Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-01 / 90. szám

197.9. ÁPRILIS I. GAZDASÁGPOLITIKA ÖN-HÉTVÉGE 3. A szervezettség nagy kapacitásokat szabadíthat fel Magyar építők külföldön Jelentős tényező lehet az ipari technulőgiákhuz kapcsolódó építőipari export Külföldi vállalkozásaink elismerést érdemeltek ki Sokszor példálózunk külföldi építőipari szervezetek magyarországi kiváló munkájával. S ez kimondhatat­lanul is hazánk építőiparának bírálatául szolgál. Ugyanakkor meglepő, hogy a magyar építőipar mil­liárdos nagyságrendben dolgozik külföldön. Benedetti Tiborral, az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat vezér­igazgató-helyettesével erről beszélgettünk.- A magyar építőipar évről évre 3-6 százalékkal volt képes növelni az épitő és szerelő te­vékenységét. Az 1979. évi nép- gazdasági terv mindössze egy­százalékos növekedést ír elő. Lehetséges, hogy az idén a visszafogottság arányában kül­földi munkákat vállal a ma­gyar építőipar? — A magyar építőipar külföl­di tevékenysége sok éves múltra tekint vissza. Számos megvaló­sított középület, ipari objektum teremtette meg és növelte a magyar építőmunkások és épí­tőszervezetek tekintélyét, önálló fővállalkozások és technikai komplex berendelésekhez kap­csolódó építőipari tevékenység - csak az ÉMEXPORT vállalko­zási területén — egymilliárd fo­rintot megközelítő éves nagy­ságrendet képvisel. Nem újsze­rű tehát, hogy a magyar építő­ipar külföldi vállalkozások terü­letén is meqjelenik. Alaposabb elemzés nyilván­valóvá teszi, hogy a magyar építőipar eddig vállalt külföldi feladatai és a hazai beruházá­sok építőipari kapacitáshiány­nyal magyarázott „aritmiái” között közvetlen összefüggés nem áll fenn. Meghatározóbb ebben a komplex beruházási folyamat egészének szervezési energia- és idővesztesége, a megzavart folyamatszerűség. Vállalatunk, jóllehet fővállalko­zóként kivitelező szervezetekkel és ipari háttérrel együttműköd­ve több objektumot valósított meg eredményesen, egyetlen esetben sem tapasztalta, hogy az ezekhez mozgósított építő­ipari és ipari kapacitások e vállalatok hazai kötelezettség­vállalásának teljesítését gátol­ták volna. Az építőipar és háttere az el­múlt évtizedekben az iparosí­tás, egyben szakosodás átfogó programját valósította meg. A termelő berendezések, techno­lógiák nagy anyagi és szellemi értéket és termelőerőt képvisel­nek, melyek elvárható haté­konyságukat a szervezettség magas színvonalán képesek ki­fejteni. Az építőipar külföldi munka- vállalása nem a hazai felada­toktól elvont kapacitásra, ha­nem a szervezési rendszerben felszabadítható és megfelelő gazdasóqi — műszaki hatékony­sággal értékesíthető tevékeny­ségre alapozódik. Tapasztala­taink szerint az exportálható építőipari kapacitás nagyság­rendjét és jelleqét tehát első­sorban a komplex tevékenység hazai szervezettségi színvonala határozza meq, mert kellő elő­relátással működő, átfoqó szer­vezési rendszer időben képes feltárni a hazai feladatok telje­sítése mellett is időszakosan vagy részlegesen felszabaduló építőipari kapacitásokat.- Milyen lehetőségek kínál­koznak? Melyek azok a vállaló, ok. amelyek számításba jöhet­nek külföldi munkák vállalásá­ra? — Már megvalósított és fo­lyamatban levő külföldi vállal­kozásaink sok elismerést érde­meltek ki, elsősorban a végzett munka minősége — a munkafo­lyamatok szervezettsége —, a szerződésben vállalt kötelezett­ségek maradéktalan teljesítése alapján. Szerepelnek ebben házgyári technológiával meg­valósult munkásszállók, szállo­dák, ipari csarnokok, komplex termelő technológiák épületál­lománya, mérnöki létesítmé­nyek stb., melyek megvalósítása során a magyar ipari és építő­ipari, valamint külföldi vállala­tok szoros egypttműködése ala­kult ki. A sok erőfeszítéssel és áldozattal kivívott elismerés — és néhány eset negatív tapasz­talatai — arra köteleznek ben­nünket, hogy a továbbiakban is csak szervezettségükben, mű­szaki színvonalukban, együtt­működési készségükben való­ban felkészült vállalatok közre­működésével számoljunk, me­lyek készek arra, hogy hazai feladataik maradéktalan végre­hajtása mellett magasabb fokú szervezettséggel teremtsék meg a külföldi vállaláshoz szüksé­ges feltételeket. Ennek megíté­lése elsősorban a felügyeletet ellátó szervek feladata, míg a külföldi vállalkozás megvalósítá­sának szervezési feltételeit a fővállalkozónak kell megterem­tenie.- Mire vagyunk képesek adott technikai felkészültsé­günkkel, szervezettségünkkel idegen környezetben, más gaz­dasági és műszaki körülmények között? — A magyar ipar és építőipar külföldi vállalkozásainak sike­réről megvalósult létesítmények, kifogástalanul működő üzemek sora tanúskodik. A magyar épí­tőipar és ipari háttere több re­lációban hozott létre sikeres al­kotásokat. Ezek igazolják, hogy a magyar építőipar technikai felkészültsége, elméleti és gya­korlati ismeretanyaga nagy al­kalmazkodási képességet is hordoz. Az is kétségtelen, hogy ennek a képességnek súlyos te- herpróbáit elsősorban azok a piacok jelentik, ahol nemcsak a feladat elnyerése, de a meg­valósítás teljes folyamata során a gazdasági környezet erőteljes ellenállásával, ellenérdekeivel és versenyszellemével kell meg­ütköznünk. Ilyen meggondolá­sok alapján nagyon is alapos és sokoldalú mérlegelés ered­ményeként jöhetnek létre tény­leges vállalkozásaink. Ennek a mérlegelésnek fontos alapját jelentik társadalmi és gazdasá­gi stabilitásunk, a magyar kül­kereskedelem és ipar értékel­hető tapasztalati anyaga. — Nem lehet vitás, hogy gaz­daságilag csak kifizetődő vál­lalkozásokról lehet szó. Ezenkí­vül azonban több más előny­nyel is járhat építőipari tevé­kenységünk. — A magyar építőipar export- tevékenységéhez a kétségtelen, de reálisan felmérhető és vál­lalható kockázatok mellett, számos közvetett és közvetlen előny kapcsolódik. Az építőipari exporttevékeny­ség külgazdaságpolitikánk in­tegrált része, melynek alapvető kritériuma a vállalkozás gazda­sági eredményessége. Másodla­gosnak tűnnek, de rendkívüli fontosságúvá válhatnak az épí­tőipari export fővállalkozás to­vábbi előnyei. A magyar építőipar a rend­szerszemléletű építési módok több változatát alakította ki a rendszerre jellemző teljességgel és szervezési színvonallal. Kü­lönböző exportképes ipari tech­nológiáink „kulcsrakész" forgal­mazásához ugyancsak magas hatásfokkal megvalósítandó építési hányad tartozik, mely ipari technológiánk kereskedel­mi értékét növeli. Építőiparunk, az anyag- és szerkezetgyártás ugyancsak kereskedelmi áru­alapként számításba vehető technológiákat fejlesztett ki, amelyek elsősorban a fejlődő országok érdeklődését keltették fel, ahol a konkrét feladat vég­rehajtásához általában a hazai építési környezet fejlesztési programját is kapcsolják. így iparunk szellemi értékei is ex­portárualapként forgalmazha­tók. -Számos példa igazolja, hogy külföldi munkahelyeinken a vezetés színvonala, a munka­hely szervezettsége, munkatár­saink szakmai felkészültsége és öntudata volt forrása a kiemel­kedő eredményeknek. Tény az is, hogy az idegen környezetben szerzett ismeretek munkatársa­ink szakmai felkészültségére és az építőipar hazai gyakorlására is kedvező hatást gyakoroltak. — Tehát számítani lehet a ma­gyar építőipar jövőbeni rend­szeres külföldi szereplésére? — Építőiparunk és a magyar ipar fejlődési tendenciái bizto­sítékai annak, hogy versenyké­pes exportárualapunk gyors ütemű fejlődésével számoljunk. A komplex beruházási tevékeny­ség szervezési színvonalának fejlődése — a hazai feladatok maradéktalan teljesítése mel­lett — megteremtheti a komplex fővállalkozások kapacitásfelté­teleit. Az elsősorban ipari tech­nológiákhoz kapcsolódó export építési tevékenység ebben a felfogásban válhat külgazda­ságpolitikánk integrált része­ként annak állandó tényezőjé­vél Lombosi J»n4 A győri házgyárban több pozsonyi épület elemeit gyártották le Másodéves tanulók a ZIL tehergépkocsi javitását végzik A harmadikosok már a oevelömííhelyben dolgoznak 270 szakmunkástanuló a Volán 12. sz. Vállalatnál Az Ikarus 266-os dübörgése betölti a csarnokot. Kora reg­gel került a műhelybe bedu­gult fékkel, most 11 óra táj­ban kijavítva tolat lassan hát­ra a szerelőakna fölött. Az ak­nából elégedetten és könyökig olajoson másznak elő a sze­relők: egy idősebb szakmunkás és hat tanuló. — Ezek a fiúk másodikos autószerelőszakmunkás-tanu­lók — mondja Sápi Zoltán, a Pécsi Volán 12-es Vállalat ál­talános műszaki csoportjának vezetője, aki egyben a válla­laton belül a szakmunkásta­nuló-képzéssel foglalkozik. — Tanulóink másodikos koruktól nemcsak kiselejtezett alkatré­szeken, hanem üzemelő gép­kocsikon tanulják az autósze­relést. így egyben termelőmun­kát is végeznek a tanulás mel­lett. A fő feladat természetesen az oktatási program végrehaj­tása. A fiúk már az újabb fel­adatot szemrevételezik: egy IFA teherautót. A mester, Tóth Imre húsz éve szakmunkás és tíz éve foglalkozik szakmunkás- tanulókkal. — Szívesebben dolgozunk élő motorokon, mint selejte- ken. Elmondhatatlan élmény még egy öreg szakmunkásnak is, amikor megszólal a munka a keze alatt, újra működik az általa szerelt motor. Miközben a szerelőktől a ka­rosszérialakatosok tanműhelyé­hez megyünk, Sápi Zoltán, a Volánnál folyó szakmunkásta­nuló-képzésről tájékoztat: — Vállalatunknál jelenleg 270 tanulót foglalkoztatunk: Pé­csett a központban, valamint Komlón, Mohácson és újabban Szigetváron is. Az elsősök kép­zése még az intézetben törté­nik, a többiek gyakorlati okta­tása viszont mór nálunk. A má­sodikosok a tanműhelyeinkben dolgoznak hetente három na­pot, a harmadikosok pedig már a szerelőműhelyeinkben. Négy szakma képzése folyik: autószerelő, karosszérialakatos, gépjárművillamossági műsze­rész és autófényező. A villa­mossági műszerészek érettségi után, a többiek az általános iskola befejezése után kerül­nek hozzánk, illetve az inté­zetbe. A képzési tervet úgy ál­lítottuk össze, hogy a tanulóink a vállalat valamennyi profiljá­val - személygépkocsi, teher­gépkocsi, alkatrészfelújító és -gyártó — megismerkedhesse­nek. Egy-egy tanévben három­három hónapot töltenek vala­mennyi ágazatunknál és ezen belül is egyes részterületeken háromhetente váltják egymást kis csoportokban. A karosszérialakatosok tan­műhelyében bábeli hangzavar fogad. A hangadó vitathatat­lanul a kalapács. Behorpadt ajtókat, meg egy alaposan ösz- szetört Skoda teherautó-sze- mélyfülkét kalapálnak helyre a tanulók. — Néhány évvel ezelőtt a ka­rosszérialakatos szakmát ta­nulók még olyan munkákat vé­geztek, amelyeknek gyakorlati haszna nem volt. Most olyan alkatrészeket készítenek, olyan javításokat végeznek a gya­korlati oktatás során, amelyek hasznosak a vállalat számára is. Ez egyrészt anyagtakaré­kosság, másrészt a tanulók is jobban igyekeznek az ilyen fel­adatoknál — mondja Kiss Pé­ter szakoktató. Diagnosztikai tanműhely az országban itt, Budapesten meg Törökszentmiklóson van.- A szakmunkásvizsga köve­telménye a diagnosztikai mű­szerek ismerete — magyarázza Seres Imre oktató. — E műhelyt tavaly létesítette a vállalat, hogy megkönnyítse a szakkép­zést. Addig ugyanis csak a vállalat diagnosztikai műhe­lyében ismerkedhettek a tanu­lók a műszerekkel, de nem ke­zelhették azokat. Ebben a mű­helyben viszont oktató felügye­letével és irányításával saját maguk végzik el a gépkocsik műszeres vizsgálatát. A műhelyben éppen uzson­naszünetet tartanak. A munka hátráltatása nélkül beszélget­hetünk, négy harmadéves és egy másodikos szakmunkás- tanulóval: Cseri Istvánnal, Ger- dics Józseffel, Dobszai József­fel, Bátai Józseffel és Bellányi Lajossal. Eddig nem csalódtak jövendő szakmájukban, s nem csalódtak a Volán 12-es Vál­lalatban sem. — Mi harmadikosok, igaz tapasztalt szakmunkások irá­nyításával, már önállóan dol­gozhatunk. Sokat és szívesen segítenek nekünk — mondja Bátai József. — A vállalat könyvtára, ifjú­sági klubja, filmklubja, sport­pályája mindig nyitva áll előt­tünk. Ki is használjuk ezeket a lehetőségeket. Például kispá­lyás labdarúgótornát szervez­tünk érmekkel, serleggel, ahogy szokás — meséli Cseri István. Sem a vállalat, sem a ta­nulók nem vállaltak kötelezett­séget arra, hogy szakmunkás­ként itt dolgoznak majd, illetve itt foglalkoztatják őket. Mégis a végzettek 60—70 szá­zaléka a Volán 12-esnél he­lyezkedik el. Dunai Imre A diagnosztikai tanműhelyben a végzős tanulók egy Zsiguli-mo- tor működését tanulmányozzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom