Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-20 / 107. szám
1979. április 20., péntek Dunantmt napló 3 üramszolgaltatas Ha« megyebeli A DÉDÁSZ kommunistái a fogyasztókért Megvalósul a cselekvési program . Előkészületben az egyszeri villanyóra-leolvasás Több mint félmillió fogyasztónak szolgáltat villamos energiát a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. Baranyában, Somogybán, Tolnában, Zalában, Veszprémben és Fejér megyében a nyolc üzemigazgatóságon és a kirendeltségeken mintegy 2700 dolgozó gondoskodik az üzemek, vállalatok, intézmények, a lakosság energia- ellátásáról. — Szolgáltató vállalat a mienk, tehát legfőbb feladatunk a fogyasztók igényeinek kielégítése — mondja Varga István, a pártvezetőség titkára, a pécsi üzemigazgatóság igazgatóhelyettese. — Az elmúlt évben mintegy 2,5 milliárd megawattóra villanyenergiát értékesítettünk, árbevételünk is körülbelül 2,5 milliárd forint volt. Nemcsak vesszük és eladjuk az áramot, hanem jelentős hálózatszerelési és fenntartási . munkákat is végzünk. Hz áramtakarékosság pozitív eredmény Arról beszélgetünk, hogy „furcsa” helyzet adódhat a vállalat árbevételének tervezésénél. Az üzemek, vállalatok intézkedéseket hoznak az energiatakarékosság érdekében is. Ha kevesebb áramot használnak, kevesebbet fizetnek, tehát az áramszolgáltató vállalat árbevétele csökken. Viszont a terv az árbevétel .növekedésével számol. Elvileg tehát az áram- szolgáltató „nem hozza" a tervet. — Ez a „mutató" vállalati szinten negatív lesz, de a takarékosabb gazdálkodás az árammal országos szinten vitathatatlanul pozitív eredmény. Ebben az évben is elkészítették a gazdasági feladatok eredményes megoldását segítő cselekvési programot. A programot először az összevont taggyűlés hagyta jóvá, majd az alapszervezetek is megbeszélték a végrehajtást. Tóth János, a ll-es alapszervezet párttitkára mondja: — A beszámoló taggyűlésen a 41 fős alapszervezetünk 11 tagja mondta el véleményét. Főként a termeléssel összefüggő kérdésekről, a cselekvési programban meghatározott föl- adatok megoldásáról /szóltak. A munkaidő kihasználására, a minőségi munkára elhangzott javaslatok kitűnően segítik a cselekvési programban foglaltak megvalósítását és végeredményben a fogyasztók igényeinek kielégítését. A javaslatok nem sikkadnak el — Az elhangzott javaslatoknak mi lesz a sorsuk? — A gazdaságvezetők egyik feladatát képezik ezek megvizsgálása, értékelése és a megvalósíthatók realizálása. A témával taggyűlésen foglalkozunk majd. Egyetlen jó ötlet, javaslat sem sikkadhat el. — Cselekvési programunkban szerepel többek között a pécsi fogyasztói iroda létesítése — veszi át a szót Varga István. — Az iroda február i-tői működik, nagy segítséget jelent a fogyasztóknak áramszámlájuk gyors rendezéséhez. Az iroda hasznosságát bizonyítja, hogy két hónap alatt 3500-an keresték fel. S ha már a pénzbeszedést említettem, hadd szóljak a siófoki, keszthelyi, nagykanizsai üzemigazgatóságunknál már bevált módszer pécsi alkalmazásának várható bevezetéséről. Arról van szó, hogy az órákat kéthavonta olvassuk le és ennek alapján fizetnek a fogyasztók. Előkészületeket folytatunk az évi egyszeri leolvasásra és az áramfelhasználás összegét az eddigiekkel megegyezően hat részletben fizeti a fogyasztó. Tehát a tárgyévben a múlt évi összeget fizeti lényegében. De ha kevesebbet fogyaszt, mint tavaly, akkor visszatérítjük, illetve a jövő évi első részlet annyival csökken. Az új módszer szerint egy évben egyszer olvassuk le a villanyórát. Ezek még csak előkészületek, de a tapasztalat- bizonyítja: a módszer bevált. Felvétel helyett létszámcsökkentés Szóltunk az üzem- és munkaszervezésről is. A pártszervezet kellő figyelemmel kíséri ezt az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai munkát. — A koncentrált tevékenységben látjuk mi az üzem- és munkaszervezés feladatainak leghatásosabb megoldását. Meghatározni a legfőbb munkákat, és annak gyors elvégzésére összpontosítani embert és gépet. Legyen ez a feladat új hálózat építése, vagy egyéb objektum létesítése. Talán egyszerűen hangzik a koncentrált munka módszere, noha a be vezetése jelentős szervezési feladat megoldását feltételezi Megéri, mert a munka elvégzésére fordított idő