Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-21 / 108. szám
Szigetvári Konzervgyár Világ proletárjai, egyesüljetek! unantull aplo XXXVI. évfolyam, 108. szám 1979. április 21., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A sajnálkozás kevés Az igazgató büszkén kalauzolt végig a számjegyvezérgé- pek és automata gyártósorok között. Aztán váratlanul megtorpant egy kevésbé látványos műhely előtt, mondván: íme a bizonyság, hogy ök a csökkent munkaképességű dolgozókról sem feledkeznek el. Az egykori lakatosok, műszerészek, szerszámkészítők apró alkatrészeket válogattak, vagy kartondobozok hajtogatásával töltötték az időt. Ez jelentené a visszatérést a betegségből, balesetből felépülök számára? Egy évtizedes az az alap- rendelet, amely a vállalatok feladatává tette, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóikat egészségi állapotuknak és képzettségüknek megfelelően foglalkoztassák. A jogszabály nyomán sorra alakultak a munkáltatók rehabilitációs bizottságai. Se szeri, se száma a kiadott irányelveknek, az összeverbuvált tanácskozásoknak, a bizottságok működése mégis ötletszerű. Akad, ahol azt sem tudják, hogy hány dolgozót kellene könnyebb munkakörbe helyezni. Sok helyen csak akkor ülnek össze, ha segélyről döntenek. Manapság úgyszólván minden érdekelt az egészség- ügyi hálózat magánügyének véli a rehabilitáció felelősségét. Furcsa paradoxon: miközben az ipari szerkezet korszerűsödik, és egyre jobban terjed az automatizáció, csökken a foglalkozási rehabilitációra alkalmasnak nyilvánított munkakörök száma. Ugyanakkor állandóan visszatérő gond, hogy hiányoznak a jól képzett munkások a termelésből. Közel négyszázezren élnek ma hazánkban rokkantnyugdij- ból, szociális és tsz-járadék- ból. Egy felmérés kétszázezerre becsüli azoknak a számát, akik eredeti munkakörükben nem foglalkoztathatók, de állapotuk állandósulása -után tovább dolgozhatnának. Szomorú tény, hogy alig harmadrészüknél sikerül szervezett megoldást találni a társadalomba történő visszatérésre. Igaz, a rászorulók java része, a tartós egészségromlás következtében nem helyezhető vissza eredeti munkakörébe. Átképzést, egyes esetekben speciális feltételeket követel a rehabilitálásuk. A vállalatok azzal takaróznak, hogy erre a mostani gazdasági helyzetben nem futja az erejükből. Jogszabály adta lehetőség például, hogy a vállalati tartalékalapból, visszatérítési kötelezettség nélkül, rehabilitációs célokra fordítható az éves béralap 0,2 százaléka. Közös erőfeszítések esetén ez a pénz össze is adható, esetleg esztendőkön át gyűjthető. Ezzel a lehetőséggel azonban csak kevesen élnek. Minden olyan vállalat, ahol táppénzrevételi joggal rendelkező üzemorvos működik, megtehetné, hogy résztáppénzt ad a fokozatosan munkába állítható dolgozóknak. Erre azonban eddig csupán hat munkáltatónál került sor az országban. Örökérvényű figyelmeztetés: Az embert nem sajnálni, tisztelni kell. Mivel tisztelhetnénk különbül a környezetünkben élő rászorulókat, ha nem azzal, hogy átsegítjük őket az amúgy is keserves visszatérés kezdeti nehézségein? Gazsó L. Ferenc Dobrinyin és Vance újabb tanácskozása A figyelem középpontjában a SALT-szerződés Amerikas érvelések mellette és ellene Cyrus Vance - amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet pénteken ismét tanácskozott. Amerikai politikai körökben, a sajtóban — párhuzamosan a SALT-tárgyalások felgyorsulásával — mindinkább a figyelem középpontjába kerül a szerződés. Az „amerikaiak a SALT- ért” mozgalom vezetői csütörtökön szenvedélyesen utasították vissza a megállapodás ellenzőinek alaptalan, hamis állításait. A mindkét pártbeli. tekintélyes politikusokat tömörítő szervezet nevében Townsend Hoopes, a légierő volt államtitkára és Herbert Sco- ville, a CIA korábbi igazgatóhelyettese beszélt a sajtó előtt, támogatják (az amerikai lakosság legalább 70 százalékával összhangban) az új SALT-szerződést. Hngoztatták, hogy — az egyezmény erősíti az USA biztonságát, — segít megőrizni a két nagyhatalom fennálló hadászati egyensúlyát, — megfelelően ellenőrizhető, — az USA szövetségesei a SALT-szerződés mellett vannak, s úgy vélik, hogy az egyezmény elutasítása súlyos következményekkel járna. A republikánus, illetve a demokrata párthoz tartozó közéleti személyiségek a leghatározottabban cáfolták a SALT ellenzői, köztük „az erőn alapuló béke koalíciója" nevű szervezet állításait. Nem igaz, hogy a Szovjetunió valaha is megsértette volna az első SALT-egyezményt —- jelentette ki Scoville, a volt CIA-ve- zető. Jóllehet, az iráni amerikai támaszpontok igen hasznosak voltak, a SALT azok nélkül is jól ellenőrizhető — mondotta. Primőráru minden mennyiségben Jól jár a vásárló is, a tsz is Amikor megtorpantam Pécsett, a Sallai utcában lévő zöldség-gyümölcsbolt kirakata előtt, kellemes emlékeim támadtak a többféle, piros, sárga, zöldpaprika láttán. Vajaskenyérrel . . . Amikor recseg az ember foga alatt a friss paprika. Nyáron. Pedig a nyár még ugyancsak messze van, ám a primőr zöldségfélék választékával nem fukarkodnak a mohácsi Duna- völgye Termelőszövetkezet pécsi boltjában. Túl azon, hogy a tsz célja: minél nagyobb mértékben részt venni a megyeszékhely ellátásában, még azt is el tudom képzelni, hogy a bolt eladói is szívesen foglalkoznak a szemet gyönyörködtető áruval. Ezt ellenőrizendő, azért bementem a boltba, ahol friss tavaszi illatok fogadtak. Mint megtudtam, 8—10 féle paprika között válogathatnak a vásárlók, de az egyre kelendőbb — és olcsóbb — áru mellett ott piroslanak a nagy retkek, s a halványzöld karalábék, a fehér fejű gombák, a harsogóan zöld saláták is kínálják magukat. Nos, ha valaki eljut a kirakatig, már ott láthatja: nincs kifogásolni való az áruk frisseségével szemben. Annak ellenére sincsen, hogy a termelő- szövetkezetből hetente egyszer érkezik zöldségszállítmány, ám a tárolójuk olyan jó, hogy az áru nem veszít értékéből. Az itt vásárolható zöldség és gyümölcs jó része a Duna- völgye Termelőszövetkezet háztáji ágazatából származik, kisebbik része a kertészetből. Ezekben a napokban már nagy tételekben érkezik, s — ígérik — folyamatosan biztosítani tudják majd a bő választékot. Ebben részben az is közrejátszik, hogy a fővárosban lévő boltjaik belátható időn belül megszűnnek, s így a tsz nagyobb figyelmet tud fordítani Pécs ellátására. Van természetesen boltjuk Mohácson is, s a tervek szerint itt egy másodikat is megnyitnak az új lakótelepen. Maradjunk azonban még egy kicsit a Sallai utcai boltnál: a termelőszövetkezet saját vágó- hídjáról szállítják ide a füstöltárut és a húskészítményeket. Ebből ugyan tegnap nem volt nagy választék, de ezekből az áruféleségekből hetente kétszer jön szállítmány, és eddig még nem tudták pótolni a húsvéti nagy forgalóm idején felvásárolt mennyiséget. És még egy, ami a vevők szempontjából kedvező kereskedelempolitikára utal: inkább kisebb árréssel dolgoznak és nagyobb mennyiséget árusítanak, így biztosítva azt, hogy a vásárlók is jól járjanak és a hasznuk is meglegyen. M. A Kádár János fogadta Kurt Hagert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Vetik a cukorborsót a Szigetvári Állami Gazdaságban. A gazdaság ez évben 150 vagon borsót szállít a Szigetvári Konzervgyárnak. Megnyugtatónak ígérkezik a nyersanyagellátás Befejeződtek a szerződéskötések Száz partner, öt és fél ezer vagon áru Az utóbbi két-három évben javultak a konzervzöldség-termelés pozíciói a megyében. Nőtt a gépesítettség foka, a technológiai színvonal, emelkedtek a terméshozamok, és javult a szerződéses fegyelem. Új nagytermelők - mint a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát és a Szigetvári Állami Gazdaság — léptek be a konzervzöldség nyersanyag előállításába, a zöldbab és a konzervparadicsom nagyüzemi termelésébe. Mindez kedvezően befolyásolta a Szigetvári Konzervgyár nyersanyag-ellátottságát. Az ötezer vagon kapacitású, évi fél- milliárdos forgalmat bonyolító és 80 százalékban exportra termelő konzervgyár ma mór nem nyersanyaghiánnyal, hanem sokkal inkább kapacitásgondokkal küzd. Megnyugtató nyersanyagellátást ígérnek az idei szerződések is, amelyet mintegy 100 partnerrel írt alá a konzervgyár. A tervezett 4785 vagon áruval szemben közel öt és fél ezer vagon nyersanyag-szállításra kötöttek szerződést a termelők. Ezen belül a konzervzöldség 3500 vagon, a gyümölcs pedig mintegy kétezer vagon, aminek az 50 százaléka alma, tekintve, hogy a gyár léalma- és almabefőtt-termelése eléri az évi 1000 vagonos meny- nyiséget. A nyersanyag zömét a gyár termelési körzetében állítják elő, 40 bázisgazdaságban. A konzervzöldség 80 százalékát Baranya megyében termelik meg, a gyümölcs 60 százalékát viszont más megyéből és az ország más részeiből kell beszerezni. Az ezer vagon alma jórésze például Szabolcs megyéből érkezik a gyárba, de nagy gyümölcsszállító Bács-Kiskun megye is. A gyári előirányzathoz képest tehát csaknem minden cikkből túlszerződtek, mindent összevetve 15 százalékkal kötöttek le több árut a szükségesnél, így kedvezőtlenebb termés esetén is biztosítani tudják nyersanyag- bázisukat. Különösen kedvezőek a kilátások a zöldborsóból és zöldbabból, e cikkekből jelentős a túlszerződés. Gondot jelent viszont továbbra is a zöldpaprika, a paradicsom és főként az uborka megtermelteté- se. Ezek a legkézimunkaigénye- sebb zöldségfélék, gépesítésük csak részben vagy egyáltalán nincs megoldva. Az uborka 75- 80 százalékát az idén is a kistermelőkkel termelteti meg az áfészeken keresztül a konzervgyár. Az idén tovább javul az ágazat gépesítése. Négy új zöldborsó-kombájnt, 3 zöldbabkombájnt és 11 korszerű palántózó- gépet szereztek be egyebek között a gyár partnergazdaságai. Újfajta magyar, holland és amerikai konzervzöldség vetőmagvak kerültek elvetésre. A gépsir és a magvak beszerzésében a konzervgyár nyújt segítséget partnereinek.
