben a műhelyben viszont oktató felügyeletével és irányításával saját maguk végzik el a gépkocsik műszeres vizsgálatát. A műhelyben éppen uzsonnaszünetet tartanak. A munka hátráltatása nélkül beszélgethetünk, négy harmadéves és egy másodikos szakmunkás- tanulóval: Cseri Istvánnal, Ger- dics Józseffel, Dobszai Józseffel, Bátai Józseffel és Bellányi Lajossal. Eddig nem csalódtak jövendő szakmájukban, s nem csalódtak a Volán 12-es Vállalatban sem. — Mi harmadikosok, igaz tapasztalt szakmunkások irányításával, már önállóan dolgozhatunk. Sokat és szívesen segítenek nekünk — mondja Bátai József. — A vállalat könyvtára, ifjúsági klubja, filmklubja, sportpályája mindig nyitva áll előttünk. Ki is használjuk ezeket a lehetőségeket. Például kispályás labdarúgótornát szerveztünk érmekkel, serleggel, ahogy szokás — meséli Cseri István. Sem a vállalat, sem a tanulók nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy szakmunkásként itt dolgoznak majd, illetve itt foglalkoztatják őket. Mégis a végzettek 60—70 százaléka a Volán 12-esnél helyezkedik el. Dunai Imre A diagnosztikai tanműhelyben a végzős tanulók egy Zsiguli-mo- tor működését tanulmányozzák