így lényegesen csökkenthető. A DÉDÁSZ politikai és gazdasági vezetősége elemző mó dón dolgozik a munkaerő-gazdálkodás területén is. Mégha tározták a feladatokat és eh hez számították ki a szükséges munkáslétszámot. Milyen következtetésre jutottak? Több mint húsz fővel csökkenthették a létszámot! „Számos esetben az úgynevezett bázisszemlélet tévútra visz — mondják. — Nem biztos az, ha például valamelyik vállalat a bázishoz képest ér el jó mutatókat, akkor az automatikusan hatékonyan, gazdaságosan is dolgozott. Milyen munkát végeztünk az adott feladat (!) megoldása érdekében — ez kell hogy tevékenységünk mércéje legyen”. A pártépítés folyamatossága megköveteli, hogy az új párttagok felvételét pártszerveink már az év elejétől napirenden tartsák. Ha megfelelő az előkészítés — jelentkezőkben pedig a tapasztalatok bizonyítják, nincs hiány — akkor a pártépítési munka is töretlen. — Három párttagfelvételt előkészítettünk, felvételüket a második negyedévben tárgyalja meg a tagsáq — mondja titkár. — Alapszervezeteink életében a taggyűlést a legfontosabb fórumnak tartjuk, ahol adott a vita lehetősége a határozathozatal előtt — mondja a pártvezetőség titkára. — A határozatot aztán kötelességszerűen végre kell hajtani. A taggyűléseken a részvétel kötelező, de természetesen alapos ok miatt a hiányzás indokolt lehet. Ismétlem: alapos ok miatt! De megtörténik — és nemcsak nálunk —, hogy indokoltnak fogadjuk el a taggyűlésről távol- maradást akkor is, ha ugyan bejelenti az illető, de azért például úgy is átszervezhette volna munkáját, hogy részt vehessen a fórumon. Nos, a jövőben mi még az igazolt hiányzó- | sok számát is csökkenteni kívánjuk, csak a valóban halaszthatatlan ügyek, vagy a legalaposabb indokok adhatnak felmentést. Alapigazság: ha egységesek, fegyelmezettek a párttagok, a pártszervezet, akkor ez meghatározza az egész üzem, vagy üzemrész dolgozóinak szemléletét. Caray Ferenc A statisztikai meghatározás szerint „ingázónak minősül az az aktív kereső, aki állandó vagy ideiglenes lakóhelyéről más városban, vagy községben levő munkahelyére naponta jár dolgozni”. A közigazgatási határok felől való megközelítés sem adhat pontos képet az ingázókról, hiszen ilyen alapon lehetnek olyanok, akik negyedórás buszozással már munkahelyükön lehetnek és ingázóknak számítanak, míg egy nagyvárosban lakó esetenként fél óránál is többet fordít utazásra, de mégsem kerül a statisztikába. A pontos, jól felépített statisztika lényeges támpontokat adhat az ipartelepítési, településpolitikai koncepciók kialakításához, a tömegközlekedés megszervezéséhez. Ezért is tekintenek a szakemberek nagy várakozással a Központi Statisztikai Hivatal legújabb felméréseinek eredménye elé. Legutóbb 1970- ben jelent meg pontos jelentés arról, hogy hova, honnan és hányán ingáznak Magyar- országon. Az akkori adatok már jócskán elavultak, legfeljebb összehasonlításra jók. A KSH Baranya megyei igazgatóságán befejezték az adatgyűjtést. Valamennyi Baranya megyei munkáltatótól összegyűjtötték az adatszolgáltató lapokat, s azokat két csoportra osztva dolgozták fel: az egyikben a népgazdaság valamennyi ága szerepel, a másikban csak négy ágazat: az ipar, építőipar, szállítás és hírközlés, valamint a kereskedelem. Települések szerint külön készül statisztika — az országos koncepcióknak megfelelően — a megyeszékhelyről és a kiemelt településekről, Baranya esetében Komlóról. A beérkezett információk országos összegezéséig nincs mód konkrét adatok közlésére, bizonyos tendenciák azonban már megfigyelhetők. Komlón például a kilenc évvel ezelőttihez képest csökkent a bejárók aránya, az ott dolgozók háromnegyed része a városban lakik, Pécsett a munkávállalók 80 százaléka helybeli lakos, a bejárók aránya nem változott lényegesen a legutóbbi felmérés óta. Társadalmilag hasznos munka a szabad idd terhére Meg kell dolgozni a jő Hírért „Nevetnem kell, amikor a nagyszájúak elkezdenek ször- nyűlködni, hogy ennek lakása, kocsija van, a tengerpartra megy nyaralni, dő| hozzá a pénz... De akker nem tévednek oda, pmikor hajnali háromkor felkelek vagy éjfél után fejezem be a munkát, győzöm kimosni magam a piszokból, aztán reggel hajts tovább. Én úgy hívom őket, hogy a dumások. A szájuk jár, mindegy hogy miről, meddig, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedni? Azt természetesen lehet.” így fakadt ki nemrég ismerősöm, aki egy állami vállalatnál végzett munkája után, iparengedéllyel lakossági szolgáltatást végez. Megéri neki? Bizonyára, mert nincs okom kételkedni abban, amit mondott: „Annyi adót fizetek egy évben, hogy abból egy színes tévét is vehetnél. De ehhez dolgozni is kell. Nem azért hívnak valahova, nem azért fizetnek, mert olyan szimpatikus vagy.” Ezt a fajta mellékfoglalkozást hivatalosan úgy nevezik, hogy munkaviszony melletti ipargyakorlás. Kétszeresen is szükséges. Egyrészt sok még az olyan szolgáltatási igény, különösen a városok peremkerületeiben, a községek túlnyomó többségében, amelyet ennek segítségével ki lehet elégíteni. Másrészt az önálló életet megalapozó, otthont teremtő fiatalok számára enyhíti az anyagi gondokat. Békefi Dezső a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezetiben dolgozik, a tehenészeti telepen karbantartó vízvezetékszerelő. Kölkeden lakik, oda kért iparengedélyt két évvel ezelőtt a vízvezetékszerelő szakmára. Huszonkilenc éves. — öt évvel ezelőtt vettem egy öreg, rozzant parasztházat Kölkeden hatvanezer forintért, részben családi segítséggel — mondja. — Eleinte szörnyen nézett ki. Földes padló, nyitott konyha, omladozó falak. Szóval sok pénzbe, sok munkába került, amíg rendbe hoztuk. — És most milyen? — A szobák — három van - parkettásak, a mennyezetet hajópadlóval burkoltuk, természetesen kész a fürdőszoba is. Megvan már minden háztartási gép . .. Békefi Dezső és családja Hajdú György villanyszerelő — Ez az iparengedélyes többletmunkának is köszönhető? — Nagyrészt igen. A termelőszövetkezetben 3100 forintot keresek átlagosan, ebből nem sokra telne. A feleségem adminisztrátor, ő sem gazdagodna meg a fizetéséből. Többlet- munkát kell vállalni, ha boldogulni akarunk. Három évre adómentességet kaptam, munkám pedig van bőven. A köl- kedi fürdőszobák nyolcvan százalékát én csináltam, de gyakran hívnak az óvodához, napközihez is. Emellett állatokat tartunk, van két anyakocánk és kilenc süldő. — Nem fáradt? — Még nem érzem. A tsz- ben is ellátom a munkámat, úgy tudom, hogy elégedettek velem. Ha pedig kikapcsolódni akarok, elmegyek horgászni vagy beülünk a családdal a Ladába - idén januárban kaptuk meg — és utazunk. Hajdú György végigjárta a szakma iskoláját és lépcsőfokonként jutott el a szépen berendezett családi otthonig. Akárcsak sok fiatal, feleségével együtt albérletben kezdték nyolc évvel ezelőtt. Aztán szülői segítséggel kétszobás öröklakást vettek egy öreg pécsi házban. — Elképzelhető, milyen beosztással kellett élnünk. A kettőnk fizetése 4500 forint volt, ebből háromezer a részletekre ment el. Villanyszerelést tanult a szakközépiskolában, majd két évig dolgozott az NDK-ban. — Szakmailag is sok újdonságot láttam, de volt egy érdekes tapasztalatom is: ott nem sietik el a munkát, de ha valamit megcsinálnak, azt nagyon precízen. Ami a pontosságot, lelkiismeretességet illeti, megmaradt számára követelménynek az ottani szokás. Bár jelenleg műszaki ellenőr a B. m. Vendéglátó Vállalatnál, nem hagyott fel a villanyszereléssel. Két éve váltotta ki a munka- viszony melletti iparengedélyt. — Enélkül nem tudnánk így élni. Két gyerek van, a feleségem gyermekgondozási segélyen. Rengeteget kellett költeni a lakásra, a bútorokra, háztartási gépekre. Van egy Trabantunk, az is pénzbe kerül. — Nem jelent túl nagy lekötöttséget a munkán túl a mellékfoglalkozás? Felesége, Zsuzsa elneveti magát a kérdésre, ő válaszol: — Éppen annyit, hogy a családra csak a vasárnap délutánja marad. — A munkahelyén mit szóltak a mellékfoglalkozásához? — Nagyon rendesek voltak, szó nélkül megadták a hozzájárulást. — Meddig akarja csinálni? — Amíg lehet, amíg ennyire igénylik. A munkaviszony melletti ipargyakorláshoz nem kell egyéb, mint legalább szakmunkás-bizonyítvány, két év szakmai gyakorlat, a munkáltató hozzájárulása és mindezek alapján az iparhatóság (tanács) engedélye. No és még valami: egyes vállalatoknál sürgős szemléletváltozás, mert gyakran előfordul, hogy elfogadható indok nélkül megtagadják az iparvállaláshoz a hozzájárulást. K. Gy. Statisztika készül az ingázókról
