Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-22 / 109. szám

Az egységes szemléletért és cselekvésért Propagandisták Több mint 25 éve tanítják a marxizmus—leninizmust, a párt, egész dolgozó népünk érdeké­ben végzik propagandista munkájukat. Vallják: a propa­gandistának állandóan készen kell állnia az új problémák megismerésére, hogy ezek magyarázatát beépíthessék az oktatás különböző formáiba, így lesz nevelőmunkójuk haté­kony. Vallják: o folyamatos és rendszeres önképzés elenged­hetetlen előfeltétele tevékeny­ségüknek. Benkő László, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyette­se. Filozófiát tanít. A világnézeti meggyő­ződés erősítése a párt­egységet szilárdítja Marxista világnézeti alap nélkül nincs szo­cialista gyakorlat- Ügy vélem, hogy a pro­pagandistának a filozófia ok­tatásával is legfontosabb fel­adata a gyakorlati életre való felkészítés. Meggyőződésem: alapvető szükségesség a marxista világnézeti tisztán­látás. A marxista elméletnek cselekedtető hatása van. A tu­datos tevékenység, az eredmé­nyes gyakorlati munka nem le­hetséges marxista világnézeti meggyőződés nélkül. Kétségte­len: a munka végzéséhez is­merni kell a szaktudományo­kat, azonban előrelátást, pers­pektivikus gondolkodást csak a marxista világnézet ad. A po­litikai, szakmai tudás egységé­re van szükség. Ha a lét ha­tározza meg a tudatot —már­pedig így van —, akkor a tár­sadalmi lét határozza meg a — Nagyon fontos feladatnak tartom, hogy hallgatóim meg­értsék az egyes témák lénye­gét, racionálisan elsajátítsák az alapvető összefüggéseket. De ugyancsak fontosnak tar­tom, hogy magukénak is vall­ják az elsajátított elméletet ér­zelmi téren is. Dr. Báli József, nyugalmazott főiskolai tanár. Politikai gazda­ságtant tanít. A jó gyakorlati cselek­vés alapja a világo­san megértett marxis­ta-leninista elmélet.- Ideológiai egységünk a szilárd marxista világnézeti meggyőződés nélkül nem va­lósulhat meg. Különböző okta­tási formákon, tanfolyamokon tanítok. A tanfolyamok egy- részén o filozófia alapkérdé­seit, másutt magasabb szin­ten. Lényegesnek tartom, hogy hallgatóimban alakítsam, erő­sítsem a dialektikus materia­lista szemléletet. Ezt többek között az is indokolja, hogy változik a hallgatók összetéte­le: korban fiatalabbak, mun­kásmozgalmi tapasztalatuk ke­vesebb, a mai társadalmi fo­lyamatokban számos esetben nehezebben igazodnak el. Márpedig tény: ha nincs szi­lárd ideológiai megalapozott­ság, akkor kevésbé van mód az egységes cselekvésre. Az összehangolt, egységes tevé­kenység pedig elengedhetet­len.- Nevelő, oktató munkájá­ban milyen cél elérésére tö­rekszik?- Legfontosabb a szocialis­ta tudatformálás -, ennek ér­dekében végezzük mi propa­gandisták munkánkat. Arra kell törekednünk, hogy tanítvá­nyainkban. hallgatóinkban erő­södjön a világnézeti meggyő­ződés, így kritikusan tudják fogadni a különböző téves, vagy ellenséges nézeteket. És még egy lényeges alapelv, amelyet nekünk, propagandis­táknak mindig szem előtt kell tartanunk: a világnézeti meg­győződés erősítése nélkülözhe­tetlen követelmény a pártegy­ség szilárdításához! Napjaink feladatait csak akkor tudjuk jól megoldani, ha tovább erő­sítjük és alakítjuk egységes szemléletünket és ennek alap­ján egységesen cselekszünk. Ezt kell segíteni nekünk pro­pagandistáknak is. Dr. Vida József, a Komlói járási Pártbizottság első tit­kára. Filozófiát tanit. Az első pártiskola 1945-ben a Buzási Abel úton társadalmi tudatot is. Tervein­ket, céljainkat az adott termé­szeti, gazdasági feltételekkel összhangban kell megfogal­mazni és perspektívában látni azok megvalósításának ho­gyanját is.- Mint a komlói (volt sós- díj járás vezető pártfunkcioná­riusa az elmondottakat miként igyekezett a gyakorlatban megvalósítani?- Vegyük például az adott természeti, gazdasági feltéte­leket. Amikor a volt sásdi já­rásba kerültem, rossz anyagi, gazdasági körülmények között dolgoztak a mezőgazdaság­ban. Meg kellett változtatni a termékszerkezetet, a termé­szeti adottságokhoz kellett iga­zítani. Sikerült kialakítani a nagyüzemi szarvasmatha-te- nyésztést, és a kisállattenyész­tést. Ebben a járásban ezek­hez adottak a körülmények. De nem lett volna megvalósítha­tó, ha nem törekszünk — a propagandisták tevékenységé­vel is — az emberek nevelésé­re, a dialektikus gondolkodás­ra. Filozófiát tanítok, célom: az elméleti tételeknek, objek­tív törvényeknek a gyakorlati munkában való alkalmazását megismertetni. Szilárd világ­nézeti meggyőződést plántálni az emberekbe, hogy képesek legyenek a tudatos, gyakorla­ti tevékenységre. Kertész István, a Dél-dunán­túli RÖVIKÖT igazgatója. Po­litikai gazdaságtant tanít. A tudatosabb cselek vésert- A politikai gazdaságtan a közgazdaságtudomány el­méleti alapját képezi. A poli­tikai gazdaságtant, mint a marxizmus—leninizmus alkotó­részét a filozófiával és a tu­dományos szocializmussal össz­hangban tanítjuk. Törekvésünk, illetve törekvésem propagan­dista munkámban a tudato­sabb cselekvésre nevelni, az elmélet és a gyakorlat szink­ronját magasabb szintre emel­ni. Elsősorban a szocialista politikai gazdaságtan megis­mertetését szorgalmazzuk. Ta­pasztalat; a hallgatók többsé­ge úgy tanulja a szocializmus politikai gazdaságtanát, hogy a saját vállalatánál észleltek­kel igyekszik összekapcsolni. Ez egyrészt jó, de másrészt mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy egyedi eseteket nem szabad általánosítani. Gyakorlat, hogy a szemináriu­mok nem egyszerűen leckefel­mondó fórumok, hanem élénk vitákra ad lehetőséget.- Milyen témákról vitatkoz­nak?- Például a tervszerűség el­méleti kérdései és gyakorlati megvalósítása. Nagy az ér­deklődés az üzemi demokrácia problémái iránt. Mindjobban kialakul az álláspont: az üze­mi demokrácia csak fegyelme­zett munka során valósulhat meg. Az üzemi demokráciának számos fóruma van, ezeket jól kell hasznosítani. De arra is ügyelni, hogy esetleg a sok értekezés ne eredményezze a forma előtérbe kerülését a tar­talom rovására. Propagandista munkámban azt a módszert követem, hogy a hallgatóknál a gyakorlat so­rán felmerült kérdések megol­dási lehetőségét közösen meg­beszéljük. Mi nem közgazdá­szokat képzünk, hanem célunk: a gazdaság területén is az el­méletileg megalapozott tuda­tos cselekvésre nevelés. Dr. Fehér István, a Pécsi Tanárképző Főiskola marxi z- mus-leninizmus tanszék veze­tője. A magyar munkásmozga­lom történetét tanítja. Az értelmi és az érzel­mi hatások összhang­jáért — Mint propagandista, mun­kám során sok tapasztalatot szereztem. Az első s talán a legfontosabb: a párt elméle­tében nem lehet csalódni. Olyan fegyver ez az ember tu­datában, amely a legnehe­zebb időszakban is optimista életfelfogást adhat s mindig megmutatja a jövőt, s a kive­zető utat. Fontos tanulság, hogy a propagandista mindig őszinte legyen. Az ellentmon­dások elhallgatását vagy el- kenését, a szocialista építés folyamatának lakkozását a propagandamunka nem en­gedheti meg. Ha a hallgatók észreveszik, hogy egyszer mel­lébeszélek, oda a tekintélyem, s ezen keresztül annak az ügynek is ártok, amelyért har­colok. Nyilvánvaló, hogy a marxiz­mus—leninizmus elméletében nem lehetnek kész receptek minden jelenség megmagya­rázására. Alkotóan kell alkal­mazni az ismert törvényeket, összefüggéseket. S ebben az oktatási-nevelési folyamatban még a tévedések lehetőségét is vállalni kell, de alapvető kérdésekben nem szabad té­vedni. Nagyon szeretem ezt a tár­gyat, e témakörből írtam 10 évvel ezelőtt kandidátusi disz- szertáciát, s készült el tavaly akadémiai doktori értekezésem- Mit hangsúlyozna fontos feladatként propagandista munkájában? — Mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanultak ve­zérfonal legyen a cselekvéshez, ne pedig „ünnepi tudás". A marxizmus—leninizmus a gaz­dasági cselekvésnek is irány­mutatója, alkalmazási szinten is. A jelenlegi bonyolult nem­zetközi gazdasági helyzetben, a gyors változások korában arra van szükség, hogy ezekben gyorsan eligazodjunk. De ne csak magyarázzuk a dolgokat, hanem értsük is meg és ennek szellemében cselekedjünk. Szűk. séges a közgazdasági szemlélet s nemcsak vállalati, hanem népgazdasági szinten is! — Oktajö-nevelö tevékenysé­ge során szerzett tapasztalatai­ból mit emelne ki? — Ügy mondhatom, hogy jó irányban tapogatózik a gyakor­lat, de az elvi alapokat erősí­teni kell, hogy ne csak tapoga­tózás legyen. A sok téma közül nagyon fontosnak tartom a vál­lalatvezetés, üzemvezetés meg­fontolt, jó döntését. Mindenki­nek, de főként a vezetésnek kell szilárd marxista-leninista ala­pon állnia. A döntéseket jól kell előkészíteni, ehhez nagy segítséget nyújt az üzemi, mun­kahelyi demokrácia, amelynek fórumait célszerűen és tartalma­son kell felhasználni. A helyes vagy helytelen döntés anyagi hatását megérzik a dolgozók, de nagy hatása van népgazda­sági szinten is. Helyesen állást foglalni, tehát jó döntéseket hozni, csak alapos politikai gaz­daságiam felkészültséggel le­het. Földes Andrásné, a megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságának igazgatója: — Az oktatási igazgatóság­nál, ahol évente mintegy 2000 —2200 fő tanul és mintegy 100 tanár dolgozik, öt pórtoktató- propagandista negyedszázada, vagy ennél régebben tevékeny­kedik. Igazgatóságunk tantes­tülete, a jelen és a volt hallga­tói nevében szívből köszönjük a marxizmus—leninizmus tanítását, a részükről kezdeményezett és vezetett gazdag, alkotó eszme­cseréket. Köszönjük, hogy me­gyénkben hozzájárultak a párt tudományos világnézetének színvonalas terjesztéséért, a marxizmus iránti nagyfokú ér­deklődés felkeltéséhez. További jó erőt és egészséget kívánunk mindegyiküknek. Garay Ferenc Speciális tovább­képző tanfolyamok A ‘politikai káderképzés rendszerét és tartalmát min­dig a sajátos társadalmi-poli­tikai szükségletek alakítják. A politikai képzés struktúrája a fejlődés által támasztott kö­vetelményeknek megfelelően változik, kiegészül. Mindez a mára vonatkoztat­va azt jelenti, hogy miután a káderek jelentős része ren­delkezik már feladatai ellátá. sóhoz elengedhetetlenül szük­séges ideológiai-politikai alapképzettséggel; alap-, kö­zép-, ill. felsőfokú politikai is­kolai végzettséggel — ezért előtérbe kerül a különböző szinteken és területeken dolgo­zó vezetők időről időre törté­nő továbbképzése, eszmei-po­litikai ismereteik folyamatos felfrissítése és kiegészítése. A párt központi szervei az utóbbi években a káderpoliti­kával és a pártpropagandával foglalkozó határozataikban ki­nyilvánították, hogy meg kell teremteni a vezetők, a párt­munkások, a propagandisták és a kádertartalékok rendsze­res (4-5 évenként ismétlődő) magasszintű, a konkrét hely­zethez és feladatokhoz igazo­dó marxista továbbképzésének feltételeit. Két-három éves előkészítő munka és tapaszta­latok birtokában a megyei pártbizottságok káderképző intézményeiben, az oktatási igazgatóságokon az 1970/80- as tanévben a képzés-tovább­képzés arányaiban bekövet­kezhet a változás a tovább­képzés javára. A vezetők körében megszer­zett politikai ismeretek mélyí­tése, munkájuk elvi megala­pozottságának növelése nap­jainkban kiemelkedő jelentő­séggel bír. Hiszen a XI, kong­resszuson elfogadott prog­ramnyilatkozat jól érzékelteti, hogy a szocializmus építésé­nek milyen konstruktív és bo­nyolult időszaka áll előttünk. Történelmünk országútján a fejlett szocializmus építésé­nek napirendre kerülése, a szocialista világrendszer erő­sítése, a béke biztosítása új és összetettebb feladatok elé állítja a pártmunkást, az ál­lami és gazdasági terület ve­zetőit, a közoktatásban és a pórtpropaganda területén dolgozókat egyaránt. E köve­telményeknek jól megfelelni csupán a tegnap megszerzett ismeretekkel egyre inkább nem lehet. A marxizmus-leninizmus élő tudomány, amely az utóbbi években is a nemzetközi szo­cialista építés és munkásmoz­galom tapasztalataival együtt továbbfejlődött, gazdagodott. Ezen ismeretek elsajátítása és felhasználása a vezetői mun­kában és a propagandista te­vékenységében egyaránt nél­külözhetetlen. Az élet által felvetett új és új problémákra, ellentmondá­sokra, kérdésekre csak alapos elemzés, alkotó viták és a tu­dományos értékelés alapján juthatnak el a szocialista tár­sadalom kulcsfontosságú po­zícióiban, tisztségeiben dolgo­zó káderek. Számukra a ká­dertovábbképző speciális tan­folyamok ehhez jó fórumot és lehetőséget jelenthetnek az itt sorra kerülő eszmei-ideoló­giai előadások, viták, konzul­tációk, valamint az itt szerve­ződő és formálódó kommunis­ta hallgatói közösségek révén. Az ideológiai-politikai is­meretek tudományosságát el­mélyíteni, a meggyőződést fo­kozni - mindez egyben azt is jelentheti egy-egy vezető szá­mára -, hogy politikai aktivi­tása növekszik, hogy még job­ban elsajátíthatja a társadal­mi valósáq sokoldalú, reális megismerését és megközelíté­sét, azért, hogy ezzel össz­hangba tudja hozni a szocia­lista jövőnket formáló és ala­kító dolgozók cselekedetét. Akár a gazdasági, akár a kulturális vagy a társadalmi élet bármely területét vesz- szük is számba, mindenütt a célok helyes számbavételéhez és azok eredményes megvaló­sításához — a megvalósítást nehezítő szemléletek és té­nyek elleni szilárd elvi ala­pokra van szükség. Továbbá a korszerű vezetői munkában nélkülözhetetlen a magasabb fokú problémaérzé­kenység, az önálló gondolko­dás, a cselekvés, a nyílt és tisztességes vita. E tulajdonsá­gok erősítése, kifejlesztése pedig nem utolsósorban a káderek szocialista eszmeisé­gének színvonalán múlik. Ez­zel újból eljutottunk oda, hogy mennyire időszerű és miért került előtérbe a ká­derek továbbképzése. A megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán a kö­vetkező évben nyolcféle egy- és kétéves esti egyetemi rend­szerben működő — speciális továbbképző tanfolyam indul; olyanok, amelyek a társadal­mi, gazdasági élet elég szé­les területét ölelik fel. Ezzel biztosítani akarjuk a lehető­séget a munkaterületnek, az érdeklődésnek és természe­tesen az alapképzettségnek is megfelelő továbbképzésre. Indul: gazdaságpolitikai, üzem- és munkaszervezési, ideológiai-művelődéspoliti­kai, valamint nemzetközi, párttörténeti, vallástörténeti és pedagógiai-módszertani kér­désekkel foglalkozó tovább­képző kurzus. A cikkben megfogalmazott gondolatokkal szeretnénk utal­ni a vezetők és propagandis­ták körében a saját és más beosztott vezetők továbbkép­zésével kapcsolatos felelős­ségtudatra, a feladatokra. A megyei pb oktatási igaz­gatósága részéről várjuk azok jelentkezését az ősszel és a jövőben induló továbbképző tanfolyamokra, akiknek elha­tározott szándéka, hogy ideo­lógiai-politikai ismereteiket a közeljövőben szeretnék kiegé­szíteni, természetesen vállal­va a szervezett tanulással együttjáró kötelezettségeket is. Földes Andrásné, az oktatási igazgatóság igazgatója Az oktatási igazgatóság 1979. ÁPRILIS 22. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom