Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-18 / 105. szám

e Dunántúli napló 1979. április 18., sierda Ismerjük meg jogszabályainkat! A mezőgazdasági szövetkezetekről A kártérítési felelősség mértéke Az elmúlt alkalommal a me­zőgazdasági szövetkezeti ta­goknak okozott kárért való fe­lelősség szabályait ismertettük. Ma a tagok anyagi felelős­ségével foglalkozunk. Az 1967. évi III. törvény 79. §-a értelmében a tagsági vi­szonnyal kapcsolatos kötele­zettség megszegésével vétke­sen okozott kárért a termelő- szövetkezet tagja kártérítési fe­lelősséggel tartozik. Nem róható a tag terhére a kárnak az a része, amely a termelőszövetkezet kármegelő­zési, illetőleg kárenyhítési kö­telezettségének teljesítésével elhárítható lett volna. A termelőszövetkezeti tör­vény 80. §-ának rendelkezése értelmében kártérítés címén a tényleges kárt KELL megtérí­teni. Gondatlan károkozás esetén, a tag — a törvényben megál­lapított kivételtől eltekintve — egyhavi munka szerinti átlag­részesedése összegének 15 szá­zalékáig felel. Abban az esetben, ha a tag a foglalkozására vonatkozó jogszabályok, belső szabályza­tok súlyos megsértésével okoz kárt, akkor egyhavi munka sze­rinti ótlagrészesedésének 50 százalékáig felel. A magasabb vezetői munka­kört betöltő tagok, az alap­szabályban meghatározott üze­mi vezetők kéthavi munka sze­rinti átlagrészesedésük erejéig felelnek a kárért, ha azt ter­melés irányítási vagy ellenőr­zési feladatok ellátása köré­ben okozzák. Három havi munka szerinti átlagrészesedése erejéig felel a tag a kárért, ha azt gondat­lan bűncselekménnyel okozta. Abban az esetben, ha a gondatlan bűncselekménnyel a tag különösen nagy kárt oko­zott, akkor hat havi munka sze­rinti átlagrészesedése erejéig felel. A teljes kár erejéig felel a tag, ha a kárt szándékosan okozta. A 7 1977. (III. 12.) MT sz. rendelet 107. §-a szerint a gon­datlan károkozás alapján meg­állapítható kártérítés összege egy naptári éven belül ismé­telten előforduló gondatlan károkozás esetén sem halad­hatja meg a hathavi munka szerinti átlagrészesedés össze­gét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a minisztertanácsi rende­let 107. § (2) bekezdésében előírtak alapján a tag kártérí­tési felelőssége szempontjából bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a) a bíróság vele szem­ben □ tárgyaláson figyel­meztetést (Btk. 60. 5) alkal­mazott; b) a szabálysértési ható­ság vele szemben marasztaló határozatot hozott; c) a bíróság, a szabály­sértési hatóság, az ügyész­ség vagy ez utóbbi jóváha­gyásával a nyomozó hatóság kisebb súlyú bűncselekmény, illetőleg szabálysértés miatt az ügyet fegyelmi eljárásra utalta, és ennek során ma­rasztaló határozatot hoztak. Szándékos károkozás esetén a teljes kár erejéig felel a tag akkor is, ha a most ismertetett hatóságok bűncselekményt nem állapítottak meg, illetőleg fe­lelősségre vonást nem alkal­maztak. A közös munkában részt vevő családtag a munka vég­zése során, illetőleg a munká­val kapcsolatban vállalt köte­lezettségeinek elmulasztásával a termelőszövetkezetnek okozott kárért a termelőszövetkezeti tag kártérítési felelősségére vo­natkozó szabályok szerint felel. A törvény előírása értelmé­ben a kártérítés összegét (mér­tékét) — a törvényben megha­tározott felső határt figyelem­be véve — az eset összes kö­rülményeinek mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a szövetkezeti tulaj­don védelmét, a kárt okozó tag és a szövetkezeti tagság nevelését, valamint a szövetke­zetnek okozott kár megtérülé­sét. Abban az esetben, ha a kárt szándékosan okozták, a kártérítés az okozott tényleges kárnál alacsonyabb összegben csak akkor állapítható meg, ha a teljes kár megtérítésére kötelezés a tagot aránytalanul súlyos helyzetbe hozná. Kármegosztást kell alkal­mazni akkor, ha a kár bekö­vetkezésében a termelőszövet­kezet is közrehatott. A minisztertanácsi rendelet szerint a termelőszövetkezet közrehatásának kell tekinteni azt a tevékenységet vagy mu­lasztást, amelyet a termelőszö­vetkezet tagja vagy alkalma­zottja a termelőszövetkezet ne­vében, munkaköri kötelezettsé­ge körében eljárva tanúsított, ha az a kár bekövetkezését elősegítette vagy nem csök­kentette. Abban az esetben, ha a kárt többen együttesen okoz­ták, a károkozásban részt ve­vők vétkességük arányában, közrehatásuk figyelembevételé­vel felelnek. A termelőszövetkezeti tör­vény rendelkezései értelmében a kártérítést elsősorban pénz­ben kell megállapítani! Abban az esetben, ha a tag a kár teljes összegéig fele­lőssé tehető, pénzbeni kárté­rítés helyett indokolt esetben a természetbeni kártérítés, il­letőleg az eredeti állapot hely­reállítása is elrendelhető. A rendelkezések szerint ter­mészetbeni kártérítésre kötelez­hető az a tag, aki a kárt olyan vagyontárgy eltulajdonításával vagy megrongálásával okozta, amely a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak szoká­sos körébe tartozik. Az eredeti állapot helyreál­lítását akkor lehet elrendelni, ha a kárt okozó tag rendelke­zik az ahhoz szükséges anya­gokkal, eszközökkel, s az ere­deti állapot helyreállítása a termelőszövetkezet érdekeinek is megfelel! Végezetül ismertetjük a va­gyonkezelői felelősségre vonat­kozó törvényi előírást. A törvény 86. §-a szerint az a termelőszövetkezeti tag, aki jegyzék vagy elismervény alap­ján visszaszolgáltatási vagy el­számolási kötelezettséggel vett át vagyontárgyakat, azokat állandó őrizetében tartja és ki­zárólagosan használja vagy ke­zeli, továbbá a pénz, értékpa­pír és egyéb értéktárgyak ke­zelői e dolgokban bekövetke­zett hiány esetén, vétkességük­re tekintet nélkül, a teljes kár erejéig felelnek. Nem kell megtéríteni a hiánynak azt a részét, amely a termelőszövetkezet magatartá­sára vezethető vissza. Mentesül a felelősség alól a vagyonkezelő, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A több tag által megőrzésre együttesen átvett dolgokban bekövetkezett hiányért az átve­vők az előző évi átlagos, mun­ka szerinti részesedésük ará­nyában feleinek. Melyiket tartsam be? Avagy tessék választani! —, mert itt az igazi dilemma. Felvételünk Pécsett, a Timár utcá­ban készült, ahol a két tábla láttán joggal tanácstalanok a járművezetők.---------------------------—--------- » -------------------------------—-------------------------------------------------------------------­A megkülönböztető jelzések Trabant a konvojban Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon április 17-től április 24-ig az alábbi útszakaszo­kon végeznek faritkítási és építési munkákat. A 6-os sz. budapest—pécs—barcsi főközlekedési úton a Tolna megyei határ és Pécs közti szakaszon foly­tatódnak a fakivágási munkák. A faritkítást szakaszosan végzik, ezért a munkaterület naponta változik, így a járművezetők az útszűkület és a sebességkorlátozó táblákkal más­más helyen találkoznak. A 6 A tehermentesítő úton Pé­csett, a Szabadság úti csomópont­ban átprogramozás miatt április 23-án és 24-én nem üzemel az elekt­romos forgalomirányító berendezés. A 66-os sz. pécs—kaposvári főköz­lekedési úton, Komló—Mánfa és Ma­gyarszék között aszfalthengerlési, út­felújítási munkálatok folynak, egy­ben az autóbusz megállóhelyek öb- lösitését is elvégzik. A jelzett útsza­kaszon az útszűkülettel és sebesség- korlátozással kell számolni. A 67-es számú szigetvár—-kapós- vár—balatonlellei főközlekedési út Boldogasszonyfát elkerülő szakaszán folytatódnak az árok- és rézsűbur- koiási munkálatok, ezért a sebesség- korlátozás továbbra is érvényben ma­rad. Az 57-es számú mohács—pécsi fő- közlekedási úton a szajki téglagyár­nál lévő híd korszerűsítését megelő­ző terelőút építési munkálatai to­vább tartanak. A hird—mázaszászvári összekötő úton Hosszúhetény területén útkor­szerűsítést végeznek, annak ideje alatt a forgalmat terelőúton, sebes­ségkorlátozással vezetik el. Az endrőci és nagybudméri be- kötöúton befejeződtek a burkolat- szélesítési munkálatok. A királyegyháza—sellyei összekö- töúton, valamint a szűr—szebényi összekötőúton és a hegyhátmaróci bekötőúton megkezdődtek a burko­latszélesítési munkák. A munkálatok ideje alatt a forgalom lassulása vár­ható. A pécs—abaligeti összekötőút Pécs városi átkelési szakaszán a korszerű­sítési munkálatok utáni padkarende­zés, valamint a pécs—remeteréti sza­kaszon az acélszalagkorlát építése, festése folytatódik. Mindaddig, amíg ezzel nem végeznek, útszűkület és forgalomkorlátozás lesz. Valahányszor hallom a sziré­na éles, sivító hangját, mindig baleset jut eszembe. Egy sze­rencsétlenség, ahová perce­ken belül a mentőnek oda kell érnie! Ebben senki sem aka­dályozhatja meg a városon vé­gigrohanó szirénázó mentő­autót, a néha csikorgó gumik­kal kanyarodó rendőrségi kocsit és a tűzoltóautókat. Persze, senki nem is akarja. De valljuk meg őszintén, ha a távolból észleljük az ismerős jelzést, sok esetben azt sem tudjuk, mit is csináljunk hirte­len. Gyorsítani? Fékezni? Félre­húzódni? A megkülönböztető jelzéseiket használó gépkocsik vezetői nagy tapasztalattal bíró jó vezetők, ezt ismerjük el. Többször hárí­tanak el veszélyhelyzeteket, is­merik és tudják, milyen fele­lősségteljes a munkájuk. De pa­naszkodnak, mert nem kapják meg azt, ami megjár nekik a közúton. Felelősségre vonhatók-e, bün- tethetők-e a veszélyeztetők? Igen, csak kinek van ilyenkor ideje felírni a rendszámot, vagy figyelmeztetni az esetleges tu­datlanságból eredő szabályta­lankodót? Mindenesetre az len­ne jó, ha a munkahelyi közös­ségben, • baráti társaságban ar­ról beszélgetnének, hogy pél­dául mit kell csinálni akkor, ha hallani lehet a szirénát. .. Mentők, rendőrség, tűzoltó­ság és azoknak a szerveknek a gépkocsijai, amelyek jogosultak a megkülönböztető jelzések használatára, csak olyankor használhatják jelzéseiket, ami­kor az indokolt. Egyre gyakrab­ban találkozunk ilyen kocsikkal az utakon, de emeljük ki most a rendőrségi kocsit. Munkájuk rendkívül sokrétű, segítik min­dennapjainkat, vigyázzák biz­tonságunkat. Leggyakrabban baleseti helyszínre sietnek, ilyen­kor villog a kék fény, vijjog a sziréna. És még mikor? Hát igen, erre sem nagyon terjed ki az autóvezetők figyelme! A leg­frissebb példa is néhány napos csupán. A rendőrautó felvezető sze­repkörben elsőnek indult, hasz­nálva a jelzéseit. Mögötte egy­másután meghatározott tá­volságban követték a koszorú- zási ünnepségen részt vett párt-, állami és társadalmi szervek gépkocsijai. A konvoj azonban nem sokáig maradt az, mert né­hány száz méter után besorolt egy Trabant, aztán beállt a sorba egy Moszkvics is. Per­sze arra a KRESZ-könyvben nem találunk utalást, hogy be sza­bad-e állni egy ilyen összefüg­gő kocsioszlopba vagy nem, de a logika minden esetre azt dik. tálja, hogy felesleges. Ezeknek a kocsiknak nem szabad elsza­kadniuk egymástól és a meg­határozott útvonaltól sem térhet­nek el. Mi történjék, ha ilyen kocsioszloppal találkozunk? Biz­tosítsunk szabad utat, hiszen másodpercek alatt továbbhalad a konvoj. A megkülönböztetett jelzések ebben az esetben is ér­vényesek I Müller István STOP Napi 6—7 gépkocsi alvázkeze­lését végzi a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet autó­javító üzeme a Dinitrol néven forgalomba hozott új korrózió­védő anyaggal. Az eljárás nép­szerűségét bizonyítja, hogy már csak május végére fogadnak el előjegyzést. * Egy felmérés szerint havonta 2400 liter üzemanyagot takarít meg az autósoknak a motor­diagnosztikai vizsgálatokkal, va­lamint a gyújtásbeállitással a Magyar Autóklub. A beszabályo­zás után egy-egy gépkocsinál át­lagosan másfél--két liter üzem­anyagot nyernek. * A spanyol autógyárak tavaly több mint egymillió személy­autót és 142 ezer haszonjármű- vet gyártottak, s ebből mintegy 330 ezret exportáltak. * Az országos úthálózat meg­felelőségének és értékelésének összefüggései címmel Töröcsik Frigyes (KPM Közúti Főosztály) tart előadást április 24-én 15.00 órakor Pécsett, a Közúti Igaz­gatóság tanácstermében. •Se A Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztályá­nak tájékoztatása szerint 22 sze­mélyi sérüléses közlekedési bal­eset történt az elmúlt héten megyénkben. Ebből három halá­los, nyolc súlyos, tizenegy pedig könnyű kimenetelű volt. Sok a bukás Minden járműkategóriát fi­gyelembe véve, összesen 4047- en tettek gépjárművezetői vizsgát Baranyában az év el­ső negyedévében. A gépjár­művezetői vizsgabizottság tá­jékoztatása szerint a személy­gépkocsi-vezetők voltak a leg­többen, ez első, úgynevezett alapvizsgán 1699-en vettek részt, közülük KRESZ-ből csu­pán 1195, míg a műszaki is­meretekből 1582 személy fe­lelt meg. A gyakorlati vizs­ga eredményei még rosszab­bak, minden 100 vizsgázóból 30—33 bukott meg a köz­úton, illetve a rutinpályán vé­tett szarvashiba miatt.-------------------«----------------------­Z astava 102-es A kragujeváci Zastava és a torinói Fiat vállalat megállapo­dása alapján 1980-ban kezdi a jugoszláv cég a legújabb kö­zös tervezésű gépkocsi, a Zas­tava 102-es sorozatgyártását. Az új kocsitípust, amelyet az 1000 cm-esek közé ’ehet sorol­ni, a Fiat 127-es egyik motorja fogja meghajtani. Ezzel kapcso­latban több elképzelés van. Egyik variációban a Fiat 850-es közismert motorját említik, de szó van nagyobb teljesítményű motorokról is. Még nem dőlt el, hogy végül is melyiket alkalmazzák, a leg­újabb hírek szerint esetleg a Zastava 100-as motorját helye­zik a 101-esbe. A Fiat ezt a kor­szerű motort építi be a híres Ritmo típusba is. Kovács úr autózik O Kovács úr elhatározta, hogy új kocsijára nagyon fog vigyázni. Ez azonban nem bizonyult könnyű fel­adatnak. Amikor például a bejáratás mikéntjéről érdek­lődött autós ismerőseitől, csakhamar felfedezte, hogy az autó olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá. Ennek következtében mindenkitől más-más tanácsot kapott. Akadtak óvatos pártiak, akik csak 60-as, 70-es tem­pót javasoltak legalább két­ezerig. Mások viszont tem­pós hajtást ajánlottak, mondván, hogy különben lusta marad a kocsi egész életére... A kocsi kezelési könyvében ugyanakkor csak a sebesség korfátozására talált utalást. Minthogy ezen belül követhette az óvatos­kodók és a fürgén hajtők tanácsait is, végképp ta­nácstalanná vált. Szerencséjére néhány nap múlva a szélvédő közepén megállt az ablaktörlő lapát­ja és onnan nem volt haj­landó elmozdulni. Felkeres­te tehát a szervizt, ahol hosszasan kellett várakoz­nia. De minden rosszban van valami jó, mert disku- rálni kezdett az idős műve­zetővel, akit türelme fogytán megkeresett. Kovács úr, lát­va, hogy amaz közlékeny hangulatban van, tovább érdeklődött. — Hát — válaszolta a művezető — olyan bejára­tás már nincs, mint amikor én kezdtem a szakmát. Az kérem szertartás volt. Ma már fékezett motorokat sze­relnek a kocsikba. Ennek a lényege az kérem, hogy a motoroka; fékpadon járat­ják üzemmeleg hűtővízzel és olajjal. Az olaj speciális csiszolóanyagot is tartal­maz, és nyomása is sokkal nagyobb mint a normál üzemben. így nemcsak csi­szolja az alkatrészeket, . de jól át is mossa azokat, el- távolítva a lekoptatott ré­szecskéket ... A teljes be­járatásra persze nincs idő. Az utolsó simításokat a tu­lajdonosnak kell elvégeznie menetközben. A motor ek­kor még viszonylag szoros, és az alkatrészek felülete is érdesebb, mint 'kellene. Ezért a nagy terhelés, a túlzott fordulat olyan kopásokat okozhat, ami a motor élet­tartamát megrövidítheti. Ezeket tehát el kell kerülni. Nagyon káros kis fordu­latszámnál a nagy terhelés. Például hegymenetben vagy lassú haladásnál negyedik­ben kínozni a motort. Ez persze később sem hasz­nál . . . Ha tehát a kocsi nem gyorsítható könnyedén, vissza kell kapcsolni. De azt sem szabad hagyni, hogy a motor az egyes fokozatok­ban túlságosan kipörögjön. Gyorsításnál a gázpedált csak fokozatosan kell le­nyomni — ez is kíméli a motort. Aztán meg a válta­kozó terhelés elősegíti az alkatrészek összekopását. Ezért a gyár által ajánlott sebességhatáron belül hol gyorsabban, hol lassabban kell hajtani. Később, úgy 5—600 km megtétele után; fokozni kell a tempót, de csak egyszer-egyszer és rö­vid ideig ... És még valamit, kérem: 4—5 ezerig ne" hajtsa meg a kocsit. Ha így csinálja, a motor egyenletesen, csön­desen fog pörögni és so­káig használhatja baj nél­kül. . . Kovács úr így tett, és nem bánta meg. Búsbarna László

Next

/
Oldalképek
Tartalom